Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-23 / 19. szám, hétfő

A CSELEKVOKEPESSEG FOKOZÁSÁNAK ESZKÖZEI A pártalapszervezetek év eleji taggyűléseinek tapasztalatai a kelet-szlovákiai kerületben SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Kinek-kinek érdemei szerint... Akaratlanul fültanúja voltam egy párbeszédnek, s mint később kiderült, olyan kollektíva beosztott és vezető dolgozója között zajlott, amely a brigádrendszerü munkaszervezést és javadalmazást alkalmazza. A beosztott azt kérte számon meste­rétől, miért nem kapott prémiumot, hiszen - úgy gondolja és látja - nem ad ki rosszabb munkát kezéből társainál. „Vagy talán igen?“ - tette fel nem kis ingerültséggel a kérdést. A válasz sem késett, a mester higgadtan felelte: „Amit megcsinál, az ellen nem lehet különösebb kifogás, de a fegyelmezettségét illetően már igen. Gyakran későn érkezik munkahelyére, s ezt a kollek­tíva nem nézi jó szemmel.“ A panaszos további ellenvetése elmaradt, nyilván azért, mert a bírálat jogos volt. Bizonyára nem ritkaság az ehhez hasonló szóváltás más kollektívákban sem, s különösen azokban nem, amelyek hosszabb-rövidebb ideje alkalmazzák az említett módszert, illetve az önálló elszámolási rendszer alapján gazdálkodnak a rájuk bízott eszközökkel. A népgazdaságirányítás tökéletesítését célzó komplex intéz­kedésekhez kapcsolódva született meg 1980 novemberében a szövetségi kormány határozata arról, hogy egyes kollektívák­ban fokozatosan próbálják ki és érvényesítsék a brigádrend­szerü munkaszervezést és javadalmazást, miközben használják ki a többi szocialista ország, főleg a Szovjetunió ez irányú tapasztalatait. Ez utóbbit nem véletienül hangsúlyozzák. A Szov­jetunióban ugyanis a 9. ötéves tervidőszakban már számos kollektíva alkalmazta e módszert, mégpedig meggyőző eredmé­nyekkel. Az említett tervidőszakban, vagyis 1971 és 1975 között, a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást alkal­mazó szovjet vállalatoknál a munkatermelékenység 10 százalék­kal növekedett. Elsősorban annak köszönhetően, hogy javult a munkaidő kihasználása, jobban kamatoztatták a dolgozók tudását, egy dolgozó több szakmát is elsajátított, s így lehetővé vált, hogy egy-egy munkatársat hiányzás esetén helyettesíthes­senek, fokozódott a kölcsönös segítségnyújtás, a közös ered­ményekben való érdekeltség. És ezek olyan eredmények, ame­lyek egyértelműen a módszer szélesebb körű alkalmazása mel­lett szólnak. t Amint a komplex intézkedések is hangsúlyozzák, a munka- szervezés és irányítás minőségileg magasabb fokáról van szó, és egyúttal arról a módszerről, amelynek révén fokozható a dolgozóknak az irányításban való részvétele, persze, megfele­lő anyagi ösztönzéssel. Az ilyen kollektívák létrehozásánál abból az alapelvböl indulunk ki, hogy kihasználjuk a kollektív munkaszervezésben rejlő előnyöket, a munkaközösségek moz­gósító erejét, amely a feladatok mennyiségi teljesítésén túl azok minőségi teljesítésére is ösztönzi a csoport tagjait. És nem utolsósorban abból az alapelvböl, hogy ez a munkaszervezési és javadalmazási forma szilárdítja a kollektívát, fokozza annak nevelő hatását, elősegíti az érdem szerinti bérezés elvének megtartását. Különféle termelőágazatokban, így a kohászatban és a nehéz­gépgyártásban szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy - bár vannak vállalatok, üzemek, ahol idegenkednek tőle - a brigád­rendszerű munkaszervezés és javadalmazás révén javul a mun­kaszervezés és a termelés irányítása, a nyersanyagok, anyagok kihasználása, jobb takarékossági eredmények születnek, a kol­lektívában jobb a légkör. Persze, az is tény, hogy bevezetése egy-egy kollektívában - különösen kezdetben - számos súrló­dást is a felszínre hoz. Hiszen a tartalékok feltárása során óhatatlanul olyan szervezési és egyéb hibákra is rámutatnak, amelyek nem újkeletűek, és amelyeket már előbb is felszámol­hattak volna. Ahhoz viszont, hogy mindig naprakészen megálla­píthassák, ki milyen teljesítményt nyújt, milyen munkát végez, pontos, megbízható nyilvántartásra van szükség. A brigádrendszerü munkaszervezés és javadalmazás egyik formája annak is, hogy a vállalatoknál, üzemekben jobban kibontakoztassuk a munkakezdeményezést, érvényesítve ezt a kezdeményező tervezésben is. Tény, hogy alkalmazása során nagyobb felelősség hárul a gazdasági vezetésre, a mesterekre. Jobban kell törődniük a feladatok személyekre való lebontásá­val, mert csakis így kérhető konkrétan számon azok teljesítése. Ez pedig nem csupán gazdaságirányítási, munkaszervezési, hanem egyúttal politikai feladat is, melynek teljesítésében a kommunistáknak kell az élen járniuk. A módszer bevezetésé­vel és alkalmazásával járó többletmunka azonban az egyén és a kollektíva számára is kifizetődő, hiszen a munkatermelékeny­ség növekedéséből származó anyagi előnyöket - érdemei sze­rint - mindkettő elvezi. PÁKOZDI GERTRÚD HETFO 1984. január 23. XXXVII. évfolyam 19. szám Ara 50 fillér Ülésezik a BVT Elnöksége (ČSTK) - Nyugat-Berlinben tegnap megkezdődött a Béke-vi- lágtanács Elnökségének ülése. A tanácskozáson több mint 200 küldött vesz részt közel 80 ország békemozgalmainak képviseleté­ben valamennyi földrészről. A háromnapos tanácskozás az új amerikai nukleáris rakéták Nyu- gat-Európában való telepítésének megkezdése után kialakult hely­zettel, a regionális válsággócok felszámolásának terveivel, a há­borúellenes mozgalmak céljainak és feladatainak meghatározásával fog foglalkozni. Az ülést Romes Csandra, a BVT elnöke nyitotta meg. Cseh­szlovákia képviseletében jelen van Tomáš Trávníček, a BVT alelnöke és Bedŕich Švestka akadémikus, a Csehszlovák Bé­kebizottság elnöke, aki egyben a BVT Elnökségének tagja is. A kelet-szlovákiai kerületben is folynak a kommunisták év eleji tanácskozásai. Az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságán ka­pott tájékoztatás szerint a kerületben eddig csaknem nyolcszáz taggyűlés zajlott le. A kerü­leti politikai szervek értékelése alapján ezek az év eleji tanácskozások a kommunisták cselek­vőképessége fokozásának hasznos eszközei. A párt tagjai és tagjelöltjei nagy felelősségér­zettel elemzik a politikai munkában és a gazda­sági feladatok teljesítésében elért eredménye­ket, s megalapozott körültekintéssel adják meg a választ arra a kérdésre: munkahelyeiken ho­gyan, milyen formában folytassák az adott lehe­tőségek, tartalékok és erőforrások céltudatos felhasználásával pártunk gazdasági és szociális programjának következetes megvalósítását. Eredményes bányászműszak (ČSTK) - Az ostrava-karvinái kőszénmedence mind a 16 bánya- vállalatánál folyt szombaton a munka. A reggeli és a délutáni műszakban több mint 27 000 bá­nyász és technikus dolgozott, to­vábbi kollektívák este léptek mun­kába. Tegnapelőtt a bányászok összesen 84 000 tonna kőszenet fejtettek a kokszgyártó üzemek, a kohók, az erőművek és más üzemek számára. Ezenkívül Kar­vinában, Ostravában és Frýdek- Místek környékén a mélyfejtésű bányák dolgozói több mint 1150 méter tárnát hajtottak, s felkészí­tették a bányagépeket és a szállí­tóeszközöket az e heti üzeme­lésre. Az év eleji tanácskozásokra eb­ben az országrészben is jellemző az őszinte szókimondás, a valós helyzet felmérésére irányuló tö­rekvés. A Poprádi Vagongyár 4- es számú alapszervezetének tag­jai sem rejtették véka alá, mi idéz­te elő a múlt év folyamán a kivitel­re szánt vasúti kocsik minőségi problémáit.. Ennek a bíráló hang­vételnek köszönhetően megtalál­ták a fogyatékosságok kiküszöbö­lésének módját, ami az év eleji tanácskozáson megtárgyalt és el­fogadott minőségi gyártási prog­ramban konkrét formát öltött. A Szlovák Magnezitmüvek lubeníki műszaki-fejlesztési üze­mének kommunistái többek között arról is beszámoltak, milyen jó eredményekkel oldották meg a magnezittéglák automatizált csomagoló gépsorának üzemelte­tését. A kerület iskolai pártszerveze­Elutazott a szovjet szakszervezeti küldöttség (ČSTK) - A szovjet Szakszer­vezetek Szövetsége Központi Ta­nácsának küldöttsége Sztyepan Salajevnek, az SZKP KB tagjá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége tagjának, a köz­ponti tanács elnökének vezetésé­vel szombaton befejezte cseh­szlovákiai hivatalos baráti látoga­tását, amelyet a Szakszervezetek Központi Tanácsának meghívásá­ra tett, és Prágából hazautazott. A szovjet vendégek búcsúztatá­sán a Ruzynéi repülőtéren megje­lentek: Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZKT elnöke, Ladislav Abrahám és Václav Béžel, az SZKT alelnökei, valamint az SZKT Titkárságának további tagjai. Jelen volt Alek- szandr Botvin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete is. teinek kommunistái tagsági gyűlé­seiken a munka színvonalának emelésében elért eredményeken kívül behatóan foglalkoztak az ok­tatási-nevelési folyamat és az isr kólán kívüli tevékenység helyzeté­vel, valamint a végzős növendé­kek munkahelyi érvényesülése eredményeivel. Külön figyelmet érdemel a Kas­sai (Košice) Műszaki Főiskola elektrotechnikai karán működő 2-es számú pártszervezet kom­munistáinak év eleji tanácskozá­sa. Ennek több oka is van. Tudva­lévőén ez a felsőoktatási intéz­mény amellett, hogy főiskolai vég­zettségű műszaki szakembereket nevel, igen hasznos munkával se­gíti a tudományos-műszaki isme­retek gyakorlati alkalmazását. A főiskolai tanárok és a felsőbb évfolyamok hallgatói igen jelentős feladatot vállalnak a tudományos­műszaki feladatok megvalósításá­ban, felbecsülhetetlen segítséget nyújtva a termelőüzemeknek, a kí­sérleti intézményeknek s végső soron egész népgazdaságunknak. Ebben a munkában igen fontos szerep hárul az elektrotechnikai kar kommunistáira. Dušan Krokavec mérnök, a pártszervezet elnöke a beszá­molóban a legújabb tudományos ismeretek gyakorlati megvalósítá­sa meggyorsítását szorgalmazó igény szellemében mérlegelte (Folytatás a 2. oldalon) Ma kezdődik a stockholmi konferencia munkaszakasza * Nyolc földközi-tengeri ország képviselői kifejtik nézetüket a térség helyzetéről (ČSTK) - Ma kezdődik Stock­holmban az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről és a leszerelésről tárgyaló konfe­rencia munkaszakasza, amelyben az állandó küldöttségek megkez­dik a konkrét problémák és javas­latok megvitatását. A csehszlovák küldöttséget Oldrich Pavlovsky nagykövet vezeti. Hétfőn délután a küldöttségek zárt plenáris ülésen meghallgatják nyolc földközi-tengeri állam képvi­selőit. Ezek az országok ugyan nem vesznek részt a konferenci­án, de tavaly a helsinki előkészítő találkozón olyan döntés született, hogy meghívják képviselőiket. Al­géria, Egyiptom, IzraeJ, Libanon, Líbia, Marokkó, Szíria és Tunézia képviselői kifejtik nézetüket a Földközi-tenger térségének helyzetéről és az európai esemé­nyekkel való összefüggéseiről. Kihasználva statútumát mint semleges földközi-tengeri államét- Málta az általános vitában a Földközi-tengert környező or­szágok képviselőjeként lépett fel és követelte, hogy ezeknek az országoknak is tegyék lehetővé, hogy a konferencián bizonyos szerepet játsszanak. Málta úgy véli, hogy az európai kontinens országai biztonsága ga­rantálásának folyamatát ki kell ter­jeszteni a Földközi-tengerre is, mi­vel ez a két terület valójában köl­csönösen erősen befolyásolja egymást. A NATO-tagállamok szemmel láthatóan nem szívesen hallották a máltai külügyminiszternek azt a megjegyzését, hogy egyes or­szágok ugyan arra törekednek, hogy ellenőrizzék a katonai tevé­kenységet Európában, de elutasít­ják az ellenőrzést a Földközi-ten­geren. Ez világos bírálat volt a NATO-tagországok, főleg az Egye­sült Államok címére. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Kelet-csehországi Téglagyárak Kostelec nad Orlicí-i, Blato u Pardu- bic-i, Popovice u Jičína-i és Nový Bydžov-i üzeme már a harmadik éve gyártja az új típusú, kiváló hőszigetelő téglákat. A CD-INA/O típus például a többszintes épületek falaihoz nagyszerűen felhasználható. A korábbi típusokhoz képest az új tégla köbméterenként 100 kilogram­mal könnyebb. A képen: Jirí Musil automata átrakógépet kezel. (Petr Matička felvétele - ČTK)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents