Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-17 / 14. szám, kedd

Levelezőink írják Textilüzemek szakosodása Az ésszerűsítési intézkedések értelmében az idei évtől szako­sodtak a rozsnyói (Rožňava) Járá­si Ipari Vállalathoz tartozó textil­üzemek. A dernői (Drnava) varro­dában ezentúl női munkaruhák készülnek, amelyből az év első hónapjában már 4500 darab ké­szül. A rozsnói készruharészlegen csak lányka és női konfekciókat varrnak bel- és külföldi megrende­lésre. Legnagyobb külföldi partne­rük az NDK. Pelsőcön (Plešivec) a szakosodás után csak férfi mun­karuhákat varrnak az Otex ruhá­zati vállalatnak, a Rempo nagyke­reskedelmi vállalatnak, valamint külföldi megrendelésre. Tóth Rozália Gimnazisták sikere Szép, manapság ritka kezde­ményezéssel jöttek a nagykaposi (Veľké Kapušany) gimnázium III. B osztályos tanulói. Géczi Lajos osztályfőnök irányításával két egyfelvonásos vígjátékot tanultak be. A témaválasztás szorosan összefügg a magyar irodalom tan­anyagával, így a színmű betanulá­sa és előadása oktatási szem­pontból is jelentős. Eddig két köz­ség kivételével az egész vidéken szerepeltek. Fellépéseik közül fő­leg a nagyráskai (Veľké Raškov- ce), a csicseri (Čičarovce) és a nagykaposi előadás marad em­lékezetes. Eljutottak azonban a határainkon túlra is, Sárospata­kon (Magyarország) a Rákóczi Gimnáziumban vendégszerepei­tek. A nagy odaadással és lelke­sedéssel játszó gimnazisták sike­réhez nagyban hozzájárult a jó osztálykollektíva és a szakszerű irányítás. A színjátszók közül Dőri Csaba, Illés Oszkár, Jakab Ele­mér, Riczo Katalin, Kovács. Má­ria, Bodnár Zoltán és Kázsmér Ani­kó teljesítménye érdemel emlí­tést. Bogoly János A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség bakai alapszervezetének 37 tagja vett részt a legutóbbi rendezvényen. A csoport Bratislavába kirándult, s ott megtekintették a felújított Lenin múzeum dokumentációs anyagát, érdekes előadást hallgattak meg (a felvételen) és a város egyéb történelmi nevezetességű, illetve művészettörténeti értékű épüle­tével, létesítményével is megismerkedtek. Ecsedi Sámuelné Citerazenekar, éneklőcsoport, színjátszók A Dunamocsi (Moča) Efsz évente több ezer -1982-ben tizen­öt, - 1983-ban nyolcezer - koro­nával segíti a CSEMADOK helyi szervezetét, amely sokrétű kultu­rális tevékenységet folytat. Több elismerő oklevél tanúskodik a szervezet személyiség-formáló és -gazdagító munkájának fejlett­ségéről és a hagyományápolás terén elért eredményekről. Évente számos színvonalas rendezvényt szerveznek. Zsoldos István, a tizenegy tagú citerazenekar vezetője elmondta, hogy népdalokat tanultak meg Ko­dály Zoltán gyűjteményéből, de a vidék népdalait, lakodalmas és malmos nótákat is gyűjtenek és énekelnek, s szívesen eleveníte­nek fel régi népi szokásokat és azokat műsorukra tűzik. Az öt évvel ezelőtt alakult cite­razenekar rendszeresen részt A nitra-ivankai Zeloprodukt termékei az év minden hónapjában megta­lálhatók az üzletekben. A korai zöldséget és virágokat üvegházakban termesztik. A 2,5 hektáros területet a kompresszorállomás hulladékhójé- vel fűtik. A dolgozók jelenleg a saláta-, karalábé- és az uborkapalántákat ültetik ki. Az idén terv szerint 200 tonna zöldséget termesztenek. Termékeiket a környék üzleteiben, egyrészét pedig Ostravában értéke­sítik, ezenkívül nagy mennyiséget szállítanak a konzervgyárakba is. A felvételen a Zeloprodukt dolgozói a salátapalántákat ültetik ki. Pavol Matis Jó magágy - jó termés Készítik a talajt a saláta és a korai karalábé vetéséhez a Jols- vai (Jelšava) Állami Gazdaság li- cei (Licince) részlegének üveghá­zában. A művelettel megkezdő­dött a kertészet dolgozóinak évi folyamatos tevékenysége. A Derdák András kertész vezet­te tizenhat tagú szocialista mun­kabrigád - melynek minden tagja már bronzjelvényt kapott - évről évre túlteljesíti termelési tervét, s így járulnak hozzá a rozsnyói (Rožňava) járás jobb zöldség-ellá­tásához. Tavaly 2100 fejes salá­tát, 24 890 kilogramm uborkát, 19 016 kilogramm paprikát 7541 darab karfiolt, 7798 kilogramm ká­posztát, továbbá jelentős mennyi­ségű retket, paradicsomot és ka­ralábét értékesítettek. Bíznak ben­ne, a jó magágy elkészítésével részben biztosítják az idei jó ter­mést. Bányász Ida vesz a járási, kerületi és országos seregszemléken. Zselizen (Želie­zovce) az országos népművészeti fesztiválon és Gombaszögön (Gombasek) is eredményesen szerepeltek. Szőlős Imre citeraké- szítő mester sokat segít a zene­karnak. Böszörmény Irma pedagógus irányítja a 32 tagú éneklő-csoport munkáját. Rendszerint együtt sze­repelnek a citerazenekarral. Az éneklőcsoport vezetője dicséri Szegi Tibornét az ötletadót, a mozgatóerőt, aki sokat foglalko­zik a népdalok gyűjtésével, a mol­nár- és halászélet múltjának felku­tatásával. Gyűjtései alapján állítot­ták össze a Molnárveszedelem cí­mű táncos-énekes zeneszámot. Néprajzi gyűjtést is végeztek a szervezet tagjai. Feljegyezték kinél, milyen tárgyak maradtak meg a molnárélet kellékeiből. Az aktív közösségi tevékenység tartalmasabbá tette az irodalmi színpad munkáját. A színjátszók többször szerepeltek a környék falvaiban és nem hiányoztak a Jó­kai napokról sem. Krascsenics Géza A járásban elsőként A Bodollói (Budulov) Helyi Nemzeti Bizottság tisztségviselői a járásban az elsők között jelen­tették be a községnek a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteletére tett vállalását. A 11 kollektív és 120 egyéni vállalás értéke 346 520 korona és 9884 munkaóra ledolgozását írja elő. Vállalásuk a tömegpolitikai, kul­turális-társadalmi tevékenység mellett a község arculatának szé­pítésére, fejlesztésére és környe­zetjavításra irányul. A sportpályán befejezik az öltöző építését, foly­tatják a járdák építését, rendbe hozzák a temetőt, díszbokrokat és virágokat ültetnek ki. Vállalásuk­ban továbbá a mezőgazdasági csúcsmunkák segítése, másodla­gos nyersanyagok gyűjtése, faki­termelés, állatok szerződéses hiz­lalása, tojás és méz eladása, régi gyümölcsösök folyamatos felújítá­sa, árkok tisztítása, rétek kaszálá­sa és kézimunka-kiállítás szere­pel. Iván Sándor Nemzetközi találkozó A zsúfolásig megtelt művelődé­si ház lelkes közönsége vastaps­sal köszöntötte a lévai (Levice) járás kulturális küldöttségét Sop- ronhorpácson (Magyarország). A Nagyközségi Közös Tanács folklór csoportok nemzetközi talál­kozóját rendezte meg, amelyen a házigazdák tánccsoportjain és vegyes karán kívül részt vett egy szerb-horváth együttes és a CSEMAuois zselizi (Želiezovce) szervezetének énekkara is. A több mint ötven tagú vegyes kar Hor­váth Géza karnagy irányításával kiváló teljesítményt nyújtott, s mél­tán arattak nagy sikert. A zseliziek karnagya vezényelte a résztve­vőkből alkotott nagy kórust is, amely két órán át szebbnél szebb dalokkal szórakoztatta a közönsé­get. Ábel Gábor Hol az igazság? Sz. A : A járásbíróság arra köte­lezett, hogy havi 800 koronával járuljak hozzá feleségem eltar­tásához, aki jelenleg gyermekgon­dozási szabadságon van és 1982 júliusában született lányunkat ne­veli. Az ítélet ellen fellebbeztem, mivel a gyermeknek a vnb dönté­se szerint már szeptember 1-től helye lett volna a bölcsődében. A bíróság azt sem vette figyelem­be, hogy azért van magas átlagke­resetem, mert nyáron sok a túl­órám. Úgy látom, akkor rontottam el az ügyemet, amikor nem fogad­tam ügyvédet, bízva a szocialista igazságszolgáltatásban. Még a feleségem ügyvédjét is nekem kellett fizetnem. Hát hol itt a igaz­ság. Az igazságszolgáltatás in­kább a munkást sújtja, mintsem a munkakerülőt kötelezi? A szocialista igazságszolgálta­tásban továbbra is megbízhat. A levele és a mellékelt másodfokú döntés alapján az a nézetünk, hogy a bíróság meglelte az igaz­ságot és ennek megfelelően dön­tött. Nem tartjuk feladatunknak (és szükségesnek sem) mentegetni vagy magyarázni a bíróság ítéletét (ezt a döntés indoklásában a bíró­ság teszi meg). A levele azonban olyan páratlan önzésről, kapzsi­ságról tanúskodik, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni. A feleségét munkakerülőnek nevezi, mert közös vagyonuk gya­rapítása helyett a közös gyerme­kük értelmi és érzelmi gyarapítá­sára fordítja idejét, erejét. Megfi­gyelte már, mennyi munka van egy csecsemő körül? A gyermek- nevelés nem ismer munkaidőt, túl­órát és naponta meghaladja a tör­vényes munkaidőt (nem csupán nyáron kell a gyermek mellett „túl­órázni“!). Lehet, hogy ez több örö­met, megelégedést nyújt, mint amennyit ön talál a munkájában, de ez már az ön személyes - és nyilván a tulajdonságainak kö­szönhető - balszerencséje. A felesége már csak azért sem nevezhető munkakerülőnek, mert jogában áll, hogy gyermekéről maga gondoskodjék és a jogpoliti­kánk is előnyben részesíti a szülői gondoskodást a bölcsődékkel szemben. Ennek oka az a közis­mert tény, hogy a szülők szemé­lyes törődését gyermekükről a kü­lönféle gyermekintézmények (böl­csődék, óvodák, napközik stb.) nem pótolhatják teljesen. Többek között ezért tették lehetővé, hogy az anyák gyermekük kétéves ko­ráig gyermekgondozási szabad­ságon lehessenek. A családjogi törvény rendelke­zéseinek a házastársak, illetve a szülők kötelességeiről (lásd pl. a családjogi törvény 19. §, 33. §.), úgy tűnik, csak a felesége hajlan­dó önként, kényszerítés nélkül eleget tenni - ön igazságtalannak találja, ha a bíróság kötelezi önt a családjával szemben fennálló kötelezettségei teljesítésére. A felesége ügyvédjét természe­tesen azért kellett önnek fizetnie, mert csupán az ön magatartása adott okot erre, ön kényszerítette a feleségét arra, hogy ügyvéd se­gítségét kérje, majd a bíróságra forduljon. A vásárló jogai A. M.: 1983 júliusában vásárol­tam egy rádiómagnetofont 3650 koronáért. Két hónappal később a készülék árát 2190 koronára csökkentették. De nem is ez a leg- bántóbb, hanem az, hogy a készü­lék az utóbbi időben többet van a javítóban, mint idehaza. Rövid idő alatt már harmadszor romlott el (a hiba mindig ugyanaz). Jelen­leg szintén javítóban van, már meglehetősen hosszú ideje, ér­deklődésemre többször válaszol­ták azt, hogy még nincs kész. Attól tartok, a javítást már be sem feje­zik a szavatossági idő lejártáig (január 12-ig). Ezért azt szeret­ném tudni, milyen jogaim vannak, tehát, hogy a készülék kicserélhe- tő-e és egy esetleges csere során a korábbi vagy a jelenlegi árát veszik-e figyelembe, esetleg, hogy 3650 korona értékben kicse­rélhetem-e más típusra. Először is: nem kell attól tarta­nia, hogy a szavatossági idő még a készülék megjavítása előtt lejár. A Polgári Törvénykönyv 255. § 1. bek szerint a szavatossági időbe nem számítják bele azt az időt, amíg a készülék javítóban volt. Ami a jogait illeti, ezeket lénye­gében a Polgári Törvénykönyv 250. és 251. paragrafusai szabá­lyozzák. Ezek szerint elsősorban arra van joga, hogy a készüléket térítésmentesen, idejében és ren­desen megjavítsák, ha eltávolítha­tó hibáról van szó. Ha azonban eltávolíthatatlan hibáról van szó, amely akadályozza a készülék rendeltetésszerű használatát, jo­gában áll kérni, hogy cseréljék ki a készüléket hibátlanra vagy jogá­ban áll egyoldalú nyilatkozatával megszüntetni a szerződést. Ugyanezek a jogok illetik meg ak­kor is, ha ugyan eltávolítható hi­bákról van szó, de ugyanannak a hibának a javítás utáni ismételt előfordulása miatt nem használ­hatja rendesen a készüléket. önnek tehát akkor, amikor a ké­szüléken harmadszor jelentkezett ugyanaz a hiba, jogában állt volna egyoldalú nyilatkozatával meg­szüntetni az adásvételi szerző­dést. A szerződés megszüntetése után a felek kötelesek egymásnak visszaadni mindazt, amit egymás­nak adtak (teljesítettek), tehát ön a készüléket és az eladó a vétel­árat. Mivel időközben megváltozott a vételár, jogosan veti fel a kér­dést, melyik árat kell figyelembe venni. Ezzel a kérdéssel a legfel­sőbb bíróság is foglalkozott már és kimondta, hogy a vásárlónak az általa megfizetett vételár visszafi­zetésére van jogigénye (bármilyen irányban is változott az ár). Az eladónak viszont nem keletkezik joga annak az értékcsökkenésnek megtérítísére, amely a készülék használatának, kopásának a kö­vetkezménye. Az eddig elmondottak alapján ön csak akkor szüntethetné meg a szerződést (vagy kérhetné a ké­szülék hibátlanra való kicserélé­sét), ha a hiba, amely miatt a ké­szülék jelenleg harmadszor van javítóban, ismét előbukkanna. A levelében azonban említést tett még egy körülményről; a javítás elhúzódásáról, amely ellentétben áll a Polgári Törvénykönyv 250. §- ával. A javítás ugyanis nem tarthat hosszabb ideig, mint azt az illeté­kes nemzeti bizottság meghatá­rozta (ez a határidő eltérő a külön­féle ágazatokban). A bírósági gya­korlat az ilyen elhúzódó javítások esetében általában úgy foglal ál­lást, hogy az egyébként eltávolít­ható hibát eltávolíthatatlannak te­kinti és ennek következtében jo­gosnak ismeri el a vásárló nyilat­kozatát, amellyel a szerződést megszüntette (a nyilakozatot rész­letesen meg kell indokolni és ezt a könnyebb bizonyíthatóság ked­véért ajánlatos írásban megtenni). Lényegtelen az, milyen oknál fog­va húzódott el a javítás (alkatrész- hiány stb.). Keresetkiegészítés V. B.: 1980. június 1-töl munka­helyet változtattam. Június 13-án 21 napos katonai gyakorlatra hív­tak be. Erre az időszakra a mai napig nem fizetett a szövetkezet. Ezt azzal indokolták, hogy még nem voltak ledolgozva a napjaim, holott én nem tehetek arról, hogy behívót kaptam. Azok, akik most vonultak be gyakorlatra, megkap­ták a pénzüket. Jogos a követelé­sem a szövetkezettel szemben? Valóban létezik keresetkiegé­szítés, amely a szövetkezet tagját megilleti tartalékos katonai szol­gálatra való bevonulása esetén, de megítélésének feltétele leg­alább három havi szövetkezeti tag­sági viszony. Ennek a feltételnek teljesítésétől az illetékes szerv el­tekint, ha közérdek vagy más ko­moly ok miatt nem lehetett teljesí­teni. Ezekkel a körülményekkel vi­szont fölöslegesnek tartjuk részle­tesen foglalkozni, mivel ha kelet­kezett is volna jogigénye az emlí­tett keresetkiegészítésre, ez egy éven belül elévül, márpedig a tar­talékos katonai szolgálata teljesí­tésétől több mint három év telt el. (m-n.) ÚJ SZÓ 6 1984. I. Í7.

Next

/
Thumbnails
Contents