Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-17 / 14. szám, kedd

ÚJ szó 3 1s*84. I. 17. (ČSTK)' - Athénban Andreasz Papandreu görög kormányfő megnyitotta a balkáni atomfegy­vermentes övezet létrehozásáról tanácskozó értekezletet, melyen Bulgária, Románia, Jugoszlávia és a vendéglátó Görögország szakértői vesznek részt. Törökország a múlt hét végén az összejövetel elhalasztását kér­te, és csak megfigyelőt küldött Athénba. Ronald Reagan amerikai elnök röviddel az athéni találkozó megnyitása előtt levelet intézett a görög kormányfőhöz, melyben helytelenítette a balkáni atom­Reagant bírálják (ČSTK) - A New Hampshire állam­beli Hannoverben gyakorlatilag már az előválasztási kampány keretében az amerikai demokraták elnökjelöltségre pályázó politikusai nyilvános vitát tar­tottak, amelyen nagy teret szenteltek a Reagan-kormányzat külpolitikai lé­péseinek. Gary Hart szenátor többek között hangoztatta, hogy abba kell hagyni a Nicaragua elleni hadüzenet nélküli háborút és a salvadori rezsimnek nyújtott katonai támogatást, s haladék­talanul ki kell vonni az amerikai egysé­geket Hondurasból. McGovern volt szenátor a Kissinger-bizottság ajánlá­sait is bírálta Walter Mondale egykori alelnök, Alan Cranston és John Glenn szenátorok, valamint a vita többi résztvevője sürgették az amerikai ten­gerészgyalogosok hazarendelését Li­banonból. mentes övezet megteremtését célzó görög kezdeményezést. Al­bánia nem vesz részt a megbe­széléseken. Papandreu megnyitó beszédé­ben aggodalommal szólt az egyre gyorsabb ütemü fegyverkezésről és a vele párhuzamosan mélyülő gazdasági válságról. Leszögezte, hogy az atommentes balkáni tér­ség létrehozásának lehetőségei mellett át kell tekinteni a térség országai közötti együttműködés és kölcsönös bizalom elmélyítésé­nek kérdéseit is, mert ez hozzájá­rulna az európai biztonság fokozá­sához. Papandreu megnyitó beszéde után az athéni találkozó a szakér­tők zártkörű megbeszéléseivel folytatódott. (ČSTK) - Carlos Nunez, a ni­caraguai államtanács elnöke Ma­naguában sajtókonferenciát tar­tott, amelyen kijelentette hogy az 1985-ben megtartandó választá­sok jelentős mértékben hozzájá­rulnak majd az országban a forra­dalmi folyamat megszilárdításá­hoz és megerősítik Nicaragua nemzetközi tekintélyét. Megismer­tette az újságírókat a választási törvény előzetes javaslatának tar­talmával, amelyet a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front ter­jesztett az államtanács választási bizottsága elé. E javaslat szerint a választáso­kon döntenek az államfő és az alelnök személyéről, megválaszt­Vietnami—bolgár kormányfői tárgyalások (ČSTK) - Grisa Filipovnak, a Bolgár KP KB Politikai Bizottsá­ga tagjának, kormányfőnek veze­tésével bolgár kormányküldöttség utazott tegnap hivatalos baráti lá­togatásra a Vietnami Szocialista Köztársaságba. A küldöttséget Hanoiban fogad­ta Phan Van Dong, a Vietnami KP KB Politikai Bizottságának tagja, a VSZK Minisztertanácsának el­nöke, To Huu és Do Muoi, a VKP KB Politikai Bizottságának tagjai, a minisztertanács alelnökei és Nguyen Co Thach, a VKP KB Politikai Bizottságának póttagja, külügyminiszter. Háromnapos vietnami látogatá­suk során a bolgár küldöttség tár­gyalásokat folytat a VSZK kor­mányküldöttségével, majd tovább­utazik Kambodzsába és Laoszba. ják a nemzetgyűlést, amelynek két éven belül ki kellene dolgoznia az ország új alkotmányát. Választójo­got kap minden 18 évnél idősebb állampolgár, kivéve a bűncselek­ményekért elítélteket és az ellen­forradalmárokat, akik fegyveres harcot folytatnak az ország ellen. A választóbizottságnak minél előbb ki kell dolgoznia a választási törvény végleges javaslatát, hogy azt megvitathassa és jóváhagy­hassa az államtanács. A választások pontos időpontját február 21-én, Augusto Cesar Sandino nemzeti hős halálának 50. évfordulója alkalmából közlik. A salvadori Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) partizánjai az ország északkeleti részében Chalatenan- go városban vasárnap sikeres tá­madást hajtottak végre a rezsim hadseregének laktanyája ellen. Az akció során 7 kormánykatona vesztette életét és 15 megsebe­sült. A partizánok jelentős mennyi­ségű gyalogsági fegyvert és lő­szert zsákmányoltak, sőt egy 94 méteres ágyút is. A felkelők elfog­lalták a város egy részét és a helyi börtönből kiszabadítottak kb. 200 politikai foglyot. A partizánakció után a kormány légiereje bombázta Chalatenango egyes negyedeit. A légitámadás jelentős anyagi károkat okozott és több áldozatot követelt a polgári lakosság körében. A partizánok azonban ekkor már nem tartóz­kodtak a városban. összesen 241 millió dollárt, va­gyis az állami költségvetés 23,3 százalékát szánja a salvadori re­zsim az idén katonai kiadásokra, tehát a nép elleni megtorló háború folytatására. Ez az összeg meg­haladja az oktatásra és az egész­ségügyre szánt kiadásokat. Ehhez járul még a növekvő amerikai ka­tonai támogatás. Reagan elnök a napokban terjeszti a kongresz- szus elé javaslatát, hogy még az idén további 250 millió dollárral segítsék ki a salvadori rezsimet, amely 1985-ben 350 millió dollárt kap Washingtontól. Csao Ce-jang értékelése a kínai-amerikai kapcsolatokról Hamis washingtoni állítások A MOSZKVAI PRAVDA SZERKESZTŐSÉGI CIKKE A LESZERELÉSI TÁRGYALÁSOKRÓL (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi számában szerkesztő­ségi cikkben foglalkozott az Egyesült Államok nyugat-euró­pai rakétatelepítésének meg­kezdése nyomán az általános katonai stratégiai helyzet bo­nyolultabbá válásával, illetve a szovjet-amerikai leszerelési tárgyalások emiatt történt befa­gyasztásával. A moszkvai Pravda emlékeztet rá, hogy a genfi tárgyalásokon a Szovjetunió a stratégiai hordo­zóeszközök számának lényeges csökkentését feltételező javasla­tok sorozatát terjesztette elő. A szovjet fél azt indítványozta, hogy ezeket az eszközöket mind­két oldalon egyaránt 1800 egy­ségre csökkentsék. Ez egynegye­dével kevesebb lett volna, mint amennyit a SALT-II szerződés meghatározott. Rendkívül fontos az is, hogy a Szovjetunió indítvá­nyozta a stratégiai rakétahordozó­kon elhelyezett nukleáris robbanó­fejek számának a csökkentését is. Washingtonban azt állítják, hogy a tárgyalásokon képviselt amerikai álláspont - amely az in­terkontinentális ballisztikus raké­tákon elhelyezett robbanófejek, valamint a tengeralattjárókról kilő­hető stratégiai rendeltetésű raké­ták számának ötezer egységre történő csökkentését javasolta mindkét fél számára egyaránt a nukleáris konfrontáció szintjének a lényeges csökkentését eredmé­nyezte volna. Ez teljes egészében hamis állítás. Hiszen ugyanakkor elhallgatták, hogy az amerikai ál­láspont szerint 15 ezerre növeke­dett volna a stratégiai hordozóesz­közökön elhelyezett nukleáris töl­tetek száma, sőt még ennél többre is, mindenekelőtt a földi kilövőállá­sokon, a tengereken és a bombá­Francia-szaúdi fegyverüzlet (ČSTK) - Franciaország és Szaúd-Arábia új fegyverszállítási megállapodást írt alá. A francia hadügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó ismertetni a megállapodás részleteit, de „je­lentősnek“ minősítette azt. Franciaország 1980-ban kötött fegyverszállítási egyezményt Sza- úd-Arábiával, elsősorban a hadi- tengerészet számára, 3,4 milliárd dollár értékben. A francia fegyver­kereskedelem elsősorban a Kö­zel-Keletre összpontosít, ide irá­nyul a francia fegyverexport 78 százaléka. zó repülőgépeken elhelyezett nagy hatótávolságú szárnyas ra­kéták tömeges telepítésével. És éppen ez az amerikai indít­ványok lényege. Szavakban ugyan csökkentésről beszélnek, de a valóságban lehetőséget te­remtenek a stratégiai fegyverek mennyiségi és minőségi növeke­déséhez. A tárgyalások egész idő­tartama alatt tehát e kérdésben nem volt tapasztalható semmilyen pozitív előrelépés az amerikai ál­láspontban. A cikk a továbbiakban arra hívja fel a figyelmet, hogy az amerikai félnek hamis az az állítá­sa is, hogy az Egyesült Államok állítólag indítványaiban teljesen egyenlő feltételeket szab meg mindkét félnek a stratégiai fegy­verrendszerek csökkentéséhez és korlátozásához. Itt ismét alakos­kodással van dolgunk. Az ameri­kai fél arra hivatkozik, hogy a bal­lisztikus rakéták harci robbanófe­jeinek ötezer egységre, míg a ne­hézbombázók nukleáris robbanó­fejeinek 400 egységre történő kor­látozását indítványozza. Csak­hogy ez a mértani formalizmus olyan lepelként szolgál, amellyel el akarják kendőzni a jelenlegi hoz­závetőleges katonai stratégiai egyensúly megbontására irányuló washingtoni törekvéseket. A Fe­hér Ház szelektív csökkentést in­dítványoz, amely elsősorban a ballisztikus rakétákat és a straté­giai bombázókat érintené. Ha a Szovjetunió elfogadná ezt az ajánlatot, alapvetően szerkeze­ti változásokat kellene végrehajta­ni stratégiai erőinél, és meg kelle­ne semmisítenie a legkorszerűbb interkontinentális rakétáit. Az pe­dig közismert, hogy a szovjet stra­tégiai potenciál mintegy 70 száza­lékát épp a földi indítású interkon­tinentális ballisztikus rakéták al­kotják. Az amerikai fél által szor­galmazott változat elfogadása esetén az Egyesült Államok több­szörösen előnyös helyzetbe jutna, a hordozók esetében háromszo­ros, míg a repülőgépeken elhelye­zett nukleáris fegyverek tekinteté­ben nyolcszoros fölényre tenne szert. A lap végezetül arra hívja fel a figyelmet, a Reagan-kormányzat a genfi tárgyalásokon történt „nem létező előrelépésről“ szóló állításával gyakorlatilag kettős csaláshoz folyamodott: azt állítja, hogy előrelépés történt, de ugyan­akkor az amerikai fél kezdemé­nyezésének tulajdonítja ezt az állí­tólagos haladást. Mindkét állítás szándékos hazugság, mert a wa­shingtoni álláspontban nem volt felfedezhető semmilyen lényeges változás, s épp ezért a tárgyaláso­kon nem is lehetett előrelépni - ír­ja a Pravda. (ČSTK) - A befejezéséhez kö­zeledik a kínai kormányfő tíznapos egyesült államokbeli látogatása. Csao Ce-jang New Yorkban érté­kelte washingtoni eszmecseréit és megerősítette, hogy amerikai tár­gyalópartnerei hajlandóknak mu­tatkoztak olyan fegyverek eladá­sára Kínának, amelyek exportját korábban elutasították. Csao újságírók előtt kijelentette, hogy Kína érdeklődést mutat az amerikai fegyverszállítások iránt, de „csak annyit vásárol, amennyit megengedhet magának“. Hang­súlyozta, hogy Kína nagy ország, es ezért a fegyverkezésben főleg önerőre kell támaszkodnia. Remé­nyét fejezte ki, hogy gyorsan fel­számolják a két ország közötti nukleáris együttműködést szabá­lyozó szerződés megkötését ed­dig akadályozó körülményeket. Tajvan kérdéséről - amely a leg­inkább terheli a kínai-amerikai kapcsolatokat - Csao kijelentette: nem bízik abban, hogy Washing­ton „elősegítené Kína és Tajvan békés egyesítését“. „Arra kérjük csak őket, ne gátolják ezt a folya­matot, hogy ezt a kérdést mi, kína­iak, magunk oldjuk meg - hangsú­lyozta. CHILE Kereszténydemokraták a rezsim ellen (ČSTK) - A legnagyobb chilei politikai csoportosulás, a Keresz­ténydemokrata Párt Santiagóban közzétette dokumentumát, amely megállapítja, hogy a katonai re­zsim 10 éve után egyértelműen bebizonyosodott; a kormányzat képtelen az ország irányítására. Gyengeségét és katasztrofális gazdasági politikáját a rezsim foly­tatódó megtorlásokkal és elretten­téssel próbálja leplezni. A jelenlegi legsúlyosabb gond a munkanélkü­liség, amely már elérte a 30 szá­zalékot. Meg kell változtatni Chile külpolitikáját is, ennek az önren­delkezés elvéből kellene kiindulnia és az országban az emberi jogok tiszteletben tartásán kellene ala­pulnia, állapítja meg a doku­mentum. őt väcmajŕôbúi Alfonsín benyújtja a számlát TIMEl A Time című amerikai hírma­gazin kommentárban foglalkozik az argentínai polgári kormányzat hatalomra lépését követő első intézkedésekkel, amelyek közül a legfontosabb, hogy felelősség­re vonják a hadsereg egykori vezetőit a hivatalosan csak 6000-re, más források szerint 30 ezerre becsült eltűntnek nyilvá­nított emberek haláláért, illetve ezrek megkínzásáért. A perzselő nyári napfényben a sírásó belevágja szerszámát a Rafael Calzada melletti temető kemény földjébe. A falucska 12 mérföldre délre található Buenos Airestől. A szövetségi bíró és a rendőrök tisztes távolságból kü­lönösebb emóciók nélkül nézik, amint a munkások kihantolják és óvatosan barna műanyagzsákba helyezik a 15 holttest maradvá­nyait. Valamennyi áldozatnak hi­ányzik a karja, egynek pedig a testrészei is szét vannak szórva. Minden bizonnyal azért, hogy megnehezítsék azonosításukat. A következő napon a dráma megismétlődik Moreno helység te­metőjében, mely 24 mérföldre van az argentin fővárostól: itt 14 holt­testre bukkantak. A városi tanács egyik tagja közölte, hogy a Floren- cio Varela nevű külvárosban való­színűleg 30 holttestet égettek el a katonák; Casildában, 160 mér­földre északra Buenos Airestől szintén holttesteket sejt az egyik ügyvéd, aki 1976 óta igyekszik fényt deríteni az eltűntek sorsára. 1976 és 1979 között a katonák „piszkos háborúja“ idején hivata­losan mintegy 6 ezer ember tűnt el. Azoknak a halálbrigádoknak az áldozatai, amelyek gyakran állami felhatalmazásból öltek. Argentína most a polgári kormányzatnak ab­ban az ígéretében bízik, hogy az igazságszolgáltatás elé állítják a hét és fél éves brutális represz- szió felelőseit. Raúl Alfonsín elnök december 10-én olyan döntést ho­zott, mely szerint az egykori kato­nai junták 9 tagja - köztük Jorge Rafael Videla, Roberto Viola és Leopoldo Galtieri egykori államfők - a legfelsőbb katonai bíróság előtt kötelesek beszámolni tetteik­ről. Ezzel egy időben jó néhány katona ellen indítottak polgári pert. Közülük az egyik Reynaldo Big- none volt elnök, a legutolsó junta vezetője, akit két ízben is becitál­tak. Felelősnek tartják két sorkato­na eltűnéséért, akik a San Martin katonai akadémián szolgáltak, amikor Bignone annak vezetője volt. Cristino Nicolaidest, a hadse­reg egykori főparancsnokát és Ru­bes Oscar Francót, a haditengeré­szet főnökét azzal vádolják, hogy megakadályozták az Inés Ollero kommunista párttag eltűnésével kapcsolatos vizsgálatok lefolytatá­sát. Ollerot 1977-ben egyenruhá­sok hurcolták el otthonából, azóta senki sem látta. Ramón Camps nyugalmazott tábornok, a Buenos Aires-i körzeti rendőrség egykori főnöke Alfredo Giorgi állami alkalmazott 1978-as eltűnésével kapcsolatban áll bíró­ság elé. Alfonsín egy 16 tagú nemzeti bizottságot nevezett ki az eltűntek ügyének kivizsgálására. A legtöbb argentin hálás neki, amiért helyre kívánja állítani a törvényességet. A Kereszténydemokrata Párt 1973 szeptemberében eredetileg támogatta a katonai hatalomátvé­telt, amely megdöntötte a nemzeti egységkormányt. Az utóbbi idő­ben azonban élesen bírálja a Pi- nochet-rezsimet és csatlakozott a chilei centrista erőket egyesítő Demokratikus Szövetség ellenzéki koalícióhoz. Moszkva Spanyol miniszter látogatása (ČSTK) - Javier Moscoso, a spanyol kormányfő hivatalának minisztere, aki a Szovjetunióban tartózkodik, tegnap beszélgetésen vett részt Moszkvában a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája ál­lam- és jogintézetében. A beszél­getés a törvényhozó és a végre­hajtó szervek közti kölcsönös kap­csolatokat, a szovjet állam irányí­tási rendszerét és néhány további jogi kérdést érintett. Az OSZSZSZK Minisztertaná­csa meghívására tett látogatása ■ befejeztével a spanyol miniszter a TASZSZ tudósítójának adott nyi­latkozatában kiemelte a látogatá­sa során megvalósult találkozók nyílt jellegét. A brit kommunisták feladatai (ČSTK) - Londonban vasárnap ülésezett a Brit Kommunista Párt végrehajtó bizottsága, s jóváhagy­ta a brit kommunisták akcióprog­ramját. A program meghatározza a párt konkrét feladatait és harcá­nak céljait, összhangban a párt tavaly novemberben megtartott XXXVIII. kongresszusának hatá­rozataival. A dokumentum a brit kommunisták elsőrendű feladata­ként az amerikai rakéták nagy- britanniai telepítése elleni mozga­lom aktivizálását jelöli meg. A Balkán atommentesítéséről Szakértői konferencia Athénban AZ ÁLLAMTANÁCS ELNÖKE A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY JAVASLATÁRÓL Nicaragua j'elentös eseményre készül Salvadori partizánok sikeres akciója Chalatenangóban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents