Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-22 / 29. szám

ÚJ szú 21 983. VII. 22. A Polam a munkások szemével A varsói Rosa Luxemburg Polam Elektromos Izzólámpa- gyár Lengyelország egyik legismertebb üzeme. A nagyvállalat termékeinek jelentős része a KGST-orszá- gokkal kötött gyártásszakosí­tási és együttműködési megál­lapodások keretében készül, s az export is a tagállamokba irányul. A gyártmánylistán kor­szerű fényforrások - higany­gőz- és nátriumlámpák, fény­csövek és különböző halogén izzók - szerepelnek. Előállíta­nak ezenkívül fénycsőkapcso­lókat, elektroncsöveket, nume­rikus kijelzőket és különböző lumineszcens diódákat. Az 56 éves Zbiegniew Sar- noeski, aki 28 éve dolgozik a vállalat Karolkowa utcai gyárépületében, s 24 éve párt­tag, valósággal együtt él a gyárral. Még jól emlékszik arra az időre, amikor a szovjet segítséggel megépült gyár el­ső egységében, a lámpagyártó osztályon megkezdődött a ter­melés. örült a felfutásnak, s nem kevés bosszúságot oko­zott számára, amikor 1981- ben akadozott a nyersanyagok és féltermékek szállítása. A megfontolt, nyugodt munkás, aki az újonnan megalakult szakszervezet elnöke lett, bízik a kollektívában. Véleménye szerint napjainkra a Polam visszaszerezte jó hírét. A gyár 1982-ben már túlteljesítette éves tervét, s a 4000 fős gárda az idei év első két hónapjában is többet termelt az előirány­zottnál. Hasonló véleményen van Tadeusz Wrzenski művezető, a régi párt- és szakszervezeti aktivista, a vállalat törzsgárda- tagja. A Polamban a legnagyobb gondot a munkaerőhiány - több száz szakmunkás hiá­nya - okozta. Ezen az áldatlan helyzeten kívántak változtatni a gyáriak, pártaktivisták, szak- szervezeti bizalmiak és mind­azok, akik szívükön viselik az üzem sorsát. Felszólították a dolgozókat a túlórázásra. Nem volt könnyű döntés, hi­szen a Polam főként nőket fog­lalkoztat. Felhívással fordultak az adminisztratív munkakörök­ben foglalkoztatott dolgozók­hoz is. Arra kérték őket, hogy munkájuk elvégzése után ve­gyenek részt a közvetlen ter­melésben. A termelőmunkáért a szakmunkásokéval egyenlő bérezésben részesültek. Végül mozgósították a nyugdíjaso­kat, hogy minél többen vállalja­nak félállásban munkát az üzemben. Megoldódtak a nyersanyag- ellátással és -szállítással kap­csolatos gondok is. Segítettek ebben a bevezetett anyagtaka­rékossági intézkedések és nem utolsósorban a szocialista országokból érkezett pótlóla­gos szállítások. Bizonyos ese­tekben azonban a gyár kollek­tívája önmagára volt utalva. Új­jászervezték az üzemrészek munkacsoportjait, bevezették a csomagolóanyagok kétsze­res felhasználását a hazai for­galomban, jutalmazták a vil­lany- és gázmegtakarításban élenjárókat, versenyt kezde­ményeztek a minőség javítása és a selejt csökkentése érde­kében. Mindezek hatásaként a nagy­üzemi a legjobb úton halad az új munkasikerek felé, és sike­rült javítaniuk a dolgozó nők szociális helyzetén is. Jugoszláv márkás borok Jugoszlávia a világ tíz legna­gyobb bortermelő országa kö­zé tartozik. Borainak jelentős részét - a megtermelt mennyi­ség 20 százalékát — expor­tálják. A 244 000 hektárnyi szőlő­területből a legnagyobbak Szer­biában, Horvátországban és Macedóniában találhatók. Az immár világhírű és törvénye­sen védett jugoszláv borkülön­legesség közül hat a dalmát tengerparton termő szőlőből készül. A jugoszláv borok legna­gyobb importőre a Német Szö­vetségi Köztársaság. Újabban az amerikai és japán vevők száma is növekszik. Nagy mennyiségben vásárol jugo­szláv borokat Csehszlovákia, az NDK és a Szovjetunió. A bor, más szeszes italok és a csemegeszőlő felét Jugosz­lávia a kelet-európai országok­ban értékesíti. Mivel a jugoszláv nemzeti jövedelem 5 százalékát a bor­termelés adja, nagy gondot fordítanak a szőlőültetvények minőségi feljavítására és a szőlőfeldolgozó kapacitások növelésére, a bortermelő kedv fellendítésére. Ha ez sikerül, a jugoszláv szőlő- és borexport értéke a tavalyihoz képest 10 százalékkal emelkedik és az 1983-as évben meghaladja a 100 millió dollárt. Bulgária északkeletei részén, Totbuhinban új, korszerűen felsze­relt fogászati rendelőintézet nyílt. A rendelőkön kívül fekvőbeteg és gyermekosztály, valamint korszerű laboratórium is helyet kapott az épületben. FORRÁSOK: ŐSTK. PANORAMA, SOFIAPRESS, INTER- RESS, BUDAPRESS, TANJUG A szófiai Központi Sportiskola A bolgár sportolók ma a világ sportéletének élvonalába tartoz­nak, számos sportágban érnek el nemzetközi sikereket. A sikereket az utánpótlás szer­vezett és korszerű nevelése ala­pozza meg. Jelenleg Bulgáriában 16 sportiskola működik. Közülük a legnépszerűbb a szófiai Köz­ponti Sportiskola, közismert ne­vén: az ,,olimpiai reménységek“ intézete. Az iskola eredményes működé­sét, oktatóinak szakértelmét, jó edzési módszereit bizonyítja, hogy az itt tanuló fiatalok közül 18-an indulhattak az 1980-as moszkvai olimpiai versenyen, s öten közülük érmet is szereztek. A Központi Sportiskolában je­lenleg 160 tehetséges, leendő él­sportoló tanul. Ennek igazolására álljon itt egyetlen adat: az 1981 -es kerékpáros junior világbajnokság első hat helyezettje között négy szófiai sportiskolás szerepelt. A vietnami mezőgazdaságban még a kézi erővel végzett munka és a háztáji termelés dominál. A fő feladat a szocialista nagy­üzemi termelés megszervezése, ami megköveteli a gépesítést, valamint elegendő műtrágyát és növényvédő szert. A Minh Huong-i mezőgazdasági ipari szövetkezet nemrég új rovarirtó szer gyártását kezdte meg, az év első négy hónapjában csaknem kétezer mezőgazdasági üzemnek szállított belőle. Mikroelektronika a gépgyártásban A Német Demokratikus Köz­társaság a világ vezető ipari államai sorában kivívott stabil helyét elsősorban gazdasága dinamikus fejlődésének kö­szönheti. A mikroelektroniká­ban is jelentős eredményeket értek el. A félvezető építőele­mek, elektronikus részegysé­gek, az integrált áramkörök alapválasztékának a termelése 25-50 százalékkal növekedett az utóbbi években. A mikroelektronikát napja­inkban egyre szélesebb kör­ben alkalmazzák az NDK nagyüzemeiben. Az új techni­kai eszközök szerves részévé váltak a gyártófolyamatnak, sót magának a terméknek is, amint azt a schwedti kőolaj­kombinát, a Karl-Marx-Stadt-i Fritz Hecken szerszámgépipa­ri kombinát és sok más ismert nagyüzem példája igazolja. A szerszámgépiparban igen szívesen élnek az ilyen jellegű korszerűsítés előnyeivel, hi­szen ez a gépek és géprend­szerek automatizálási fokának jelentős növekedését jelenti. A Fritz Heckert kombinát auer- bachi gyárában például olyan gyártósorokat állítottak üzem­be, amelyek a tetszés szerint programozható numerikus ve­zérlésű rendszer segítségével egyszeri befogadással is lehe­tővé teszik a munkadarab csaknem teljes megmunkálá­sát. Ily módon a teljes műsza­kon át folytatódhat a gyártás anélkül, hogy a kiszolgáló sze­mélyzetnek be kellene avat­koznia a folyamatba. Elképzelhető, hogy rövide­sen világszerte fogalommá vá­lik az ,,Erfurt Electronic“ már­kajel, amelyet az erfurti Her­bert Warnke kombinát termé­kei viselnek. Közöttük méltán vív ki elismerést az a présgép­komplexum, amely mikroelekt- ronikus vezérlő és ellenőrző rendszer irányítása alatt sajtol lemezidomokat elsősorban az autóipar részére. Alkalmazá­sával a munka termelékenysé­ge megháromszorozódott, az energia-felhasználás pedig évi 77 ezer kilowattórával csök­kent, s nincs többé szükség a nehéz és monoton fizikai munkára. Bevonult az elektronika a nehézgépgyártásba is. A magdeburgi Ernst Thälmann nehézgépgyártó kombinát új­donsága a mikroszámítógép vezérlésű gyártószalag, ame­lyet a műanyag-szigetelésű te­lefonkábelek gyártásához használnak igen sikeresen. A teljesen automatizált beren­dezés percenként 300 méter­nyi kábelt állít elő. A beépített szerkezet nemcsak a vezérlés problémáit oldja meg, hanem takarékosan „bánik“ az anyaggal és jóval megbízha­tóbb minőséget produkál a ko­rábbinál. Keresztrejtvény VÍZSZINTES 1. Rejtvényünkben Denis DIDEROT gondolatát rej- tettüK el; a gondolat első része. 14. Talpraesett és szókimondó. 15. Cseh szobrászcsalád. 16. Irí­dium. 17. Város az USA-ban. 19. Irány. 20. Ferenc, Ödön. 21. Délszláv népcsoport. 23. Gömbö­lyű. 25. Áttelenben. 26. Kevert zöld. 27. Nyújt. 28. Szovjet folyam. 29. Rét. 30. Mutatószó. 31. Csök­kent munkaképességű, névelővel. 34. Vita közepe. 35. Tekintetét valakire irányítja. 36. Megszólítás. 37. Poszméhet. 39. Csoportnyelv (ék. f.). 42. Sokkalta. 45. E. Y. 46. Leveles faág, névelővel. 48. La­katban van! 49. Tüzet szítana. 52. Amerikai talponálló kocsma. 53. Pontszám. 55. J. E. 56. Görög betű. 57. Köszönet. 59. Gyilkoló. 60. Azonos betűk. 62. Magyar szí­nész. 63. Salakban van! 64. Tojás - németül. 65. A földszintnél ma­gasabb. 67. T. Z. 68. Repeszgrá- nát. 71. Előkelő, gazdag nő alkal­mazottja. FÜGGŐLEGES: 1 Vonatkozó névmás. 2. Zár alá vette (ék. cse­re). 3. Zirc közepe. 4. Alávaló. 5. Fafajta. 6. Csuk. 7. Adoma. 8. Finom italok. 9. Csermely. 10. Megrázkódtatás. 11. Hiányos skicc. 12. Zoltán, Ottó. 13. Láva­ömlés (ék. f.). 18. Kötőszó. 21. A gondolat befejező része. 22. Kézimunkáznak. 24. Kutya tartá­sáért fizetendő adó. 25. Szemé­lyes névmás. 27. Argon. 29. Me­tán azonos hangzói. 31. Az „az“ névmás rágós alakja. 32. Ráma. 33. Az ókori római képtárban bizo­nyos hónap egy-egy napja. 38. Növény. 40. Torokváladék. 41. Gyermekre jellemző (i=y). 43. Szemüveg (ék. h.). 44. Vissza: nyílás. 47. Szórakozna. 50. Cse- pereg-e? 51. Japán drámai műfaj. 54. Fegyverét használja. 57. Régi érme. 58. Gyümölcsöt tartósít. 60. Kínai dinasztia. 61. Római két­ezer. 62.G. E. M. A. 64.Repülő­gépben van! 66. Bulgáriai város. 69. Vissza: tüzelő. 70. Rege köze­pe. 72. Románia és Svédország autójelzése. A július 8-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Aki olvasni akar a jövőben, annak a múltban kell betűznie. Könyvjutalomban részesülnek: Lórincz Zoltán Szalóc (Slavec), Kaposi Ilona Breclav, Sáska Lajos Kicsind (Malá nad Hronom), Szenesi János Bússá (BuSince), Gergely Ágnes Bratislava. A szocialista országok ÉLETÉBŐL

Next

/
Thumbnails
Contents