Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-22 / 29. szám
Reaael nyolc óra. Rozsnyó (Rolóava) főterén zajlik az e et Möté^torko.|ókesken^ka^Líosköz^ntjában sorakozó A cukrászdából kiszűrődő kávéidat a téren nyüzsgő gepiarmu vek kipufogógázával es a varost övező erdőkből áramló friss le vegével keveredik. M ielőtt a városi nemzeti bizottságra mennék, körbesétálom a teret. A többnyire kétszintes, ódon házak érdekelnek, illetve - hogy pontosabban határozzam meg - elsősorban is a teret körbefogó épületek homlokfal mögötti része ... Hogy miért? Mert sok rozsnyói azt állítja, ,,a homlokfalak még úgy-ahogy kinéznek, mivel azokat minden május elsejére kifestik, ám mögöttük düledezik, roskadozik az óváros.“ Az idő nyoma szinte minden épületen jól látható. A könyvesboltot éppen tatarozzák. Ahogy elnézem, a 8-as számú ház, a CSKP egykori területi titkárságának székhelye is megérett a felújításra. Ha mindezt már a külső elárulja, akkor milyen állapotban lehetnek a benti falak? Alighanem olyanok, mint a 12-es számú házban, amelyik előtt kopottan, elhagyatva egy fatákolmány vár lebontásra. Az élelmiszerüzlet épületének homlokzata bizonyára régen látott meszelót. Persze, hiábavaló lett volna még a legtökéletesebb mázolás is, mert a máladozó falon csak az alapos kőművesmunka segíthet. A textiláruház épületét körbejárom. A térről nézve alig különbözik szomszédjaitól. Homlokfala régi, ám gondosan ápolt. Az a része teszi különlegessé, amelyik csak a mellette húzódó keskeny sikátorból látható. A régi épülethez vagy nyolc-tíz méter után egy teljesen új épületet toldották. Érdekes építészeti megoldás. Az északi házsor egyik üres kirakatának üvege mögött friss, még vakolatlan téglafal piroslik, jelezvén, hogy bent átépítés folyik. A tér nyugati határát alkotó házak kívülről aránylag rendezettek.- Rozsnyó óvárosának rendezése nem újkeletű feladat - szögezi le beszélgetésünk elején Petrínec Gyula, a városi nemzeti bizottság alelnöke. - Már évtizedekkel ezelőtt hozzá kellett volna fogni a felújításhoz, illetve már a múltban is ráfért volna az óvárosra a bátrabb és gyorsabb ütemű renoválás. Hogy mégsem úgy történt, az talán azzal magyarázható, hogy a felszabadulás után nagy fejlődésnek indult bányászvárosunkban, érthetően, az új lakótelepek felépítésére összpontosult a figyelem, no meg a pénz is. Hogy mekkorát nőttünk, azt hűen tükrözi a 6,5 ezerről 20 ezerre bővült lélekszám és az új üzemek egész sora. Azért az óvárosról sem feledkeztünk teljesen meg. A közelmúltban például a régi városrészben a lakásállomány körülbelül hetven százalékát lebontottuk. Természetesen csak az egészségtelen és rozoga házakat szanáltuk, míg a történelmi értékúeket igyekeztünk meghagyni, azzal a szándékkal, hogy fokozatosan felújítjuk- Korántsem. Sőt, ma már maguk jönnek, hogy a régiből újba szeretnének költözni.- Mi lesz a történelmi értékű városközpont sorsa?- Megőrizzük. Ez nem csupán azt jelenti, hogy a még ép házakat rendbeszedjük, hanem mást is. Többek között a főtérről szeretnénk kirekeszteni a gépjárműforgalmat.- Hogyan jutunk majd Rozsnyón át Betlérbe vagy Csúcsomba?- Tervünkben szerepel a belvárost kikerülő terelóutak elkészítése. Ugyanakkor fokozatosan rendbe hozzuk a teret ölelő épületeket, nem kizárt, hogy a tér aszfaltburkolatát ismét macskakö borítja majd, s a négy sarokba visszakerülnek az öntöttvasból készült víztározók is. xxx Délfelé Plosnica Jánossal, a városi azokat. Tudom - folytatja - sokan azt mondják, hogy a bontást gyorsabb ütemben is végezhettük volna. Lehet, de a kívülállók nemigen tudják, milyen nehéz volt a háztulajdonosokat, az ottlakókat rábírni arra, hogy újba költözzenek. Pedig mi csak jót akartunk nekik. Emlékszem, akadt olyan is, aki a kiköltözésről hallani sem akart, fenyegetőzött, később viszont, amikor már az újban lakott, szemrehányást tett, miért vártunk oly sokáig a bontással.- A lakáscserére ma is ilyen nehezen szánják rá magukat az óváros lakói? nemzeti bizottság titkárával járom ismét a várost. Megtudom tőle, hogy az évente két millió turistát fogadó gömöri város főterén jelenleg nyolc épület vár felújításra; hogy a teret övező házakban többnyire üzletek, szolgáltató és vendéglátó üzemek kapnak helyet; hogy a tér északkeleti sarkán, a Csucsomi út kezdeténél egy zöldségáruház készül, annak szomszédságában pedig a ma még lebontásra váró házacskák helyén új postahivatal lesz.- Nem egyszerű dolog ám az óváros restaurálása - jegyzi meg, amikor a volt Petrinec Gyula textilüzlet elé érünk. - Egy-egy ilyen ház felújítása néha többe kerül, mint egy új felépítése. Sok esetben gyengék már a falak, az alapok, meg aztán ki tudja, melyik ház alatt mi van. Előfordult már, hogy az építészek a pince alatt egy régibb, félig-meddig betemetett pincesorra bukkantak. Ugyanakkor kevés a kivitelező is. A titkár talán mindegyik épületnek tudja a jövőjét. - Ide a Datasystém számítástechnikai vállalat helyi fióküzeme költözik - mutatja az egyik helyen. - Itt pedig a villamosipari cikkek áruháza lesz - áll meg egy másik épületnél.- És ez? - kérdezem a főtér délnyugati szögletében lévő házról - a cégtábla szerint a Kelet-szlovákiai Baromfifeldolgozó Üzem kezmaroki fiókjának helyi telepéről.- Tojásgyújtö - válaszolja. - Tudom, nemigen illik a szépülő városképbe, sokkal jobb lenne, ha némi átalakítással egy hangulatos étterem válna belőle, de egyelőre ez van. xxx Ilyen tehát ma Rozsnyó főtere. A látottak és tapasztaltak alapján hiszem, hogy nem sokáig már, és belátható időn belül a korszerű, új lakótelepek egy rendezett óvárost fognak majd közre. GAZDAG JÓZSEF ni oltóanyagnak a kifejlesztése dr. Slonim nevéhez fűződik s ezért 1962-ben - első ízben - megkapta a Klement Gottwald Állami Díjat. Néhány munkatársával együtt vállalta a további hosszadalmas kutatások bonyodalmait, hogy a szabad szemmel nem látható veszélyes vírusokat az ember védelmezőjévé változtassa.- Első eredményeinkből kiindulva folytattuk munkánkat - mondja. - A kanyaró elleni vakcina kifejlesztésénél annak előállítása és tökéletesítése sem volt egyszerűbb. Az alapvető oltóanyag - a kanyaró vírusa - ugyanis a sejtszövetek kultúrájának más fajtájára telepítve megváltoztatja tulajdonságait. A legfőbb problémát tehát a vírus szaporítása jelentette a kutyák veséjéből vett szövetek kultúrájában, anélkül, hogy a vírus elvesztette volna az ember ellenállóképességét előidéző tulajdonságát. A vakcinákat folyamatosan tökéletesítve a tudósok a vírus genetikai állapotát és hatékonyságát laboratóriumban ellenőrizték. Forgalomba hozatalát megelőzően a gyermekek kis csoportját oltották be vele és csak miután meggyőződtek hatékonyságáról,alkalmaz- ták a szert tömegesen. A VÉDEKEZÉS VALAMENNYIÜNK KÖTELESSÉGE A kanyaró elleni oltást 1969 őszén tették kötelezővé. A vakcina gyengén megfertőzi ugyan a gyermeket - ez ugyanis a cél - de, nem ártalmas. A beoltottak- nak alig egyharmadánál - a 7. és a 10. nap között - némi hőemelkedés és szórványosan gyenge kiütések észlelhetők, amelyek azonban 2-3 napon belül eltűnnek.- Ám száz százalékosan hatékony oltóanyag nem létezik - figyelmeztetett a docens. - A gyermekek 3-5 százalékánál ugyanis a vakcina nem hatásos. Ezért 1975-ben további óvintézkedést foganatosítottak: az első oltás után mintegy 6-10 hónappal másodszor is beoltják a kicsinyeket. Ennek köszönhetően a kanyaró nálunk lényegében már nem fordul elő. Nem várt eredménynek volt tekinthető, hogy a CSSZK- ban beoltott 2,5 millió gyermeknek alig egy százaléka betegedett meg ebben a fertőző kórban. Ugyancsak elmaradt a régente rettegett kísérőjelensége, az agyhártyagyulladás. Hazánkat azonban még mindig több olyan ország övezi, amelyekben a kanyaró a szokványos betegségek közé tartozik. Az időnként behozott fertőzés ellen ezért fokozott elővigyázatossággal és szakszerű intézkedésekkel védekezünk. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI ELISMERÉS A kanyaró elleni harc az Egészségügyi Minisztérium irányításával, tudósok, tudományos dolgozók, szakorvosok, epidemiológu- sok bevonásával folyt. Különös érdemei vannak ezen a téren dr. Jan Svejda docensnek, az orvostudomány kandidátusának, az orvosi továbbképző intézet munkatársának, aki a kórt tanulmányozva és a védőoltással kapcsolatos országos programot is kidolgozva, a vakcina hatékonyságának ellenőrzésére összpontosította figyelmét. Dr. Dimitrij Slonim docensnek és dr. Milan Drevonak, a természettudományok doktorának a Szérum- és Oltóanyaggyártó Intézet munkatársainak nevéhez főleg a hatékony és ártalmatlan oltóanyag kifejlesztése és előállítása fűződik. Dr. Juraj Strauss docens, az orvostudományok kandidátusa, a prágai Közegészségügyi és Járványügyi Intézet munkatársa pedig a virológiái és szerológiai diagnosztika laboratóriumi módszerét fejlesztette és dolgozta ki. A négy tudós kimagasló eredményeinek elismeréseként május elseje előestéjén átvehette a prágai várban a Klement Gottwald Állami Díjat. Természetesen az Egészségügyi Világszervezet elismerése sem maradt el, amely egészségügyünk sikerét - a kanyaró felszámolását - példaként állítva, e fertőző kór megelőzésére, illetve megszüntetésére szólította fel az európai országokat. HOGYAN TOVÁBB? Ez a siker azonban nem ok arra, hogy a tudósok elbízzák magukat. - A vírusos betegségek elleni harc ugyanis soha nem ér véget- utal dr. Slonim a bár kevésbé veszélyes, de az esetleges szövődmények és gazdasági károk miatt óvintézkedéseket igénylő fültómirigy-gyulladás elleni, már kifejlesztett vakcinára. Miután az észak-morvaországi kerület gyermekeit már beoltották az új vakcinával, folyamatban van az eredmények elemzése. Tavaly a rubeola ellen - külföldről behozott anyaggal - a serdülőkorú lányokat kezdték oltani. A Szérum- és Oltóanyaggyártó Intézet tudományos dolgozói ma sem ülnek ölbe tett kézzel. Jelenleg azt influenza vírusa elleni oltóanyag továbbfejlesztésén fáradoznak. Mi több, a sö- mört, a szaruhártyagyulladást és a herpesz okozta hólyagos bőrkiütés vírusának is hadat üzentek, xxx A fertőző betegségek zöme tehát a hatékony oltóanyagoknak köszönhetően már megelőzhető. - Ez ugyan nagy előny, de hátrányát is látnunk kell - figyelmeztet a szakember. - Megszűnik ugyanis a rettegés, az emberek kevésbé elővigyázatosak, sokszor nem is védekeznek a fertőzések ellen. Megfeledkeznek arról, hogy más országokból a kórok könnyen behurcolhatok. Ezért nem becsülhető le a kanyaró veszélye sem, megelőzéséért nemcsak a tudósoknak és az országszerte megszervezett egészségügyi bizottságoknak kell küzdeniük. Eredményes fáradozásuk feltétele a lakosság, valamennyiünk segítsége. KARDOS MARTA ...és ugyanaz kívülről nézve (A szerző felvételei) A város főtere belülről...
