Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-22 / 29. szám
Mindhármuk élete szorosan kötődik a munkahelyi környezetvédelem műszaki fejlesztéséhez. Az 54 éves Ladis- lav Hajzok gépészmérnök már 1971 óta dolgozik a brati- slavai Állami Faipari Kutatóintézetben, s előzőleg gazdag szakmai tapasztalatokra tett szert a Nővé Mesto nad Váhom-i Légtechnikai Müvekben. Az 56 éves Stefan Vozár technikus szintén a faipari kutatóintézet dolgozója, s szakterületét a légtechnikai berendezések tervezése és üzemeltetése képezi. Korábban ő is a Légtechnikai Művekben volt alkalmazva. A kollektíva harmadik tagja a 42 éves Ján Bilik gépész, aki 23 éve légtechnikai berendezések üzemeltetésével és fejlesztésével foglalkozik a Mier Topol'öany bútoripari művekben. Jelenleg a műszaki-fejlesztési osztály főmunkatársa. Ez a háromtagú kollektíva nagy figyelmet keltett • Járt Bilik a biztonsági szelepek működését magyarázza nemrég a faiparban a légtisztító és szűrőberendezések tökéletesítésében elért eredményeivel. Tulajdonképpen ,,A technológiai folyamatok tökéletesítése a faiparban a környezetvédelem javítása céljából“ című ágazati kutatási feladat megoldásáról volt szó. Az említett szakemberek csoportja csaknem 5 évig foglalkozott ezzel a témával. Végül nagyszerű eredménnyel fejezték be a munkát, amit az is bizonyít, hogy a Szakszervezetek Központi Tanácsa ez év márciusában Antonín Zápotocky-díjjal jutalmazta a feladat megoldóit. A három szakember nem könnyű feladatra vállalkozott, mert sok szó esik ugyan a munkavédelemről, a gazdasági vezetők azonban elsősorban arra vannak tekintettel, hogy milyen gazdasági haszon származik egy-egy beruházásból, mikor térülnek meg a ráfordítási költségek. Faiparunk vezetői azonban tudták, hogy ebben az esetben miről van szó, ezért az Állami Faipari Kutatóintézet hótechnikai osztályát, amelyre a kutatási feladat megoldását bízták, a Mier Topol'öany bútoripari művek részvételével is megerősítették, a zilinai Fa- és Bútoripari Tröszt vezérigazgatósága pedig a pénzügyi fedezéshez járult hozzá. A három kutatási-fejlesztési szakember kezdettől fogva tudatában volt a feladat jelentőségének és a munkával járó kockázatnak is. Hogy mi ebben a látszólag egyszerű témában a kockázatos, arról Hajzok mérnök nyújtott felvilágosítást.- A levegőbe kerülő fapor közismerten robbanásveszélyes. Ezt mindenekelőtt figyelembe kellett venni. Ez a körülmény a feladat bonyolultságát is fokozta, s így a megoldás is több időt vett igénybe a tervezettnél. Elsősorban a higiéniai követelményeket tartottuk szem előtt, azt, hogy a faipari üzemek dolgozói egészséges környezetben, tiszta levegőben végezhessék a munkájukat, s az üzemek környékét se szennyezze a fapor, ahogy azt eddig tapasztalhattuk. Ezzel párhuzamosan az első helyre helyeztük a berendezés üzembiztonságának a kérdését is. Teljesen újszerű berendezést kellett létrehoznunk, amely teljes mértékben megfelel a fa- és a bútoripar specifikus követelményeinek. Természetesen a gazdasági szempontok sem szorulhattak háttérbe, nevezetesen az, hogy a berendezések gyártása ne legyen valutaigényes, hogy mindent a hozzáférhető hazai alapanyagokból lehessen előállítani, s energiatakarékos legyen az üzemeltetése. Mindebből világosan kitűnik, hegy elég nagy terhet vállaltunk magunkra. A lelkesedés azonban nem hiányzott, mindannyian bizonyítani akartunk. Az új elkülönítő és szűrőberendezés három éve megbízhatóan üzemel a Mier Topol’éany bútoripari vállalatban A szerző felvételei • Ladislav Hajzok mérnök és Stefan Vozár technikus az új berendezés tervrajzai fölött Az új berendezés egyelőre egyedüli kísérleti példánya három éve üzemel a Mier Topol’öany nemzeti vállalat Bútoripari Szaktanintézetének termelőcsarnokában. Az előirányzott követelményeknek a négy csehszlovák szabadalommal védet? elkülönítő és szűrőberendezés teljes mértékben eleget tesz. Szerkezeti felépítése építőelem- rendszerű, ami jó alkalmazkodási képességet tesz lehetővé az egyes faipari üzemek konkrét feltételeihez. Az üzemeltetés alatt már bebizonyosodott, hogy a berendezés tökéletesen megtisztítja a levegőt a fűrészportól és a faportól, s változatlan hőmérsékletű tiszta levegőt juttat vissza a műhelyekbe. A szűrőegység kizárólag hazai alapanyagokból készült, kiváló minőségű szűrőszövetekből, amelyek garantáltan biztosítják a levegő előírt tisztaságát. A gyakorlatban ez köbméterenként 0,7 - 0,3 mg mennyiségű szennyezettséget jelent, ami valóban minimális érték. Kezdetben azonban ez is elég bonyolult feladatot jelentett. Nálunk ugyanis speciális faipari szűrőket nem gyártanak. A kutatóknak ezért megfelelő és hozzáférhető alapanyagot kellett keresniük, hogy megszerkeszthessék a komplett szűrőegységet. Ezt passzív védelmi rendszerrel is ellátták az esetleges robbanás következményeinek elhárítására, mégpedig biztonsági szelepek formájában. E védelmi rendszer kifejlesztéséhez nagy segítséget nyújtott az ostravai Szénipari Tudományos Kutatóintézet, ugyancsak egy csehszlovák szabadalom érvényesítésével. Kiegészítésül meg kell még említeni, hogy fa- és bútoripari üzemeinkben eddig is használtak légtisztító berendezéseket a csarnokokban keletkező fapor kiszűrésére, ezek azonban egyszerű mechanikus berendezések voltak, s már nem felelnek meg a munkavédelem jelenlegi szabványainak. Az új berendezés egyúttal 20-25 kilojoule hőenergiát is megtakarít köbméterenként. A hagyományos szúróberendezések ugyanis egy üzemóra alatt 20-30 millió köbméter meleg levegőt vonnak el a faipari üzemek fűtött csarnokaiból, amit nem juttatnak vissza. Ha legalább tízmillió köbmétert vissza lehetne juttatni, ,az évente 700 terajoule hőenergia megtakarítását eredményezhetné, ami értékben kifejezve körülbelül 28 millió koronának felel meg. Nagy kár azonban, hogy az új berendezés sorozatgyártásának a kérdését mindeddig nem sikerült megoldani, ami ezt az energiamegtakarítást is lehetővé-tenné. Fa- és, bútoriparunk eddig nem talált kivitelezőt a gyártásukra, ezért azt fontolgatják, hogy a szakágazat saját keretei között fog gondoskodni róla. De vajon helyes-e, hogy egy olyan szakágazat, amelynek egyébként is elég sok problémája van saját termelési programjának fejlesztésében, egy ilyen gondot is magára vállaljon. Ez egyáltalán nem látszik logikusnak, s legfeljebb csak szükségmegoldásról lehet szó. JOZEF SLUKA Zöldséghajtatás - hulladékhő-hasznosítással A jelenlegi időszakban, ámíkor világszerte feszült a gazdaság tüzelőanyag- energetikai mérlege, takarékosan kell gazdálkodni minden liter üzemanyaggal, s minden kilowattóra villamos energiával. Ezzel összefüggésben előtérbe kerül az a követelmény is, hogy minél hatékonyabban hasznosítsunk minden rendelkezésre álló energiaforrást. Ezek közé tartozik a Tranzit Gázvezeték kompresz- szorállomásainak hulladékhóje is, amit eddig csekély mértékben hasznosítottunk. A nyitrai (Nitra) járásban 1980-ban alapították meg a Zeloprodukt közös mezőgazdasági vállalatot, amely Nyitra- Ivánkai központtal a zöldség- és gyümölcsfélék termelésével és feldolgozásával foglalkozik. Az egész vállalat fűtéséhez szükséges energiaforrást a helyi kompresszorállomás hulladékhóje képezi. Az egész vállalat kiépítését több szakaszra irányozták elő. Az első és a második szakaszt most fejezik be, melynek során megépültek az első üvegházak, elkészült a szociális épület, a höátadó állomás, a terep közművesítése, s néhány fontos berendezés. Jelenleg a fóliasátrakon kívül egy másfél hektáros üvegházban folyik a termelés, ahol a téli hónapokban zöldséghajtatással foglalkoztak. Az üvegház egyik részében már gyönyörűen virágzik a szegfű, amiből az év végéig több mint félmillió darabot értékesítenek. A Sempra Deőín vállalat által kivitelezett LUR-1 és LUR-2 típusú üvegházakban télen salátát, karalábét és karfiolt termesztettek, jelenleg pedig már a paprikát, a paradicsomot és az uborkát szedik. Az első negyedévben 323 ezer zöldségpalántát is neveltek. A növények előnyös váltakoztatása, valamint a termelés nagyobb jövedelmezősége szempontjából a jövőben is számolnak virágok, elsősorban szegfű termesztésével. A második szakasz teljes befejezése után a 3,5 hektár területű üvegházban évente másfél millió zöldségpalántát, körülbelül 500 tonna hajtatott zöldséget, s bizonyos mennyiségű virágot fognak termelni. Az első szakasz befejezését eredetileg 1983 áprilisára tervezték. A korábbi üzembe helyezés egyaránt hasznos volt' a vállalatnak és a társadalomnak is, mert jelentős energiamegtakarítást eredményezett. Ami a termelés gazdaságosságát illeti, erről elég annyit említeni, hogy a hulladékhő ötször olcsóbb, mint a hagyományos tüzelőanyagok. Ehhez a fűtési rendszerhez azonban igényesebb technológiai berendezésekre van szükség. Az építkezés harmadik szakaszában elkészül egy további 1,5 hektáros üvegház, egy légkondicionált raktár 1000 tonna gyümölcs és zöldség tárolására, s néhány szárítóberendezés a gyümölcs- és a zöldségfélék feldolgozásához, valamint a magvak kezeléséhez. A harmadik építési szakasz kezdését 1984-re, befejezését pedig 1988-ra tervezik. A legfontosabb azonban az, hogy a hulladékhő hasznosításához már adva vannak a műszaki feltételek. De hogyan is keletkezik ez az értékes hulladékhö? Arról van szó, hogy a kompresszoroknak a földgáz továbbításához bizonyos nyomást kell kifejteniük, miközben felmelegednek. A hűtésükre használt víz 120-130 Celsius-fokra melegszik fel. Ezt a vizet vezetik az üvegházakba, ahol a hó egy részének leadása után körülbelül 65 C°-ra húl le. Ezt a vizet visszavezetik a kompresszorok hűtésére, mert ezeket nem lehet alacsonyabb hőmérsékletű vízzel hűteni. A lehűlt víz egy részét öntözésre is felhasználják az üvegházakban. Amikor nem kell fűteni az üvegházakat, a hulladékhőt a terményszárítók üzemeltetéséhez fogják felhasználni, ami éppen a nyári és az őszi hónapokban válik esedékessé. A Zeloprodukt közös mezőgazdasági vállalat tevékenysége azonban a tag- szervezeteknek nyújtott szakmai tanácsadásra is kiterjedt. A vállalat gondoskodik a megtermelt zöldség- és gyümölcs- félék értékesítéséről, s képviseli a tagvállalatokat a szállítói-megrendelői tárgyalásokon. A Zeloprodukt tagjai között van a nyitrai járás összes egységes földművesszövetkezete, az Agrokomplex nemzeti vállalat, a Nyitrai Cukor- és Konzervgyár, a Bratislavai Hűtőipari Vállalat nyitrai üzeme, az Érsekújvári (Nővé Zámky) Konzervgyár, a Jednota fogyasztási szövetkezet nyitrai részlege, valamint a Se- mex Bratislava. Az említett vállalatok az építkezési költségek fedezéséhez is hozzájárulnak. A Zeloprodukt első részlegeinek sikeres üzembe helyezése társadalmi szempontból is nagy jelentőségű, hiszen a Tranzit Gázvezetéknél keletkező hulladékhó gazdaságos hasznosítása mellett a lakosság friss zöldségekkel és vitaminokkal való ellátása is javulni fog, s nemcsak a nyitrai járásban, hanem a felvásárló szervezetek közvetítésével az ország más járásaiban és kerületeiben is. JOZEF LUKÁÓ 1983
