Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-30 / 52. szám
Egészségünkről gondoskodnak A dolgozók egészségéről való gondoskodásnak az érsekújvári (Nővé Zámky) Elektro- svit vállalatban is nagy figyelmet szentelnek. A vállalatnak jól felszerelt egészségügyi központja van. Dr. Ján Gajdoáík irányításával 19 egészségügyi dolgozó gondoskodik a vállalat közel négyezer alkalmazottjának és a vállalathoz tartozó szervezetek csaknem háromszáz beosztottjának egészségéről. Az üzemi egészségügyi központban tavaly 2400 megelőző orvosi vizsgálatot, a nő- gyógyászati rendelőben pedig közel kétezret végeztek el. A fogászaton tavaly több mint 10 ezer beteget kezeltek. Az egészségügyi dolgozók munkájuk javítása érdekében a megelőző orvosi vizsgálatok adatait az üzem számítástechnikai központjának közreműködésével feldolgozzák és értékelik. Az orvosok ennek a módszernek a segítségével nagyobb áttekintést nyernek az egyes betegségek előfordulásáról, annak helyéről és gyakoriságáról. Az egészségügyi központba tavaly egy audiometrikus fülkét is beszereltek, mely a hallási zavarok vizsgá- lására szolgál. Eddig több mint 850 pacienst vizsgáltak meg, s a továbbiakban fokozatosan kivizsgálják a vállalat összes dolgozóját. Az üzemi gyógyszertár is nagy szolgálatot nyújt, s egyben a műhelyeket is ellátja gyógyszerekkel, kötszerekkel és fertőtlenítő anyagokkal. Az egészségügyi dolgozók célja a vállalat dolgozóinak olyan szolgálatokat nyújtani, melyek minden beteget kielégítenek. Bállá Mária FELÚJÍTJÁK A HABÁN MÚZEUMOT A Svájcból Ausztrián át-morva földre, majd a XVI. század közepén ettől keletebbre is bevándorolt habánok említésekor elsősorban fazekasaik csodálatra méltó fehér vagy kék alapszínű virágos díszítésű edényeik (habán fajansz) jutnak eszünkbe. Pedig a habánok egész életvitele, lakáskultúrája, építészete figyelemre méltó. Mindenhez értő ezermesterek, egymást nevelő gondolkodók voltak. Erről tanúskodnak alkotásaik, melyek ránk maradtak. Veiké Leváre és Sobotiéte környékén számos faluban még ma is sok korabeli habán emlék látható. A Vel’ké Leváre-i ,,habán udvar“ (így nevezték a kerítések nélkül egymásba nyíló udvarok és csűrök egységéből kialakult települést) házai ma már javarészt hétvégi nyaralóként szolgálnak. Az új tulajdonosok becsületére válik, hogy az építészeti szempontból értékes, műemlékként nyilvántartott épületeket szakszerűen tatarozták. Elszomorító, hogy a többi védett épület, például a hnb gondozásában levő kápolna, a habán múzeummá átalakított lakóház (a felvételen) és egy másik lakóház nagyon elhanyagolt, állapotban van. Megmentésük, felújításuk már megkezdődött. Készülnek a kápolna felújításának a tervei. A múzeum épületének tatarozásával pedig 1984-ben kezdenek foglalkozni a műemlékvédők. Sajnos az említett lakóház már menthetetlen. A bedőlt falakon csupaszon az égnek meredő gerendáit még tanulmányozhatják az ácsmesterek, de az állapota már any- nyira rossz, hogy nem lehet megmenteni a pusztulástól. A 78-as számú lakóház, a múzeum a Vel'ké Leváre-i habán udvar egyik legjellegzetesebb épülete. A homlokzat hat ablaka utal az egykori habán házak irigylésre méltó térelosztására: a két nagyobb ablak mögött az iparosok műhelyei húzódtak meg, a háromablakos első emeleti rész (a magas padlás alsó része) volt a lakótér. A tető alatti egyedülálló ablak a padlás szelöztetését szolgálta. A homlokzat egyszerű, de szerkezetileg jellegzetesen habán. A múzeumban elrendezett néprajzi anyag utal a habánok életére, azokból a látogatók, megismerhetik történelmüket, kultúrájukat, s főleg kézműves-tevékenységüket. Lehel Zsolt Kulturális dolgozók aktívája Járási aktívát tartottak Léván (Levice) a művelődési központok, a mozik, az ifjúsági klubok és a CSEMADOK helyi szervezetei vezetőinek a részvételével. Az időszerű külpolitikai kérdésekről, valamint a kulturális tevékenység tervezésének és ellenőrzésének új módszereiről szóló előadások után a több mint kétszáz jelenlevő érdeklődéssel hallgatta végig Jozef Horniaknak, a jnb kulturális osztálya vezetőjének beszámolóját az elkövetkező időszak igényes feladatairól. Jövőre első ízben rendezik meg Obarson (Stary Tekov) a járási folklórfesztivált, s ugyancsak első alkalommal kerül sor a szakköri tevékenységgel foglalkozó járási aktívára. Az ifjúság eszmei-politikai nevelése érdekében szükség lesz az ifjúsági klubok hálózatának a bővítésére, s azok munkájának a koordinálására. Sokrétű módszertani segítséget kapnak a CSEMADOK alapszervezetek művészeti csoportjai is. . . _ „ Abel Gábor ELSORVADT HÁZIIPAR - HERVADÓ RÓZSÁK Egy-egy abroszon, miliőn, futón, tárcán, drapérián, paplan- vagy vánkoshuzaton az apró öltések százezrei sorakoznak egymás mellett. Varródobra feszített sifon, tűk, éles kisolló, kordonét. Ennyi kell és készül a közelmúltban még messzeföldön is ismert hetényi (Chotín) fehérhímzés azsúro- zással, illetve toledóval. Eredetileg csak sűrű finom gyolcsra álmodták a sok-sok apró négyszögekből szálhúzással kiképzett virágaikat, gyümölcseiket a hetényi, izsai, alsópéteri (Dolny Peter), ma- dari (Modrany), marcelházi (Marcelová), kurtakeszi (Krát- ke Kesy) lányok, asszonyok. Ma már divatosabb alapanyagokra, (panama) színes szállal is hímeznek. Hetényben az igazi hímzöasszonyok az ilyesmire azonban csak legyintenek. De aki alaposan szemügyre veszi a valódi azsúro- zással és toledóval készült munkákat, legyintésükön nem botránkozik meg és nem is csodálkozik. Mert bár szépek a tarkák, de a régi technikával kivarrott fehérek utolérhetetlen szépségűek. A múlt század végén, századunk elején a polgári ízlés kielégítésére néhány Komárom (Komárno) környéki faluban a népi hímzés jól jövedelmező háziiparrá fejlődött. Amikor szünetelt a mezei munka, gyakorlatilag minden asszony varródobot vett a kezébe. Sőt sok férfi is. A hímzést már gyermekkorukban elsajátították, s rendszerint hol az egyik, hol a másik háznál ültek össze dolgozni, közben beszélgettek, énekeltek és tüzelő is kevesebb fogyott, meg petróleum is. Munkáikat Budapestre, Bra- tislavába, Bécsbe, Olaszországba és Amerikába szállították az ügyes közvetítők. Ma azonban nem akad senki, aki odafigyelne az érintett falvak vagy félszáz asszonyára, akik még tudnak toledót és azsúrt varrni. Nincs, aki beszerezne számukra anyagot, rendelést. így csak kedvtelésből hímeznek, ajándékba. Sárai Gyuláné szomorúan ismételgette, hogy bizony az a néhány ötven évesnél idősebb asz- szony Hetény hírességét magával viszi a sírba, mert a fiatalok többnyire a mezőgazdaságban, iparban vagy másutt dolgoznak, s el sem sajátították anyáik tudományát. Meglepő a valóság: Hetényben egyetlen fiatallal sem találkoztunk, aki ismerné a régi hímzést. Az iskolában sem oktatják, kézimunkakor sem működik a faluban. Kár. Pedig divat a hímzett blúz, ruha, gyermekruha stb. „Városi“ ruházatunkon is szép lenne az azsúr és a toledó, sajnálatos, hogy a háziipar elsorvadása után hervadoznak a hetényi rózsák is. -ybToledóval készült miliőrészlet (Archív felvétel) A komáromi- (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet választmányának a gyűlésén Horváth László mérnök, a fogyasztási szövetkezet elnöke ismertette az egybegyűltekkel az év első tíz hónapjábanelért eredményeket. Elmondta, hogy a kiskereskedelmi forgalom tervének teljesítése nem volt egységes az egyes hónapokban. Továbbra is sok hiánycikket tartanak számon, úgy az ipari, mint az élelmiszertermékeknél. A szállítók gyakran jelentős mértékben „megrövidítik“ az egyes szállítmányokat, ami jogos elégedetlénséget vált ki a fogyasztók körében. Az áruelláEredmények és hiányosságok tás javításának érdekében a komáromi Jednota új termelőkkel, szállítókkal vett fel kapcsolatot az ország különböző részeiből és csereakciókat bonyolított le a magyarországi fogyasztási szövetkezetekkel. Ez összesen tizennyolc millió korona többletforgalmat jelentett, s ezáltal a harmadik negyedév forgalmát sikerült 878 ezer koronával túlteljesíteni. Az elnök elégedetten nyilatkozott a nagykereskedelmi és felvásárlási tevékenységről. Ezek a részlegek négymillió 300 ezer koronával túlteljesítették tervüket. Ugyanez nem mondható el a beruházások tervéről, mert ezt szeptember végéig csak 52,2 százalékra teljesítették. Sztrecskó Rudolf A vágsellyei (Sala) Duslo vállalatban már 11 éve működik a Honvédelmi Szövetség szervezetének Hifi klubja. A nyolcvan tagot számláló szervezet a szlovákiai és az országos audiovizuális seregszemléken már több díjat szerzett. Ján Való, Papp László, Bogár Milan, Michal Chudy mérnök és Jozef Javurek, a klub legaktívabb tagjai elnyerték a Honvédelmi Szövetség Központi Bizottságának Az áldozatos munkáért kitüntetését, s a klub a Honvédelmi Szövetség VI. kongresszusának példás szervezete címet viseli. A felvételen Michal Chudy mérnök egy videotechnikai berendezés kezelése közben. Milan Al’aksa ÜZEMBŐVÍTÉS Korszerű, új épülettel bővült a pieát'any-i Tesla vállalat. A 80 millió koronás beruházás kivitelezője a Stavoindustria Dubnica nad Váhom-i üzeme volt. Az új részlegben a tranzisztorok és az integrált áramkörök szerelése folyik. A vállalat távlati terveiben a termékszerkezet bővítését szolgáló további új részlegek létesítése szerepel. A piest'any-i Tesla vállalat a félvezető elemek egyedüli gyártója Szlovákiában. Ezekből a jövő évi terv 26 millió koronával több gyártását irányozza elő, az integrált áramkörök mennyiségét 45 százalékkal növelik. Az új objektumban kaptak helyet a mikroelektronikai alkatrészeket gyártó részlegek is, ezek adják a vállalat össztermelésének 60 százalékát. Az itt dolgozó 500 ember tevékenyen részt vett a költözködésben, a súlyos, de rendkívül érzékeny gépeket, berendezéseket rekordidő alatt szállították át a város központjában levő régi munkahelyről az új épületbe. Ezzel minimálisra csökkentették az állás idejét és teljesíteni tudták a havi tervet is. A régi épületet a Tesla szakközépiskolája veszi birtokába, a jövő tanévtől már ott folyik az oktatás. A vállalat a csökkent munkaképességűek számára is munkalehetőséget akar biztosítani, a számukra létesítendő új részleg építését 1984-ben kezdik meg. Ugyancsak a jövő évben fognak hozzá a munkásszálló és a vállalati klubhelyiségek építéséhez. Zora Petrásová KERÜLETI FESZTIVÁL Arany kakas ’83 címmel került megrendezésre ismét - már tizenegyedszer - a közép-szlovákiai kerületi pop- és táncdalfesztivál döntője Füleken (Fil’akovo). A Kovosmalt vállalat üzemi ifjúsági szervezete - mely a fesztivál fő szervezője volt - kitűnő munkát végzett. A zsúfolásig megtelt üzemi klub színháztermében igazi fesztiválhangulat uralkodott, amit a szűnni nem akaró vastaps is bizonyított. A döntő tíz résztvevője két fordulóban mérte össze tudását, tehetségét. Héttagú'szakavatott zsűri bírálta a szereplések színvonalát, döntötte el a díjak sorsát. Az első helyezett a füleki Ádám István lett, második Szedmák Szilárd Pelsőcröl (Pleáivec), a harmadik díjat, valamint a közönség nagydíját Varga Róbert füleki versenyző kapta. A színvonalas döntő megrendezéséért az ifjúsági szervezeten kívül dicséretet érdemel a Kovosmalt vállalat szakszervezetének üzemi bizottsága, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség üzemi bizottsága, valamint az üzemi klub vezetősége, akik erkölcsi és anyagi támogatásukkal nagyban hozzájárultak a fesztivál sikeréhez. A felvételen (balról) Szedmák Szilárd, Ádám István, Varga Róbert, Kondás Éva és Mede Ingrid. Rácz László (Tibor Babjak felvétele)
