Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-30 / 52. szám
1 A bolsevik párt megalakulása óta számos jellegzetes vonással és olyan sajátosságokkal tűnt ki, melyek a továbbfejlődés során egyre inkább kikristályosodtak. A marxista-leninista tanítás szellemében irányítja, alkotó módon továbbfejleszti és biztosítja a forradalmi elmélet és gyakorlat szerves egységét. A párt a munkásosztály kollektív, politikai vezetője, szervezettségének legmagasabb formája, minden dolgozó élcsapata. Kimeríthetetlen erőforrása a dolgozókkal való szoros kapcsolat. A demokratikus centralizmus elvei alapján fejti ki tevékenységét, állandóan szilárdítja az öntudatos fegyelmet, sorainak ideológiai és szervezeti egységét, fejleszti és ösztönzi a kommunisták aktivitását. Kérlelhetetlenül fellép a frakciózás és a klikkrendszer, a revizionizmus, az oppprtunizmus és a dogmatizmus minden megnyilvánulása ellen. Bíráló igényességgel vizsgálja forradalmi átalakító tevékenységének eredményeit, állandóan tanulmányozza, elemzi, értékeli és fel is használja a nemzetközi kommunista mozgalom tapasztalatait. Következetesen érvényre juttatja a proletár internacionalizmus elvét. Lenin, az internacionalista hangsúlyozta, hogy: ,,más pártok tapasztalataiból nem azt kell átvennünk, ami visszatart és leszorít az adott időszak banális, ügyeskedő színvonalára. Azt kell átvennünk, ami az általános kérdésekhez, a proletariátus harci feladataihoz, mint egészhez, felemel. A jó példából kell tanulnunk, nem pedig a rosszból. “ A dialektikus materialista módszerből kiindulva Lenin alkotó módon fejlesztette a marxizmust, a világ proletariátusának tapasztalatait felhasználva új elméleti következtetésekkel gazdagította, s ezeket a gyakorlatba is átültette. Ennek következtében már az első világháború előtt az volt a helyzet, hogy ,,a bolsevizmus, mint a kor különleges viszonyai között gyakorlatilag alkalmazott forradalmi marxizmusa, nagy győzelmet aratott a munkás- mozgalomban, olyan győzelmet, melyet ma az ellenségei is elismernek...“ ☆★☆★☆ A pártról, a párt tevékenységéről, a pártépítés alapelveiről és törvényszerűségeiről kidolgozott marxista-leninista tanítás az egész világ kommunistáinak közös vívmánya. Nem lehet elválasztani korunk nemzetközi kommunista munkájától, óriási jelentősége van a párt sorai egységének megszilárdításában; a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harcban pedig az imperialistaellenes erők tömörítése szempontjából nélkülözhetetlen. A Szovjetunió Kommunista Pártjának nyolcvanéves útja a hősi harc, a forradalmi alkotó tevékenység, a nagy történelmi tettek útja. Az imperializmus korszakában három orosz forradalomban állt a tömegek élén. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomban - amely gyökeres fordulat az emberiség történelmében, mivel egy új történelmi korszakot nyitott meg, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakát - győzelemre vezette a szegényparasztsággal szövetkezett munkásosztályt. Amikor az SZKP uralkodó párttá vált, irányítani kezdte a dolgozók harcát az alapvető szociális és gazdasági változásokért, valamint a szocializmusnak a lenini tervek alapján történő felépítéséért. Az SZKP kezdeményezte a Szovjetuniónak, mint egységes, soknemzetiségű szocialista államnak a kialakítását és megszilárdítását, szervezte és irányította az ország nemzeteinek és nemzetiségeinek sokoldalú gazdasági és kulturális felemelkedését. A Szovjetunióban kialakultak az egyenjogúság, a kollektivitás és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás viszonyai. A szovjet emberek munkájával, az SZKP vezetésével felépült a fejlett szocializmus. A fejlett szocialista társadalom koncepciója lehetővé teszi a célprogramok eléréséhez vezető utak és határidők konkretizálását, a stratégia és taktika pontos kidolgozását, a társadalmi élet minden területének tökéletesítését. A szovjet társadalom egyre közelebb jut a kommunizmushoz, s ezzel egyenes arányban nő a kommunista párt vezető és irányító szerepe. Ez a fejlett szocializmus tökéletesítésének bonyolult feladataiból, a népgazdasági kapcsolatok ki- szélesedéséből, a tömegek aktivitásának növekedéséből, a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséből ered, valamint abból, hogy a társadalom életében egyre nagyobb feladatok hárulnak a társadalmi szervezetekre, nő a tudományos kommunizmus elméletének jelentősége, elkerülhetetlen az új embertípus kialakításával kapcsolatos munka minőségének javítása, és egyre bonyolultabbak az SZKP és a szovjet állam külpolitikai feladatai. A kommunista párt feladatainak növelését a Szovjetunió Alkotmánya rögzíti, .amely a Szovjetunió Kommunista Pártját úgy határozza meg, hogy az a szovjet társadalom vezető és irányító ereje, az állami és társadalmi szervezetek magva. A szovjet állam tapasztalatai igazolják, hogy a társadalom fejlődésével együtt erősödik a kommunista párt elméleti, politikai, szervező és ideológiai-nevelő munkájának jelentősége is. Csak a társadalom fejlődésének törvényszerűségeit ismerő párt irányíthatja tudományos színvonalon a társadalmat, használhatja ki a reális szocializmus előnyeit és befolyásolhatja hatékonyan az élet minden területét. Csak egy ilyen párt biztosíthatja a társadalom szervezete minden összetevőjének céltudatos összehangolt fejlődését. Az SZKP tevékenységének értelme és tartalma, legfontosabb területe - amint az az SZKP KB és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának 8., júniusi ülése ismét hangsúlyozta - az emberről való gondoskodás, az életkörülmények javítása, a sokoldalú fejlődés biztosítása, a kommunizmus felépítése békés körülményeinek megteremtése. Az élet tűzte ki azt a követelményt, hogy az ideológiai, nevelési és propagandista tevékenységet fel kell emelni a fejlett szocializmus tökéletesítése folyamatában megoldott, bonyolult és igényes feladatok színvonalára. Az ideológiai és tömegpolitikai munkának még jobban meg kell szilárdítania a párt és a nép egységét, fokozni a dolgozók kommunista meggyőződését és politikai aktivitását, alkotó energiáját. A kommunisták és a dolgozók öntudatának kialakítása nemcsak az ideológiai dolgozók feladata- hangsúlyozta az SZKP KB júniusi ülése- hanem az egész párt ügye. Ennek az a legmegbízhatóbb útja, hogy a kommunizmus alapjainak, anyagi és technikai bázisának építésével egyidejűleg fejlődik a dolgozók szellemi potenciáljának ereje, szilárdul a marxista -leninista eszmeiség ereje. Ily módon kialakul annak lehetősége, hogy teljesebben és hatékonyabban használják ki a szovjet gazdaság, tudomány és kultúra hatalmas forrásait és tartalékait. Az SZKP legfontosabb feladatának tekinti, hogy minden emberben ki kell alakítani a munka iránti igényt és világosan tudatosítani, hogy a közjó érdekében végzett becsületes munka szükségszerű. Ennek nemcsak gazdasági, hanem ideológiai és erkölcsi szempontból is óriási jelentősége van, mert az ember munkával nemcsak anyagi értéket állít elő, saját képességeit is fejleszti, megszilárdítja állampolgári pozícióját, építi a kommunizmust. A szocialista életmód alapja a munkához való becsületes, öntudatos viszony. A pártbizottságok és -szervezetek, az ideológiai intézmények kötelessége arra törekedni, hogy mindenkire jellemző legyen a munkához való felelősségteljes és öntudatos viszony. E nélkül nem oldható meg a gazdasági élet kulcsfeladata, a munka termelékenységének lényeges emelése. A munkára való nevelés, az ideológiai-politikai és az erkölcsi nevelés, az új közgazdasági gondolkodás kialakítása, a fegyelem, a rend, a felelősségtudat szilárdítása, a szervezettség lép előtérbe a gazdasági, szociálpolitikai és ideológiai kérdések megoldásában. A szocialista államot a tömegek öntudata teszi erőssé. Ebben rejlik a kommunista párt vezető szerepe további növekedésének, a szocialista haza megszilárdításának és fejlődésének pótolhatatlan forrása. Abból kiindulva, hogy a fiatal embereket nemcsak jelentős mennyiségű tudás birtokosaivá hanem elsősorban és szükségszerűen a szocialista társadalom polgáraivá nevelik, akik megfelelő erkölcsi- séggel, ideológiai vonásokkal, érdeklődési körrel, magas fokú magatartási kultúrával és munkaerkölccsel rendelkeznek. Az SZKP feladatul tűzte ki az információ, a propaganda, a közmúvelés és a nevelés hatalmas eszköztárának, a tudásnak és ismeretanyagnak hatékonyabb kihasználását. A kommunisták hivatottak fokozott tevékenységre buzdítani, energikusan befolyásolni az állami tervek teljesítéséért, a termékek minőségének javításáért, a gépek jobb, a nyersanyag, az energia, a munkaidő, a beruházások jobb kihasználásáért folyó harcot, fellépni a formalizI mus, a bürokrácia és lokálpatriotizmus ellen. Figyelmük homlokterében a termelés fokozása, a tudomány és a technika legújabb vívmányainak hatékony fel- használása álljon. Mindenütt és mindennel takarékoskodni kell. A párt kádereinek szorosabban össze kell kapcsolniuk az- ideológiai munkát a kulcsfontosságú népgazdasági és társadalompolitikai feladatok teljesítéséért folytatott harccal. A Szovjetunióban a kommunista nevelést, a tömegek aktivitásának és kezdeményezőkészségének fokozását nagy mértékben elősegíti a szocialista demokrácia továbbfejlesztését támogató politikai irányzat. E területen az utóbbi években nagyon sokat tettek a Szovjetunióban: szorosabb és szilárdabb a népi küldöttek tanácsának és a lakosság kapcsolata, széles rétegek tárgyalják a fontos törvényjavaslatokat, kiszélesedett és súlyában megnőtt a népi ellenőrök feladatköre, fokozódott a szakszervezetek aktivitása. Az SZKP a termeléstől kezdve a társadalmi élet valamennyi területén minden erejével támogatja a demokrácia fejlődését. Ennek bizonyítéka a munka- szervezés és az ösztönzés brigádformája. A munkabrigádok a szocialista önkormányzat egyik hatékony formáját képviselik. A dolgozók politikai öntudatának, kulturális, technikai és szakmai képzettsége színvonalának növekedése, a gazdasági irányítás módszereinek a tökéletesítése olyan folyamat, amely kialakítja a kollektívák jogköre kiszélesítésének feltételeit, s ezzel egyidejűleg megerősíti a kollektívák felelősségét a társadalommal szemben. ☆ ★☆★☆ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának nyolcadik, június 17-én megtartott ülése egyértelműen jóváhagyta és törvényerőre emelte a munkakollektívákra és feladatkörük bővítésére vonatkozó törvényt a vállalatok, hivatalok és szervezetek irányításában. A munkakollektíva a közösségi elveken felépült szocialista társadalom alapsejtje. A Szovjetunióban több mint kétmillió van belőlük. Ezek hozzák létre az anyagi és erkölcsi értékeket, szilárdítják a Szovjetunió gazdasági erejét. Itt válnak gyakorlattá a népgazdasági tervek, valósulnak meg az SZKP XXVI. kongresszusán kitűzött feladatok, edződik a dolgozók akaratereje és munkakedve, itt válnak az új társadalom aktív építőivé. A munkakollektívákról szóló törvény végrehajtásánál a döntő erőt maguk a kollektívák képezik. Ehhez megvan minden előfeltételük. Jelentősen kiszélesedik azoknak a termelési, szociális és nevelési kérdéseknek a köre, amelyekkel kapcsolatban önálló döntéseket hozhatnak. Nő a dolgozók közvetlen részvétele az üzemek, vállalatok, hivatalok és szervezetek irányításában, a káderpolitika megvalósításában. A törvény kulcskérdése a termelés hatékonyságának és a munka minőségének javítása, kisebb munkaerőlétszámmal, eredményesebben kell teljesíteni az állami terveket. Nagyobb a kollektívák jogköre a tervek lebontásában, a technika felhasználásában, a káderek képesítésének javításában, a progresszív munkaformák kifejlesztésében, megszervezésében és jutalmazásában, a produktivitás ütemének a felgyorsításában, a nagyobb felelősség hárul rájuk a közös vagyon iránti helyes viszony kialakításában. Ily módon teljesedik be Lenin hagyatéka:,, Egyre jobban kiszélesíteni a dolgozók részvételét a gazdasági élet és az építés irányításában.“ Nagy feladat hárul a munkakollektívákra a munkafegyelem, a rend megszilárdításáért, a jobb szervezésért, a felelősségtudat kifejlesztéséért folytatott harcban. Széles körű a kollektívák jogköre a szociális gondoskodás területén. A munkakollektívák az élet sajátos egyetemei, átveszik a családtól az ideológiai, politikai, munkára való és erkölcsi nevelés stafétabotját. A munkakollektívákról szóló törvény széles teret nyit az alkotó erő, a tudás és a tapasztalat érvényesítése, a szovjet emberek kezdeményezőkészségének kibontakozása előtt. A kommunisták feladata a dolgozók nagyarányú, tényleges részvételének biztosítása a társadalom életében. A pártnak a tömegekre és a társadalom fejlődésére gyakorolt hatása nagy mértékben függ a párt sorainak minőségi összetételétől. Épp az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresz- szusa 80. évfordulójának kapcsán idézzük fel Leninnek a kongresszuson elhangzott szavait: ,,Igyekeznünk kell magasra, egyre magasabbra emelni a párttag nevét. “ Az SZKP-nak mindig az volt a véleménye, hogy a párt szociális összetételében a munkások aránya a meghatározó. Különös gondot fordít tehát a párt sorainak összetételére. A fejlett szocialista társadalomban nem veszít jelentőségéből az a feladat, hogy a párt sorait elsősorban munkások- kal kell feltölteni, mert ez felel meg az SZKP osztályjellegének és a munkás- osztály vezető szerepét tükrözi a kommunizmus építésében. Az SZKP soraiban 1983 január elsején 8 millió volt a munkás. A Szovjetunió Kommunista Pártjának az 1983-as év elején 18 millió 118 ezer tagja volt. Ennek 44,1 százaléka munkás, 12,4 százaléka paraszt és 43,5 százaléka alkalmazott. A szovjet társadalom életében nagy szerepet játszanak a pártszervezetek, mert a munkakollektívák magja a párt- alapszervezetek. Jelenleg több mint egy- harmaduk a termelési ágazatokban fejti ki tevékenységét, ahol az ország munkaképes lakosságának több mint 70 százaléka összpontosul. A pártalapszervezetekkel együtt a pártcsoportok széles hálózata felelős azért, hogy a szovjet társadalom fejlődésének legfontosabb kérdéseire vonatkozó párthatározatokat a kollektívák mindennapi gyakorlati munkájukkal megvalósítsák. Az ő feladatuk a kollektívák termelő tevékenységére mély hatást gyakorolva biztosítani munkájuk hatékonyságát, jó minőségét, felkelteni igényességüket, ügyelni az állami érdekekre, szilárdítani a párt és a tömegek kapcsolatát. A pártalapszervezeteknek megkülönböztetett figyelmet kell szentelniük annak, hogy a munkakollektívák minden alkalmat és lehetőséget felhasználjanak a szocialista munkaverseny megszervezésére, rendet tartsanak a termelési folyamat minden szakaszán és törődjenek a tömegek kommunista nevelésével. SZKP hangsúlyozza, hogy a bonyolult és széles körű társadalmi feladatok teljesítése, a városok és falvak dolgozóinak, valamint kommunistáinak aktivitása csak bizonyos feltételek mellett fokozható. Határozottan javítani kell a pártmunka stílusát, tökéletesíteni a vezetés és irányítás módszereit. Arról van szó, hogy mindenütt be kell vezetni a lenini munkastílust, ami azt jelenti, hogy minden társadalmi folyamatot tudományos szempontok alapján kell megközelíteni, tettrekésznek, erősnek, konkrétnak és igényesnek lenni, a bürokratizmus, a formalizmus, a kérkedés és pompakedvelés minden megnyilvánulásával szemben kérlelhetetlenül fel kell lépni. Ettől függ a párt és a tömegek kapcsolatának további szilárdulása, fokozódik a pártszervezetek tömegekre gyakorolt hatása. A párt jelentős tartaléka, amint arra Jurij Andropov is rámutatott, a belső pártdemokrácia továbbfejlesztése, a kommunisták alkotó aktivitásának, kezdeményezőkészségének és felelősségtudatának kibontakoztatása. ,, Minél konkrétabbak lesznek a kommunisták és minél fejlettebb bennük a felelősségtudat Í minden, a pártot és az országot érintő időszerű kérdés megítélésénél, minél aktívabban munkálkodnak az elfogadott határozatok teljesítésén, pártunk annál sikeresebben teljesítheti történelmi küldetését“. FRANT1ŐEK HAVLÍŐEK
