Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-16 / 50. szám
1 <11.16. toMflwM A vörösréz tetős földszintes épület szerényen húzódik meg PieSt'any fürdőváros házai között. Külseje, bár többször is tatarozták, régi laktanyához hasonlít, s nem véletlenül. Immár százhúsz éve itt üzemel a katonai gyógyfürdő. A kí- vácsiság arra össztönöz, hogy megismerkedjem e régi, de ma is hasznos létesítménnyel. Jozef Smondrk orvosezredes, a gyógyintézet parancsnoka bár sok a dolga, szívesen fogad.- Mozgássérülteket, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőket gyógyítunk - mondja bevezetőül. - A felszabadulás óta az intézmény egész évben üzemel, s bár a méternyi vastag falak miatt nagyobb átalakítást nem tudunk eszközölni, a legkorszerűbb műszerekkel vagyunk ellátva. — A fizikai terápiát helyben végezzük, míg a gyógyvíz- és iszapkezelést a Pieét'anyi Állami Fürdő biztosítja számunkra - veszi át a szót dr. Pavol Kunic. - Naponta autóbusszal szállítjuk a pácienseket oda és vissza, így télen is kényelmes a gyógykezelésük. Hogy kik járnak a katonai gyógyfürdőbe? Elsősorban is hivatásos katonák, a Nemzetbiztonsági Testület tagjai, az ellenállási mozgalom résztvevői. Évente több százan keresnek, s találnak itt gyógyulást. Az emlékkönyvbe írt bejegyzések is erről tanúskodnak, de ezt igazolják az egyik gyógykezelésen levő hivatásos katona szavai is.- Harmadszor vagyok ebben a gyógyfürdőben. Az ember a gyakorlatokon könnyen megfázhat, én is így jártam, s állíthatom, hogy itt mindig segítenek rajtam. Kunic doktor vezet végig az intézeten. A szemlét a terápiái osztályon kezdjük, ahol Magda Vybíralová, az osztály vezetője vagy tíz emberrel gyógytornát végez. A másik helyiségben Tárta Salajková elektromos kezelést alkalmaz. Egy fél éve került a gyógyfürdőbe, a szakosító iskola elvégzése után. Több műszer kezelését sajátította már el.- A legkorszerűbb gyógymódot alkalmazzuk - magyarázza dr. Kunic. - De nagy súlyt helyezünk a megelőzésre, a helyes táplálkozásra, a gyógyuláshoz szükséges mozgásra. Jól dolgozik a diagnosztikai laboratóriumunk, s ami a legfontosabb, jó az együttműködésünk az Állami Fürdő Reumatológiai Kutató Intézetével. Igyekszünk lépést tartani a fejlődéssel. Kőrútunk során eljutunk Agneéa Vavrová főnővér munkahelyére, aki az egyik szocialista munkabrigád vezetője is. A tizenöttagú kollektívából hatan kapták már meg az aranyjelvényt. Huszonhét évvel ezelőtt került ide, így jó ismeri a katonai gyógyfürdő fejlődését. Két évtizeddel ezelőtt három egészségügyi nővér és két orvos gondoskodott a gyógyulni vágyókról, ma összesen tizenöten.- Amikor versenyre keltünk a szocialista munkabrigád címért, elhatároztuk, hogy növeljük szakmai ismereteinket, olyan légkört teremtünk a munkahelyen, hogy ha a szükség megkívánja, egymást helyettesíteni tudjuk - újságolja, majd így folytatja. - Hárman már elvégeztük a kétéves szakosító iskolát, a közeljövőben újabbak végzik majd el. Ez a kollektíva javasolta, hogy rendszeresen gyűjtsenek gyógynövényt. Nemcsak a gyógyfürdő többi alkalmazottja követte példájukat, a mozgalom a néphadsereg többi gyógyintézetében is elterjedt. Vavrováék tavaly ugyancsak kitettek magukért: szárított állapotban 45 kiló gyógynövényt, 140 kiló vadgesztenyét és ráadásul 625 kiló papírt értékesítettek.- A jobb és gazdaságosabb munkára törekszünk - jelenti ki - s ezt elsősorban is a tapasztalatok átadásával érhetjük el, no meg azzal, hogy mi párttagok személyes példamutatással járunk elöl. Jómagam is rendszeresen vállalok szolgálatot, noha tisztségemből kifolyólag ez alól mentesítve vagyok. Benézünk a könyvtárba is, Jozefa Hodulová birodalmába, aki egy személyben könyvtáros, kultúrfelelős és a gyógyfürdő krónikása. A könyvtárban három melegítőbe öltözött katona éppen könyvet kölcsönöz.-Azt hiszem, amíg itt leszek gyógykezelésen, néhány kötetet elolvasok - jegyzi meg a bajuszos. - Odahaza nem jut annyi idő az olvasásra, mint itt. Sót, a környékkel is megis- merkedek. Rendszeresen sétákat szerveznek, ezeken én is részt akarok venni. Néhány évvel ezelőtt az intézet parancsnoka jött azzal a gondolattal, hogy kapcsolódjanak be a „Száz tavaszi kilométer" turisztikai mozgalomba. Évente közel százötven páciensük szerzi meg ezt a jelvényt, a parancsnok nagy örömére.- Több mint háromezer kötetnyi könyvünk van - tereli más irányba a szót Hodulová.- A gyógykezelésen résztvevőknek nemcsak olvasásra, turisztikára van lehetőségük, hanem szórakozásra is. Beszélgetéseket tervezünk élsportolókkal, a katonai és polgári művészegyüttesek hangversenyeket adnak. Jó a kapcsolatunk a helyi népművészeti iskolával és rendszeresen filmet is vetítünk. Ki-ki azon a rendezvényen vesz részt, amely megfelel egyéniségének, ízlésének. A gyógyfürdő a nyári hónapdkban rekreációs célokat szolgál. Hivatásos tisztek üdülnek itt gyermekeikkel. így azok az egészségügyi nővérek, akik éppen nincsenek szabadságon, egy időre óvónőkké, idegenvezetőkké válnak, azt mondják, hogy mindezt Szívesen teszik. Rég vége már a munkaidőnek, de a parancsnokot még az irodájában találom. Szakelőadásra készül. Nem akarom zavarni munkájában, de ö hellyel kínál, és még elmondja:- Jövőre megkezdjük az új gazdasági épület alapozását. Amint látja, a folyosókon most is dolgoznak az asztalosok, a karbantartás folyamatos. Bízom abban, megérem azt az időt, hogy a piest'anyi katonai gyógyfürdő is korszerű épületekben üzemelhet majd. NÉMETH JÁNOS A város virágüzleteibe a legtöbb virágot a bemátovcei üvegházból szállítják Az új lakótelepeken egyre gyorsabban halad a parkosítás (A szerző felvételei) Ahhoz, hogy egy város szép legyen, lakosai jól érezzék magukat, nemcsak gondosan karbantartott lakóházak, tetszetős kivitelezésű épületek, lelkiismeretesen őrzött műemlékek, tágas utcák, példás tömegközlekedés és többek között jó üzlet- hálózat kell, hanem megfelelő nagyságú és szakszerűen ápolt zöldterület is. Olyan parkok, ligetek, virágerdók és pázsitsá- vok, amelyek színesebbé, hangulatosabbá, valamint vonzóbbá tudják varázsolni a városképet és ugyanakkor egy jó adag üdeséget, friss levegőt is visznek a tégla-, illetve betonrengetegbe. Kertészek a jó közérzetért szinte naponta összegyűlne egy újságravaló írás. Túlzás lenne az igazgató állítása? Aligha, hiszen ebben a jelenleg kétszázezer lakosú városban- ahol még ma sem lassul az építkezés üteme, ma is gombamód nőnek az új lakóházak, s amelyre a helyi magnezitgyár kéményei tonnaszám hintik a port- rengeteg a kertészek tennivalója. Rengeteg, mivel a város bel- és külterületén 350 hektárt kell gondozniuk - beleértve a szaporító kerteket, faiskolát, a négy hektár összterületű kassai, rozgonyi (Rohanovce) és, bernátovcei üvegházakat. Ugyanakkor tizenöt virágüzletet is üzemeltetnek, méghozzá úgy, hogy az ott eladásra kerülő áru mennyiségének hatvan százalékát a vállalat állítja elő. S említést érdemel a választék is. A kassai kertészek mintegy nyolcvan fajta virágot, szobanövényt, díszbokrot és cserjét termesztenek, melyek között a szegfűé a „pálma“. Árusítanak gerbe- rát, antúriát, a pávafejre hasonlító strelíciát vagy a trópusi származású orchideát is. Ez utóbbi termesztésében és szaporításában a kassai városkertészet hazai „nagyhatalomnak“ számít. i Hogy teljesebb legyen a kassai kertészekről alkotott képünk, íme néhány további mozaik a vállalat életéből:- A vállalat az utóbbi időben évente 25 millió koronát fordít a zöldövezet, a kertek, ligetek, virágágyások növényzetének ápolására, valamint felújítására és 11 millió koronát az új zöldterületek telepítésére.- Évente mintegy 130 köbméter faanyagra van szüksége ahhoz, hogy rendbe hozzák a parkok, sétányok és játszóterek padjait.- 1981 óta hatáskörébe tartozik a város közterületein található huszonkét szökőkút üzemeltetése. Ml VÁRHATÓ? A Hernád parti város belső zöldterületének fejlesztése egyre biztatóbb. Hogy milyen lesz a folytatás, mi várható ezen a téren a jövőben? Nos, a helyi kertészek és építészek közös városrendezési tervezete reményt keltő. Reményt keltő, hiszen ha megvalósul, akkor tovább nő az egy lakosra eső zöldterület, az iskolák és játszóterek környékén több lesz a fa, a díszbokor, az újabb lakótelepek közterületei nem maradnak olyan hosszú ideig rendezetlenül és félig kopáran, mint elődeiké, szebb lesz a városliget s az üzemek füves belterülete is. Persze, hogy a tervből valóság legyen, ahhoz nem elég csupán a kertészek igyekezete. Mások segítségére, és mindenekelőtt a meglevő parkok, zöldterületek védelmére is szükség lenne, elvégre a közterület virágai mindenkinek virítanak, díszbokrai, fái mindenkinek egyformán frissítik a város levegőjét. GAZDAG JÓZSEF „OLYAN TISZTÁK, HOGY...“ Kassát (Koáice) ma nem dicsérhetnénk úgy, mint mondjuk, azt annak idején a XVII. századi hires török világutazó, Evlia Cselebi tette: „Egy országban sem található oly díszesség és tisztaság, mint ebben a tartományban... vize, levegője kellemes... A város összes főutcái fehér márvánnyal lévén lerakva fényesek... s olyan tiszták, hogy ha ott mézet öntenének ki, az felnyalható lenne. ...a kerteket megszámlálhatatlan vízmedence és szökőkút díszíti...“. Ugyanakkor az egy lakosra jutó zöldterület (alig 6 négyzetméter) alapján sem sorolhatnánk ilyen téren az élvonalba, vagy középmezőnybe tartozó városaink közé- a világszínvonalról nem is beszélve. Meg az a szerencse, hogy ez az állapot - a jelek arra utalnak- már-már véget ér, hiszen a jelenlegi városrendezési, valamint városfejlesztési feladatok és munkák között a parkosítás jóval előkelőbb helyen áll, mint a múltban. VIRÁGOK, DÍSZBOKROK ÉS FÁK - TÖBB MILUÓ KORONA ÉRTÉKBEN A kassai közterületek növényvilágáért és a város virágellátásáért feleiös kertészeknek ma lényegesen több munkát kell elvégezniük, mint korábban. Ezt megerősíti az a kijelentés is, amit a minap a 670 dolgozót foglalkoztató és fennállásinak huszadik évfordulóját ünneplő városkertészeti vállalat igazgatójától, Stanislav Kupéiktól hallottunk: - Ha vállalatunk minden jelentősebb közérdekű eseményét, a munkaeredményeket, sikereket és gondokat papírra jegyeznénk, akkor az utóbbi időben
