Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-16 / 50. szám
Ilánl Hjli/ A munkát szerető falusi ember akkor érzi igazán jól magát, ha udvarában tyúk kapirgát, a ketrecben nyúl rágcsál és az ólban hízó röfög. Az állatok értékesítéséből származó haszon is jeletös. Egyrészt friss hús, tojás kerül az asztalra, másrészt az eladott fölöslegért a termelő pénzt kap. A felvásárló szervek a kisállattenyésztőktől évente 400 millió korona értékű árut vásárolnak fel. Napi munkájuk mellett 1 600 000 állatot tartanak. A közellátást 14 ezer tonna hússal - főleg diétás jellegűvel 100 millió tojással gazdagítják. Ezen felül a kisállattenyész- tök keltetőiből kétmillió naposcsibét adnak el. Piacra kerül még 250 tonna gyapjú, 70 tonna toll, több mint 1 millió 250 ezer nyúlgerezna és további 50 ezer prém. Az utóbbi években emelkedik a háztáji gazdálkodásból származó áru mennyisége, ami egyrészt annak köszönhető, hogy a kisállattenyésztök nagy állami támogatást kapnak, másrészt annak, hogy szervezetten tevékenykednek. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének 1799 alapszervezete van, amelyek 75 ezer tagja a lehető legkorszerűbb állattartási módokat alkalmazza, amihez a különböző tanfolyamokon is sok ötletet kap. A támogatás, segítségnyújtás - főleg a közép- és a kelet-szlovákiai kerületben - tovább fokozódik. Újabb alapszervezetek alakulnak, jelentős anyagi támogatással. A szövetségen belül számos mozgalom és munkaverseny bontakozik ki. A tömegpolitikai munka a szövetség Ili. kongresszusa vándorzászlajának elnyerésére irányul. A járási bizottságok mezőgazdasági és más társadalmi feladatok megvalósítására ösztönzik a tagokat. A ,,Mindent az emberért“ mozgalom az élet- és munkakörülmények javítását segíti elő. A sokrétű tevékenység közül ki kell n VII? ni ( n I ILI ji ' M |%l| > i II I I (Bf emelni a helyi, körzeti, járási, kerületi kiállításokat, amelyeken a háziállatok széles skáláját és a legkorszerűbb termelési módszereket mutatják be. A kisállattenyésztök Nyitrán megrendezett III. szlovákiai kiállításán - amely nagy népszerűségnek örvendett - a látogatók 2600 kaparóbaromfit, víziszárnyast láthattak. Az Agrokomplex kiállítási területén november közepén megtartott kiállításon a A pavilonban 1700 házinyúl keltette fel az érdeklődést. A tenyésztők felfigyeltek a nagy testű, esetenként több mint 9 kilogrammos súlyú belga óriás albínó, a tarka óriás, a francia kosorrú, a nagy csincsilla, a morva kék nyúlfajták- ra. A középnagy testű fajták közül főleg a francia ezüst, a bécsi kék, a cseh tarka és az új-zélandi vörösnyúl keltette fel az érdeklődést. A francia, német és normandiai rövid szőrű rex nyulak nagy sikert arattak, nem csoda, hiszen rövid és sűrű szőrű prémjük hasonlít a hódprémekhez. A gyerekek kedvencei voltak a kis- és törpefajták, közülük is a hermelin nyulak. A szakemberek javaslatai alapján a kiállítás érzékeltette a nyúltenyésztés irányát. Azt a következtetést vonták le, hogy a takarmányt a legjobban a középnagy testű fajták értékesítik. Emil Révay, a nyitrai Branko vállalat podhoranyt farmjának vezetője is ezt a véleményt vallotta. A Magyar Népköztársaságból behozott új-zélandi nyúlfajtát vették be a termelési programba, amely három hónap alatt eléri a 2,30-2,50 kilogrammos vágósúlyt. A magyarországi tatabányai Delta ipari szövetkezetből a tenyésztéshez megvásárolták a legkorszerűbb ketreceket, amelyekben jó körülmények között gyarapodhatnak az állatok. A nyulak például függesztett literes palackból szopják a friss vizet, ha megszomjaznak. Az etetést is ügyesen megoldották. A kiállítás is visszatükrözte a nemzetközi együttműködés eredményeit, a kapcsolatok bővítését. Fazekas Mihály, a Magyar Országos Házinyúl és Prémes- állat-tenyésztök Egyesületének alelnö- ke elmondotta, hogy állatokat hoztak is és visznek is. A szlovák tenyésztőktől 17 fajta nyulat igényeltek. A Dunavarsányi Áruforgalmazó Szövetkezet új-zélandi nyulakat mutatott be. Nagyon jó a kapcsolatuk a Kara vállalattal is. Számos vendég nyilvánított véleményt a kiállítással és a szlovákiai kisállattenyésztés színvonalával kapcsolatban. Nagyra értékelték a szövetség erőfeszítéseit. Fedor Gulla, az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának alelnöke elismeréssel nyilatkozott a szinpompás kiállításról. Nagyra értékelte, hogy a kiállítás felkeltette a fiatalok érdeklődését a kisállattenyésztés iránt, aminek nagy társadalmi jelentősége van, hiszen szabad idejük egy részét hasznosan tölthetik el. A jövő szempontjából hangsúlyozta; el kell érni, hogy minden kisállattenyésztő kertbarát, és minden kertbarát kisállatte- nyésztö legyen, hogy a kiskertek hulladékából fedezzék a háziállatok takarmány- szükségletének egy részét. Senki sem csalódott, aki november 16-2Ö-a között Nyitrára látogatott. A felnőttek a leggazdaságosabb fajta barom- fikat, nyulakat, juhokat és más állatokat tekinthették meg. Gyönyörködhettek az ezüstrókák és a hermelinek színes bundáiban. A fiatalok, főleg a gyerekek, az akváriumokban elhelyezett díszhalakat szemlélgethették és viziteknösöket, kellékeket vásárolhattak a tenyésztői munkához. Az itt járt látogatók bizonyára sok hasznos tapasztalattal a tarsolyukban tértek haza, melyeket eredményesen kamatoztathatnak kisállattenyésztői munkájukban. BÁLLÁ JÓZSEF Ladislav Budinszky, a éeladicei alapszervezet nyúlte- nyésztö klubjának tagja a vasszinü óriás nyulát állította ki Megvásárolhatták a tenyésztéshez szükséges kellékeket (Stanislav Barcák felvételei) FOGLALKOZÁSA: i METROLÓGUS Szokatlan munkakörben dolgozik. Méréseket, számításokat végez és mérőműszereket ellenőriz. Nincs olyan részlege a gyárnak, ahol nélkülözni tudnák a munkáját. Metrológus. A neve: Mészáros Frigyes.- Gépkezelője, művezetője vagy anyagbeszerzője minden vállalatnak van. Metrológusa aligha.- Nálunk, a párkányi papír- és cellulózgyárban szinte elképzelhetetlen lenne a termelés metrológus nélkül. Ahhoz ugyanis, hogy a termék minősége jó legyen, nemcsak a gazdasági mutatókat kell szem előtt tartani, ügyelni kell az áru paramétereire is. Konkrétan: a papírgyártás során mérnünk kell a szakítószilárdságot és a nedvességtartalmat. Ha nem ezt tennénk, magunkat vagy a megrendelőket károsítanánk meg. Tehát a metrológia elsősorban a gazdaságosság szempontjából fontos.- Ezek szerint nem is olyan új tudományág.- Amióta árucsere van a világon, azóta mérésekről is beszélünk. Régen ugye, olyan mértékegységek voltak divatban, mint a király hüvelykujja, az öl, az uncia, aztán a XVIII. században a nemzetközi tudományos és technikai együttműködés szükségessé tette, hogy a mértékegységek nagysága és jele a világ minden országában azonos legyen. A nemzetközi egységrendszert (Sl) 1956 októberében vezette be a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság. Gyári metroló- gusokról azonban csak a hetvenes évek elejétől beszélünk; 1974-ben írásban is megjelent, hogy a minőség- irányítás egyszerűen elképzelhetetlen metrológus nélkül. Akkor persze még a gyárakban sem nagyon tudták, mit takar ez a beosztás; éveknek kellett eltelnie ahhoz, hogy bevésődjön a köztudatba.- Ha tehát bemutatkozik valahol, és azt mondja: metrológus vagyok, mindenki tudja, milyen munkát végez.- Ez ezért túlzás. Nagy túlzás. Nem is szoktam azt mondani, hogy metrológiával foglalkozom, inkább csak azt, hogy mérek.- Valóban, hogyan telnek a napjai? Mi az, amire szüntelenül ügyelnie kell?- Nincs olyan mérőműszer a gyárban, amelyről ne tudnék. Kezdjük a legegyszerűbbekkel: a villanyórákat és a hőmérőket - a megrongálódás valószínűsége szerint - időnként lecseréljük és pontosítjuk. Az energetikai részlegen a hőátadóállomás működését kell figyelemmel kísérni, de naponta ellenőrizzük a papír rugalmasságát is. Ha az nem felel meg az előírt szabályoknak, az áru egy vagy két minőségi osztállyal rosszabb besorolást kap. Tehát ahhoz, hogy a kivitelezés jó legyen, a mérésnek is pontosnak kell lennie. Mi még a minimális tévedést sem engedhetjük meg magunknak.-De mennyit ér a jó szakember munkája, ha a berendezés pontatlan?-A műszerrel ugyanaz a helyzet, mint például a Karórával. Addig pontos, amíg új. Aztán vagy késni, vagy sietni fog. Ha rájövünk, hogy meghibásodott valami, azonnal lecseréljük. Ilyenkor aztán laboratóriumban mesterségesen állítjuk elő a gyártási feltételeket, hogy a műszereket beállíthassuk és tovább üzemeltethessük.- Ezek szerint nincs is gondjuk a pótalkatrészek beszerzésével?- A hazai berendezések nem okoznak különösebb fejtörést; mindent beszerzőnk, amire szükségünk van. Nehezebb dolgunk van azokkal a műszerekkel, amelyeket az NSZK-tól vagy a skandináv államoktól vettünk. Ilyenkor sorra kérdezzük a papírgyárakat, hátha valamelyik segíteni tud rajtunk.- Végül is mi teszi széppé, érdekessé a metrológiát?-Az, hogy állandóan fejlődik és mindig pontosabb mérőműszerek megalkotására serkenti a szakembereket. Itt mindig van új a nap alatt. Sz. G. L. K Morvaország legnagyobb, 200 ezer hektárÍ IVI nyi erdősége a Jeseníky hegységben terül el. Körülbelül 80 millió köbméter faanyag van benne. Nehezen elképzelhető mennyiség, első tekintetre kimeríthetetlen gazdagság. Valóban kimeríthetetlen? Az erdőgazdaságokban és a fatelepen adatokat közölnek velünk, és ezeket ismerve már nem is tűnik oly nagynak e mennyiség. Sőt, a éum- perki fűrésztelep vezetője szerint a szó szoros értelmében minden köbcentiméternyi faanyag megérdemli, hogy gazdaságosabban, takarékosabban bánjunk vele. A 80 millió köbméter faanyag 5-10 százaléka ágak, fürészpor formájában a kitermelés színhelyén marad. Csak a fatörzs kerül a fűrésztelepre, ahol deszkát, gerendát, parkettát gyártanak belőle. Itt is jelentős az anyag veszteség, pedig a feldolgozási folyamat még nem ért véget. A bútorgyárban tovább gyalulják, vésik, faragják az anyagot, így itt is 10-20 százalékos veszteséggel kell számolni. Igaz, az utóbbi évtizedekben megkezdték a hulladék hasznosítását, ma már jelentős mennyiségű faforgácslemezt és más terméket állítanak elő a hulladékból, nagy hányadát azonban még mindig elégetik, illetve teljesen veszni hagyják. A szakemberek véleménye szerint a kitermelt faanyag csaknem 95 százalékát lehetne iparilag hasznosítani. Az Észak-morvaországi Faipari Művekben különös figyelmet fordítanak a feldolgozott fa minél teljesebb hasznosítására. A nagyvállalat telepei egyre korszerűbb gépeket alkalmaznak, és eszköztárában már a számítógépek is meghonosodtak. Ezeket is éppen a hulladékhányad csökkentése érdekében szerezték be. Fűrésztelep Négyméteres gerendákat gyártanak a fűrésztelep egyik részlegén, amely arról nevezetes, hogy a termelést számítógép irányítja.- Valóban kellett ide a számítógép? -teszem fel a kérdést Ludvik Hruska üzemigazgatónak.- Nagyon kellett. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy szemmértékkel határozzuk meg, melyik fatörzsből milyen méretű gerendát, hány hajópadlót, lécét állítsunk elő.- Nem egészen értem... "- Korábban a gépkezelő munkások dolga volt a legyártható fűrészelt áru méreteinek megválasztása. Vannak tapasztalt szakmunkásaink, akik úgyszólván csalhatatlan szemmértékkel rendelkeznek.-Az ,,úgyszólvánon“ van a hangsúly?- Eltalálta. Mert a számítógép a legtapasztaltabb, legjobb szemmértékú munkásnál is jobban megállapítja, hogy mit lehet „kihozni" egy feldolgozásra váró fatörzsből. Mert itt az sem jó, ha túlságosan hasznosítani akarja valaki a fatörzset, de még nagyobb veszteséggel jár, ha az illető alábecsli a lehetőségeket, és kisebb méretű fűrészelt árut állít elő a lehetségesnél. Az első esetben selejt kerül ki a gépből, a másodikban pedig veszendőbe megy a drága anyag jeléntös része. Az innen kikerült áru köbméterenkénti ára (átlagosan) 1100 korona. Ha a gerenda éle nem pontos, a termék másodosztályúnak minősül, és köbméterenként csak 250 koronát kapunk érte. A áumperki üzemnek ez a részlege 25 ezer köbméter faanyagot dolgoz fel évente. A rossz szemmérték következtében körülbelül 100 ezer korona kárunk keletkezett évente.- Bizonyára bonyolult szerkezetről van szó. Kérem, ennek ellenére próbálja meg röviden vázolni a számítógépes méretbecslés lényegét.-Az eljárás nem is olyan bonyolult. Egy fénysugár letapogatja a megmunkálásra váró fatörzsek végének és a közepének méreteit, az adatok bekerülnek a számítógépbe, amely pillanatokon belül meghatározza a legyárható késztermék optimális méreteit. A számítógép „parancsára" egy hidraulikus rendszer automatikusan beállítja a fűrészt, a kiszolgáló személyzet csak felügyel a berendezés működésére. Az elektronikus központot egy apró fülkében helyezték el. A neve: JPR-12. Hazai termék, a straénicei Teslában állították elő. Mi vagyunk az első fafeldolgozó vállalat az országban, amely a Teslával együttműködik a számítógé- V pék ágazatunkban való meghonosítása érdekében. Az egész berendezés 300 ezer koronába került, ebből a számítógép 110 ezer koronába. Noha viszonylag drága volt ez az elektronikai termék, a befektetés maximum két év alatt visszatérül. Ez főleg a faanyag nagyobb mértékű hasznosításának köszönhető. Egy éve üzemel a berendezés, a hulladókhányad ez alatt 3 százalékkal csökkent. Évente 10-15 vagon kiváló minőségű fagerendát jelent ez a gyakorlatban. A hibásan fűrészelt fűrészelt áru mennyisége a minimumra csökkent. Szinte hihetetlen, hogy napjainkban, amikor minden területen hódít a műanyag, egyre nagyobb becsülete van a faanyagnak. Észak- Morvaországban ezt már felismerték, tisztában vannak vele, hogy milyen irányban kell fejleszteniük. Sumperkban, a fafeldolgozó vállalatban a leghagyományosabb anyag lehető leggazdaságosabb felhasználása érdekében a legkorszerűbb eszközöket - az elektronikát - vették igénybe. MILAN ADÁMEK
