Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-09 / 49. szám
w ' ,.ov > • r 'v : ss« ZS3&* ■**»>‘**^ '" . $ • Az A 31 -es típusú könnyű tehergépkocsi Az es a Terjedelmére nézve nem nagy, de annál beszédesebb az a fényképkiállítás, amely a moszkvai Li- hacsev - röviden ZIL - és a prágai AVIA gépkocsigyárak dolgozóinak szoros együttműködését és őszinte barátságát hirdeti. Tizenhét esztendővel ezelőtt írták alá azt a barátsági szerződést, amelynek évfordulójáról minden évben r hol Moszkvában, hol Prágában megrendezett - bemutatóval emlékeznek meg. így tájékoztatják egymást a vállalatok politikai, társadalmi és gazdasági tevékenységükről, eredményeikről, a szocialista versenyekről, a dolgozók kezdeményezéséről és a kölcsönösen hasznos többi tudnivalóról. TANÍTANAK ÉS TANULNAK- Ez azonban kevésnek bizonyulna a minden téren bevált tapasztalatcsere és egymás konkrét támogatása nélkül - mondja Zde- nék Uridil, a kereskedelmi-műszaki szolgáltatási osztály vezetője, majd hozzáfűzi: tanítunk és tanulunk. Ez ugyanis a nehézségek leküzdésének és a fejlődésnek egyik legfőbb feltétele. A nagyobb érthetőség kedvéért mindjárt példával is szolgál. Míg a ZIL tervbe vette a dízelmotorok gyártását, s ehhez az AVIA segítségét kéri, amelynek gazdag műszaki tapasztalatai vannak az üzemanyag-megtakarításban és az egyes alkatrészek megmunkálásában, az AVIA-nak a politikai feladatok teljesítésében, valamint a munkaszervezésben és irányításban van szüksége a ZIL tanácsaira. Robert Bartek mérnök, a vállalati igazgató titkára elmondotta, hogy az idén a politikai és kulturális együttműködés keretében először az üzemek sportolóinak küldöttségei tettek cserelátogatást, majd a legjobb dolgozók közül huszonötén és a pionírszervezet tagjaiból ugyanennyien töltötték szabadságukat a ZIL, illetve az AVIA üdülőiben. Milyen tapasztalatokkal tértek vissza hazájukba? Ha nem kérdeznénk, akkor is tudnánk, mit jelentenek ezek a szovjet társaikkal együttesen eltöltött napok a gyerekek és a felnőttek életében egyaránt. A felejthetetlen élmények során születő őszinte barátságokat levelezéssel, majd egymás látogatásával is fenntartják. SZEMÉLYES KAPCSOLATOK -TAPASZTALATCSERE Évente két üzem 50-50 szakembert cserél, s ezek ugyancsak elégedetten térnek vissza munkahelyükre. Tízen a mieink közül az idén szakmai megbeszéléseken is részt vettek Moszkvában. A fém- feldolgozás ésszerűsítésének a lehetőségeit, az alkatrészek felújításának, a gépkocsik megbízható üzemelésének a feltételeit, a főjavítások, valamint a speciális berendezések gyártási módszereit tanulmányozták. A cél ugyanis a kölcsönösen égető problémák megoldása - a tapasztalatok érvényesítésével. A ZIL idei rendezvénye tehát ugyanúgy beváltotta a hozzáfűzött reményeket, mint az AVIA tavalyi szakmai megbeszélései, amelyeken a moszkvai üzem tizenegy szakembere gyűjtött értékes tapasztalatokat. Megszokták és közös érdeknek tekintik az együttműködésnek ezt a formáját is. A SZOVJETUNIÓ ELÉGEDETTSÉGÉRE TÖREKSZENEK Köztudott, hogy az AVIA termékei, mindenekelőtt az A 21 és az A 31 típusú könnyű tehergépkocsik iránt szerte a világon rendkívüli az érdeklődés. Ma tizenkét országba exportálják őket, de egyelőre - a további részleg üzembe helyezéséig - a gyár korlátozott termelőképessége miatt nem elégítheti ki teljes mértékben az igényeket.- A Szovjetunió azonban kivételt képez - mondja Bartek mérnök. - Oda, az eredetileg tervezett és megrendelt kétezer kocsi helyett az utólagos megrendelés figyelembe vételével, az idén hatszáz darabbal többet szállítunk. A Szovjetunió elégedettsége ugyanis számunkra mindennél fontosabb. Nincsenek is különösebb panaszok - reklamáció is csak nagyritkán van. Ennek ellenére az AVIA állandó feladatának tekinti termékei minőségének javítását és a szervizszolgáltatások biztosítását. A gyár három kiküldött technikusa a helyszínen éppen ezekben a napokban végzi a kocsikon a garanciális javításokat. A karbantartási és javítási munkákkal pedig tanfolyamokon ismertetik meg a szovjet dolgozókat. Erre a célra szolgálnak a nemrégen Moszkvában létesített műszaki oktatási központok is, amelyek a szovjet szakemberek számára más rendezvények, előadások, kiállítások színhelyei is. Vendéglátóim a könnyű tehergépkocsik múltjáról is megemlékeznek. Eredetileg az AVIA a Renault cégtől megvásárolt licenc alapján kezdte gyártani őket. Az alkatrészeken végzett jelentős újításoknak és szerkezeti módosításoknak köszönhetően azonban a vállalat ma már termékeiket 97 százalékban a sajátjának tekinti. A folyamatos pótalkatrész-ellátással lényegesen kevesebbre van belőlük szükség, az azonnali helyszíni javítások sem okoznak már különösebb gondot. És ha majd a motor begyújtásával kapcsolatos, főleg a Szibériában gyakori 30 fokos fagyok okozta problémákat is sikerül megoldani, akkor mindkét fél elégedett lehet. Ml A KOCSIK LEGNAGYOBB ELŐNYE?- Növekedett óránkénti sebességük, megfelelnek a környezet- védelmi követelményeknek, kevesebb üzemanyagot fogyasztanak és az élettartamuk is meghosz- szabbodott - hangzik a válasz.-Termékeink magas színvonalára jellemző - mondja Bartek mérnök - hogy például az egyiptomi megrendelőnk, tekintettel arra, hogy az ottani fogyasztó megszokta a Renault cég termékeit, engedélyével ennek a cégnek a neve alatt árusítja a kocsikat. Érthető, hogy ezt a kereskedelmi életben gyakori fogást az AVIA nem tartja sértőnek. Ellenkezőleg, a Renault engedélye a termékeink iránti korlátlan bizalom jele - mondja Zdenék Uridil. Az AVIA, mint minden évben, az idén is minden bizonnyal túlteljesíti a tervet. Bár még néhány hét elválaszt az év végétől, a dolgozók már azon fáradoznak, hogy megteremtsék a jövő évi tervfeladatok teljesítéséhez is a feltételeket. Bár tudják, hogy nem lesz könnyű dolguk, az exportterv kilátásba helyezett 8 százalékos emelése ugyanis további erőfeszítést igényel. A vevők elégedettségére törekedve azonban nincs olyan nehézség, amely előtt az AVIA dolgozói meghátrálnának. KARDOS MÁRTA • A gumiabroncsok szerelése (Archív felvételek) Kenyér - legyen friss, finom, ropogós héjú, s akkor az sem zavar, ha sorba kell érte állni. A nyitrai Nyugat-szlovákiai Sütőipari Vállalat párkányi (Stú- rovo) üzemrészlege 60-80 ezer embert lát el naponta kenyérrel és péksüteménnyel. S néha bizony előfordul, hogy egy vagy két órát is várni kell az üzlet előtt annak, aki az előző napi kenyér helyett frisset akar vásárolni. „Már megint késnek a pékek“- türelmetlenkednek a sorbanállók. „Vajon miért késik a kenyérszállító autó? Talán még el sem indult a kenyérgyárból?“- Sajnos, előfordul, hogy a kenyeret, a kiflit és a többi árut csak késve tudjuk szállítani - mondja Malis Irén, közgazdász. - S hogy miért, a válasz egyszerű. Aránylag rövid idő alatt - valamivel több mint 11 hónap - építették fel magyar szakmunkások a kenyérgyárat. Jól működő jugoszláv gépekkel kezdtük meg az üzemelést. De hát ennek már bizony tíz éve. Azóta a berendezések elhasználódtak, ezért egyre gyakoribb a termeléskiesés. Ilyenkor aztán késünk a sütéssel, persze, a szállítással is. Az is előfordul, ha a termeléskiesés sokáig tart, hogy más kenyérgyár - például a dunaszerdahelyi, a nyitrai, a komáromi - segítségét kell kérnünk.- Párkánytól és körzetétől az említett városok elég messze vannak. Nem lenne kifizetődőbb, ha házon belül keresnének megoldást?- A beruházásokra vagy a gépfelújításokra gondol ugye? Áprilistól üzemeltetünk egy új, hazai gyártmányú kemencét, amire még az idén kifligyártó gépet kapcsolunk. Bár a gép 100 ezer darab kiflit gyárt műszakonként és csak 7 munkás kell kiszolgálásához - a mostani félautomata gépnél 11 ember dolgozik - nem sokat segít rajtunk. Kazánjainkat már régebben ki kellett cserélni, de az újakkal is csak baj van. Olajfogyasztásuk sokkal nagyobb, mint a régieké volt. Beruházásról - ha ezt annak lehet nevezni- ennyit mondhatok. A közeljövőben többre nem nagyon számíthatunk.- Pedig ahhoz, hogy jobb kenyeret süthessünk, nagy szükség lenne új automata kovászoló és dagasztó gépre - kapcsolódik a beszélgetésbe Mészáros Éva mérnök, a gyár technológusa.- A gépsor a 10 év alatt bizony, eléggé elhasználódott, gyakran nem adagolja pontosan a lisztet, az élesztőt, rosszul dagasztja az érett kovászt. Hogy a kenyér jó legyen, a technológiai előírásokat nagyon pontosan kell megtartani. Az egész gyártási folyamatban különben is sok függ az emberek felelősségteljes munkájától, s ha még az automata gép sem pontos...- Az adagoláson és megfelelő dagasztáson kívül mire kell még vigyázni, hogy a kenyér jó legyen?- Először is a liszt és az élesztő minőségére, a magkovász savanyúságára, a kovász megfelelő, körülbelül hat óráig tartó érlelésére - mondja a technológus. - Rendkívül fontos, hogy az előírt sótartalmat is betartsuk. A kelesztőben és a kemencében pedig a hőfokot és a páratartalmat kell figyelemmel kísérni.- Miiyen kenyér kerül a polcokra?- Hogy milyen a párkányi kenyér, azt főként az idelátogató turistáktól tudjuk - veszi át a szót az üzem közgazdásza. - Azt mondják, ilyet nem sok helyen lehet kapni. A dicséretek mellett azonban nem lehet elhallgatni a reklamációkat sem. Nyáron a helyi termálfürdő rengeteg embert vonzott Párkányba, ezért megnövekedett a város kenyérfogyasztása is. Olyan sok volt a napi megrendelés, hogy még a technológiai előírásokat- a kovász érésének és a sütésnek időtartamát - sem tudtuk megtartani. Ráadásul betegség miatt több dolgozónk hiányzott. Idénymunkásokkal próbáltuk őket helyettesíteni, akik ugyan a létszámot növelték, de nem volt kellő felkészültségük. A nagy túlterhelésnek aztán reklamáció lett a vége. Dehát ez nyáron, a turistaidényben volt. Most teljesen más a helyzet. Az üzem kapacitása egyáltalán nincs kihasználva, 30-40 tonnával kevesebb terméket gyártunk, mint tavaly. Ennek részben a nemrég megnyílt néhány kisebb pékség az oka, részben pedig a kereskedelem. Tudja mi mindent gyártunk, amivel az emberek szinte nem is találkoznak az üzletekben? - - néz rám kérdő tekintettel.- Sütünk 60, 110 és 170 grammos kiflit, 110 grammos zsemlét, házi kuglófot, mákos és diós kalácsot, töpörtyűs pogácsát, szendvicskenyeret. Készítünk jó minőségű prézlit és kétszersültet is. Ha időnk megengedi, még sós stanglit is gyártunk. S ez még nem minden. De nincs is kedvem tovább sorolni, mert ha rágondolok, hogy néhány termékünkből milyen keveset rendelnek... Szendvicskenyérböl például csak ötven darabot sütünk. A háromezer lakosú Muzslára mindössze 6 darab mákos kalácsot rendelnek. A teasüteményt gyártó gépsorunkat kétszersült gyártására is felhasználjuk, mivel a kevesebb megrendelés következtében a gép nincs kihasználva- Hogy lehet ez?- Sajnos számtalan példát tudnék felhozni, amikor az üzletek szinte nevetségesen keveset rendelnek némelyik készítményünkből. Jóllehet termékeink iránt van kereslet, dehát minél nagyobb az árukínálat, annál több gondjuk van az üzletvezetőknek. Legalábbis ők így gondolják. így aztán a vásárlók hiába keresik például a mákos és diós kalácsot, a szendvicsekenyeret, a zsemlét, az elárusítók válasza legtöbbször így hangzik: nem küldtek a gyárból. Pedig mi szívesen küldenénk.- Befejezésül arra vagyok kíváncsi, hogyan zárják az idei évet a párkányi kenyérgyárban?- Bár az év végéig még van néhány hét, azt már tudjuk, hogy a tervteljesítessel gondjaink lesznek - mondja Maris Irén.- A gyakori termeléskiesés, a dolgozók hiányzása, a nyáron felmerült reklamációkkal együtt megtette hatását. Kétszersültből például húsz tonnával vagyunk lemaradva. Bár az értékelésig szépíthetünk az eredményeken, én akkor is azt mondom, nagyon nehéz év volt. De mégsem vagyok borúlátó, bízom abban, hogy az idei év gondjai-bajai sok mindenre megtanítottak bennünket. Annak a 60-80 ezer embernek, akit naponta ellátunk kenyérrel, pedig azt üzenem, hogy ne mindig a gyárat szidják, ha valamelyik termék hiányzik az üzletből. KOVÁCS EDIT
