Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-02 / 48. szám

■ f ír SÖTÉTKÉK MEZŐBEN VILÁGOSKÉK SÁV Egy nappal a CSSZTSZ VI. kongresszusának nyitónapja előtt... Sorakoz­nak az utóbbi öt év legsikeresebb sportolói. Azoknak is élén, egy csallóközi kisfalu nagyra nőtt fia. Jelképesen is, meg a valóságban is. Bugár Imre. Világ- és Európa-bajnok. A világ jelenlegi első számú diszkobolosza, s a verseny­szám első világbajnoka. Eddig minden világversenyén a dobogón állt. Helsinkiben úgy lett világbajnok, hogy a világcsúcstartó be sem került a nyolcas döntőbe. Nem világcsúcstartó — még nem... - de éremgyűjtemé­nyét nem adná a világcsúcstartók tiszavirágéletű dicsőségéért. Ráadásul azon a kongresszusi előestén a mellére tűztek egy apró, téglalap alakú „jelvényt“. Leírása: sötétkék mezőben világoskék sáv. A Munkaérdem­rend. ul a P-T-S-en egyszer sem ,,találtam bele“, szinte csak erőből dobtam, pedig éreztem, hogy nagy formában vagyok. • Szabad hibázni?- Persze, de csak maximum kétszer egymás után. A harmadikra már nem! Athénban például elsőre érvénytelent dobtam, másodikra azt az ominózus 46,48-at, aztán harmadikra már mond­már oerteri mércével mérhetők. Konkré­tan, hogy lehetett bárki a favorit, lehettek méterekkel jobbak az ellenfelek a ver­seny előtt, de ha ő beállt a dobókörbe, akkor másnak nem termett babér. Helsin­kiben sem Bugár Imre volt az első számú esélyes.- Csodáltam én is Oerternek ezt a ké­pességét. Egyszer - vagy két és fél éve — versenyezhettem ellene a Budapest Nagydíjon. Igaz, akkor már 46 éves volt, és nem is dobott túl nagyokat -, még hatvan métert se - de rajta kívül senkinek sincs négy olimpiai aranya, sőt... • Apropó, Budapest. Az említett Nagydij alkalmával hosszasan faggattam Oertert eme titkáról - a kollégák már türelmetlenkedtek is - ő megvonta a vál­lát, és csak ennyit mondott: ,,Biztos elad­tam a lelkem az ördögnek...“- Nem tudok róla, hogy az ördöggel cimborátnék, bár négy olimpiai aranyért érdemes lenne fontolóra venni... - s har­sányat kacag, majd elmereng. - Mit nem adnék még egyért is...- Ki tudja, lehet, hogy csak idő kér­dése?!- Bár igazat szólna. Utólag kinevez­ném tiszteletbeli jósnőnek.- Az még úgy sem voltam... De ha már az olimpiánál tartunk, lassan a felké­szülés is bizonyára elkezdődik.- Már el is kezdődött. November elseje óta folyik, december 13-án pedig ellenór­A kitüntetett egyénien fogalmaz:- Ez volt eddigi legnagyobb „dobá­som“. Ezt a kitüntetést tartom a legtöbb­re, amit eddigi sportpályafutásom alatt elértem. Többet jelent eddigi érmeimnél, bár tudom, hogy azok nélkül ez sem lenne. Ez azonban nemcsak nekem szól, az egész hazai atlétika elismerése is egyúttal, és sokaknak köszönhetem. Kezdve szüleimtől, első tornatanáromtól, edzőmön keresztül mai segítőimig. Ülünk a prágai Kultúrpalota egyik sza­lonjában, vacsorázunk. Egy vacsora, két vacsora, három vacsora... Persze három előétellel. Négyen ülünk az asztalnál, j ebből csak Kocembová nem bírja az „iramot“, persze az nem 400 méteres műfaj. Fibingerová, Bugár és jómagam Budapesten a Népstadion „ketre­cében“ nagyjából „szinkronban“ vagyunk. A vi­lágbajnok nem állja szó nélkül:- Azt még csak megértem, hogy én ennyit bírok enni, de egy tollforgató...?! Nem csoda, a magassági fölénye ke­reken 20 centi, a testsúlykülönbség - 30 kilónál is több. Több szó azért nem esik, amíg eszünk. Ilyen szokás járja a Csalló­közben is meg a Mátyusföldön is, hiába vagyunk ezúttal Prágában. A pincérek­nek szemmel láthatóan tetszik a dolog. A világbajnokoknak, akik mellesleg dobóat­léták, természetes, hogy jó étvágyúaknak kell lenniük. Nekem meg még egy vállve- regetés is kijut biztatásképpen a pincér­től, az egyenlőtlen „küzdelemben“, hi­szen a pártatlan néző általában a gyen­gébbnek szurkol. Mikor befejezzük, a diszkoszvető megszólal:- Miről fogunk beszélgetni?! • Majd csak kiderül a végén... Inkább mondjon egy számot!- 67,72. • Még egyet!- 66,64. • Most egy olyat, amelyiket szeretné elfelejteni!- 46,48... • Most azonban ezeket szép sorjában alighanem meg kell magyarázni.- A 67,72 méter az az eredmény, amennyivel Helsinkiben világbajnok let­tem; a 66,64 méteres dobásomért pedig Athénben kaptam aranyérmet, a 46,48 pedig athéni második dobásom, amikor még nagyon úgy nézett ki, hogyha a har­madikra nem sikerül valami egészséges dolgot összehoznom, akkor - ha haza­megyek - a kutya se ugat utánam... • Szereti a vizet?- Minden halmazállapotában, csak a pohárban, meg a dobókörben nem.. .- S a nagyobb nyomaték kedvéért szürcsöl egyet a pohárból, amelyben jobb fajta burgundi aránylik. - Persze, ezt azért ne írja meg, mert még azt hinné valaki, hogy máskor is.. .- Persze! Attól forog olyan jól a dobó­körben ...- Egyáltalán nem. Kedvenc mondáson - sajnos igaz - tudom, hogy semmit sem tudok! • Ez a „semmi" ennek ellenére elég jól kamatozik!- Persze, igyekszem, de távol vagyok attól, hogy jól dobjak, pontosabban úgy, ahogy néha megálmodom. Ha egyszer úgy minden összejönne... Eddig még sosem sikerült. Ha jó formában voltam, szél nem volt, ha szél volt, a fomnám volt csapnivaló. A valóság azonban az, hogy még rengeteget kell gyakorolnom. Ez tényleg nem póz, ez a meggyőződésem. A moszkvai olimpia dobogójának második fokán. Középen a győztes szovjet Rascsupkin, a kép jobb szélén a kubai Delis, a bronzérmes. Helsinki dobogóján helycsere történt. Bugár lépett középre, Delis az ő helyére • Ez az állítás azonban ellentétben van azzal, amit Helsinkiben Delis utolsó dobása után mondott egy sportvezető: „Bugár a diszkosz professzora...“- Ez azért nagyon nagy túlzás, hiszen a technikám néha magamnak sem tet­szik, ráadásul a diszkosz nagyon is sze­szélyes sporteszköz. • Nem túlságosan önkritikus, vagy inkább túl igényes önmagával szemben?!- Azt azért csak én tudom a legjobban, hogy mit hogyan csinálok?! Tavaly példá­tam, hogy elég a komolytalankodásból... Találtam egy száraz foltot a körben, jól megnéztem magamnak, hogy majd on­nan kell kiengednem a „csészealjat“. Akkor egyszerre olyan önbizalmam lett, hogy megesküdtem volna előre, hogy helyből dobok 60-at. • Több is lett, ha nem is helyből!- Kereken 63,18 méter, az addigi har­madik legjobb, de a lényeg, hogy dobhat­tam tovább. • Térjünk vissza a „professzorság- hoz“. Az utóbbi eredményei szinte már­Két dobás közti szünetben az Inter-pálya gyepszőnyegén (A szerző felvé­telei + archív) ző méréseknek kell magunkat alávetni. Azután pedig még karácsonykor is edzés! Február 13-tól következik Spa­nyolországban egy magaslati edzőtábor. Addig nem is veszek a kezembe disz­koszt. Úgy volt, hogy Amerikába . is me­gyünk, de én nem akarok. Mit csináljak ott? Most majd az esős időszak követke­zik, és az csak hátráltatna. Majd Los Angelesben... Inkább itthon edzek, és kiegészítésként - sót szórakozásként - a társakkal lábteniszezem. Mindenki velem akar lenni, mert aki velem van, az nyer! • A diszkoszvetés bugári képlete pe­dig újabban, hogy aki ellen van, az nem nyer... Mi a versenyzői „Ars poeticája"?- Annyit dobni, hogy lehetőleg mind kevesebben legyenek előttem. Ha lehet senki. Persze, ezt „mindenki másképp csinálja", de a lényeg azt hiszem nem változik... Közben elszaladt az idő, órájára néz, s észrevesszük, hogy már csak a pincé­rek vannak rajtunk kívül a teremben. Búcsúzni kell. Mit is kellene még kér­dezni ...? • Nem könnyű az élsportoló , élete. Mikor jut idő, hogy Prágából hazajusson a Csallóközbe?- Sajnos kevesebbszer sikerül, mint szeretném... Még szerencse, hogy ha közeli ismerős jár errefelé, igyekszik mind megkeresni, így aztán iff-off üzen­hetek is. . .- Hogy szól a legfrissebb üzenet?- Disznótorra hazemegyek! • Átadom. ^ MÉSZÁROS JANOS $ÚJ SZÓ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetó János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava. Gorkého 10, telefon: 309. 331-252, 332-301, szerkesztőségi titkárság: 550-18. gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava. Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében. 815 80 Bratislava. Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5. telefon 337-823. 337-825. Hirdetési iroda a közie­teknek: 815 80 Bratislava, Vajanského nábreiie 15. II. emelet, telefon 551-83. 544-51 Előfizetési dij havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14.70. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként Kős 13- Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat. előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések. PNS. Ústredná expedicia a dovoz tlaőe. 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6

Next

/
Thumbnails
Contents