Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-02 / 48. szám
Pavol Misove A lig múlt nyolc óra, de Balázs Ferenc, a Feledi (Jesenské) Hnb titkára már a harmadik ügyfelet fogadja, jóllehet ezen a napon nincs félfogadás. Egy fiatalember szövetkezeti lakást szeretne szüleinek, az idősebb férfi építkezési telkét akarja rendezni, egy fiatalasszony pedig az építkezési engedélyhez szükséges iratokat hozta be. Ebben az ötéves tervidőszakban száz építkezési telket osztottunk ki - jegyzi meg a titkár, miután magunkra maradunk. - Évente 15-20 családi ház épül fel, s jelenleg húsz építkezési engedély vár elintézésre. <- Ravatalozóra is nagy szükség lenne, de kénytelenek vagyunk nélkülözni, - mondja Balázs Ferenc. - A régi temetőt meg kell szüntetni, az újat azonban még nem jelölték ki. így aztán nem tudjuk mi tévők legyünk. Egy évvel ezelőtt a helyi nemzeti bizottság kisüzemet hozott létre, amelynek Tóth Ernő a vezetője, s amely huszonkét embert foglalkoztat. Van asztalosuk, két szobafestőjük, kőművescsoportjuk, kukakocsijuk, tehergépkocsijuk és egy traktoruk fuvarozási célokra. Az utóbbi mezőgazdasági munkagépekkel is el van látva, hogy a kiskertek megművelésében segíthessen. Van kölcsönzőjük, amely nemcsak evőeszközt, hanem betonkeverőt, anyagfelvonót is kölcsönöz. A kisüzem bevétele kilenc hónap alatt csaknem 627 ezer korona volt, s ennek harminckilenc százaléka a lakosságtól ered.- Három bedolgozó kosárfonónk is van, akik havonta hetvenöt kosarat készítenek - mondja Milena Stehlíková, az üzem könyvelője. - Nagy a keletjük, jelenleg is csak három van a raktáron. Azt tervezzük, hogy a téli hónapokban megkezdjük a fonott bútor készítését. A településen, amely mindössze tizenkét kilométerre van a járási székhelytől, van posta, takarékpénztár, szolgáltató létesítmények, korszerű bevásárlóközpont, sőt ifjúsági és nyugdíjasklub is. Az utóbbihoz konyha is tartozik, amely nemcsak a feledi nyugdíjasoknak főz. A jnb szociális szakosztálya üzemelteti. Az év elején kezdett működni, az eddigi tapasztalatokról Éva Fodorová megbízott vezető adott számot:- Jelenleg kilencvenöt ebédet főzünk, ebEz azt bizonyítja, hogy nálunk nagy az érdeklődés az egyéni építkezés iránt. Tavaly egy tizenkét lakásos szövetkezeti lakóház is elkészült, egy másikat jövőre kezdünk el építeni. Az egykori járási székhelyen s az idetartozó öt tanyán 2118 ember él, de a lakosok száma állandóan növekszik. Az új családi házakba fiatalok költöznek be, s így a gyermekintézményekre is nagy szükség van. Az egészséges ivóvíz is fontos, a közelmúltban három kutat fúrtak, s egy ideig néhány utcába innét kapják majd az ivóvizet mindaddig, amíg a fő vízvezetékhálózatra rá nem kapcsolják Feledet is. A munkálatokat Z-akció- ban végzik.- Két óvodánkba hatvan gyerek jár - viszi tovább a szót Pavol Misove, a hnb elnöke.- Túlzsúfoltak, ezért is fogtunk hozzá 1981 - ben társadalmi munkával, az üzemek támogatásával egy kétosztályos óvoda építéséhez, amelyet a jövő évben szeretnénk átadni. A helyi nemzeti bizottságon mintegy tizenöt elintézetlen kérvény van. Sajnos valószínű, hogy az új létesítmény átadása után sem lesz elég az óvodai hely. A titkárral faluszemlére indulunk. A hnb székháza közelében épül az állatorvosi központ. Körülötte több régi elavult épület van. A titkár szavai szerint ezeket lebontják, hogy helyükbe korszerű családi házak épülhessenek. Ha az anyagiak engedik, közös beruházással felépítik a hnb székházát, s talán a postát és a rendőrőrsöt is.- A következő tervidőszakban minden bizonnyal nagyobb lesz az építkezési kedv- vélekedik a titkár. - A tervek szerint az egykori téglagyár helyén szigetelő panelokat gyártó üzem épül, s így helyben is több lesz a munkalehetőség. Ezért már most intézzük a további építkezési telkeket. Bár településünkön csak kisebb üzemek tevékenykednek, mielőbb szeretnénk létrehozni az igazgatók tanácsát, amely segíthetne a település fejlesztésében, talán még egy bölcsőde felépítésében is, mert erre is nagy szükség lenne. Az iskolák összevonása óta nyolc településről járnak ide a gyerekek iskolába. A magyar és a szlovák oktatási nyelvű alapiskola tantermei öt épületben vannak, a régi iskola egyre szűkebbnek bizonyul a közel hatszáz gyereknek, s főleg az étteremmel, amely egy régi garázsban kapott helyet, vannak nehézségek. Több mint egy évtizede kijelölték az új iskola helyét, csak a munkák nem kezdődtek el. Talán majd a következő tervidőszakban ez a kérdés is megoldódik, de ez természetesen nemcsak a feledieken múlik. bői Feledre harmincat, Serkére negyvenkettőt, Dernyére pedig tizenötöt. Azoknak, akik nem tudnak eljönni az étterembe, az önkéntes ápolónők házhoz viszik az ebédet. Jövőre kisebb átalakítással lehetővé tesszük, hogy kétszáz ebédet főzzünk majd, s Így további település idős lakosait is el tudjuk majd látni főtt étellel.- Az étlapot közösen készítjük - veszi át a szót Mihályi Andrásné főszakács. - Ma például zöldségleves és rizottó lesz ebédre. Igyekszünk úgy főzni, hogy a nyugdíjasok elégedettek legyenek a főztünkkel A hnb székházába visszatérve megtudom, hogy a polgári testületek versenyében a felediek járási viszonylatban egymás után háromszor lettek elsők, 1981 -ben és tavaly is a kerületben a második helyen végeztek. A szemléltető agitációban is övék a járási elsőség.- Az elnökkel együtt az első megbízatási időszakban vagyunk tisztségviselők - mondja búcsúzóul a titkár - Azt valljuk, szembe kell nézni a nehézségekkel még akkor is, ha az nem könnyű. A problémákat máról holnapra megoldani nem lehet, de a megoldást halogatni sem szabad. Mindig az adott lehetőségekből kell kiindulni. Kétségtelen, hogy a jövőben mindnyájunknak többet kell tenni azért, az üzemeket is beleértve, hogy községünk tovább épüljön, szépüljön. NÉMETH JÁNOS Böszörményi Lászlóval, a Kassai (Kosice) Műszaki Főiskola Gépészeti Karának harminckét esztendős tanársegédjével munkahelyén beszélgetek. Dolgozószobájában mindenekelőtt a matematikai, fizikai, műszaki szakkönyvek, jegyzetfüzetek, különböző grafikonok tűnnek szembe. A rajztáblán műszaki rajz, az asztalon írógép, telefonkészülék, naptár s mellettük a naponta háromszor is kiürülő kávéscsésze, az ajtó üvegén az idei Nemzetközi Békemaraton emblémás plakátja, á sarokban álló asztalkán cserepes virág, a falon színes városképek. /- Úgy tudom, gyermekkorodban versírással is próbálkoztál... Mielőtt válaszolna, komoly tekintete egy röpke pillanatra a múltba réved, gondolatai minden bizonnyal ungvidéki szülőfalujába, Mogyorósra, meg a nagykaposi alapiskolába és gimnáziumba szállnak. - Igen, az irodalmat mindig szerettem. Tizenéves koromban pedig annyira közel állt hozzám, hogy magam is megpróbálkoztam a versalkotással, s közülük egynéhányat annak idején a Zempléni Szó, a járási hetilap közölt is.-A későbbiek során ilyen téren elhallgattál. Miért?- Az ugyan igaz, hogy a versírással felhagytam, de azért az irodalomhoz nem lettem teljesen hűtlen. Szívesen olvasom a költeményeket, olykor-olykor a kisebb prózai müveket is. Sajnos, a terjedelmesebb regényekre kevés időm jut, ezen felül pedig a szememet is kímélni kell, nem szabad megerőltetni. S hogy miért „tettem le a tollat?“ Részben azért, mert nem voltam megelégedve verseimmel, részben meg azért, mert a matematika és a fizika mellett döntöttem. Alapiskolás koromban első voltam a matematikai olimpia járási döntőjében, s a fizikai olimpián is jól szerepeltem.- Néhány évvel később gépész- mérnök lettél. Régi vágyad volt a műszaki pálya?- Azt azért nem állíthatom, hogy kicsi koromtól más elképzelésem nem is volt. Hogy végül is itt kötöttem ki, abban a legnagyobb szerepet talán az játszotta, hogy bátyám a műszaki főiskolán tanult.- Sokan mondják, hogy a magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolát végzett fiataloknak főiskolai tanulmányaik során nyelvi nehézségeik vannak. Neked is voltak?- Nem tagadhatom, az elején én is gyenge voltam szlovák nyelvből. A hiányokat azonban rendszeres tanulással, egy kis többletmunkával sikerült bepótolni. Szerintem, aki magyar középiskolából kellő tárgyi tudással kerül a főiskolára és azonkívül van benne egy adag akarás és kitartás is, az megállja a helyét. Persze, akad, aki mások előtt a nyelvi nehézségeket említi sikertelensége fő okaként, ez sokkal könnyebb, mint bevallania azt, hogy a tárgyi tudással állt hadilábon. S az is tény, hogy ma már nyelvi nehézségekről nemigen beszélhetünk, hiszen amint azt gyermekeimnél is tapasztalom, a mai fiatalok sokkal jobban tudnak szlovákul, mint mi tudtunk annak idején.-A főiskolai tanulmányaid elvégzése után nem hagytad el a tantermeket, a laboratóriumokat. Hívtak, vagy önszántadból maradtál itt?- Hívtak, meg nekem is tetszett ez a hivatás, így amikor a mérnöki oklevelem megszerzése után hat hónappal akadt itt a méréssel és szabályozással foglalkozó tanszéken egy hely- addig az Állami Energetikai Felügyelőségen dolgoztam - nem sokat tétováztam, elfogadtam.- Ha jól számolom, ennek már nyolc éve. Ezek szerint jól érzed itt magad...- Elégedett vagyok. Jelenleg a gépészeti karon hetente tizennégy órában termomechanikát tanítok, a villamossági karon pedig tizenkét órám van.- Előadsz?-Volt egy időszak, amikor a pre- sovi tagozaton előadtam, de jelenleg nem. Most elméleti gyakorlatokat vezetek és bekapcsolódok az iskolánkon folyó tudományos kutatómunkába.- Sa kandidátusi munkádon dolgozol. Mivel foglalkozik és hogy állsz vele?- Mivel nekünk a tanítás mellett tudományos munkát is ki kell fejtenünk, évekkel ezelőtt egy olyan témát választottam, amelynek a feldolgozása tanszékünknek is hasznára lehet. A Presovi VUKOV fémipari kutatóintézet akkortájt éppen a pneumatikus vezérlésű robotgépek és manipulátorok tökéletesítésén dolgozott, ezért én is ezen a területen kezdtem tapogatózni. Később ez némileg változott, mert azzal, hogy az említett kutatóintézetben rátértek a hidraulikus rendszerű robotok fejlesztésére, megváltozott tanszékünknek az állami kutatási programból eredő feladata is. Ezt követően én is a hidraulikus rendszerek számjegyes vezérlésével kezdtem foglalkozni, s most ez a kandidátusi munkám tárgya is. Hogy hogy állok vele? Lényegében kész a munka, most végzem rajta az utolsó simításokat, s ha minden jól alakul, akkor a megvédésére talán a jövő év tavaszán kerül sor.- Nehéz egy ilyen tudományos feladat elkészítése?- Ahogy vesszük. Időigényes, ugyanakkor azt is mondhatnám, hogy mindenekelőtt az akaraterőn múlik...- Mint ahogyan az akaraterőn múlik az is, hogy az ember lefussa a maratoni távot?- Bizonyára.- Ez utóbbira milyen a te „ recepted“?- Vagy hat évvel ezelőtt kezdtem, addig nem futottam. Egy este fáradtan mentem haza. Otthon hiába ittam egy újabb adag kávét, hiába próbáltam játszani a gyermekekkel, semmi sem segített. Ekkor eszembe jutott a kocogás. Kimentem, futottam egyet a Tóhát lakótelepünket érintő Hernád folyó partján, s ez segített. Később rendszeressé vált a futás, tavaly pedig beneveztem a Nemzetközi Béke- maratonra is. Lefutottam. Az idén 3 óra 15 perc alatt tettem meg a 42 kilométeres távot. Valamikor ez az én szememben fantasztikus teljesítménynek számított, ma viszont már azt tartom óriási dolognak, ha valaki 2 óra 15 percen belüli időre képes.- Terveid között szerepel a jobb időeredmény elérése?- Futásban nemigen törekedek csúcsteljesítményre. Én ezzel is elégedett vagyok, hiszen számomra az a fontos, hogy a futás semlegesíteni tudja szellemi fáradságomat, felfrissít s így otthon ki tudok vetkőzni a munkahelyi gondokból.- S a tudományos kutatómunkával kapcsolatos terveid?- Sportnyelven szólva, ott azért szeretnék még javítani az eddigi eredményeimen. GAZDAG JÓZSEF
