Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-11-25 / 47. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1983. november 25. XVI. évfolyam 47. szám Ára 1 korona A Szlovák Villamosipari Művek krompachyi vállalatában száz százalékos gyártmányfejlesztést irányoztak elő a 7. ötéves tervidőszakra. Magasabb műszaki színvonalon fogják gyártani az Észak-csehországi Szénmedence részére kifejlesztett önműködő indítókat, valamint a villamos emelőtargoncák feszültségváltóit. A felvételen Jana Leéková az emelőtargonca villamos hajtóművének vezérlő áramköreit ellenőrzi. A prágai Tesla Vákuumtechnikai Vállalatban 1963 óta gyártják a mikrohullámú rezgések erősítésére szolgáló klisztronokat. A vállalat kizárólagos gyártója a televíziós jelek erősítésére szolgáló készülékeknek a KGST-országokban. A klisztronok műszaki fejlesztése jelenleg a hatásfok további 10 százalékos növelésére, valamint az élettartam 5 ezer óráról 10 ezer órára való meghosszabbítására irányul. A felvételen Otakar Merz műszerész a televíziós klisztron üreges rezonátorának rezgésszámát méri. Amint arra a CSKP XVI. kongresszusa is rámutatott, az intenzív és hatékony gazdaságfejlesztés két legjelentősebb forrását a tudományos-műszaki haladás és a szocialista gazdasági integráció elmélyítése képezi. Ez a két irányzat kölcsönösen összefügg, mert a tudományos-technikai forradalom legújabb vívmányait - különösen a kisebb és a közepes országok feltételei között - csak nemzetközi együttműködésben, a termelési kooperáció és a gyártásszakositás fejlesztésével lehet teljes mértékben kihasználni. Különösen érvényes ez a megállapítás a mikroelektronikára, melynek fejlődésétől és gyakorlati alkalmazásától döntő mértékben függ napjaink sürgető gazdasági problémáinak a megoldása Az elektronika, különösen a mikroprocesz- szoros technika sökoldalú népgazdasági jelentőségét ma már számos gyakorlati tapasztalat is bizonyítja. Forradalmi változásoknak lehetünk tanúi a híradástechnikában, a számitógépes adatfeldolgozás területén, a termelési folyamatok automatizálásában, valamint mindennapi környezetünkben, életfeltételeink alakulásában is. A mikroelektronika új lendületet ad a társadalmi munkatermelékenység növeléséhez minden népgazdasági ágazatban, elősegíti a nyers- és az alapanyagok, a tüzelőanyagok és az energia hatékonyabb, takarékosabb felhasználását, növeli a gyártott termelőeszközök és iparcikkek használati értékét, kiszélesíti a művelődés és a tájékozódás lehetőségeit, s biztonságosabbá teszi a közlekedést. Az elektronizálás nélkülözhetetlen feltétele külgazdasági kapcsolataink további fejlesztésének is, mert a tudományosműszaki haladás a világpiaci helyzetet és feltételeket is megváltoztatta, ahol csak a legkorszerűbb, elektronikus vezérléssel és szabályozással ellátott gépipari termékekkel lehet érvényesülni. Ezzel magyarázható, hogy miközben a tőkés világot sokoldalú gazdasági válság sújtja, s megoldhatatlan problémákat jelent a stagnálás, a recesszió és a növekvő munkanélküliség, ugyanakkor az elektronikai ipar még itt is kivételt képez, s továbbra is gyors ütemben növekszik. Elektrotechnikai iparunk előtt tehát mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt hatalmas feladatok tornyosulnak Ezeket még az a körülmény is fokozza, hogy az elektrotechnikai ágazat részaránya a gépipari termelés egész szerkezetében az eddigiek folyamán - főleg nemzetközi összehasonlításban szemlélve -.csekély mértékben növekedett. Az 1970-es 15,3 százalékos arány 1980-ig csak 17,8 százalékra nőtt, miközben Bulgáriában, Magyarországon, az NDK-ban és a Szovjetunióban az említett időszak végére a 30-40 százalékos arányt is elérte. Ezek akörülmények szükségessé tették, hogy az elektrotechnika-ipari minisztérium átfogó fejlesztési programot dolgozzon ki a soron következő 8 és 9 ötéves tervidőszakra. A fő feladatok között szerepel az említett részarány kifejezettebb mértékű növelése, a népgazdaság előirányzott szerkezeti változásaival összefüggő szükségletek fedezése, valamint ezzel kapcsolatban a nemzetközi együttműködés kiszélesítése, az ágazaton belüli munkatermelékenység és a termékek használati értékének a növelése, s ezen az alapon az elektronikai alkatrészek és részegységek árának folyamatos csökkentése. Az előrejelzések szerint a nyolcvanas évek végéig a jelenlegi árszínvonalhoz viszonyítva körülbelül egyharmadára csökken az itthon gyártott elektronikai alkatrészek ára. Az elektrotechnikai ipar területén eddig 36 sokoldalú és 42 kétoldalú gyártássza- kpsítási és kooperációs megállapodást kötöttünk a KGST-országokkal. Elektrotechnikai termékeink kivitelének mintegy 40 százalékára már ezek a megállapodások vonatkoznak. Az előirányzott együttműködés fontos területét képezi majd a különböző méretű színes képernyők, továbbá a zsebszámológépek és az elektronikus órák részegységeinek szakosított gyártása. Ez lehetővé teszi a hordozható színes tévékészülékek, valamint az említett használati cikkek hazai gyártásának a bevezetését. Ezekben az irányokban széles körű együttműködés bontakozik ki elsősorban a Szovjetunióval és az NDK-val, valamint az újabb megállapodások alapján Magyarországgal, Lengyelországgal és Jugoszláviával is. A Szovjetunióval együttműködésben például sor kerül a videomagnetofonok gyártására, az NDK-val pedig kiszélesítjük a munkamegosztást a tévékészülékek alkatrészeinek a gyártásában. Az együttműködés továbbbi fontos területe az integrált áramkörök szakosított gyártása, amelyekből körülbelül 800-900 típusra van szüksége a népgazdaságnak. A választéknak körülbelül a felét itthon fogjuk gyártani, mintegy háromszázat pedig a szocialista országokból, főleg a Szovjetunióból, az NDK-ból és Magyar- országról szerzünk be. Természetesen továbbra is nagy gondot fordítunk az együttműkö'désre a számítástechnikai és híradástechnikai berendezések, valamint a rádiólokátorok szakosított gyártásában. Fontos szerepe van a nemzetközi munkamegosztásnak és a kooperációnak a tudományos-műszaki fejlesztés területén is, például a mikroelektronikai technológiai eljárások, főleg az elektronlitográfia alkalmazásában. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az elektronika és a mikroelektronika területén kibontakozó munkamegosztás fokozott igényeket támaszt a minőséggel, a pontossággal és a szállítási határidők megtartásával szemben, s az árviszonyok is fontos szerepet játszanak az előirányzott feladatok sikeres megvalósításában. Ezért ezeket a kérdéseket is jobban szem előtt kell tartani, hogy az elektronizálás kedvező hatása minél gyorsabban érvényesüljön az együttműködő országokban. Az elektronizálás üteme azonban nemcsak az elektrotechnikai ipar munkáján múlik. Attól is függ, hogy a többi népgazdasági ágazatban milyen érdeklődést tanúsítanak az adott lehetőségek kihasználása iránt, s milyen intézkedésekkel segítik elő a gyártási folyamatok és a termékek műszaki fejlesztését ebben az irányban. Az érdeklődés felkeltését, az eredmények és a tapasztalatok népszerűsítését, valamint a fejlesztési irányzatok ismertetését szolgálja az a kiállítás is, amely „Elektronizálás és automatizálás '83 “ cím alatt november 27-ig tekinthető meg a prágai Julius Fucik Művelődési és Pihenőparkban. MAKRAI MIKLÓS A villamos vezérlésű írógépek a számítógépek nélkülözhetetlen be- és kimeneteli egységei. A KGST-országok számítástechnikai együttműködése keretében a Zbrojovka Brno vállalatban kifejlesztették az elektronikus kisszá- mítógépek rendszerében alkalmazott Írógépek speciális billentyűzetét, melynek szerkezeti felépítése és integrált áramkörei teljesen kizárják a nem kívánt érintkezéseket. A felvételen Pavel Püs műszerész a billentyűzet érintkezés- és zavarmentességét ellenőrzi. A ŐSTK felvételei
