Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-11-11 / 45. szám

Ú Q 1if// ■ IÍp Éli) /ni 1V /1 1I Ilii "1 U írdí M r/iili f /1 |i fi lift! —m / | UB {I I 1 It* J IbbtLt 1 mi rf u rarlrwr fcr r\l i /I1 Ír ■■r VT bills M Hi H I ■ 1 I I I I I I I I I I I I I I I I I ■V Csicsay Alajos UÁmi neu ív pp viz van rí I a gon? Kisgergö, a kíváncsi, korán reg­gel ébredt. Kinézett az ablakon, s nyomban el is szomorodott.- Csepeg az eső - mondta Nagyapónak bosszankodva. Hogy Nagyapó mit gondolt, nem tudhat­ta senki, mert imigyen válaszolt:- Hm; hm. Kisgergö kinyitotta az ablakot és kitartotta a tenyerét. Ha hiszi­tek, ha nem, nem hullott bele több, csak egyetlen egy esőcsepp. Ide- oda szaladgált tenyerében, mint egy pici jószág, aki mindenáron menekülni akar.- Nézd, hogy gurul, Nagyapó!- örvendezett Kisgergö.- Úgy ám, ez egy csodacsepp, ha nem vetted volna észre- mondta Nagyapó. Bizony csodacsepp volt, mert mikor Kisgergö szét akarta mor­zsolni, hogy aztán letörölje a zseb­kendőjével, a cseppecske meg­szólalt.- Hagyjál engem, kispajtás, ép­ségben! Ha nyitva tartod a tenye­red, meglásd, egy pillanat múltán itt sem leszek. Kisgergö ámult-bámult, de rá sem ért megkérdezni a csoda- cseppet, honnan vette beszélő tu­dományát, mert az máris elillant. Volt csepp, nincs csepp. Hiába tartotta ki tenyerét Kisgergö az ablakon, többé nem tért vissza a csepp. Ha nem szégyellte volna, talán még sírva is fakad. Mint aki talált kincs elvesztésén búsul.- Cseppet se fájjon a szíved!- vigasztalta Kisgergöt Nagyapó.- Ha ma nem, hát máskor majd találkozol vele. Kisgergö tudta, hogy amit Nagyapó mond, az való igaz. Már majdnem elfelejtette a nyá­ri esőcseppet, mikor egy őszi reg­gelen dér telepedett az ablak pár­kányára.- Nézd csak Nagyapó, idejöttek hozzánk melegedni a csillagok!- Ugye milyen szépek? - segí­tett csodálkozni • Kisgergőnek Nagyapó S addig nézték gyö­nyörködve a sok kicsi égi lényt, míg előbukkant a dombok mögül a hajnali nap. Ö is rámosolygott a fázó csillagokra, amitől azok menten vízzé váltak. Egyetlen víz- cseppé.- Nagyapó, Nagyapó, nézd, itt a csodacsepp! - lelkendezett Kis­gergö. Valóban a csodacsepp volt. Most is csak egy pillanatra mutatta meg magát. Elgurult-e vagy elpá­rolgott, ki tudhatja.- Visszajön, ne búsulj! - szólt csendesen Nagyapó. És nemsokára tél lett. Ballagott Kisgergö Nagyapó mellett a sűrű hóhullásban. Egyszer csak látják, hogy előttük egy pehely ide-oda libben, majdhogynem rászáll Nagyapó kucsmájára. s- Hopp, most megvagy megint! - kiáltotta Kisgergö, s bezárta M egvallom, eredetileg azt a címet szántam ennek a rövidke írásnak, hogy „Két hajó, amely történelmet csi­nált,“ de aztán elvetettem az ötletet, hiszen a történelmet végül is nem a gépek vagy tárgyak csinálják, hanem a vi­lágot megváltoztatni akaró em­berek. Mindezek ellenére azonban vitathatatlan tény, hogy a Patyomkin csatahajó és az Auróra cirkáló egy korszak és egy eszme szimbólumává váltak, nevük nem hiányozhat Két legendás I a tenyerébe. Már tudta, hogy a pe­hely nem lehet más, csak a csoda­csepp. Valóban az volt. Kérlelni is kezdte Kisgergöt, hogy engedje szabadon.- Elmehetsz, ha előbb meg­mondod hol jártál.- Messze tengereken, madarak csőrében, felhő is voltam és virá­got tápláltam. Szomját oltottam el­fáradt embernek, s ha elmegyek tőled, újra visszajövök. Talán har­mat leszek tavasszal a kertben.- Menj hát, ha menned kell - nyitotta ki tenyerét a fiú. S aztán elgondolkodva azt kérdezte Nagyapótól:- Hány csepp víz lehet a vilá­gon Nagyapó?- Hány csepp víz? - töprengett Nagyapó is. Gondolkozott, aztán azt felelte Kisgergőnek, hogy - Talán csak egy. A csodacsepp. egyetlen, századunk történel­mével foglalkozó könyvből sem. A Knyaz Patyomkin Tavri- cseszkij páncélos csatahajót a Fekete-tenger partján fekvő Nyikolajev város állami hajó­gyárában készítették és 1900- ban bocsátották vízre. A feke­te-tengeri cári hadiflotta egyik büszkesége lett; hossza 10 cm híján 115 méter volt, szélessé­ge 22,30 méter, merülése 8,20 méter; vízkiszorítása 12 780 tonna, sebessége 16 csomó, négy legnagyobb ágyújának csőátmérője 305 mm. 1905- ben a hajót Ogyesszába irá­nyították, de nem azért, mert a kikötőt ellenség rohamozta meg, hanem azért, hogy köz­reműködjön az ogyesszai munkások sztrájkjának leveré­sében. A hajó legénysége azonban még útközben fellá­zadt a rossz ellátás miatt, a tiszteket elfogták és egysze­rű matrózok vették át a pa­rancsnokságot. Az árbocra- először a történelemben- felvonták a forradalom vörös lobogóját. A matrózok szolida­ritást vállaltak az ogyesszai sztrájkoló munkásokkal és nem vettek részt a sztrájk leve­résében. A hajó szénkészlete azonban rohamosan apadt, ezért a Patyomkin felszedte a horgonyát, hogy üzemanyag után nézzen. Eközben az egész fekete-tengeri flotta azt a parancsot kapta, hogy vegye üldözőbe és fogja el a lázadó­kat, a parancsot azonban nem tudták végrehajtani, mert az üldöző hajók matrózainak baj­társi rokonszenve a Patyomkin páncélos legénysége iránt ezt megakadályozta. Az üldözött hajónak sikerült eljutnia a ro­mán felségvizekre, s ott a mat­rózok - jobb megoldást nem találván - elsüllyesztették a Patyomkint. Később a hajót kiemelték a hullámtemetőből, megjavították és Panteleimon néven ismét besorolták a cári flottába. A Patyomkin páncé­loshajóról a nagy szovjet ren­ESEMÉNYEKBEN GAZDAG HÉT A kürti (Strekov) alapiskola József Attila Pionírcsapata honvédelmi hét keretében fejtett ki sokféle hasznos tevékeny­séget, a csapattanács által részletesen kidolgozott terv sze­rint. A csehszlovák néhadsereg napja alkalmából volt kulturá­lis műsor, lövészverseny; a helyi hangoshíradóban megemlé­keztünk többek között a duklai harcokról, versek hangzottak el magyarul és szlovákul. Iskolánkba látogatott a 84 esztendős Bitter Ferenc bácsi, egykori vöröskatona, akivel Gál Sándor is készített riportot. Beszélt nekünk azokról a harcokról, melyek a járásunk területén zajlottak. A helyi egységes földművesszövetkezet répaföldjén segí­tettünk a szedögép után maradt cukorrépa Összegyűjtéséoen. A kisebbek az iskolaudvaron és környékén végeztek őszi nagytakarítást. Az eseményekben gazdag hetet Kovács Erzsébet csapat­vezető értékelte. A legaktívabb pionírok dicséretben részesül­tek. Kovács Katalin Vili. Tárgyak - fémből és papírból Fémekkel ősidők óta dolgo­zik az ember. A nemes (arany, ezüst) és a félnemes (réz, ón) fémek, illetve ötvözeteik meg­munkálása, drágakövek ne­mesfémbe foglalása és a zo­máncozás az ötvösség körébe tartozik. A nem nemesfémek feldolgozását fémművesség­nek nevezzük. Fémekből különböző eljárá­sokkal készülhetnek használati vagy dísztárgyak, ékszerek. Az egyik legősibb eljárás a fémön­tés. Az elképzelt formát durván követő agyagmagra mintázzák viaszból a készítendő tárgyat, majd az egészet gipszmasszá­val veszik körül. E külső burko- if_ lat hevítésekor a viasz kiolvad, * s helyére öntik be a fémet. Más eljárás a fémnyomás. A fémle­mez itt egy keményfából esz­tergált nyomómintán nyeri el végleges formáját. Nagyon el­terjedt s ma is kedvelt technika a domborítás. A fémlemezt a legömbölyített végű acélru­dacskákkal (poncolókkal) és domború fejű kalapáccsal ke­ményfa- vagy homokalapon a visszájáról addig ütögetik, míq el nem nyeri a kívánt formát. Nagyon vékony arany- vagy ezüsthuzal hajlításával, kala­pálásával készül a filigrán, amely lehet önálló ékszer, de használják ötvöstárgyak díszí­tésére is. Az ötvösművészeti tárgy színezésére, díszítésére szol­gál a zománcozás. A Zománc porrá tört üveg, amelyet fémo­xidokkal színeznek. Megkülön­böztetünk rekesz- és beágya­zott zománcot. Az első úgy készül, hogy a díszítendő tárgy felületére vékony huzalból mintákat forrasztanak. Az így kialakult rekeszeket zománc­cal töltik ki és a tárgyat kemen­cében kiégetik. Az égetés után a zománc fényes, kemény fe­lületű. A beágyazott zománc az alapba vésett rajz mélyedéseit tölti ki. Magyar eredetű eljárás a sodronyzománc, ahol a min­ták körvonalait vékony sodrott huzalokból készítik, s a reke­szeket nem töltik meg színültig zománccal, hogy hangsúlyoz­zák a sodronykeretet. Aki szeretne megismerkedni a zománcozással, kemence és zománc híján is megteheti. Nyakéket készíthetünk például „hamis“ zománcozással. Vé­kony rézlemezből vágjuk ki a nyakék kívánt formáját, majd a minták körvonalait követve forrasszunk a lemezre rézdró­tot. Amikor a lemezt láng fölött melegítjük, a rekeszekbe zsí­ros pasztellkréta-forgácsot ol­vasztunk. A kihűlt pasztellréteg sérülékenységét lakkozással csökkenthetjük. Más jellegű munkákat ké­szíthetünk üres konzervdobo­zokból. Állatfigurák, marslakók serege születhet, ha a dobozo­kat dróttal, szegeccsel vagy forrasztással egymáshoz erő­sítjük, s különféle apró fémtár­gyakkal (rugó, régi óra alkatré­sze stb.) díszítjük. Könnyen hajlítható réz vagy ■' í ‘-if llllMli ' « i Csapiár Tünde, (13 éves): Ka­lapos úr, (papír) (Gaál József felvétele) alumínium huzalból faliképek „fonhatok“. Előbb a kép kere­tét készítjük el vastagabb hu­zalból, majd az előre megraj­zolt terv alapján hajlítjuk meg a vékonyabb huzalokat, odae­rősítve őket a kerethez és egy­máshoz. A munkát élénkíthet­jük fa- vagy színes üveg- gyöoggyel. A papír formázásának kultú­rája a távolkeleti országokban: Japánban, Kínában virágzott s él még ma is. Nem csoda, hiszen a papírt a kínaiak talál­ták fel időszámításunk első év­századában. A képzőművé­szetben a papír nemcsak a rajz, grafika, festészet alap­anyagául szolgálhat, de relie­fek, plasztikák, bábok is készít­hetők belőle. Könnyen vágha­tó, ragasztható, színezhető; a vele való munkához nem kell különösebb eszköztár. Színes papírdarabkából ragasztha­tunk mozaikot, hajtogathatunk állatfigurákat, díszeket. Érdekes eljárás a kasírozás: domborművet, maszkot, báb­fejet készíthetünk vele. Apró darabokra tépett újságpapírt vízben szétfőzünk, aztán a pa­pírpépből kinyomkodjuk a vi­zet, ragasztóként folyékony keményítőt adunk hozzá. Eb­ből a masszából puszta ke­zünkkel készíthetünk dombor­művet, maszkot keményebb kartonlapra. JURÁS ÉVA Számlogika MEGFEJTÉS Az október 28-i számunkban közölt feladatok megfejtése: a) 127 862, Ágcsernő (Cierna nad Tisou), a Moldava; b) a 4-es. Nyertesek: Cábocky Valéria, Ki- rályhelmec (Kráf. Chlmec); Né­meth Miklós, Párkány (Stúrovo); László Laura, Hidaskürt (Mosto- vá); Szabó József, Rimaszombat (Rimavská Sobota); Juhász Atti­la, Kassa (Koáice). 1 I ■ dezö, Eizenstejn készített kor­szakalkotó filmet. ­Az Auróra cirkálót is, akár­csak másik nevezetes társát, 1900-ban bocsátották vízre. A balti-tengeri flotta kötelékébe tartozott, s a maga idejében korszerű hadihajónak számí­tott. Hossza 123,70 méter, szélessége 16,76 méter, me­rülése 6,40 méter volt, vízki­szorítása 6630 tonna, sebes­sége 20 csomó. 1917. novem­ber 7-én (a régi orosz naptár szerint akkor október 25-öt ír­tak), éjfél előtt negyed órával az Auróra ágyúlövése adta meg a jelt a szentpétervári Téli • Palota ostromának megkezdé­sére. Ez az ágyúlövés azóta jelképpé vált: nemcsak egy ostrom, hanem egy egészen új történelmi korszak elindítója lett. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 10. évfordulóján a Vörös Zászló-renddel tüntet­ték ki az Aurórát és Leningrád- ban, a Néva folyó partjánál horgonyozták le. Ma a forra­dalmi tengerészeti hagyomá­nyok múzeumaként szolgál és évente sokezer látogatót fo­9ad LACZA TIHAMÉR GONDOLKODOM TEHÁT... Tíz betűből csak hatra van szük­séged, hogy föntről lefelé összeol­vashasd egy híres feltaláló nevét a jelenleg üres négyzetekben. Indulj a betűktől, haladj a kanyargós vona­lak mentén, és mindig írd be a betű­ket a mezőkbe! Ki a tudós? I a ■ A körszeletekben látható számok bizonyos logikai elgondolás szerint szerepelnek. Haladj az óramutató já­rásának irányában, ismerd fel a logi­kai sorrendet, és ennek megfelelően írd be a hiányzó számot. Nos, melyik szám kerül az üres körszeletbe? I I | ■i ■ m m m ■ | ÚJ SZÍ 1 i 18 1983. XI. 1

Next

/
Thumbnails
Contents