Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-21 / 42. szám
*■P+ * *A BUDAPESTI TORNA-VB ELŐTT A tomasportnak nemcsak nálunk, de világszerte gazdag hagyományai vannak. Régen - egész a múlt századig - a torna fogalom magába foglalta a testedzés más formáit, így a futást, az ugrásokat, a birkózást, az ökölvívást, a dobást stb. Csehországban 1862-ben megszervezték az első tornaversenyt. Egy évvel előbb, 1861-ben alapították a Nemzetközi Torna Szövetséget (FIG), amely gondoskodik a nemzetközi versenyek irányításáról. A torna már az 1896-os I. olimpiai játékok műsorán is szerepelt. A szerenként/ döntőket csak az 1952-es helsinki olimpián vezették be. A századelő sikerei A sportág fejlődésében nagy jelentőségű volt az első világbajnokság, amelyet először „Nemzetközi verseny" néven rendeztek. A világbajnoki ősbemutatóra 1903-ban került sor Antwerpenben. Érdekesség kedvéért hadd tegyünk említést a verseny műsoráról, amely a nyújtó, korlát, gyűrű és lóugrás kötelező és szabadon választott gyakorlatai mellett még a következőket tartalmazta: 150 méteres síkfutás (18 mp-es szint) helyből magasugrás (165 cm), 40 kg-os súly emelése (20-szor). A gyakorlatok megalkotásában már ekkor nagy hangsúlyt fektettek az erő- és lendületi elemek összehangolására. Az elemek, a gyakorlatok eléggé bonyolultak, különösek voltak. A versenyeket kétévenként rendezték 1913-ig. Az I. világháború miatt 1922-ig szünetelt a rendezvény. Ettől az időponttól kezdve négyévenként került lebonyolításra. A harmadik VB házigazdája Prága volt 1907-ben, s itt kezdődött a cseh torna sikeres korszaka. Egy-egy csapatot hat tornász alkotott, s valamennyiüknek tizennégy gyakorlatot kellett bemutatnia egy nap alatt. A műsorba öt nem túl igényes talajgyakorlat is került. Minden részvevőt egy bíró értékelt - 10 pont a legmagasabb pontszám - a nyújtón, korláton, lólengésben, a lóugrásban két bíró ítélte meg a versenyzőket. Ezenkívül két pontot kaphatott a tornász aszerint, mennyire jó testtartással érkezett a szerhez, s távozott onnan. Manapság a férfi- és a női mezőnyben is négy - négy bíró működik közre, a legalacsonyabb és a legmagasabb pontszámot levonják, s a zsűri másik két tagja által adott érték átlaga adja meg a gyakorlat pontértékét. A zsűri munkájára, a gyakorlatok valós értékelésére a főbíró ügyel. A prágai VB csapatversenyét Csehország nyerte Franciaország és Belgium előtt, az egyénit pedig I. Öada. 1911-ben Torino rendezte a VB-t, amelynek abszolút győztese, Steiner később így emlékezett vissza az eseményre: - Torinóba tapasztalt versenyzőkből álló csapat utazott, amelynek tagjai a harmincéves Öada, a harminchét éves Erben, a huszonhat éves Stary és Pitit, a huszonöt éves Svoboda és jómagam voltunk (én huszonhét esztendős voltam akkor). Műsoron a korlát, a gyűrű, a nyújtói, és a lólengés kötelező és szabadon választott gyakorlatai szerepeltek, a további versenyszám a rúdugrás (250 cm), súlylökés (kétszer kilenc méter, bal és jobb kézzel), a százyardos futás (12 mp), és a kötélmászás (nyolc méter) volt. Minden nap keményen edzettünk, Véra Cerná, női tornasportunk utolsó világbajnoka amíg csak a fáradtságtól el nem dőltünk. Vissza akartunk vágni a franciáknak a két évvel ezelőtti vereségért. Ezen a VB-n az első világháború előtti legjobb csapatunk rajtolt. Például Karel Stary kiváló, erős atléta hírében állt, aki bal és jobb kézzel egyformán jól dobott, s átlagban többet ért el, mint az egész olasz együttes. Mi ugyanis általában nagyon jók voltunk atlétikában... Tíz pontot kaptam kötelező és szabadon választott gyűrű- és korlátgyakorlatomra, s így világbajnok lettem. Az újságok azt írták rólunk: „A csehek kölcsönvették az olürpposzi isnfeneket!" Csapatversenyben mi végeztünk az első helyen a franciák és az olaszok előtt. 1907-ben, 1911-ben, 1913-ban Csehország, 1922-ben, 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban csapatban Csehszlovákia lett a világbajnok. Az említett időszak leghíresebb egyéniségei: Stary, Öada, Vácha, Subcík, Gajdos és Hudec A nők is 1891-ben alakulnak nálunk az első női egyesületek, s a tornatermek hamarosan megtelnek lányokkal és asszonyokkal (a férfiak tiltakozása ellenére). A női torna alapelemeinek kidolgozásában a fő szó az orvosoké volt, akik kizárták a sérülésveszélyes elemeket. Az esztétákat nem engedték, hogy a gyakorlatokba guggolást és terpeszeket vigyenek (mennyire ellentétes ez a felfogás a maival!). Csak 1910-től lett gazdagabb a női torna (ekkor a nők már tisztséget is betöltötték), mégpedig a kéziszerek- buzogány, ugrókötél, karika és bot használatával. A tornaszerek közül előbb a korlát (ugyanaz, amilyet a férfiak használtak), a gyűrű és a ló (lengés), később a gerenda került a versenyek műsorába, amely természetesen atlétikai számokat, futást, ugrást is tartalmazott. Az első világháború derékba törte a sportág fejlődését, s a háború után is nagyon lassan indult el útjára a női torna, amelyen sokáig érezhető volt a férfi torna hatása. A hazai versenyeken rögzített gyűrűn, fejmagasságig érő korláton és lólengésben versenyeztek, később atlétikai versenyszámokban is - például 60 méteres futásban, távolugrásban stb. A nők a nemzetközi színtérre 1928-ban az amszterdami olimpián kerültek, ahol 16-18 tagú csapatok versengtek, amelyek negyven perc alatt közös gyakorlatot mutattak be- talajon, kéziszerrel, szeren és ugrást. A csehszlovák lányok nem neveztek, csak versenyen kívül indultak, mégpedig felemáskortáton, amely újdonságnak számított. A női torna első világbajnokságát 1934-ben rendezték Budapesten. A verseny három részből állt: egy órás bemelegítés, majd a korlát, a gerenda és a lóugrás szabadon választott gyakorlatait mutatták be; a második részben atlétikai versenyszámok következtek (60 m - 8,8 mp-es szint, távolugrás - 450 cm, gerelyhajítás - 25 m). A harmadik rész a ritmikus összeállítás volt, amelyet zenére mutattak be a résztvevők. A csapatok hat-nyolc tagból álltak. Ez a bemutató a csehszlovák lányok átütő sikerével ért véget, megnyerték a csapatversenyt, az egyéniben pedig Vlasta Dékanová végzett az első helyen. A XV. olimpiai játékok óta (1952) a torna műsora változatlan, a női nyolcpróbában talajon, felemáskorláton, gerendán és lóugrásban mutatnak be szabadon választott és kötelező gyakorlatot. A férfi tizenkétpróba a lóugrás, a talaj, a lólengés, a gyűrű, a korlát s a nyújtó kötelező és szabadon választott bemutatóiból áll. A kötelezőket a FIG írja ki. A legjobbak A csehszlovák tornászok közül a legsikeresebb Alois Hudec érdemes sportmester volt, aki az 1931-es párizsi VB-n aranyérmet szerzett az összetettben, majd ehhez még a gyűrűn, nyújtón és korláton is toldott egyet-egyet. Világbajnoki elsőségét 1934-ben és 1938-ban is megvédte. Öt követi a sorban Frantiéek Pechácek és Ján Gajdoé. Az előbbi 1922-ben, az utóbbi 1938-ban nyert összetett versenyt. Gajdos talajon is világbajnok lett. A nők mezőnyéből kiemelkedik Vlasta Dékanová érdemes sportmester. A II. világháború után is folytatódott a csehszlovák tornasport sikere. Az 1954-es római VB-n a férfiak ötödik, a nők harmadik helyet szereztek, s a szerenkénti döntőkben Leo Sotomík érdemes sportmester talajon világbajnok lett, Éva Bosáková érdemes sportmester összetettben a 2. helyen végzett, hasonló helyezést ért el gerendán is talajon is. Az 1958-as moszkvai VB-n előbbre léptünk, a férfiak bronz-, a nők ezüstérmet harcoltak ki. Bosáková második lett az összetettben, világbajnok gerendán és Férfiválogatottunk egyik tagja, Janis Kasapidis talajon, örömteli volt számunkra az 1962-es prágai, majd a négy évre rá következő dortmundi VB, ahol női csapatunk tizennyolc év után ismét aranyérmet szerzett. Az 1970-es, az 1974-es és az 1978-as világversenyen férficsapatunk nem ért el olyan sikert, mint az előző időszakban, csak kilencedik lett a sorrendben. Tornászaink teljesítményszintje egyre csökkent, s az 1979-es Forth Worth-i VB-n már csak a 10. hely jutott férfiválogatottunknak. A sportág történetében a leggyengébb eredményt azonban az 1981-es moszkvai versenyen értük e!, csapatunk a 16. lett. Az emlékezetes 1966-os esztendő óta női csapatunk is feljebb került a ranglétrán (ha nem is annyira, mint a férfiak). Erről legékesebben beszélnek a világbajnoki helyezések: 1§70, Ljubljana - 3. 1974, Várna - 5., 1978, Strasbourg - 6., 1979, Forth Worth és 1981, Moszkva - 5. hely. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy Véra Öerná révén Forth Worthben világbajnoki aranyhoz jutottunk gerendán. A moszkvai szerenkénti döntőkben viszont csak egyetlen képviselőnk volt, Mareőková, aki a lóugrásban 8. lett. Változtak az erőviszonyok Manapság másak az erőviszonyok a torna színterén, mint néhány évvel ezelőtt. A sportág egyre jobban hódít olyan országokban is, amelyekről annak idején alig hallottunk. A tornászok teljestíménye egyre káprázatosabb, s így a világversenyek is kiegyensúlyozottabbak lettek. Nem lehet jóslásokba bocsátkozni a győztes személyét illetően. A moszkvai VB óta eltelt két év alatt látottak alapján mindössze annyit bocsáthatunk előre, hogy Budapesten a férfiak mezőnyében a szovjet és a kínai versenyzők óriási csatát vívnak majd az aranyéremért, s nyilván e két csapatból kerül ki az egyéni összetett győziese is. E két nemzetet követheti a sorban Japán, az NDK és az USA együttese. A csehszlovák válogatott jelenlegi teljesítményét figyelembe véve a 15-ös mezőny legvégén foglal helyet, s már az is kellemes meglepetés lenne, ha az első tizenkettő között végezne, s ezzel kivívná a Los Angeles-i olimpiai szereplés jogát. A női csapatversenyben szintén a Szovjetunió és Kína tartozik az esélyesek közé, viszont velük egy napon említhetjük a román lányokat is. A következő csoportot az NDK, az USA és csehszlovák alkotja. Együttesünkből hiányozni fog a tapasztalt Mareőková (az augusztusi országos bajnokságon megsérült), így az ötödik hely is sikernek számítana Budapesten. ANTON GAJDOS Éva Bosáková az 1958-as moszkvai VB-n talajon és gerendán nyert aranyat, napjainkban a fiatalokkal foglalkozik (ŐSTK - felvételek) #ÚJ szó VASÁRNAPI KIADÁS Index 48 097 kiad|a Szlovákia Kommunista Párt|a Központi Bizottsága, főszerkesztő Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő Szarka István és Csetó János, szerkesztőség 815 81 Bratislava Gorkého 10. telefon 309 331-252. 332-301. szerkesztőségi titkárság 550-18 gazdasági ügyek 506-39 Táviró 092308 Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava. Votgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében. 815 80 Bratislava. Martanoviőova 21 Hirdetési iroda magánszemélyeknek 815 80 Bratislava. Jiráskova 5 telefon 337-823. 337-825 Hirdetési iroda a közüle- teknek: 815 80 Bratislava. Vaianskébo nábreiie 15 II emelet telefon 551-83. 544-51 Előfizetési di| havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14 70 A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként Kős 13.- Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat. előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések. PNS. Ústredná expedicia a dovoz tlaőe 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6
