Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-21 / 42. szám

Vasárnap 1983. október 23. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 6.06, nyugszik 16.32, Közép-Szlovákia: 6.14, nyugszik 16.40, Nyugat-Szlovákia: 6.22, nyugszik 16.48 órakor A HOLD kel - 17.39, nyug­szik 7.39 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük GYÖNGYI és ALOJZIA nevű kedves olvasóinkat • 1843-ban született Henryk SIEMIRADZKI lengyel festő (fi902) • 1873-ban született William David COOLIDGE amerikai fizikus és kémikus, a wolfram izzószál és rönt­gencső feltalálója (f1975) • Í908-ban született Hja Mi- hajlovics FRANK Nobel-díjas szovjet fizikus. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A REVIZIONIZ- MUS, A FILOZÓ­FIA ÉS A POLI­TIKA Ladislav Hrzal írása A KIKÖTŐBEN Fülöp Imre riportja KARÁCSONYI AJÁNDÉK A TESLÁBÓL Keszeli Béla riportja HASZNOS RAGADOZÓK Makrai Miklór, írása LÓVERSENY Zolczer János írása A MAI CSEH IRODALOM HELYZETE ÉS TÁVLATAI A Cseh írószövetség elnökével beszélgetett Kövesdi János VÁRAKOZÁS Részlet Vincent Síkú la Muskátli című regényéből A JÖVŐ ATOMENERGETI­KÁJA Kovács Zoltán írása A kassai (Kosice) Szlovákiai Magnezit Művek nyolc üze­me csaknek 8000 dolgozót foglalkoztat. A vállalat szo­ciális programja nagyban hozzájárul a munkaerőván­dorlás csökkentéséhez, en­nek köszönhető, hogy a fluk­tuáció három százalékkal, a munkaképtelenségi esetek részaránya 5,94 százalékra csökkent. A nyolc üzem kö­zül e téren a jolsvai (Jeléava) érte el a legjobb eredménye­ket, amely egyúttal hazánk egyik legnagyobb magnezit kitermelő üzeme. A fenti ké­pen: a jolsvai Dubrava bánya dolgozóit autóbusz szállítja munkahelyükre, a középső képen: Lídia Fodorová (bal­oldalt) és Margita Klementi- sová meleg ételt szolgál fel a föld alatt dolgozóknak, az alsó képen: a jolsvai rehabi­litációs központ medencéje. (Svátopluk Písecky felvételei - CSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A szocializmusban a tudományos-műsza­ki haladás meggyorsulása elválaszthatatla­nul összefügg a munkakezdeményezés to­vábbi fellendülésével. Mind nagyobb szerepe van a feltaláló- és az újítómozgalom fejlődé­sének, amely nagymértékben járul hozzá a népgazdaság hatékonyságának növelésé­hez. A 6. ötéves tervidőszakban az újítási javaslatok és találmányok hasznosításának hozama 37 milliárd korona volt, miközben évről évre szüntelenül növekszik ez a a ho­zam. Erről tanúskodik, hogy tavaly a találmá­nyok 2,02, az újítási javaslatok 8,18 milliárd koronával gazdagítottak bennünket. Az újítá­si javaslatok száma 338 000 volt, ami az 1970. évinek több mint a háromszorosa. De nemcsak a számokról van szó. Legfon­tosabb a találmányok és az újítási javaslatok gyors megvalósítása a gyakorlatban. Tavaly az elfogadott találmányok 25, az újítási ja­vaslatok 13 százalékát nem használták fel. Mind hosszabb a megvalósításuk ideje, és akadozik tömeges elterjesztésük. Gyakran nem szentelnek megfelelő figyelmet a felada­tok témái kijelölésének. Ez arról tanúskodik, hogy a gazdasági irányító szervek még min­dig nem becsülik meg eléggé a tudományos- műszaki haladásnak ezt a jelentős erőforrá­sát. Az ilyen megközelítésbe nem törődhe­tünk bele. Ehhez hasonlóan megengedhetet­len, hogy a gazdasági irányító szervek elég­telenül teljesítik kötelességeiket az újítók és a feltalálók hatékony műszaki megsegítésé­ben és a tanácsadó szolgálat biztosításában. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a gazdasági szervek foglalkozzanak ezzel a helyzettel, a szakszervezeti szervek és szervezetek pedig kövessék figyelemmel a helyzet javítását célzó intézkedések haté­konyságát. E célok elérésére és néhány huzamos ideje létező fogyatékosság kiküszöbölésére tökéletesíteni kell a találmányi és az újító­mozgalom irányításának rendszerét, -első­sorban meghatározva a szervek és a szerve­zetek jogait és kötelességeit a találmányok és az újítási javaslatok elterjesztése során, valamint pontosítva a feltalálók, az újítók és a kivitelezők anyagi érdekeltségének kérdé­seit. A munkásoknak, a szövetkezeti földműve­seknek és az értelmiségnek társadalmunk építése iránti cselekvő viszonya kifejezésre jut a szocialista munkaversenyben, amely­ben részt vesz a dolgozók 82 százaléka. A termelésben sok száz kollektíva törekszik munkájával javítani a gyártmányok minősé­gét, emelni műszaki színvonalukat. Aktivitá­suk alapjává válik mindinkább a szocialista munkabrigádok ésszerűsítő igyekezete. Je­lentős szerepük van a komplex racionalizáci- ós brigádoknak. Fejlődésüket támogatnunk kell. A CSKP KB 8. ülésén elhangzott beszá­molóból H ajnali négy órakor csö­rög az óra. Ismét kez­dődik egy nap. Igen, minden nap ilyen korán kel Vladimír Chudy. Persze nem azért, mert korán kelő, hanem mert így kívánja a munkája, hogy hat órakor a Dőlné Hony-i lakóte­lepről elindulhasson a menet­rend szerinti 109-es járattal. Vladimír Chudy 23 éve ül a volán mögött. 1973-tól a Bra­tislava! Városi Közlekedési Vállalat megbecsült autóbusz- vezetője. Még ugyanabban az évben tagja lett a vállalat egyik szocialista munkabrigádjának, majd 1980-tól a brigád helyet­tes vezetője.- A brigádtagok következe­tesen teljesítik vállalt kötele­zettségeiket - mondja Vladimir Chudy. - Vállaltuk, hogy nem lesznek igazolatlan hiányzá­sok, hogy a brigád egy év alatt tízezer liter üzemanyagot taka­rít meg. Mindenki ügyel a me­netrend betartására és a gond­jaira bízott jármű tisztaságára. Vállalásunk egyik lényeges pontja, hogy az utasokkal Megbecsült szemben - még ha néha önu­ralom kell is hozzá - mindig udvariasak, készségesek le­szünk. A brigádtagok jól meg­értik egymást, figyelnek egy­más munkájára, és ennek kö­szönhető, hogy 1976-ban megkaptuk a bronz-, 1980-ban pedig már az ezüst jelvénye­ket. Ezen kívül a 109-es Dőlné Hony-Krasnany vonalon köz­lekedő járat megszerezte a példás járat kitüntetést is.- Mivel tölti szabadidejét?- A brigádtagokkal futbal­lozni járunk. Tudja, jól jön egy kis mozgás, kikapcsolódás a sok ülés után. Mert nem elég csak vezetni az autóbuszt, sok mindenre oda kell figyelni és ez bizony fárasztó. Persze nem csak szórakozni, kikap­csolódni járunk együtt, hanem társadalmi munkát is végzünk. Ez brigádunk további vállalása. buszvezető Például segédkezünk a válla­latunk alkalmazottainak gyer­mekei számára Ostry Grún-on létesülő pionírtábor építésé­ben. Nekem ugyan nincs kis­korú gyermekem, mégis szíve­sen megyek.- Úgy tudom, az egyik fia szintén buszsofőr.- Igen, a legidősebb. Egy vonalon járunk. Sokat mesél­tem otthon a munkámról. Arról, hogy bár fárasztó, mégis szép ez a mesterség. Az emberek­kel, az utasokkal való állandó kapcsolat teszi széppé, érde­kessé. A fiam eredetileg autó­szerelőnek készült, végül még­is a nyomdokaimba lépett.- Mi a tapasztalata, milye­nek az utasok?- Vannak jó utasok, figyel­mesek, de akadnak olyanok is, akik megrongálják az üléseket és a jármű egyéb berendezé­sét, s kiszálláskor még ők szá- jaskodnak, hogy „példás járat így“, „példás járat úgy". Egye­sek fegyelmezetlenségükkel olykor más utasok testi épsé­gét is veszélyeztetik. Őszintén szólva az ilyen utasokat nem szívesen látom. Szerencsére, belőlük van kevesebb.- Úgy hallottam, hogy a so­főrök számolják a kilométe­reket.- Igen, így igaz. Én az 500 ezer kilométernél tartok. Sze­retnék egymillió kilométert megtenni baleset nélkül. BRÓSKA VALÉRIA

Next

/
Thumbnails
Contents