Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-07 / 40. szám
W ashingtonban 1978. október 20- án kínosan hosszadalmas viták után aláírták azt a hivatalos dokumentumot, amely a kaliforniai Los Angeles városra ruházta a XXIII. olimpiai játékok (1984) rendezési jogát, öt hónappal ezt megelőzően, az olimpiai mozgalom történetében eddig példa nélkül álló eset történt: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) másodszor is elutasította Los An- gelesnek az olimpia megrendezésére irányuló kérelmét, bár abban az időpontban más pályázó nem akadt. Az amerikaiakat azért utasították el, mert attól tartottak, hogy. a sport e nagy ünnepét mindenekelőtt profitszerzési lehetőségnek fogják tekinteni. Lord Killa- nin, a NOB akkori elnöke ezt kellő tapintattal így fejezte ki: ,,... előtérbe kerültek a túlzott üzleti szempontok“. A Los Angeles-i Olimpia Szervező Bizottsága (LAOSZB) által javasolt költség- vetési terv alapjában véve három bevételi forrást jelöl meg: a tévéközvetítések jogdíjait, a szupervállalatokkal kötött' sponsor-szerződéseket, a belépőjegyek árusítását. [Sponsor - olyan cég vagy szervezet, amely bármiféle társadalmi rendezvény (pl. az olimpia) támogatását, finanszírozását és szolgáltatásainak teljesítését vállalja, cserébe viszont reklámcélokra felhasználhatja a rendezvény emblémáját. - A szerk.l Olimpia magánvállalkozásban A tévéközvetítések jogdíjaiból származó bevételek - a szervezők számításai szerint - el kell érjék a 275 millió dollárt: 20 millió az Eurovíziótól, 10,5 millió az ausztrál „Mardock“ tévétársaságtól, 225 millió az amerikai ABC tévétársaságtól stb. Körülbelül 120 millió dollárt adnak a sponsor-szerződéseket aláíró amerikai cégek (mintegy harmincán): Coca-Cola, General Motors, Levi Strauss, Canon, United Airlines és mások. Végül, a szervezők úgy tervezik, hogy legalább ötmillió belépőjegyet tudnak eladni. Az árakat - a szervezők szerint - az USA-ban szokásos belépődíjakhoz igazítanák. A LAOSZB ily módon kívánja fedezni a XXIII. olimpiai játékok összes kiadását, és még 21 millió dollár nyereségre is számít. Semmi ellenvetésünk nem lehetne ez ellen, ha nem volnának nyilvánvaló torzulások a pénzügyi struktúrában, és ha ezeknek nem volnának következményei. Los Angeles és Kalifornia állam vezetői kijelentették, hogy közpénzekből nem hajlandók költeni az 1984-es olimpiára. A washingtoni szövetségi kormánynak ugyanez az álláspontja. Honnét lehet tehát pénzt szerezni? Az amerikai üzleti világból. „Ez lesz az első olyan olimpia - büszkélkedik a LAOSZB elnöke, Peter Uberroth, aki egyébként egy nagy idegenforgalmi cég tulajdonosa és vezetője -, melyet a magánszektor fog lebonyolítani és finanszírozni.“ Az üzletnek az a logikája, hogy bármibe - akár a sportba - fektetnek be pénzt, a lényeg, hogy profitot hoz. A tömegtájékoztató eszközök pedig hadd hirdessék, hogy lám mekkora hazafiság és mennyi „olimpiai szellem“ tölti el azt a harminc nagyvállalatot, amely úgymond, anyagi áldozatot vállal az olimpiai játékokért. Mint minden ügyes reklám, ez is megter- mi majd a tőkének az illő kamatot. Kinek az érdekei érvényesü I jenek? Mint már említettük, 225 millió dollárt fizet az ABC tévétársaság. Cserébe, persze, törekedni fog az olimpia műsorrendjének befolyásolására. Efelől semmi kétségünk nem lehet, hiszen 1976-ban is nyomást gyakorolt a montreali olimpia szervező bizottságára, hogy a XXL olimpiai játékok megnyitó ünnepségét az esti adásidőben rendezzék, amikor a tévéreklám hatásfoka nagyobb. Ezúttal is, mint a Los Angeles Times írja, a társaság azt szeretné, ha a versenyek többségét este rendeznék. Legalábbis azokban a sportágakban, melyek Eszak-Amerikában a legnépszerűbbek. A tévétársaságok üzleti hírneve szempontjából elsődleges jelentősége van a ,,rating“-nek, vagyis annak, hogy egy- egy műsort hányán néznek végig. Minél több a néző, annál nagyobb a tévé által reklámozott áru potenciális fogyasztóinak száma. A nézők többsége az esti órákban ül a tévé elé, érthető tehát, hogy a tévétársaság - ha szabad kezet kaphatna - egyszer és mindenkorra esti látványossággá változtatná az olimpiát. Ezzel kapcsolatban keletkeztek az első komoly súrlódások és konfliktusok. A nemzetközi sportszövetségek vezetői 1982 februárjában találkoztak a kaliforniai szervezőkkel, és nyomatékosan a tudomásukra adták, hogy a XXIII. olimpiai játékok műsorát a sportérdekeknek kell alárendelni - nem pedig az üzleti céloknak. Thomas Keller, a Nemzetközi Evezős Szövetség elnöke szerint nem szabad megengedni, hogy a Los Angeles-i esti „smog“ miatt megismétlődjék a mexikói (1968) incidens, amikor az utolsó versenynapon nyolcvan evezős vesztette el az eszméletét és szorult hosszabb kórházi kezelésre. Az óceán partján fekvő amerikai nagyvárosoknak - így Los Angelesnek is - egyik legjellemzőbb sajátossága a sűrű füstköd, ugyanis rendkívül párás a levegő, rengeteg az autó, s ezek kipufogógáza felhőként üli meg a sűrű lakott településeket. Nem véletlen, hogy éppen Kaliforniában írták ,,A levegőszennyeződés és a sport“ című könyvet. Szerzője, Wiliam McCafferty, a Redlands-i egyetem sportegészségügyi szakértője határozottan kijelentette: a versenyeket kora reggel, vagy késő este kell megrendezni, hogy a „smogveszélyes“ helyzetet elkerüljék. Könyvének megjelenését (1981 végén) McCafferty nem érhette meg: titokzatos körülmények között megölték. A könyv azonban megjelent, és a figyelmet a sportolók egészségét veszélyeztető ökológiai krízisre irányította. A szerző halála pedig újabb bizonyíték, hogy Los Angelesben mennyire nincs közbiztonság. Gianni Perelli, olasz újságíró írja a L’Europeo-ban, hogy az amerikaiak szemében Los Angeles a „mindent szabad“ városa, ahol - minden mást nyíltan háttérbe szorítva - az „egyéni gyönyört“ tekintik az élet fő céljának. A város szilárdan tartja az első helyet az idegbetegek, az alkoholisták, a hompsexuálisok és a kábítószerélvezők ranglistáján, de első helyen áll az öngyilkosságok, a válások és a közúti balesetek statisztikájában is. „Itt mindent 125 gengszterbanda ural - jegyzi meg Perelli -, s a munkanélküliekből verbuválódik az utánpótlás. “ Feltehetően a sportolók személyes biztonságának védelme is gondot okoz majd a rendezőknek az olimpia városában. A LAOSZB kijelentette, hogy az előző olimpiák szervezőihez képest előnyös helyzetben vannak, ugyanis az 1984-i játékokra alig kell külön építkezniük. Elegendőek lesznek a meglévő létesítmények is. „Ez lehetővé teszi, hogy a nagyszabású építkezések helyett a sportolók zökkenőmentes kiszolgálására összpontosíthassuk figyelmünket“ - jegyzik meg a szervezők. Valóban, a LAOSZB csupán három sportlétesítményt épített: nyitott uszodát, szabadtéri kerékpárstadiont és egy fedett sportcsarnokoL Külön olimpiai falu nem lesz. A versenyeket Los Angeles tíz peremvárosában, vagy ahogy ott mondják: a bolygókban rendezik meg, egyebek között Aniheimben, Pomonában, Long Beach-ben, Pasadenaban, Fullertonban és Santa Monicában. A sportolóknak a nagy melegben naponta tíz-húsz kilométert kell utazniuk, oda-vissza. Az amerikai autópályák közismerten zsúfoltak, így az utazgatás fáradalmai hátrányosan befolyásolhatják az eredményeket. Ne feledjük el, hogy a XXII. olimpiai játékokon, Moszkvában a sportolók 15-20 perc alatt elérhették a legtávolabbi pályát is, ahol a rajt előtt még pihenésre, edzésre és felkészülésre is volt lehetőségük. Kétségeink vannak a versenyzők kényelmes elhelyezését illetően is. Például, a kaliforniai egyetem kollégiumában nincs légkondicionálás; csak közös zuhanyozók vannak. A vendégek egy részét kempingekben helyezik el. A pénzfejedelmek bizonyos szituációkban szégyenletesen fösvények. Az üzleti körök spártai lelkülete A szervezők azt hangoztatják, hogy puritánságra, „spártai“ körülményekre törekszenek a XXIII. olimpiai játékok megrendezésekor, s ezzel az olimpiai mozgalmat visszavezetik eredeti fennkölt egyszerűségéhez. .Ez nem is lenne baj, hiszen a spártai szellem az ifjúság hasznára válna. De az már öreg hiba, hogy a szépen hangzó jelszavak csupán arra szolgálnak, hogy szépen csengő aranyokra váltsák át őket. Az előző három olimpiához képest, a Los Angeles-in minden drágább lesz: a szervező bizottság kétszeresére emelte a lakásbéreket és az ellátási költségeket. Ennyire megdrágult volna a spártai életmód? Számos nemzetközi sportszövetséget meglepett az, hogy a Los Angeles-i szervező bizottság tagjai mennyire nem értenek a sporthoz. Ha az Olimpia ’84 lebonyolításáért felelős úriemberek többségének életrajzát olvassuk a LAOSZB által kibocsátott brosúrában, kiderül, hogy némelyikük ifjabb korában amerikai futballt játszott, most viszont az üzleti világban forog és a tőzsdén játszik. Nevetségesen kevés a sportszakember a szervező bizottságban. A tagok kiválasztása arra emlékeztet, ahogyan a Fehér Ház soros gazdája szétosztogatja a zsírosabb posztokat. A bizottság tagjai között megtalálhatjuk a „Reagan -Bush“ elöválasztási hadjárat főszereplőit, vannak közöttük szállodatulajdonosok, ügyvédek, sőt egy lelkész is; - az USA jelenlegi elnöke korábban az ő egyházközösségéhez tartozott. A „spártai lelkületű“ üzletemberek munkastílusát megismerhettük a Lake Placid-i téli olimpián. Már akkor, 1980 februárjában úgy tervezték, hogy takarékossági szempontból a versenyzőket az épülő börtön celláiban helyezik el. A szállítási feladatokat sem tudták ésszerűen megoldani, 400 áruféleség „olimpiai“ reklámozása annál sikeresebb volt, a spon- sor-szerzödések alapján. A XXIII, olimpiai játékokra érkező versenybírák útiköltségét viszont nem térítik meg. A Sportújságírók Nemzetközi Szövetségének főtitkára, Massimo della Pergola sajnálkozva jegyzi meg, hogy az USA sportvilága gyakorlatilag távol tartja magát a Los Angeles-i olimpia előkészületeitől. „A főszerep a szervező bizottságé - írja Pergola -, amely jobbára csak üzleti ügyekkel foglalkozik. Az már most világos, hogy az olimpiai játékok egyszerűek aligha lesznek, ám annál drágábbak ..." (Szputnyik) AZ OLIMPIAI JÁTÉKOK HASZONLESŐI •• ' - é ÍJ szú 15 A Mordvin Autonóm Szovjet Szo/l cia lista Köztársaság 1934. december 20-án alakult meg. Területe 26 200 négyzetkilométer. Lakossága mintegy egymillió fő. Fővárosa Sza- ranszk. A finnugor népcsoporthoz tartozó mordvin nép ősidők óta él Oroszország területének központi részén, a Volga, a nagy orosz folyó medencéjében. Valamikor Mordvinföld a világ minden tájára szállította a hamuzsírt, a fakátrányt, gyantát és más „erdőkémiai“ termékeket. Jelenleg a köztársaság iparvállalatainak termékei a világnak közel hatvan országába jutnak el. Ha szovjet izzólámpát, tirisztort, fordulatszámmérőt, billen- tős gépkocsit, exkavátort vagy vegyipari készüléket vesz a külföldi vásárló, sok terméken találkozhat a köztársaság vállalatainak márkajelzésével. A nyelvészek a Szaranszk szót a mordvin „szara“ szóból származtatják, ami mocsarat jelent. Az ősi Szaranszk címere egy erdőlakót - rókát ábrázolt. Az itteni vidék legfőbb nevezetességei valóban az erdők és a mocsarak voltak, ezek határozták meg az emberek életét és foglalkozását. A LEGKORSZERŰBB IPARÁGAK A természet nagyon szűkmarkú volt ehhez a vidékhez. Mordvinföld mélyében nem rejtőzik kőolaj, sem földgáz, sem szén, sem ércek. A köztársaság kitermelő iparágai mindössze másfél százalékkal részesednek az összes ipari termelésből. A maradék 98,5 százalékot a feldolgozó iparágak termékei teszik ki. A nyersanyagszegény környezet következtében a köztársaság kevésbé anyagigényes, ám magasan képzett munkaerőt igénylő iparágakra szakosodott. Jelenleg Mordvinföldön állítják elő a Szovjetunióban gyártott izzólámpák és exkavátorok tizenöt százalékát, az erősranszk mai címerében a rókát az izzólámpa spirálja váltotta fel. ŐSI HAGYOMÁNYOK „. . . Szarankszból írok neked, kedves barátom. Az egész utat egyedül tettem áramú félvezető eszközök, az áramátalakítók, a mérőműszerek, a vegyipari berendezések és a gépjárművek jelentős részét. A tervek szerint Mordvinföld teljes ipari termelésében az elektrotechnikai árucikkek részaránya a közeljövőben meghaladja a húsz százalékot. Szameg, mint a sivatagban, s nem találkoztam egyetlen civilizált emberrel sem.“ Ezek Lev Tolsztoj, a nagy író szavai. És valóban, a hivatalos statisztika is bizonyítja, hogy a múlt század végén mindössze 154 mordvinnak volt az alapfokúnál magasabb végzettsége. Játszótér Szaranszk új lakótelepén Ma a Népek Barátsága Érdemrenddel kitüntetett N. C. Ogarjov Mordvin Állami Egyetem fény- és elektrotechnikai mérnököket, fizikusokat, építészeket, orvosokat, agronómusokat, geográfusokat és nyelvészeket képez. A Mordvin Pedagógiai Főiskolán a köztársaság 1122 iskolájának leendő tanítói és tanárai tanulnak. A Mordvin ASZSZK-ban hét múzeum, két színház és több száz könyvtár működik. Sok ország művészettörténészei nagyra értékelik a mordvin hímzők népi hímzéseit, különösen a gyöggyel varrottakat. Népi motívumok ékesítik a mordvin emléktárgyakat - matrjoskákat, egyujjas gyapjúkesztyűket, zoknikat, kendőket, ruhákat. Mordvinföldön nem csupán megőrizték a népi mesterségeket, de az ügyeskezü mesterek tapasztalatait igénybe véve ma már nagy választékban és kiváló minőségben készítenek több száz közszükségleti cikket. A művészeknek több évtizedre volt szükségük, hogy a szükségleti cikkeken elevenítsék fel a mordvin népi motívumokat. Az SZKP KB júniusi (1983.) plénumán hangsúlyozták, hogy a fejlett szocializmus további fejlődésének feltétlenül magában kell foglalnia az átgondolt, tudományosan megalapozott nemzetiségi politikát. Ennek alapjait Lenin elvei képezik: valamennyi nép és nemzetiség teljes egyenjogúsága, . szabad fejlődésünk a baráti szövetségen belül és következetes irányvonal egymáshoz való közelítésük érdekében. A Mordvin ASZSZK-nak a Szovjetunió népei testvéri családjában elért szociális, gazdasági és kulturális sikerei ennek köszönhetőek. (Fáklya) 1983. X. 7.
