Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-07 / 40. szám

Tömösvári György mérnök, az élsz elnöke egy grafikon segítségével szemléltetnénk a nagybalogi (Vel'ky Blh) Efsz gazdálkodásának színvonalát, minden bizonnyal a hat­vanas évek közepe jelölné á csúcsot, a közös fénykorát, a nyolcvanas évek eleje pedig a mélypontot. A gazdaság évtizedekkel ezelőtt kerületi viszony­latban is a legsikeresebbek közé tar­tozott: gabonatermesztése, szarvas­marha-állománya országos hírnév­nek örvendett, a legutóbbi időkben viszont szinte minden téren a sereg­hajtók közé került. A hullámhegy és a hullámvölgy időszaka között persze rengeteg víz folyt le a még oly pici Balog patakon is, s nemvárt esemé­nyek sorozata rázta meg a gazda­ságot. A hanyatlás kezdeti időszaka a het­venes évek elejére esett, amikor kü­lönböző okok miatt a vezetők egész sora hagyta el a gazdaságot, s a he­lyükre jöttékét bizony nemegyszer gyanakvással, sőt ellenszenvvel fo­gadták. A megingott gazdasági hely­zetben mind többen vesztették ked­vüket és hitüket, s lassacskán elfo­gyott a munkáskéz is. A helyzet odáig fajult, hogy szakmai berkekben már- már büntetésnek tartották a nagyba­logi vezetői megbízatást. Ilyen előzmények után - amikor az évi gazdálkodás mérleghiánya milli­ókra rúgott - láttak munkához a jelen­legi vezetőség tagjai.-Tudtuk, hogy mit vállalunk, Így aztán nem értek bennünket váratlanul az itteni állapotok - mondotta Aszta­los Gyula, aki 1980 óta áll a szövetke­zet pártalapszervezetének az élén. Mi, a 96 tagot számláló pártalapszer- vezet vezetői elhatároztuk a meglévő hiányosságok fokozatos felszámolá­sát, s ha ezt sikerül megvalósítanunk, akkor az egész gazdaság elmozdul­hat a holtpontról. Kommunistáink konkrét feladatot kaptak, s teljesítésü­ket kivétel nélkül vezetőtől vagy be­osztottól számon is kérjük. Bár ered­ményeinkről még korai lenne beszél­ni, akadnak biztató jelek. Közéjük so­rolnám a tejtermelés javulását, a nagy­arányú állatelhullás megfékezését, a növénytermesztés félévi eredmé­nyeit. Az idei takarmánytermesztés záloga lehet a jó tej- és hústermelési eredményeknek. Az elmúlt évben összesen 50 vagon szálas takar­mányból gazdálkodhattunk a téli idő­szakban, az idén viszont már napja­inkig 330 vagonnal rendelkezünk. Hosszú idő után az idén sikerült telje­síteni a gabonatermesztés tervét, s ha a közel négytonnás hektárho­zammal nem is lehetünk maradékta­lanul elégedettek, már nem is kell restelkednünk miatta. Hogy a pártvo­nalon meghatározott feladatokat meg tudjuk valósítani, ahhoz a gazdasági vezetésben is szemléletváltozásra volt szükség. Fiatal elnökünk és veze­tő társai, úgy vélem, ilyen szempont­ból is megfelelnek a várakozásnak. A szövetkezet tagsága a kezdeti bi­zalmatlanság után kezdi megérteni a megalkuvást nem tűrő vezetési stí­lust, s mind többen támogatják, hi­szen eddig csak azt tapasztalhatták, hogy amit ígértek, azt meg is tartották. Miután az elismerő szavak elhang­zottak, felkerestük a gazdaság elnö­két, Tömösvári György mérnököt, aki tavaly került a szövetkezet élére.- Tisztségbeavatásom után legfon­tosabb feladatomnak a megújhodást, a munkafegyelem megszilárdítását tartottam, s nemcsak a termelésben, hanem az irányításban dolgozóktól is megköveteltem - mondotta a fiatal szakember. - Nem véletlenül került az utóbbi időszakban szinte minden ágazat élére új szakember, olyan, aki akar és tud is dolgozni. A termelésben kicsit hosszabb folyamatról van szó, hiszen pillanatnyilag még komoly munkaerőgondjaink vannak, ettől füg­getlenül azonban.már búcsút vettünk a fegyelmet rendszeresen megsér­tőktől. Jacsmenyík László mérnök, a szö­vetkezet üzemgazdásza csak meg­erősíti a korábban elhangzottakat.- Bár még messze az év vége, úgy tűnik, az idén végre fordulat követke­zik be gazdálkodásunkban, hiszen a félévi eredmények jobbak a remélt­nél. Néhány adat az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva: tavaly 0 Asztalos Gyula, a pártszervezet el­nöke a borjúelhullási arány 10,5 az idén 5 százalékos. Az egy anyakocától elválasztott malacok száma tavaly 5,54, most 7 darab. A súlygyarapodás a hízósertéseknél tavaly 0,42 kilo­gramm, az idén 0,53 kilogramm. A tej­termelésben tehenenként 200 literrel javultunk, s remélhetőleg a téli idő­szakban sem lesznek az elmúlt évhez hasonló nehézségeink. A gabonater­mesztésről már szó esett, hadd egé­szítsem ki a hüvelyesek javuló ered­ményeivel. A 70 hektáron termesztett lóbab például rekordtermést hozott, s az őszi érésű növényekből is kedve­zőek kilátásaink. Kivéve a cukorrépát, melynek hozama a ritka kelés miatt nem éri majd el a tervezett szintet. A szemes kukorica a korábbi években 2,5-2,8 tonnát hozott hektáronként, az idén viszont a nagy szárazság ellenére 4 tonnán felüli termésre szá­mítunk. A dohány, melyet 60 hektáron termesztünk, szintén jó termést ho­zott, s ha nem lenne hiány munkás­kézben, akár még nagyobb hasznot érhettünk volna el. A jövő évi termés megalapozása is körültekintőbben történik most, mint a korábbi években, így jövőre kedvezőbb körülmények esetén újabb javulásra számíthatunk.- Persze, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy munkánkat minden módon segítik a helyi és a járási szervek is - vette át ismét a szót az elnök. - Példaként említhetnénk a he­lyi nemzeti bizottság vezetését, sze­mély szerint Koleszár Istvánt, akinék nagy érdemei vannak abban, hogy az istállók közműhálózatból kapják a vi­zet, s*ez jelentősen hozzájárult az állatelhullás csökkenéséhez. Vagy említhetnénk a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetését, mely - ismer­ve anyagi gondjainkat - kivételes el­bírálásban részesített bennünket a nagyteljesítményű mezőgazdasági gépek és kombájnok vásárlásánál. Javultak gazdálkodási körülményeink az új öntözőrendszer üzembehelye­zésével is. A tavaly *450 hektáron átadott hálózat kihasználtsága csak 70 százalékos a gyakori üzemzava­rok miatt, így az idén legfeljebb 300 hektáron tudtunk öntözni. Távlatilag 600 hektár öntözésével számolunk, s ez jelentős mértékben fokozná a termés biztonságát.- A jelenlegi helyzetben az a leg­fontosabb, hogy az emberek látják, megbecsülik munkájukat, s a távlatok most minden szempontból biztatób­bak, mint akár egy-két évvel ezelőtt - mondotta mintegy összegezésül Koós László, a személyzeti és káder­osztály vezetője. - Az új ösztönző- rendszer, a differenciált bérezés* tet­szik a dolgozóknak, s ha kicsit meg­erősödik a gazdaság, nyilván javulnak majd a kereseti lehetőségek is. A munkakedvnek, a kezdeményezés­nek számos jelét tapasztalhatjuk. A gépesítésben dolgozó Póznán Ist­vánnak egy közhasznú újítása révén a dohánypalántázó gép egyszeriben öntöz is, s ez jelentős költségmegta­karításhoz vezetett. Alakulnak, formá­lódnak a munkabrigádok is, s bár a folyamatnak még csak az elején tartunk, a kollektívák eredményei fi­gyelemre méltók. Amint tehát a nagybalogi vezetők szavaiból kicsendül, a hosszú pangás időszaka után valóban megmozdult valami. A jelenlegi mind szigorúbbá váló gazdálkodási körülmények kö­zött persze roppant nehéz a felfelé kapaszkodás. De most már, túl a hu- lámvölgyön, ismét látják a magasla­tot. HACSI ATTILA Jacsmenyík László mérnök, üzemgazdász (A szerző felvételei) Határszemlén az elnökkel Munkabeosztás után mindenki siet a dol­gára. Nagy István, a Nádszegi (Trstice) Efsz elnöke az eligazítás utáni percnyi megállás­ban mondja, hogy egyre nehezebb az irányí­tás, a szervezés, és csak akkor lehet magas szinten termelni, ha nem nézik el egymás hibáit. Nincs idő az alkudozásra, a feladatok egész embereket és nagy teljesítményt kö­vetelnek. Úgy látszott, hogy kicsit pihenni akar a kora reggel óta tartó hajsza után. Mégsem ez történik. Javasolja, tegyünk egy kört a határban, olvassuk le az eredménye­ket a parcellákról. Pár perc múlva már a szolgálati Moszk­vics kormánykerekét forgatta a zötyögös ha- tárúton. Közben képet adott azokról az erő- fészítésekről, amelyekkel az aszály ellen küzdöttek, mégpedig sikerrel: rekordtermést értek el. Minden felé a legkorszerűbb öntö­zőberendezéseket látjuk. Körülöttük jól kép­zett szakemberek dolgoztak, akiket Juhos Árpád, Nagy Boldizsár mérnök és Győri László irányított. Nem könnyű feladat 50- tagú kezelőszemélyzettel dolgozni. Tervsze­rűen és az egyes növények szükségleteinek megfelelően öntöznek, ha kell, éjszaka is Amióta üzembe helyezték az újabb 650 hektáros öntözőberendezést, a gazdaság földterületének 92 százalékára juttathatnak mesterséges módon vizet. Tehát rajtuk áll, hogy sajnálják-e a pénzt az öntözésre, vagy pedig a termelés látszólagos megdrágulásá­val számolva a lehető legnagyobb mérték­ben használják ki az öntözőkapacitást. A na­gyobb kiadások mellett döntöttek. A lucerná­ra például 250 mm vizet juttattak, ötször is öntözték, de a kiadások kamatostul megté­rültek, hiszen ugyanannyiszor kaszálhattak. Még a tavaszi árpára vetett lucerna is nagy hozamot adott, mert öntözéssel gyorsították meg fejlődését. Szeptember közepén már virágzott.- Ilyen eredményesen gazdálkodunk mi a vízzel - mondja az elnök. - Még a pontos elszámolás nem történt meg, de úgy látjuk, hogy a hektárhozamokban megtérül az öntö­zés. Ami a legfontosabb, hogy teljesítettük a növénytermesztésben a termelési és el­adási terveket. Nem lesznek takarmány ellátá­si gondjaink. Újabb parcellák mellett haladunk el. Az egyiken az őszi búza után már hüvelyt hozott a takarmányborsó. Ezzel dicsekszik a leg­többet az elnök. Nagyon fehérjedús takar­mány. Ha a tehenekkel etetik, újra emelkedik majd a tejhozam. Erre a táblára 200 mm-nyi vizet juttattak. Nemhiába vetették a földbe a magot. Gyorsan kelt és bő a termése. Magyarázza, hogy a 240 hektár tarlókeverék jelentősen gazdagítja a takarmányalapot öröm járni ebben a határban. Minden parcella arról tanúskodik, hogy a szövetkezet vezetősége a lehető legnagyobb mértékben kihasználja a föld termőképességét A Ház­szer dűlőben például az elöregedett lucernát kétszer kaszálták és utána még silókukoricát vetettek. Négyszer öntözték, ezért gyorsan fejlődött a silókukorica és legalább negyven tonnát ad hektáronként. A Vancsa dűlőben a Hyso nagy termöképességű fű várta a ka­szát. Az elnök számítása szerint legalább 90 tonnát takarítanak be belőle hektáronként. Odább, az Ivánca dűlőben, a tavaszi keveré­kek után vetett silókukorica ígért nagy ter­mést. Foghíjas kukoricatáblák mellett haladunk el. Az elnök felvilágosít, hogy 40 méteres közökben négy kukoricasort vágtak ki. A kényszerhelyzet miatt tették. Másképp nem tudták volna öntözni a kukoricát. A ku­korica nem veszett kárba, mert egy részét frissen megetették az állatokkal, más részét lesílózták. A kukoricatermést viszont meg­mentették. Erről a tábláról több mint 6 tonnás hektárhozamot várnak. Az öntözés eredménye a legjobban a Ko­sé dűlőben mutatkozott meg. Ahol a Fregat­tal rendszeresen öntöztek, több mint 10 tonnás hektárhozamra számítanak szemes kukoricából májusi morzsolt állapotban. Aho­va nem jutottak el a növény fejlődését előse­gítő vízsugarak, ott a hektárhozam csak 4-5 tonna, vagy még ennél kevesebb is. Nagyon sok a meddő kukoricaszár, és a csövek is fejletlenek, kevés rajta a szem.- Ugye igazam van, amikor azt mondot­tam, hogy beszéljen a határ. Ehhez a ter­méskülönbséghez nem kell kommentár Még sokáig gyönyörködik a délutáni nap­sütésben, a több mint 3 méter magasra nőtt szemes kukoricában. Ilyen még nem volt a határban... BÁLLÁ JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents