Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-08 / 27. szám

Harci feladatot teljesítenek Július 11 - a határőrség napja • Hegedűs László örvezetö HHHI // Ő rségváltáskor érkeztem. Hegedűs László, örvezetö, a század ügye­letes altisztje felügyel arra, hogy minden az előírás szerint történjen a kijelölt he­lyen töltsék élesre fegyverüket a váltás tagjai. Amikor eltűnnek az épület mögött, megjegyzi:- Nálunk, a határőröknél nincs helye a lazításnak, mi békében is harci felada­tot teljesítünk. Egyébként egységünk ta­valy szerezte meg a példás címet, s ezt az idén is meg akarjuk védeni. Vladimír Sojka tiszt mosolyogva hall­gatja az őrvezetőt, majd megtoldja sza­vait.- Tavaly nehéz évünk volt, mintegy húsz határsértőt tartóztattunk fel. Voltak köztük külföldi állampolgárok, meggon­dolatlan fiatalok, akik szökéssel akarták megoldani egyéni problémáikat. Ebben azonban katonáink megakadályozták őket. A szekrényből néhány papírlapot vesz elő, amelynek fedőlapján ez áll: „Action“. Először arra gondoltam, hogy valamilyen határvédelmi előírást akar velem megis­mertetni, de Pavol Való politikai tiszt felvilágosít:- Két kelet-szlovákiai gyerek készítet­te. Az volt a tervük, hogy huszonöt napon belül New York-ban lesznek, ötven dol­lárjukra költségvetést készítettek. Krecs- ko Zoltán határőr és Góc kutyája azon­ban keresztülhúzta számításaikat. Az ér­tük jövő szüleiktől olyan nyaklevest kap­tak, hogy azt hiszem, az esküvőjük nap­jáig emlegetni fogják. A távolban halk pukkanással színes rakéta repül a magasba. A századügye­letes a készültségi járőrt szólítja, s Peter Balon örvezetö máris előáll a terepjáró gépkocsival. Jozef Friéő határőr és Benő kutyája gyorsan elfoglalják helyüket, s máris arra a határszakaszra szágulda­nak, ahol a rakéta felröppent. Nem látszik rajtuk semmi izgalom, az ilyen riasztás hozzátartozik mindennapi életükhöz. Egy negyedóra múlva, amikor visszajönnek, jelentik, hogy csak vaklárma volt.- Odahaza is volt kutyám, de nem ilyen jól idomított, mint ez - mondja FriSó közlegény, miközben az állványra helyezi géppisztolyát. - Nem egqsz egy éve vagyunk együtt, de már összeszoktunk. Menteget ózve mondja, hogy mennie kell a kutyákat megetetni. Ivó Manouéek őrvezető utánanéz.- Jó határőr lesz belőle. Egyszer már jutalomként eltávozáson is volt. Minden szabad idejét a kutya idomítására fordít­ja. Benő kutyája szófogadó, három órán keresztül is képes a nyomot követni. Megfigyelem, hogy meglehetősen hal­kan beszélnek, óvakodnak minden fö­lösleges zajtól. Amikor ezt szóvá teszem, Hegedűs örvezetö mosolyogva ad ma­gyarázatot.-Az egységnél mindig alszik valaki. Az őrség után hat óra alvás kötelező. Ezért nem csapunk zajt, ezért nem han­goskodunk. Étkezéskor mindegyiket fel- költjük, de maguktól is felébrednek a fiúk, fiatal gyomruk megköveteli a magáét. Szavai után felfigyelek arra, hogy a kö­zeli helyiségből ínycsiklandozó illat ter­jeng. Az egység konyhája van ott, ahol Duéan Sebő közlegény, szakács éppen a bablevest főzi.- A mai ebéd bableves és vagdalthús krumplival - tudjuk meg tőle. - Mindenki jóllakhat, úgy főztünk, hogy aki akar, kétszer is kérhet. Egyébként nálunk az a szokás, hogy a nap bármelyik órájában jóllakhat a katona. Vaj, kenyér, és tea mindig van az ebédlőben. A polgári életben technológus a Zdroj lévai (Levice) üzemében. Élelmiszerioari szakközépiskolát végzett, de itt nemcsak hogy főznie kell, hanem havonta egyszer segítenie a sertés feldolgozásában is.-Az ételmaradék sem vész kárba- folytatja. - Disznót hizlalunk, hogy ezzel is javítsuk a katonák kosztját. A múlt napokban öt birkát is kaptunk. Bőven van hol legelniük, megnőnek, az­tán a kondérba kerülnek. A határőrségnél gyorsan telik az idő, legalábbis az idegennek. Délután bené­pesedik a klubhelyiség. Peter Balon és társa sakkozik, mások a tévé közelébe húzódnak. A délutáni filmre várnak. Má­sok az udvaron kergetik a bőrlabdát, de néhányan fegyverrel a kezükben vára­koznak az ügyeletes helyiség előtt, hogy leváltsák őrködő tárasikat.- Több szakkör tevékenykedik egysé­günknél. - világosít fel a politikai tiszt.- Hetente kétszer filmet vetítünk. Évente mintegy nyolc fiatalt veszünk fel a pártta­gok sorába. Igyekszünk a jók közül a leg­jobbakat kiválogatni. Peter Balon őrveze­tő is nálunk lett párttag. A közeli két alapiskolában a határőr­ség katonái vezetik a pionírok határőr- csapatát. A településen két segédhatárör csapat tevékenykedik. A felnőtteknél Ondrej Veréb, az ifjaknál Duéan Hlinicky a parancsnok. S hogy a segédhatárőr- egységek jól dolgoznak, bizonyítja az is, hogy tavaly két-két határsértót tartóztat­tak fel. Vladimír Sojka is dicséri őket.- Segítségüket nagyra értékeljük. Évente több száz órát töltenek szabad idejükben szolgálatban. Nagy érdemük van abban is, hogy a település megsze­rezte a példás határközség címet. Benézünk a harci hagyományok em­lékszobájába. Az egyik panelon fényké­pek. A tavasszal leszerelt katonák közül nyolcat a csapatzászló előtt fényképeztek le példás szolgálatukért. Köztük van Du­éan Masár örvezetö, aki két év alatt három olyan újítási javaslatot nyújtott be, amelyet be is vezettek. Az emlékszobá­ban olvasom, hogy a katonák évente szabad idejükben mintegy háromezer órát dolgoznak a műszaki berendezések karbantartásán, de segítenek a települé­sen az óvoda építésénél is. A folyosón újra találkozom Hegedűs örvezetóvel:- Ősszel leszerelek. Visszamegyek a bányába, ahol villanyszerelőként dol­goztam. Az itt eltöltött két év sokat adott. Megszereztem az első osztályú szakmi­nősítési jelvényt. Itt ismerkedtem meg egy kislánnyal, akinek az apja bányász és a munkahelyem közelében laknak. Már tervezzük az esküvőt - mondja. Alkonyodik, a távolban kigyúlnak az utcai lámpák, fény árad a lakások ablaká­ból is. A határőregység körletében az őrhelyen, a pihenőn levő katonák egy percre sem feledkeznek meg arról, hogy közel van az államhatár, s ők mindnyá­junk nyugalmáért békében is harci fel­adatot teljesítenek. Németh János • Készül a bableves i Jozef Friáó közlegény Benő kutyájával (A szerző felvételei) ÍJ SZÚ 3. VII. 8- A zvoleni mezőgazdasági iskola diák­otthonában kaptunk szállást, s így na­ponta kétszer is buszoznunk kell. A kis utazás azonban nem jelent számunkra különösebb megterhelést, s igazán nem lehet panaszunk semmire. S vajon mi erről a gyerekek véle­ménye?- Olyan jól még otthon sem főznek mint itt, én majdnem mindennap duplá­zok - jelentette k'r határozottan Rácz Ferenc, de a többiek, így Köböl Zoli és Csank Adrián is osztják véleményét!- Mi csak tizennégyen vagyunk, de eddig még nem találtunk legyőzőre a fut- ballpályán - újságolta büszkén Pál De­zső, a tanfolyamvezetö tornatanár, majd egy huncut kacsintás után kérdően hoz­zátette: - Na, és ki a csapatban a gólki­rály?- A tanító bácsi! - harsogták egyszer­re, mintegy jeladásra a gyerekek, majd valaki közülük gyorsan hozzáfűzte: mert ö a Paolo Rossi... Aztán komolyra fordít­va a szót a pedagógus elmondotta, hogy számukra különösen hasznosak az itt eltöltött napok, mert odahaza nincs mód­juk az úszás gyakorlására. Igyekeznek is minden percet kihasználni. Nyolcszáz adag * Pontosan tizenkét óra harminc percet mutatott az óra, amikor a hangosbe szé­lón keresztül megkérték a kedves vendé­geket, fáradjanak ki a medencékből, mert fertőtlenítik a vizet. A kis pihenő alkalmat nyújt arra is, hogy végigjárjuk a strand területén működő szolgáltató és vendég­látó egységeket. A legnagyobb, külsőre is a legszebb épület a zvoleni Jednota fogyasztási szövetkezeté. Az ízléses népi fafaragásokkal díszített önkiszolgáló ét­terem ételkiadója előtt bizony hosszú sor kígyózik. Több mint húsz perces várako­zás után lehet csak meleg ételhez jutni. Közben bőven van idő a kínálat böngé­szésére. Nos, az árak viszonylag elfo­gadhatóak, 10-20 korona közöttiek. Az étlapon kilenc féle főétel és két leves szerepel, igaz, nem sokáig, mert már egy óra körül törlik az olcsóbb ételeket. Az étterem zaja csak valamivel két óra előtt csitul el egy kissé, igaz ekkor már alig két-három fajta készétel kapható. Benn a konyhában már a vacsorafőzéshez ké­szülődnek. A burgonyát hámozó fehérkö­penyes asszonyok között ott szorgosko­dott Ján Mikuláé, az étteremvezető is.- Sajnos, szemlyzetünk mindössze két szakácsnőből és két kisegítőből áll, s na­ponta legalább 6-800 adag ételt kell elkészíteniük. Ha figyelembe vesszük a viszonylag bő választékot, bizony na­gyon nagy munka hárul rájuk, s eseten­ként, - mint most is, - segítek én is, sőt a személyzet családtagjai is. Legalább két munkaerőre lenne még szükségünk. Sajnos nem nagyon akad jelentkező.- A csúcsidőben, hétvégeken milyen lenne a fogyasztói igény?- Ezt sajnos eddig még felmérni sem tudtuk, de úgy gondoljuk: a jelenlegi ka­pacitás kétszerese sem lenne elegendő. Igaz a Sliaői Efsz vendéglőjében szlovák ételkülönlegességeket kínál, s két büfé­ben is felszolgálnak meleg ételeket, így azért van miből válogatniuk a vendé­geknek. Az említetteken kívül fagylaltot, frissí­tőket, zöldséget, újságot és képeslapokat árusító standok is vannak. Az egyéb szolgáltatások közül meg kell említeni a kölcsönzőt, s a főbejáratnál kozmetikai cikkeket árusítanak. A fürdő főépületé­ben a vendégek gyakran igénybe veszik a klasszikus masszázst is. a kapukon kívn A kapukon kívül A fürdő épülete mellett hatalmas autó­parkolót létesített a Kovácovái Hnb, s ugyancsak helyi irányítással működik a jól felszerelt autokemping. A díjbeszedő fiatalok egyike, Dagmar Valentová elmondotta, hogy hétköznapo­kon általában 3-400 autós keresi fel a strandot, hétvégeken azonban nem ritkaság az ezer jármű sem. Ilyenkor az aszfaltos parkolón kívül igénybe veszik a szomszédos futballpálya területét. Dagmar egyébként főiskolás, s nyári munkavállalásának kettős célja van: egy­részt némi zsebpénzhez jut, másrészt embereket ismer meg. A parkoló autók mögött álló gyümölcs- árust meglehetősen sokan állják körül.- Nagy a keletje az epernek - mondot­ta a Nyitra környékéről érkezett kisterme­lő, - mivel az itteni zöldséges üzletben most még alig árusítanak gyümölcsöt. Otthon, Kolonyban s a közvetlen környé­kén ilyenkor már gondot okoz az értéke­sítés. Ezért jöttem fel ma is két és fél mázsa friss eperrel, s amint látja már alig van belőle. Igaz, ekkor már késő délutánra járt az idő, lassan a nap is elbújt a fenyvesek mögött. S bár odabenn még vidám zene szólt, a napbarnított fürdözök sűrű sorok­ban igyekeztek a parkoló és a buszmeg­álló felé. Sokan közülük - ha tehetik - nyilván hamarosan ismét eljönnek ide. HACSI ATTILA

Next

/
Thumbnails
Contents