Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-09 / 36. szám

Közvetlenül a felszabadulás után nyo­mozást sürgető, meghirdető körözvényt adott ki a Csehszlovák Belügyminiszté­rium a fasiszták által elhurcolt lidicei gyermekek mielőbbi hazaszállítása érde­kében. Néhány nap múlva Elveszített gyermekek címmel újabb körözvényt adott ki. Kilencszázhuszonnégy gyermek neve mellett - száznegyvennyolcnak a fényképe is megtalálható ebben a kö- rözvényben, valamint 57 fasiszta neve, személyi adatai, akik közül 16 nő, 12 pedig orvos volt. Ugyanis az előzetes nyomozás megállapította, hogy ők az SS hírhedt Lebensborn (Életforrás) akciójá­nak megvalósítóiként kerültek kapcsolat­ba az elveszített csehszlovák gyerme­kekkel. Az akció feladata az volt, hogy a fajelmélet alapján az elnémetesítésre alkalmas gyermekekből németeket, fa­sisztákat neveljenek. Kilencszázhuszonnégy csehszlovák gyermek neve, személyi adata. És ahogy a névsort, az adatokat tanulmányozzuk, egyre nyilvánvalóbb, hogy több közülük Dél-Szlovákiából származó, s kétségte­len: heten diószegiek (Sládkovicovo) vol­tak akkor... Mi történt velük? Nem ismeretlen egyik neve sem, de ha tetszik, ha nem, el kell fogadni a tényt: csak négyen élnek közülük, mert egy nyomtalanul eltűnt, kettő ott, Németor­szágban meghalt. Vavrik Ottó, Csanaky István, Augusztin Milán, Bacsó Alfréd élnek velük találkozhatok, beszélhetek. Ők négyen azok közül valók, magya­rázzák, akiket Szálasi uralomrajutása után a nyilasok tömegesen szállítottak Németországba, hivatkozva a rendeletre, mely szerint minden 12 éven felüli, leven­teköteles fiúnak „nemzetvédelmi szolgá­latra“ be kell vonulni. Két ízben, 1944 novemberében, majd 1945 január 2-án, szinte kivétel nélkül, minden 12-15 év közötti fiút elszállítottak, miután előzőleg az idősebbeket már katonai szolgálatra behívták. A leventeköteles gyermekeket nyilas katonák kíséretével vonaton szállí­tották el a faluból Németországba. Néhá- nyan hazaszöktek ugyan, de a többit bizony átadták a nyilasok a németeknek. Azután a háború után, már aki meg nem halt, el nem tűnt; ki előbb, ki később, csak hazakerült. Ők négyen, szintén. Ennyit tudnak róluk ma. Az 1930-ban született Vavrik Ottó, négy közül az egyik, a diószegi (Sládko­vicovo) Major István Cukorgyár üzemi pártbizottságának elnöke.- Sokszor végiggondoltam azóta - magyarázza -, hogy valójában mi tör­tént velünk akkor, és miért. Ma már értem a történteket, mert hiszen amikor a né­metek átvettek bennünket, nem is olyan sablonos volt az orvosi vizsgálat, váloga­tás volt az. Kit marasztaltak, kit másfelé irányítottak. Kéthetes utazás után, a Berlin melletti Schönwaldban történt ez a válogatás, mely után, mint a Hitlerjugend fiatalokat, egyenruhába öltöztették.-Ma már értem - folytatja hogy a katonás, légvédelmi kiképzéssel egy­idejűleg miért volt fontos a német nyelv tanítása. Nagyon ravaszul, jutalmazás­sal, dicsérettel, kivételezéssel ösztönöz­tek bennünket a nyelvtanulásra. Kéthe­tenként újra meg újra átcsoportosítottak bennünket. Jóformán észre se vettem, hogyan történt, Milánnal ketten marad­tunk diószegiek a csoportban. Élénken él emlékezetében a csopor- tosítási jelenet: fegyvereket helyeztek eléjük, aki felvette, céllövészetre vonult, aki nem, attól elvették a derékszíját, rá­mondták: konyhamalac, és a repülőtérre, kisegítő szolgálatra rendelték. Ott azután bombákat cipeltek, edényeket mosogat­tak, éjjelente tankcsapdákat ástak. Érdekes - mondja -, hogy amikor már a repülőteret lőtték, mégis a konyha­malacoknak nevezett fiúkat küldték beve­tésre, a frontra, amazokat elszállították arrafelé, amerről az amerikai katonákat várták. Rengeteg megpróbáltatást, légitáma­dást, bombázást élt át, de szerencséje volt, mert Berlin körülzárása előtt cso­portjuk északi irányba menetelt, meg­szálltak éjszakára az egyik Labe menti faluban, ahová reggelre megérkeztek a szovjet csapatok.- Hát mosogattunk, dolgozgattunk ne­kik is - emlékezik -, de már más hangu­latban teltek a hetek. Azután egyszer csehszlovák katonatisztek látogattak hozzánk, csehek, akiknek eldaloltunk né­hány szlovák nótát, hát hazaküldtek, ha­zaszállítottak bennünket. Csak itthon tud­tuk meg, hogy a körözvény alapján talál­tak reánk. Néhány hónappal méq fiatalabb is nála három társa. Augusztin Milán, az Állami Gazdaság gépesítője. Bacsó Alfréd, a Kendergyár mozdonyvezetője. Csa­naky István, aki rokkant, nyugdíjas, így kezdi a beszélgetést.:- Ott rokkantam meg. Magdeburg bombázásakor olyan légnyomást kap­tam, hogy előbb hosszú ideig eszmélet­len feküdtem, később idegrohamokat él­tem át. Persze, komolyan gyógykezelni csak akkor kezdtek, amikor hazakerül­tem, de bizony rokkant maradtam. Elővesz egy fényképet, amit Schön­waldban az orvos parancsára készítettek róla. Oldalnézetből fényképezték le, válla mellé táblát helyezve, melyen az 57-es szám látható. Ilyen, hasonló fénykép, táblával, rajta 287-es számmal a köröz - vényben a Lidicéből elhurcolt, végleg nyomtalanul eltűnt Puchmeltrová Vén- ceslava fényképe. Ami a Lebensborn akció lodzi (Lengyelország) gyermekott­honának archívumából került elő.- Úgy volt - magyarázza -, hogy ami­kor az angolok a hírhedt bergen-belseni koncentrációs táborból szabadultak he­lyére szállásoltak el bennünket, és az orvosi vizsgálatkor megmutattam ezt a fényképet, mindjárt tudták, miről van szó; átadtak a Vöröskeresztnek. . Emlékezetes a bombázás Bacsó Alf­réd számára is, mert a válla megsérült.- Nem ez volt az első-mondja.-Nézze meg, a nyakamon látható sebhelye­ket előbb kaptam, amikor a finovi repülő­téren, illetve körülötte futóárkokat ástunk és ránkhullottak a bomba repeszdarabjai. Egyébként a velük történteket átgon­dolva, a háborús memoár-irodalmat rendszeresen tanulmányozva már lega­lább két évtizede, hogy rájött: miért vizs­gálták őket hetente a német orvosok, miért biztatták őket a parancsnokok a né­met családok látogatására.- Az viszont máig érthetetlen szá­momra - csóválja a fejét hogy amikor megérkeztek az amerikai katonák, ben­nünket a németek őrzésére bíztak. És sorolja, hogy Elmeshágenben, Boghorsban, Kiéiben romokat takarítat- tak, csatornákat tisztítanak velük 1946 februárjáig, amíg át nem adták őket a ha­zatelepítésüket intéző csehszlovák bi­zottságnak, amely a körözvény alapján már kereste őket.- Nem is tudom - mondja -, mi történt volna velünk másként... A mellette ülő Augusztin Milán - aki­nek az édesapja fényképét, mert párthar­cos volt, a város munkásmozgalmi és forradalmi hagyományokat bemutató em­lékszobájában őrzik - felsóhajt.- Szörnyű még elképzelni is! Merev tekintettel, maguk elé nézve hallgatnak, s amikor felállnak, kezet fo­gunk, szívből fakadó szavakkal köszön­nek el.-így jő, ahogy most élünk... Igen, elveszítettek bennünket akkor, de sze­rencsénkre, hogy nem örökre... Nem felejtünk el soha semmit... I Sajnos, az Z-924/1945/2. számú ügy­iratban, a körözvényben szereplő kilenc­százhuszonnégy gyermek közül ma, fel­nőttként nem mindegyik vélekedhet így, mert 285 meghalt a háborús években, 194 pedig nyomtalanul, örökre eltűnt. Hát felejthetünk? HAJDÚ ANDRÁS Balról jobbra: Csanaky István, Bacsó Alfréd, Augusztin Milán (A szerző felvétele) ff A TEENDŐK KONKRETIZALASAVAL Teljesítjük a hetedik ötéves terv harmadik évének feladatait Járási pártbizottságunk rendszeresen foglalkozik a tervfeladatok teljesítésének kérdéseivel. A pártbizott­ság elnöksége ülésein átfogóan értékeli a terv teljesíté­sét az ipar, a mezőgazdaság, az építészet, az élelmi­szeripar valamint a kereskedelem, a szolgáltatások és a vendéglátás területén. így járt el júliusban is, amikor átfogóan értékelte az idei év első felében a terv teljesítését. Ezen időszak alatt a központilag irányított ipar a bruttó termelés tervét 102,8 százalékra teljesítet­te, ami az évi tervnek 50,2 százaléka. Jól teljesítette az árutermelés tervét is: 101,2 százalékra. Példásan telje­sítette a központilag irányított ipar az export tervét a szocialista országokba. A pártszervek és -szerveze­tek növelték a kommunisták felelősségérzését a terv­feladatok teljesítéséért és helyesen érvényesítették a párt vezető szerepét, ellenőrző jogát. Támogatták a gazdasági vezetés törekvéseit, a dolgozók aktivitá­sát, aminek döntő jelentősége volt az egyes mennyisé­gi és minőségi mutatók teljesítésében. A tervfeladatok teljesítéséhez nagyban hozzájárult a jól szervezett szocialista munkaverseny, az egyes munkamozgalmak és az, hogy a Februári Győzelem 35. évfordulójának tiszteletére elfogadott 634 egyéni és 768 kollektív kötelezettségvállalást közel 18 millió korona értékben 81,4 százalékra teljesítették az első félévben. Az idei év eltelt hat hónapja alatt a bruttó termelés tervét öt üzem nem teljesítette. Ezek közül a tomaáov- cei kerámia-csőgyárnak van a legnagyobb lemaradá­sa, közel 1,3 millió korona. Úgyszintén öt üzem nem teljesítette az árutermelés tervét, hat üzem pedig a saját termelési érték tervét. Az említettek ellenére a központilag irányított ipar a bruttó termelés tervét 51,6 millió, az árutermelés tervét pedig 24 millió koronával túlteljesítette. A mezőgazdasági üzemek is teljesítik feladataikat. Az év eleje óta 4 százalékkal több húst, 7,6 százalékkal több tejet és 3,9 százalékkal több tojást adtak el a tervezettnél. A múlt évhez viszonyítva emelkedett a hús- és tejtermelés. Azonban még mindig merülnek fel hiányosságok az állatállomány hasznosságának fokozásában. Számos mezőgazdasági üzem nem tel­jesítette a hízó sertések és a hízó marhák tervezett súlygyarapodását. Több üzemben nincs meg a terve­zett szarvasmarhaállomány, főleg a tehenek 100 hek­tárra tervezett sűrűsége. Még mindig nem értünk el kedvező eredményeket abban, hogy az egyforma felté­telek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben a termelés szintjét megközelítőleg egyforma magasra emeljük. Pozitív eredményeket hozó változások mutat­koznak az ábelovái, mytnái szövetkezetekben, ugyan­akkor Lehotkán és Cinobanában még számos problé­mát kell megoldani a szövetkezet gazdálkodásában. A tervfeladatok teljesítésében felmerülő hiányossá­gokat az üzemi pártbizottságok, pártszervezetek mind az iparban mind a mezőgazdaságban ismerik és követ­kezetesen orvosolják. Elsősorban arra törekednek, hogy tovább javuljon a gazdasági vezetés irányító és szervező munkája; minden gazdasági vezetőnek növe­kedjen felelősségtudata, valamint az önmagával szem­beni igényessége. Kiindulva a CSKP KB 7. ülésének határozatából, figyelmet fordítanak az irányító munka tökéletesítésére. Azt az alapelvet tartják szem előtt, hogy sikereket csak az a gazdasági vezetés érhet el, amely egységes. Tudatosítja, a munkakollektívákat úgy kell irányítani, hogy tovább szilárduljon a munkafegye­lem. A pártszervek és -szervezetek megkövetelik a gazdasági vezetőktől, hogy a tervfeladatok teljesítése érdekében fokozzák az Igényességet, bátran rámutas­sanak a hibákra, ugyanakkor minden munkahelyen körültekintően, tárgyilagosan értékeljék a dolgozók kezdeményezését, munkáját és az elért eredményeket. Arra törekszünk, hogy a tervfeladatok minden muta­tóját teljesítsük, ami az első félévben a vállalatoknak és üzemeknek csak kétharmadánál sikerült. A legtöbb esetben a minőségi mutatók teljesítésével maradtak el, így például nem teljesítették a meghatározott munka­termelékenység növelését, az önköltség csökkentését, valamint a tiszta haszon tervét. Ismerve a vállalatok és üzemek problémáit a tervfeladatok teljesítése terüle­tén, járási pártbizottságunk osztályai azokat rendszere­sen elemezték, megtárgyalták az állandó bizottságok ülésein, a pártszervezetek tisztségviselőinek és gazda­sági vezetőknek aktíváin. Ezeken konkrét intézkedé­seket fogadtak el amelyek teljesítését következetesen ellenőrzik. Hasonló eljárást fognak alkalmazni ez év második félévében, azzal, hogy minden területen fo­kozni fogják a gazdasági dolgozók felelősségét és <v igényességét a tervfeladatok komplex teljesítéséért. A tervfeladatok sikeres teljesítése, valamint a hete­dik ötéves terv irányvonalánál következetes megvalósí­tása céltudatos irányító és szervező munkát követel. Ennek tudatában dolgoznak a pártszervek és -szerve­zetek, amelyek a CSKP KB 7. és 8. ülésének határoza­tát nemcsak hogy lebontották saját viszonyaikra, ha­nem igyekeznek teljesíteni is. Konkrét feladatokat ad­nak a-pártcsoportoknak és a kommunistáknak, meste­reknek, gazdasági vezetőknek, s azok teljesítését rendszeresen ellenőrzik és értékelik a vezetőségi és tagsági gyűléseken. Konkrétabb tevékenységet és fo­kozottabb aktivitást követelnek az agitációs központok­tól, agitációs kollektíváktól; mindazoktól a tisztségvise­lőktől, akik a tömegpolitikai munka és a gazdasági propaganda területén dolgoznak. Mindezt annak érde­kében teszik, hogy sikeresen teljesítsük a hetedik ötéves terv harmadik évének feladatait. TAN KÍNA ISTVÁN, a losonci (Lucened) járási pártbizottság titkára wooocoaoaoPcooooaoooooooeoooooooocoooeocioaoeocoeooeiaooeoaoaccceeoaeeieocoooocioaoecooocooooaooooeoocooacooooaooooooaoecoi MmnáiM A Z-924/1945/2. számú ügyről A FASIZMUS ÁLDOZATAINAK NEMZETKÖZI EMLÉKNAPJÁN

Next

/
Thumbnails
Contents