Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-08-26 / 34. szám

Az idén nagy gondot fordítanak a tarióvete- mények öntözésére a trenüni járásban. Eb­ben a Őachticel Efsz dolgozói is példát mu­tatnak. Jozef Stuka felvétele az Állami Meliorációs Igazgatóság hatás­körébe tartozik, az öntözés hatásfoka az egyes növényeknél a következő módon alakult: Búzából öntözés nélkül 4,98 tonnás átlagos hektárhozamot értek el, öntözés­sel pedig 5,60 tonnát, ami 0,62 tonnával több, A Galántai Efsz-ben azonban 2,45 tonnás többletet eredményezett az ön­tözés. A cukorrépa öntözés nélkül átlagosan 41,17 tonnát, öntözéssel 42,53 tonnát termett, itt tehát 1,36 tonnás volt a növek­mény, de az érsekújvári (Nővé Zámky) járásban 18,19, a Vágtornóci (Trnovec nad Váhom) Állami Gazdaságban pedig 20,70 tonnás volt az öntözéssel elért többlet. Jó hatásfokot sikerült elérni a silókuko­rica öntözésénél, ahol öntözés nélkül 39,90 tonnás, öntözéssel pedig 44,58 tonnás hektárhozamot értek el, vagyis 4,68 tonna a különbség. Emellett a tren­A BELTERJESÍTÉS Az élelmiszerekből való önel­látás programjának teljesítésé­ben nagy jelentőségű a talaj ter­mőképességének a fokozása, különösen a melioráció és az öntözés. Ez nemcsak nálunk, hanem a világ más részeiben is a kiemelt feladatok közé tarto­zik. Földünk négy és félmilliárd­nyi lakossága ugyanis évente mintegy 100 millió személlyel, vagyis körülbelül 2 százalékos arányban gyarapszik. Ez a becslés azonban átlagos nö­vekedési ütemet fejez ki, mert egyes fejlődő országokban a 3 százalékot is meghaladja, míg Európában 1 százalékot ér el. Csehszlovákiában évente 60 ezer személlyel, vagyis nem egészen fél százalékkal, ezen belül Szlovákiában 40 ezer sze­méllyel növekszik a lakosság létszáma. Érthető tehát, hogy az élelmiszerek termelésének a növelése világszerte kulcsfontosságú feladattá vált, s ehhez az öntözést is igyekeznek kihasználni. Jelenleg körülbelül 300 millió hektárt ön­töznek a világ országaiban, vagyis a szántóterületnek a 22 százalékát, de ez még mindig csak 37 százaléka annak a mennyiségnek, amennyi a normális hektárhozámok elérése szempontjából indokolt és szükséges lenne. Nálunk is hasonló a helyzet, ugyanis a felmérések szerint összesen 1 millió 366 ezer hektár öntözése lenne célszerű, amiből a CSSZK-ra 545 ezer hektár, az SZSZK-ra 821 ezer hektár jut. Eddig 340 ezer hektáron építettük ki az öntözőrendsze­reket, a CSSZK-ban 120 ezer hektáron, vagyis a szükséges terület 22 százalé­kán, míg az SZSZK-ban 220 ezer hektá­ron, ahol az arány valamivel jobb, 26 százalékos. A Szlovákiában elért na­gyobb százalékarány azzal magyarázha­tó, hogy itt egyes körzetekben nagyobb a csapadékhiány, s így az öntözés hatás­foka is nagyobb. Ezért a 7. ötéves tervi­dőszakra tervezett 100 ezer hektárnyi öntözőrendszerből 70 ezer hektár Szlo­vákiában valósul meg. Az öntözés hatásfoka számos ténye­zőtől függ, amelyek között legfontosabb az adott terület éghajlati helyzete, főleg a tenyészidőszakban lehullott csapadék mennyisége, de fontos szerepet játszik a talaj szerkezete, a tápanyag-ellátás, valamint az egyes növények vízigénye is. Az elmúlt évben például a nyugat­szlovákiai kerületben, amelyre a Szlová­kiában öntözhető 220 ezer hektárból 173 ezer hektár jut, s ebből 158 ezer hektár őini járásban 18,35, a Tmavai Efsz-ben pedig 20,10 tonnás volt a növekmény. A szálas takarmányokból - szénában számítba - öntözés nélkül 8,18 tonnás, öntözéssel pedig 11,11 tonnás átlagos hektárhozamot értek el, vagyis 2,93 ton­nával többet. A nyitrai (Nitra) járásban azonban 5,91 tonna, a Marcelházi (Mar- celová) Efsz-ben pedig 15,34 tonna (!) volt a különbség. Az elmúlt évben a legnagyobb terüle­ten a szálas takarmányokat öntözték. Az öntözési berendezések építésébe fekte­tett beruházások kihasználása azonban az egyes járásokban és mezőgazdasági üzemekben nagyon eltérő volt. A nyugat­szlovákiai kerület 11 járásában átlagosan 88,2 százalékra használták ki az öntöző­berendezéseket, de a trenőíni járásban 5200 hektáron csak 37,6 százalékra, míg a galántai járásban a 29 000 hektáron keiépített öntözőrendszerek kihasználá­sa 99,7 százalékos volt. A sesílesi Se- mexi magtermesztó gazdaságban 42 százalékra, a Muzslai (Muzla) Efsz-ben 25 százalékra, a Podolie Efsz-ben pedig 21 százalékra használták ki az öntözőbe­rendezéseket. A nyugat-szlovákiai kerületben össze­sen 235 szivattyúállomás működik, s az öntözési csúcsidényben vízhiány is mu­tatkozik. A természetes csapadék felfo­gására eddig 94 kis víztározót építettek, amelyek ebből a szempontból jól szolgál­nak, de halászati és rekreációs jelentősé­gük is van. A vízforrások olyan mértékű szennyezését azonban, ami már az öntö­zésre is alkalmatlanná teszi a vizet, sok­kal szigorúbban kellene büntetni. Az öntözés hatékonyságának a növe­lésében sok még a tennivaló. Az öntözést elsősorban ugyanúgy kell tervezni, mint minden más munkát a mezőgazdaság­ban, nem pedig úgy végezni, ahogy azt egyes helyeken teszik, ahol a félig kiszá­radt növényeket próbálják megmenteni az öntözéssel. E költséges beruházások kezelését és kihasználását megbízható, szakképzett és a gyakorlatban bevált dolgozókra kell bízni, nem pedig olyanok­ra, akik csak a funkciót fogadják el, de a felelősséget már nem. Természetesen gondoskodni kell az öntözőberendezé­sek fokozatos korszerűsítéséről is, az olyan progresszív berendezések elter­jesztésével, amilyen a Fregatt, a Vol- zsanka, a Druzsba, a Dnyeper stb. Ez jelentős mértékben csökkenti az öntözés élőmunka-szükségletét, s javítja a gaz­daságosságát. A Német Demokratikus Köztársaság­ban a drága fémszerelvényeket például műanyagból készített szerelvényekkel cserélik fel, ami szintén növeli az öntözés gazdaságosságát, s más előnyökkel is jár. Ezek a szerelvények különösen jól érvényesülnek a dél-szlovákiai homokos és lazább szerkezetű talajokon. Itt a te- nyészidö is elég hosszú, csak a rendel­kezésre álló víz mennyisége kevés. A jó szőlőtermesztő eső után, páradús, fülledt levegőben azonnal hozzálát a gombabetegségek elleni permetezés­hez. Ugyanígy kellene viszonyulni az ön­tözéshez is, ha szárazság kezdődik: A kertbarátok ezrei naponta meggyőződ­hettek az idén az öntözés fontosságáról, hiszen a szomjazó növényzet öntözés nélkül képtelen lett volna megfelelő, s az elvégzett munkákkal arányos termést nyújtani. Ugyanez a mezőgazdasági na­gyüzemi termelésben is érvényes. Az öntözés hatásfokának idei kiértékelése bizonyára még jobban előtérbe hozza a mezőgazdasági termelés belterjesíté- sének ezt a fontos tényezőjét. JURAJ VINANSKY Híres szövetkezet az Ondava mellett A sokoldalú baráti kapcsolatok elősegítik a korszerű termelési módszerek alkalmazását A nagy kiterjedésű Kelet-szlo- vákiai-alföldön szép számmal akadnak olyan mezőgazdasági üzemek is, amelyek azt bizonyít­ják, hogy a helyi lehetőségek ki­használásával, az éghajlati és ta­lajviszonyok figyelembevételével nehéz körülmények között is lehet sikeresen gazdálkodni, sőt csúcs- eredményeket elérni. Főleg ak­kor, ha az emberek évtizedes ta­pasztalataikat felhasználva hatá­rozzák meg a termelési progra­mot. Jó tapasztalatokkal és szak­tudással felvértezve kényszerítik a természetet arra, hogy évről év­re többet adjon az itt élő emberek­nek és az országnak. Ezek közé tartozik az Ondava mentén a mi- chalovcei járásban a Trhovistei Egységes Földművesszövetkezet, amelynek híre messze jár. Más járásokban, kerületekben is isme­rik a Rozmaria kulturális népmű­vészeti együttesét. A mezőgazda- sági dolgozók között azonban a nem mindennapi termelési ered­ményekkel, a korszerű módszerek alkalmazásával kapcsolatban em­legetik. Nem véletlenül, mert ez a szövetkezet utat mutat a nagy­üzemi termelési formák megvalósí­tásában és évről évre jobb ered­ménnyel zárja a termelísi és pénz­ügyi mérleget. Olyan szövetkezeti tagokkal ta­lálkoztunk, akik bizony nem szé­gyenlenek elmenni jó tapasztala­tokért más mezőgazdasági üze­mekbe. Ha arról van szó, hogy a tapasztalatcsere elősegítheti a termelés növelését, még a hatá­rokon túl is keresik az ismeretsé­get, és amikor alkalom nyílik rá ellátogatnak az élenjáró gazdasá­gokba. így született meg az évek óta tartó szoros baráti kapcsolat a Szovjetunióval uzsgorodi járásá­ban gazdálkodó stromkiukai Barát­ság Kolhoz, és a magyarországi Aranyosapáti Mg Tsz tagjaival. A hármas kapcsolattal nagyon elégedett Rudolf Dulina, a-Trho- viátei Efsz elnöke. Amint mondot­ta, már régen túljutottak az ismer­kedés jellegű találkozókon. Min­den tanulmányútnak meghatáro­zott célja van. A legfontosabb program mindig a tapasztalatok átadása. A gazdaságok küldöttsé­gei figyelemmel kísérik, hogy a náluk bevált módszert hogyan érvényesítik a baráti gazdaság­ban. Amikor szükséges, saját sze­mélyzetük is irányítja a gépeket az egyes növények vetésénél és be­takarításánál. A szemes kukoricát például szovjet traktorosok vetet­ték el a Trhoviétei Efsz-ben. Amint az elnök részletes tájékoztatójá­ban elmondotta, szövetkezetük­ben a Szovjetunió Kárpátokon túli területén gazdálkodó mezőgazda- sági üzemek élenjáró kukoricater­mesztőinek a tapasztalatait hasz­nosítják, de emellett a tmavai ku­koricatermesztési rendszert is al­kalmazzák. A szakemberek tevé­kenységét olyan sikeresen han­golták össze, hogy szemes kukori­cából csúcshozamokat érnek el. Az elmúlt évben száz hektárról 9,2 tonnás átlagtermést takarítottak be. Idén már 500 hektáron termel­nek szemes kukoricát és az ered­ményeken felbuzdulva 6 tonnás hektárhozamot terveztek. A szövetkezei elnöke arról is beszél, hogy ez a terv azért is teljesíthető, mert gazdaságukban 1200 hektárra juttatnak mestersé­ges módon vizet. Terv szerint ön­tözik a kukoricát, a cukorrépát, a réteket és a legelőket, valamint a zöldséget. Ladisiav Andó mér­nök, a szövetkezet agronómusa elégedett volt az öntözés eredmé­nyeivel. A lucernát a kaszálás után mütrágyázták és öntözték, hogy minél hamarább vehesse fel a táp­anyagot. Többször kaszálhatták, mint más években, amikor még nem volt lehetőségük az öntözés­re és a hektárhozam is nagyobb volt. Több mint tíz tonnát takarítot- - tak be szárazanyagban számítva. Az intenzív legelő öntözése is kifi­zetődő volt, mert szintén nagy volt a hektárhozam, bő legelőt talált rajta a tehénállomány. A tervek szerint az öntözőberendezéseket tovább bővítik, már üzembe he­lyeztek egy Druzba típusú öntöző- berendezést. Tevékenységükre már járási méretben is felfigyeltek és gazdásgukat azok közé sorol­ják, amelyekben a legjobban ki­használják a lehetőségeket az ön­tözéshez. A növénytermesztés jó eredmé­nyei megmutatkoznak az állatte­nyésztésben elért eredményekben is. Dusán Stanko mérnök, az állat- tenyésztési ágazat vezetője arról beszélt, hogy az idén rendszere­sen teljesítsék a termelési és eladási terveket. Tejből többet adtak el a felvásárló üzemeknek a terve­zettnél. A húseladás tervét is hi­ánytalanul teljesítették. Szakem­berek segítségével olyan állatokat tenyésztenek ki, amelyek jól érté­kesítik a takarmányt és nagy a ter­melékenységük. A távlati tervek­ben már helyt adtak a tej és hústí­pusú szarvasmarhák tartásának is. Megérdemli tehát ez a szövet­kezet a hírnevet, mert más gazda­ságok előtt is mutatja az utat az eredményes gazdálkodás kialakí­tására, és bizonyítja, hogy a Kelet- szlovákiai-alföldön is lehet magas szinten termelni. BÁLLÁ JÓZSEF Juraj Matasa traktoros és Ján Őacko gépkezelő a magyar gyártmá­nyú VNBC kombájnnal takarította be a zöldborsót. , Stanislav Barcák felvétele FONTOS TÉNYEZŐJE

Next

/
Thumbnails
Contents