Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-12 / 32. szám
Először az idén tavasszal találkoztam velük Bratislavában az energia és a tüzelőanyag takarékos fogyasztására szakosodó újítások és ésszerű megoldások országos börzéjén. Az általuk kiállított berendezés az első naptól kezdve a látogatók érdeklődésének középpontjában állt. Nem csoda, hiszen a laikust már külsejével is vonzotta ez a műszer, a kiváncsi szakember pedig tökéletes tájékoztatást kapott róla az alkotóktól, nevezetesen Miroslav Bacovskytól és Jirí Kobr- zek mérnöktől, akik a varnsdorfi szerszámgépgyárból érkeztek ide. Második találkozásunkra Prágában, immár ünnepélyesebb keretek között került sor, azon az összejövetelen, amelyen két kedves ismerősöm műszaki alkotásáért átvehette a konstruktőrök és az újítók számára meghirdetett országos verseny kiértékelésén kiosztott díjat. Ülök tehát Miroslav Bacovsky és Jirí Kobrzek társaságában, s mert tudom, idehaza mennyire hézagpótló portékának számít az általuk alkotott mérőműszer, a ,,maximumőr“ így most születése körülményeiről érdeklődön. Az áramfogyasztást mérő és főleg szabályozó ismert berendezések közös nevezője a korlátolt alkalmazhatóság volt. Zömével alacsony színvonalon, amatőr módszerekkel előállított műszerek voltak ezek, amelyek tekintettel paramétereikre sem lehettek esélyesei az oly régen áhított sorozatgyártásnak. így tehát továbbra is a megoldás a korlátolt mennyiségű, gyakran devizaigényes behozatal volt. Ezen a helyzeten változtat a közeljövőben a díjazott maximümőr. Üzemek, gyárak, vállalatok, intézmények és egyéb szervezetek energetikusai a megmodha- tój, milyen teher esne le a válliukról, ha lenne a piacon egy könnyen beszerezhető műszer, amely éjjel-nappal őrködne a gyakran oly nehezen betartható, központilag egyeztetett áramfogyasztási grafikon felett.- Meggyőződésem, hogy egy ember is sokra képes, de a kollektíva képletesen szólva a lehetetlent is valóra tudja váltani - mondja Miroslav Bacovsky az alkotómunkáról. - Az általunk kifejlesztett mérőműszer, amellyel a börzén ön is megismerkedhetett, immár a harmadik generációt képviseli. Bonyolult fényrendszert kellene ahhoz föltárnom, hogy megértse, a sikerre miért kellett csaknem tiz évet várnunk. Még 1974-ben kezdtünk el dolgozni az eredeti változaton az azóta elhunyt, számomra felejthetetlen Kalou- sek mérnökkel. Az első pillanattól szako- sodnunk kellett, hiszen olyan sok területet érint az ilyen látszólag egyszerű megoldás, hogy1 tudnivalóit egy ember nem képes tökéletesen elsajátítani. Arról nem is beszélve, hogy ha ketten együttműködünk, a tévedés lehetősége is csökken. Hiszen kölcsönösen ellenőrizzük egy- Bízom benne, sok helyen hasznát játják majd munkánk gyümölcsének- mondja Miroslav Bacovsky mást, szakmai vitákat folytatunk, s ennek révén új ismeretekkel is gazdagodunk. Megtudom, hogy annak idején a-kez- deményezés az újítóktól jött, akik ismerték a gyár energetikai gondjait. Maguk ajánlották, hogy elhárítják az áramfogyasztással kapcsolatos nehézségeket. Munkájuk olyan eredményes, s annyira időtálló lett, hogy az első műszert csupán tavaly cserélték fel a tökéletesebb változattal. Az eredeti munkapartner elvesztése bizonyos megtorpanást jelentett a fejlesztésben, de később ismét kiegészült a parányi alkotócsoport. Egyébként az időközben megváltozott követelményekhez is igazodott Miroslav Bacovsky, amikor éppen Kobrzek mérnökkel, az elektronika nagy szakértőjével és szerelmesével vette föl a kapcsolatot. S míg az egyik fejében megszületett a konkrét elképzelés arról, mit kell tudnia az új műszernek, a másik már arra igyekezett választ adni, hogyan lehet ezt hazai körülmények között minél gazdaságosabban, kiváló minőségben - s ami ma még, sajnos, ritkaságszámba megy - a lehető legesztétikusabban kivitelezni. Persze a gyakorlatban nem lehet ennyire elválasztani egymástól a feladatokat és ennek köszönhetően ez a mű kifejezetten közös alkotásnak tekinthető.-A maximumőrünket korábban már a brnói Invexen is bemutattuk, ahol nagy örömünkre, ugyancsak nem várt érdeklődés fogadta. - mondja Kobrzek mérnök. - Fölméréseink szerint, miután megtudtuk, milyen körülmények közt szeretnék alkalmazni a műszert, úgy találtuk, hogy az érdeklődők 99 százalékánál sikerrel lehetne felhasználni a fogyasztás szabályozásánál. A hátralevő egy százalék esetében kellene csak kisebb változásokat eszközölni rajta, amire minden esetben szívesen vállalkoznánk. Íme a bizonyíték arra, hogy amikor a prototípust szó szerint már hetek múlva követi a sorozatgyártás, az alkotók nem tekintik lezárt ügynek a maximumőr esetét. Hiszen szakmai hírnevüket is öregbítik, ha bebizonyítják, hogy tudásuk terméke minden igénynek megfelel. Az ilyen helytállás, tekintettel a fejlesztés körülményeire, idehaza még távolról sem általános. Beszélgetés közben előkerülnek a műhelyben készült fényképek, amelyek azt is elárulják, az alkotó „bázist“ odahaza, az egyik e célra fölszabadított szobában hozták létre. Csodálatra méltó, hogy ilyen feltételek mellett a tökéletesített, mikroelektronikai elemekből épülő műszert röpke hat hónap alatt készítették el. Itt már a családon belüli tolerancia is szerephez jutott. Miroslav Bacovsky mondja, hitvese végtelen bizakodásának, türelmének és biztatásának is nagy része van a sikeres végeredményben.- Abban a szerencsés helyzetben voltunk - egészíti ki Kobrzek mérnök -, hogy vállalatunk is teljes mértékben támogatta munkánkat. Saját anyagi forrásainkból amúgy sem lettünk volna képesek elkészíteni ezt a 40 ezer korona értékű alkatrészt igénylő műszert. Ez magánszemélynek túl nagy és kockázatos befektetés lenne. Más szemszögből viszont az említett befektetés csekélynek tekinthető. Hiszen, ha az ígéret szerint az utolsó negyedévben elkezdik gyártani ezt a műszert a rumburki Rukov vállalatban, akkor ezzel egyebek között svájci importot helyettesíthetnénk. S a külföldi, hasonló minőségű maximumőr darabonként 80 ezer frankba kerül. Úgy vélem, nem érdektelen, ha befejezésül részletesebben szólok a maximumőr műszaki paramétereiről, és felsorakoztatok néhány további adatot is. Mindenekelőtt tudni kell arról a megállapodásról, amelynek értelmében az idén csaknem 40 darab ilyen műszer hagyja el a gyártó üzemet. Nagyobb lendületet jövőre kap a termelés, amikor havonta mintegy 25 darab készül majd belőle. A folyamatos kivitelezéssel feltehetően nagyobb problémák nem lesznek, hiszen a maxumumőrt zömében hazai alkatrészekből építették. Csupán néhány elemet kellett behozniuk az NDK-ból. Ügy tervezik, több változatban fogják gyártani, hogy a megrendelők fogyasztásuk nagysága szerint választhassanak típust. A sorozatban gyártott termékek ára 55-70 ezer korona lesz. Egyébként hatékonyan szabályozni képesek a 100 kilowattóra fogyasztású parányi egységeket csakúgy, mint a 100 ezer kilowattóra fogyasztású kolosszusokat. Ezeket a kivételes tulajdonságokat elsősorban a mikroelektronikai alkatrészek biztosítják: Ezért természetes, hogy a műszer követi az előre kidolgozott és betáplált programot, őrizve így a nap minden percében a fogyasztást. Bizonyítékként rendelkezésemre bocsátják a vállalatukban elért eredményeket. Amióta a maximumőr üzemel, átlag tíz százalékkal csökkentették a varnsdorfi gyárban a villamos energia fogyasztását. Ebből évente csaknem 200 ezer korona haszna van a gyárnak. A berendezésre rákapcsoltak egy kiselejtezett öreg táv- irógépet is, amely engedelmeskedve a parancsnak, állandóan jegyzi a pillanatnyi helyzetről szóló adatokat. így az egyszerű felügyelő-kezelő szakember is fölöslegessé vált, s ezzel évente 14 ezer koronát takarítanak meg a bérköltségen. A tények ismeretében természetesnek tekintjük, hogy az illetékes külkereskedelmi vállalat, nevezetesen a Politechna, már a szabadalom külföldi értékesítésén fáradozik. « B. «■fii A felvétel közepén látható a varndsdorfi alkotó csoport büszkesége, a maximumőr. A mellette levő távírógép jegyzi az adatokat (A szerző felvételei) 1SZÚ 9 3. Vili. 12. K ereskedelmi dolgozóinkkal szemben egyre nagyobb igényeket támasztunk. Elvárjuk tőlük, hogy mindig kedvesek legyenek, mosolyogjanak, nem sokat törődve azzal, hogy nekik mire van szükségük ahhoz, hogy elvárásainknak megfeleljenek. A Zdroj tröszt vezérigazgatósága nagy súlyt helyez a szakképzettség növelésére. Lehetőséget nyújt dolgozóinak, hogy egyre magasabb végzettséget érjenek el. Van aki él a lehetőséggel és elegendő kitartással meg is szerzi a diplomát. Ezen kevesek közé (a trösztön belül Bratislavában ó az első) tartozik Otokar Nápravnik mérnök. A főváros Békevédők utcáján lévő hentesüzlet mini-irodájában beszélgettünk vele szakmájáról, élete alakulásáról.- Családunkban hagyománya van a hentes szakmának: apám és nagybácsim nyomdokaiban haladok, fvz alapiskola elvégzése után mint a legtöbb tizenévesnek nekem sem volt ínyemre a tanulás. Csupán a szaktanintézet harmadik évfolyamában kapcsoltam rá, de akkor már késő volt. Apjával egy üzletben kezdett el dolgozni. Elhatározta, minden áron leérettségizik. Jelentkezett az ötéves közgazdasági középiskolába. Erre így emlékszik vissza:- Nem volt könnyű, sok lemondással és erős akarattal lehetett csak végig csinálni. Hogy apám mellett dolgoztam, előny is volt, de főképp hátrány. Igaz, az előírások szerint járt a tanulmányi szabadság azokra a napokra, melyeken az iskolába mentem, de a legtöbbször csütörtökön, pénteken és szombaton volt tanítás és az üzletben is ezeken a napokon a legnagyobb a forgalom. Csak a legszükségesebb időre mentem el és mindig rohantam vissza, hogy segítsek apámnak. Két év szünet következett. Eszébe sem jutott, hogy az üzletnek hátat fordítson az érettségi bizonyítvány miatt, sőt a főiskolával is megpróbálkozott. Ez is sikerült. Újabb ötéves harc következett, harc a munkával, a tanulással, az idővel. De Otakar Nápravnik erősnek bizonyult. Állta a próbákat, sikeresen tette le az egyik vizsgát a másik után. Közben nemcsak a munkáját végezte becsületesen, hanem a közéletbe is bekapcsolódott.- Hosszabb ideig a SZISZ alapszervezetünkben az alelnöki tisztséget töltöttem be. 1980-ban elnökké választottak. Ezen a téren is bizonyítani akartam, bár nagyon nehéz volt a szervezés. Tagjaink a város különböző részein lévő üzletekben dolgoznak, közülük sokan bejárók. Mégis sokrétű tevékenységet fejtettünk ki. Itt a bizonyíték. Vaskos krónikát vesz elő, ebbe szinte minden akciójukat bejegyezték. S hogy mi minden szerepel a krónikában? Honvédelmi versenyek, papírgyűjtés, kirándulások, kulturális rendezvények látogatása.- Már kinőttem a SZISZ-ből - mondja mosolyogva de azért még fiatalnak érzem magam. Tagja vagyok az üzemi pártbizottságnak, a tömegszervezetek munkájának segít- sével bírtak meg. Kamatoztathatom az ifjúsági mozgalomban szerzett tapasztalataimat. Sokszor adót ötleteket, tanácsokat a fiataloknak, hogyan lehetne jobban megszervezni egy-egy akciót, vonzóvá tenni a szervezeti életet. Diplomával a pult mögött A SZISZ-ben és később a pártszervezetben végzett munkáján kívül a szakszervezeti tevékenységbe is bekapcsolódik. Tagja a kereskedelmi dolgozók szakszervezeti szövetsége vezetőségének, s így széles áttekintése van a kereskedelem gondjairól, problémáiról.- A mi munkánknak nagyon sok ellenőre van - maguk a vásárlók. így például a munkaidő pontos megtartását nagyon figyelik.- Sok szó esik az utóbbi időben az eladás becsületességéről - szóltam közbe.- Vártam, hogy szóba kerül ez a kérdés, s ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy középiskolás koromban az egyik osztálytársnőm megkérdezte: megtudod mondani, naponta hány embert és mennyivel csapsz be? Nagyon elszomorított a kérdése, mert úgy éreztem, az emberek általános véleményét tükrözi. S mindez azért van, mert nem ismerik eléggé a pult másik oldalán történő dolgokat. Szerintem az eladók közül senki sem azért áll a pult mögött, hogy az embereket becsapja. Legtöbbjüket a szakmaszeretet tartja meg a munkahelyén. Egy adattal szemléltette nem könnyű munkájukat. Az ő üzletükben a 15 tagú brigád kezén májusban 56 tonna áru fordult meg. Ezt a mennyiséget át kellett venni, feldolgozni, eladni. Közben egy-egy darabot négyszer- ötször is kézbe fogtak, amíg az a fogyasztóhoz került. Otakar Nápravnik helyettes üzletvezetőként dolgozik. Úgy irányítja a kollektívát, a fogyasztók minél kevésbé érezzék, hogy a pult mögött állóknak is emberi, mindennapi gondjaik vannak. Hisz egy részük fiatal nő. Gyermekeik éppúgy megbetegszenek, mint a többiek. Hiányzásuk esetén bármikor a pult mögé áll és kiszolgál.- Nem akarok én diplomával sem irodában dolgozni. Igaz, elsősorban a vezetés, a szervezés a feladatom, de ahhoz, hogy art jól végezzem, állandóan kapcsolatban kell lennem, nemcsak beosztottjaimmal, hanem a vevőkkel is. Azt szeretném, hogy az eladók és a vevők kapcsolata ne a gyanúsítgatáson, hanem a kölcsönös tiszteleten alapuljon. A főiskola befejezése után került ebbe az üzletbe, s bizony kezdetben furcsán néztek rá. Ritka a mérnöki diplomával rendelkező üzletvezető-helyettes. Barátságos fellépésével, kedvességével, megnyerte a kollektívát. Tudják, ha változtatni akar, mindannyiuk javát, munkájuk könnyítését tartja szem előtt.- Ha néhány év múlva ismét eljön, nem fog ráismerni az üzletre. Elavult, régi itt minden, korszerűsíteni szeretném. A vállalaitól megígérték a segítséget. Már lényegében tudom is, mit hogyan változtatok meg. Talán sokan azt hiszik, most már megáll, hisz elérte célját. O viszont tovább képezi magát. Sokat olvas, foglalkozik az irányítás, a szervezés kérdéseivel, a munkapszichológiával. S az aktív tanulás még ezzel sem merült ki: rövidesen a Marxizmus Leninizmus Esti Egyetemet kezdi el látogatni.- Az az elvem, hogy az időt jól be lehet osztani, s szinte mindent el lehet érni. Igaz, egy valamire eddig még nem futotta az időmből - mondotta mosolyogva - még nem értem rá megnősülni, de talán rövidesen erre is sor kerül. Gyakran jár színházba, moziba, nyáron úszik, télen pedig a hegyekben sízik. Kitartás, akaraterő, szakmaszeretet jellemzi. És természetesnek veszi azt is, hogy szükség esetén mérnöki diplomával áll a pult möqé. DEÁK TERÉZ . I V I , $ roW y W 8 BB y Jfc~\-.-,» / w,yS gW6T 4|jK J I; í HH pia tíj «J» J hhS| I ifi I ^3 I B 1 iTj I ■ ^3 ■ I m üyl ■ Din|l «■■ '