Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-05 / 31. szám
•j'ii, xírüij épségország fővárosát, Jablonec nad Nisou-t a Jizera-hegység öleli körül, i* ' A táj oly festői, s a negyvenezer S lakosú városka fekvése és régi, szép m épületei oly megkapóan kedvesek, hogy Au nincs is abban semmi csodálnivaló. sem meglepő, hogy éppen itt, ezen a vidéken született meg a nők szépségét növelő iparág, a bizsukészités. Ma természetesnek tartjuk, hogy a világ szinte valamennyi országában jabloneci bizsuval ékesítik magukat a nők, de a régi mesterek keze munkáját százötven évvel ezelőtt, messze földön dicsérték a finommívű nyakékek, karperecek, melltűk, fejdíszek. Akkoriban nem engedhette meg magának minden nő ezt a luxust, lévén, hogy a szóban forgó holmi drága ékszer volt. A női tetszeni vágyást minden korban ostorozták, ám arról minden korban szívesen elfeledkeztek, hogy éppen a női hiúság emelte például ilyen magas színvonalra a cseh bizsuipart, másrészt pontosan a női hiúság 'jóvoltából éltek gondtalanul az egykori ékszerkészítö mesterek. És ne is tagadjuk: a mai modern nőknek is sokat köszönhet a jabloneci bizsuipar. Nevezetesen azt, hogy a Jabloneci Bizsukonszern hat vállalata közel huszonhét ezer embernek nyújt megélhetést (s szinte magától értetődő, hogy az alkalmazottak 70 százaléka nő); hogy főként kivitelre gyártanak - a nem szocialista országokba irányuló export az összztermelés 36 százaléka, a szocialista országok exportja 22 százalék. A háromévenkénti bizsu-világkiállítást Csehszlovákiában, Jablonec nad Nisou-ban rendezik meg. Az idén ‘került sor a hetedik kiállításra. Harmincöt ország vállalatai állították ki legszebb gyöngysoraikat, karpereceiket, melltűiket, s a ma oly divatos homolokdí-' székét. • Divat- és bizsubemutató Hogyan születik a bizsu? Attól függ, milyen? Mert a divat szeszélyes! A kiállításon hatezernél több darabot lát az ember. Szemügyre veszi az egyiket, aztán a másikat, a századiknál is sóhajt, hogy jaj de szép, az ezrediknél is lázba jön, de az ötezrediknél már belefárad a szeme, s igazán nem tudja, melyik a legszebb, s a kiállítást végignézve már végképp elvesztette ítélőképességét. .. A szépség látványa fárasztó, egyszersmind boldogító. Mert az ember nézi-nézi az üvegvitrinekben elhelyezett nyakéket, karperecét, s a három pavilon több emeletét végigzarándokolva elhatározza, hogy a kiállítás területén lévő vásáron ezt veszi meg... vagy nem is, inkább azt a bolondos vidám gyöngysort, azt a tarkabarka virágokból álló gyöngyöt, fülönfüggőt, karperecét, esetleg mégis inkább azt az aranyláncot a rózsával? Nos, olyankor a látogató nemigen gondol arra, hogy az, amit viszonylag olcsó pénzért vásárol évek óta, hogyan készül, s mennyi emberi munka van benne. De a kiállításon - akarja vagy sem, kénytelen tudomásul venni - s magában fejet hajt az ügyes kezű nők, a művészi érzékkel megáldott mesterek előtt. Mert nemcsak filmek mutatják be a bizsukészités nem is oly könnyű folyamatát, hanem éppen ott, ahol a látogatók - szinte kizárólag nők - a hosszú pultok előtt türelmesen várakoznak és válogatnak a fémláncok, csiszoltüveg-nyakékek, strasszdiszek, vagy az olcsóbb üveggyöngyök, hamis igazgyöngysorok között, éppen oda ültették a kiállítók a bizsukészítő lányokat. És elszégyelli magát az ember. Mert azért, hogy tíz- húsz-harminc-koronáért szép kis gyöngysort vehetünk, ■ JSZÚ 9 Vili. 5. jobban lemaradó krajnickói szövetkezetben meg kell teremteni a kibontakozás feltételeit. A helyzetre jellemző volt, hogy ebben az efsz-ben egy munkaegységre akkoriban csupán tizenkét koronát tudtak fizetni. Josef Cizek tizenkét évig irányította a krajnickói szövetkezetét. Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy ez idő alatt a szövetkezetben lényegesen javult a gazdálkodás színvonala, az emberek elégedettsége. Pedig közben újabb gondok is jelentkeztek, például a két szomszédos, gyenge eredményeket felmutató szövetkezettel való társulást követően. Az illetékes pártszervek felfigyeltek Josef Cizek politikai és szakmai felkészültségére, céltudatos munkájának eredményeire. Ismét új feladatot bíztak rá. 1974-ben a járás leggyengébb szövetkezetének, a chelöiceinek az élére állították- Nagy szükség van rád. Bízunk benned, hogy itt is siker koronázza munkádat - mondták neki az elvtársak.- Ide már több tapasztalattal jöttem - mondja. - Legelőször az embereket kellett meggyőzni az új munkamódszerek, sőt, a kockázatvállalás fontosságáról. Eltelt néhány év és a chelciceiek kerületi viszonylatban is az élvonalba jutottak. íme, néhány adat: az egy fejőstehénre eső addigi 500 literes átlagos tejhozamot 3150 literre emelték. A sertéstenyésztésben a legjobbak a kerületben. Egy anyadisznótól évente átlagosan 22 malacot nevelnek föl. A növénytermesztésben a chelcicei szövetkezet háromszor nyerte el A legjobb gabonatermelő címet. 1981 -ben gabonafélékből 5,3 tonna átlaghozamot értek el. A tartósan jó eredményeket elérő Chelcicei Efsz-t 1977- ben kitüntették a Munka Érdemrenddel. 1979-ben Josef Cizek munkáját a Kiváló munkáért kitüntetéssel jutalmazták. A szövetkezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés mellett fontos helyet foglal el a gyümölcstermesztés. 1967-ben 132 hektár gyümölcsös létesítésével kezdték; jelenleg a gyümölcskertek nagysága már 350 hektár, s a cél 620 hektárnyi gyümölcsös telepítése. Jelenleg alma, meggy, cseresznye, szilva, ribizli és egres terem a chelcicei domboldalakon.- Kétezer tonnát befogadó, hőszabályzott gyümölcsraktárunk van, s még egy hasonló felépítését tervezzük. A munka dandárját gépesítettük. Tavalyi gyümölcstermésünk meghaladta a 2280 tonnát - érzékelteti a teljesítményeket Josef Cizek.- Nem szorítja-e háttérbe a gyümölcstermesztés a hagyományos mezőgazdasági terményeket és az állattenyésztést?- Korántsem. Legfontosabb feladatunknak a növénytermesztés fejlesztését tekintjük - hangzik a válasz. - Mert csakis kellő mennyiségű és minőségű takarmánnyal növelhetjük az állatállomány hasznosságát. Száz hektárra 140-150 szarvasmarhát tartunk, ami istállótrágya-szük- ségletünk szempontjából is fontos tényező.- Miben látja az elért sikerek alapját?- A céljaink helyességébe vetett hit, az emberek összefogása nélkül, aligha értük volna el ezt a szintet. Pártszervezetünkben és az efsz-vezetőségben a legfontosabb szabály a nyílt beszéd, az, hogy a mindannyiunkat érintő gondokról és bajokról, a sikerről őszintén szóljunk. Az igazmondásban nagy összefogó, mozgósító erő van!- Viszonylag fiatal munkatársaim vannak, akik nem húzódoznak az újtól. Megbízok bennük, megvan a saját hatáskörük, ezen belül önállóan döntenek. Véleményem szerint nem helyénvaló, ha az elnök minden szakterületen, a részletkérdésekben is egyedül magának tartja fenn a döntés jogát! Nagyon fontos a párttagok, a vezetés példamutatása. Most, az aratás idején például, a gabona- begyűjtés gyors befejezése érdekében több műszakban dolgozunk. A kombájnosoknak, a gabonaszállítóknak a szövetkezet vezetői is segítenek. A tervezettnél ugyanis két nappal előbb akarunk végezni az aratással! Meggyőződhettem róla, hogy a chelcicei szövetkezet sikereinek egyik legfontosabb forrása az emberek és a munkakollektívák körében végzett politikai és szervezőmunka, az emberek alkotókedvének ösztönzése. A sikertől azonban nem választható el a munkát irányító vezetők rátermettsége, a társadalom érdekeit egy percre sem mellőző felelősségérzete. Mindez elmondható Josef Cízekről is, akinek köztársasági elnökünk az idei május 1 előestéjén a prágai várban a Szocialista Munka Hőse megtisztelő címet adományozta. SOMOGYI MÁTYÁS azért egy fiatal lány egész nap ül a gázláng mellett, előtte tálkában színes üvegtörmelék, egy drótra felhevitett fehér üveget szúr, addig forgatja, formálja a láng fölött, amíg korona nagyságú korong lesz belőle, majd ráhelyez két- három színes üvegdarabkát, tovább heviti, nyomkodja, formálja, a műveletet megismétli, félreteszi a félig kész müvet, mert még sok kéz érintése szükséges hozzá, hogy megvehessük és a hajunkba tüzzük a divatos csatot. Nem könnyű munka ez, s esztétikai érzéket', kézügyességet is kiván. Olyan munka ez, amit nem lehet gépesíteni, még az olyan egyszerű műveleteket sem, mint amilyen a gyöngyfűzés. Képzeljék el, hogy soksoros apró gyöngyökből álló nyakláncot is kézzel fűzik! xxx Milyen bizsu divatos ma? Divatos a fémlánc valamilyen fityegővei (lehet virág, gyümölcs); az apró többsoros üveggyöngysor (több színű - pl. rózsaszín-piros, a kék, a lila, a sárga különböző árnyalatai), a különböző nagyságú igazgyöngy, a kristály, a fújott gyöngy; a kombinált (pl. zöld igazgyöngy és fém) a sodrott lánc (lila, fehér, fekete színkombináció), a függők, a gyűrűk (amelyek a „megtévesztésig“ emlékeztetnek az aranyékszerre), és divat a homlokdísz (amit régen talán hajszoritónak neveztek) azonkívül divat a csipkedísz és divat a művirág (ruhán és hajban) és a strassz - még fürdőruhán is! xxx Minden harmadik évben rendezik meg a nemzetközi bizsukiállítást Jablonec nad Nisou-ban. (Az első 1965-ben volt.) A kiállított ékszereket (hiszen van köztük komoly • így készül a hajcsat (A szerző felvételei) értékű egyedi darab is ) az idén 15 tagú nemzetközi zsűri bírálta el, s aranyéremmel, illetve elismerő oklevéllel jutalmazta a legszebbeket, figyelembe véve eredetiséget, esztétikai értéket, a kidolgozás színvonalát. Negyvenhárom aranyérmet osztottak ki (ebből itthon maradt 26), és a 97, elismerő oklevéllel jutalmazott tervező, illetve gyártó közül 52 volt hazai. A csehszlovák bizsukészítés a kiosztott 140 aranyérem és elismerő oklevél közül több mint felét (78) kapta. De talán még több érmet is meghagyhattunk volna magunknak, mert végignézve a kiállítást, az ami igazán szép volt, arról kiderült, hogy mind hazai készítésű. Szép, és - ez lényeges - olcsó! S a jabloneci bizsut semmilyen külföldi cég nem múlja felül. Aki látta a kiállítást, nekem ad igazat. xxx Utóirat és egy jó tanács a nőknek: Három év múlva ismét lesz Jablonecban bizsukiállítás és ismét érdemes lesz megnézni. Fogadja meg minden nő a tanácsot: ha férfikísérettel megy, úgy a férjet ültesse le az étteremben, a szabadtéri színházban, divatbemutatón, vagy a gyöngyökbe öltözött, üvegkalitkában táncoló lányok előtt, s egyedül induljon kiállítást nézni. Ha nem Így tesz, minduntalan azt hallja majd, hogy „hiszen itt nincs semmi érdekes, mindenütt csak gyöngy, gyöngy gyöngy..." KOPASZ CSILLA
