Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-28 / 4. szám
incs sportesemény, amely nagyobb érdeklőik ■ dést váltana ki,mint a labI darúgó-világbajnokság. A földkerekség legelter- I jedtebb sportjában B 1930 óta rendeznek világbajnokságot, tavaly került sor a tizenkettedikre, s mindezidáig nem tudjuk, melyik ország kapja meg az 1986. évi VB rendezésének jogát. Ezt a lehetőséget a FIFA még jóval a spanyolországi MUNDIAL előtt Kolumbiának kínálta fel. Ez az ország sokáig Ígérte is, hogy mindenben eleget tesz a FIFA követelményeinek. Akkor még azt gondolták az ottani szakértők, hogy első és egyben utolsó lesz a 24 válogatott részvételével sorra kerülő spanyolországi világbajnokság, az eredeti 16 szereplővel pedig állami segítséggel el tudták képzelni a lebonyolítást. Azután következtek a VB selejtezői. Kolumbia, Uruguay és Peru válogatottjával közös csoportba jutott. Az ország vezetői csak abban az esetben helyezték kilátásba a kellő anyagi támogatást, ha a válogatott kivívja a VB szereplés jogát. Ez eleve lehetetlennek látszott. Nem sikerült még a MUNDIALITO-győztes Uruguay- nak sem, hanem a várakozással teljesen ellentétben Peru utazhatott csoportelsőként Spanyolországba. A FIFA vezérkarának megtetszett a VB 24 részvevővel való megrendezése. Kolumbia új elnöke józan mérlegelés után olyan kijelentést tett, hogy az ország anyagi helyzetére való tekintettel le kell mondani az 1986. évi VB megrendezéséről. így is történt. A FIFA tudomásul vette a tényt és kezdődtek a találgatások. Abban minden vélemény megegyezett, hogy a rendező csakis az amerikai földrész valamelyik állama lehet. Eleinte szinte kizárólag Brazília mutatott óriási érdeklődést a kínálkozó lehetőség iránt, de azután a FIFA által kijelölt időpontig még Mexikó, Kanada és az Egyesült Államok is bejelentette rendezési szándékát. Tehát annyi már biztos, hogy e négy ország valamelyike lesz a XIII. labdarúgó VB házigazdája. Brazília és Mexikó ilyen lehetőséget egyszeregyszer már kapott, a másik kettő még nem volt a világbajnokság rendezője. HOGY IS VOLT EDDIG? Mint említettük, első alkalommal 1930- ban, s eddig utoljára 1982-ben rendezték meg a labdarúgó VB-t. A következőkben szemléltetjük a VB-rendezések eddigi történetét. a játékot, a szórakoztatást többre tartják a kimondott eredményességnél, bár ezen a téren is nagyon sokat változott a helyzet azóta, hogy egyre szaporodnak a brazil válogatott mérkőzései az európai csapatokkal. Brazíliában találhatjuk a világ legnagyobb futballstadionjait, amelyek közül a híres Maracana [nézőterén 200 000 néző fér el, de a Sao Paulo-i Morumbi stadion lelátóin is 150 000 szurkoló foglalhat helyet. Az olyan futballpályák összességének befogadóképessége, ahol világbajnoki mérkőzést lehet lebonyolítani, csaknem egy milliót tesz ki. A dél-amerikai szövetségek támogatása is hathatós, s nem utolsó sorban az is nyomhat a latban, hogy a FIFA elnöke, akinek kétségtelnül nagy a tekintélye, brazil... AMI MÁS MEGOLDÁST IS JELENTHET A FIFA négytagú bizottságot jelölt ki, amelynek egy-egy tagja nyugatnémet, Lengyelország válogatottja, amely mostoha körülmények között készült a MUN- DIÁL-ra, s végül annak egyik legkellemesebb meglepetésévé vált. Egyetlen vereségét a későbbi világbajnoktól szenvedte el, de a bronzérmes helyosztón csakúgy sikeres volt, mint az 1974-ben, az NSZK-ban sorra került VB-n HOL LESZ A XIII. LABDARÚGÓ VB? olasz, svájci és argentin. Az NSZK, Olaszország és Argentína válogatottja általában olyan játékerőt képvisel, hogy a mindenkori VB esélyesei között emlegethessék. így azok képviselői bajosan akarják azt, hogy országos válogatottjuk az oroszlán barlangjába, vagyi Brazíliába tartson. Az ottani környezet aligha lenne kedvező bármelyik európai csapat számára is. Azonkívül eddig minden VB- rendezö csak egy alkalommal kapta ezt a megbízatást. A brazil kormány a legutóbbi értesülések szerint nem Ígért anyagi támogatást a VB lebonyolításához, az ottani gazdasági helyzet erre nem ad reális alapot. Mivel a legutóbb 1950-ben volt Brazíliában világbajnokság, az akkori színhelyek alapos felújításra szorulnak. Mexikó húsz évvel később volt világ- bajnoki házigazda, stadionjainak összesített befogadóképessége lényegesen szerényebb, de modernségükhöz kétség nem fér. Az esetleges felújítás is kevesebbet emésztene fel, mint Brazíliában. Év SZÍNTÉR Európa Latin-Amerika Világbajnok 1930 Uruguay Uruguay 1934 Franciaország Olaszország 1938 Olaszország Olaszország 1950 Brazília Uruguay 1954 Svájc NSZK 1958 Svédország Brazília 1962 Chile Brazília 1966 Anglia Anglia 1970 Mexikó Brazília 1974 NSZK NSZK 1978 Argentína Argentína 1982 Spanyolország Olaszország Európa tehát hét, Latin-Amerika mindössze öt alkalommal volt a VB házigazdája, s míg a dél-amerikai csapatok valahány latin-amerikai színtéren világbajnoki címet szereztek, addig Európában egy földrészen kívüli együttesnek, a brazilnak sikerült aranyérmesnek lennie. Eddig hat világbajnok akadt, s hiába együttes csúcstartó a világbajnoki címek számában Brazília Olaszországgal együtt, az egyetlen olyan állam, amely házigazda létére nem tudott első lenni a világbajnokok közül. AMI BRAZÍLIA MELLETT SZÓL Brazília fogalom a labdarúgás világában. Együttesét mindig és mindenhol szívesen látják, mert a látványos futball igazi képviselője. Azt is megbocsájtják nekik a szurkolók, hogy olykor magát Az Egyesült Államokban és Kanadában csak ízlelgetik a labdarúgást. Az utóbbinak legalább annyi az előnye a gyakorlatban, hogy a Montreal-ban lebonyolított nyári olimpia keretében labdarúgó-tornát is rendeztek. Nem valószínű, hogy e két utóbbi esetben túl nagy problémát okozna az állami, vagy egyéb dotáció. Emellett óriási motiváció az a tény, hogy a rendező [állam csapata- tekintet nélkül arra, hogy előbb valaha is szerepel-e a világbajnokságon, vagy sem, illetve az erölistán előkelő helyet foqlal-e el - erönyerőként, vagyis selejtező kötelezettség nélkül vehet részt magán a világbajnokságon. Mi tagadás, az említett európai élcsapatoknak, a közönség részéről megnyilvánuló viselkedése szempontjából Kanada, az USA, sőt Mexikó is elfogadhatóbb volna, mint éppen Brazília. Ml LESZ A KÍNÁLATTAL? Azt talán mondanunk sem kell, hogy a FIFA teljes szigorral biráltatja felül, vajon a négy jelentkező ország maradék nélkül eleget tud-e tenni a támasztott követelményeknek, mégpedig a színterek, az összeköttetés, a biztonságos lebonyolítás szempontjából. A négy említett szakember véleményezi a FIFA-kér- döív alapján a tényleges helyzetet és megteszi a javaslatát. A FIFA végrehajtó bizottsága azután Stockholmban május 20-án dönt az 1986. évi labdarúgó-világbajnokság megrendezésének végleges odaítéléséről. Legfőbb ideje, hiszen hamarosan el kell készíteni a selejtezők beosztását, ami ezentúl még kevésbé ígérkezik könnyűnek, mint eddig volt. A spanyolországi MUNDIAL tapasztalatai, s főleg eredményei alapján nemcsak Európa és Dél-Amerika igyekszik legalább annyi helyet kapni válogatottjai számára, mint a legutóbb, hanem Afrika, sőt más földrészek is több együttest akarnak a 24 tagú mezőnybe, mint amennyit a nagyon bonyolult selejtezörendszer nyomán biztosítani lehetett. Láthattuk, mennyi nehézséget okoz a 24 csapattal lebonyolításra kerülő világbajnokság, s a FIFA is jól megfontolja, hol tudják legalább olyan szinten megrendezni, mint azt Hispánia tette. Előny, hogy a rendező ország válogatottja föltétlenül ott lehet a világbajnoki mezőnyben, de ez az előny 24 csapat részvételével korántsem olyan nagy, mint előbb a csupán 16 válogatott szereplése mellett volt. Ami stílszerü a házigazda szerep odaítélésében: Brazília válogatottja első alkalommal 1958-ban lett világbajnok, s akkor a házigazda Svédország volt, s éppen annak együttesével játszotta a Pelét már szerepeltető brazil együttes a győztes döntőt. Most Észak-Velencéjé- töl várja Havelange, de talán egy emberként egész Brazília, hogy ott mondják ki számára a boldogító igent! A labdarúgó világbajnokságok jövője szempontjából nagy horderejű az az edzői konferencia, amelyet január 11-14 között Splitben tartottak. Ezen csaknem félszáz olyan edző vett részt földrészünk országaiból, akiknek nagy beleszólásuk van az egyes válogatottak felkészítésébe, az utánpótlás nevelésénél, tehát bábáskodnak a következő VB körül is. A Spanyolországban legsikeresebb csapatok szakvezetőinek beszámolói jól kiegészítették azt a képet, amelyet a hallgatók - akiknek zöme ugyancsak megjárta a világbajnokságot - alkottak maguknak, s így a dúsított tapasztalatok fölöttébb hasznosak lehetnek. Az egész VB lebonyolítása értékelésénél olyan tényezőkre mutattak rá, amelyek a következő VB-k szempontjából különösen fontosak. A részvevő válogatottaknak biztosítani kell, hogy minél kevesebbet utazzanak az egyes mérkőzésekre. Azonos tartamú idő álljon rendelkezésre az erők felújítására. A csoportokon belül és egyébként is lehetőleg ugyanakkor kezdődjenek a mérkőzések, s így is elejét vegyék az esetleges spekulálgatásoknak, akkor majd az ellenfelek valóban játszanak, küzdenek, futballoznak és nem elsősorban kalkulálnak. A nyitómérkőzésre sem ajánlatos túlzottan felcsigázni az érdeklődést, mert ez óhatatlanul bizonyos csalódást is eredményezhet és részben rányomja bélyegét az egész folytatásra. Felvetődött a bíráskodás kérdése is. Az volna a legkívánatosabb, hogy a teljes semlegesség figyelembe vételével azonos ország játékvezető-hármasa irányítsa a mérkőzést, de föltétlenül legyenek kellő számban speciális partjelzők, mert még a legjobb játékvezetők sem tudtak partjelzői minőségben valóban kifogástalan teljesítményt nyújtani. Ezekután jöjjön a nagyon várt döntés a következő VB színhelyről! ZALA JÓZSEF m Franciaország együttese a spanyolországi VB leghősiesebb és legváltozatosabb mérkőzését játszotta az NSZK együttesével, sziporkázó, leleményes, eredményes volt a játéka, amelyhez nem járult az elengedhetetlenül szükséges „hadiszerencse“ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetö János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10, telefon: 309, 331-252, 332-301, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében, 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek. 815 80 Bratislava, Jiráskova 5, telefon: 577-10, 532-64. Hirdetési iroda a közületeknek: 815 80 Bratislava, Vajanského nábreiie 15, II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14,70. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként Kős 13,-. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedicia a dovoz tlaőe, 817 59 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. I
