Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-21 / 3. szám
Moszkva. Karlovy Vary, Velence. San Sebastian, Cannes fesztiválközönsége már tetszéssel fogadta. a nemzetközi zsűri pedig elismerésben részesítette azokat a filmeket, amelyeket most nálunk is műsorra tűznek a mozik. Kiváltképpen azok örülnek majd ezeknek az alkotásoknak, akik kedvelik Jaromil Jires. Julij Rajzman, Kovács András. Goran Paszkalje- vics. Hal Ashby, Bertrand Tavernier, Margarethe von Trotta, Maximilian Schell. Carlos Saura, Damiano Damiani és Stuart Rosenberg filmjeit. A január 21 -tői február 17- ig tartó filmszemlén tizennyolc ország huszonegy alkotását mutatják be. Az alábbi összeállítás ebből ad ízelítőt. GOLUZA ÚR Szlovák-jugoszláv vállalkozásban - Zivko Nikolic rendezésében — készült a Goluza úr halála. Egy jelentéktelen könyvelő egy kisvárosba érkezik szabadságra, ahol az unalom, a kíváncsiság egyszeriben ..érdekes embert“ csinál belőle. A kisvárosi társadalom játszani kezd Goluza úrral. Amikor azonban a ..jövevény" meghódítja a város gyönyörű és ..meghódít- hatatlannak" tartott fiatal özvegyét. ellene fordulnak, s halálba kergetik. Az abszurd történetet Ljubisa Samardzic remek játéka avatja igazi élménnyé. EGY VAK LÁNY TÖRTÉNETE Egy tizennégy éves lány a hőse Jaromil Jires filmjének, a Részleges napfogyatkozásnak. A serdülőkorúvá cseperedő Marta váratlanul elveszíti szeme világát. Válságba kerül, nem tud beletörődni helyzetébe, s megbékélni a megváltoztathatatlan ténnyel. NeheCHANCE, A KERTÉSZ Élvezetes vígjáték az-lsten hozta. Mr... című amerikai film, melyben Peter Sellers élete utolsó nagy alakítását nyújtja. írástudatlan kertészt játszik, aki egy idős úr házában a kertet gondozza, s egyetlen kapcsolata a világgal a tévé. Amikor az öreg úr meghal, a kertész tökéletes ártatlansággal csöppen a világba, de egy véletlen baleset Amerika egyik legnagyobb hatalmasságának házába sodorja. Jó modora, elegáns öltözéke hitelessé teszi ottlétét, így aztán együ- gyüsége. a kertészkedésből merített közhelyei ebben a miliőben titokzatosan mélyértelmű bölcsességekké változnak. Ez a rejtély lesz elindítója káprázatos karrierjének, amelynek során groteszk képet kapunk a legfelsőbb körök világáról. Hal Ashby ragyogó szereplőkkel vitte filmre a bizarr ötletet. KONOK IS, ELSZÁNT IS Az olasz bűnügyi filmdrámáknak abba a sorozatába tartozik Damiano Damiani alkotása, a Bankszámla figyelmeztetéssel. amely a krimi izgalmát és fordulatait érdekesen és szervesen kapcsolja össze a mai Olaszország közállapotának, társadalmi-politikai helyzetének elemzésével, bírálatával. Az izgalmas és elgondolkodtató történet központi alakja egy konokul elszánt rendőrfel- ügyeló, aki egy bűnügy kivizsgálása során eljut a legfelsőbb körökig. Hitelesen érzékelteti a film a politika és a bűnözés összefonódását a mai nyugati világban, s azt is. hogy a bűnözés felszámolását csak a kapitalista társadalom alapjainak megszüntetése teszi lehetővé. TÖLGYESSY MÁRIA Jlllllllllllilll A szemle műsorán szerepel Karel Smyczek filmje, a Liliomok és „nagymenők“ is; a képen jelenet az alkotásból (Jirí Kucera felvétele) llllllllllllllll zen viseli el a magányt, a másoktól való függőséget. A látássérültek otthonába kerülve sem képes beilleszkedni a közösségbe, magába zárkózik, s visszahúzódó lesz. Nevelői furcsállják viselkedését, csak egy magnótekercs érteti meg velük a lány különös magatartását. HOLNAPTÓL NYUGDÍJBAN Egy nyugdíjba vonuló vállalati igazgató a hőse Julij Rajzman alkotásának, a Magánéletnek. A férBárki telefonálhat neki. aki nem tud aludni, boldogtalan, megrekedt az élet viszontagságai közt vagy magányában megértő szóra vágyik. És Janek éjjelenként belekerül a legkülönbözőbb élethelyzetekbe, igyekszik segíteni tanácsokkal, akárcsak úgy is, hogy beismeri saját tanácstalanságát. Keresi a részvét, a megnyugtatás szavait, de minden éjjel szegényebb lesz együttérző szókincse. Mert miközben felvállalja a város gondját - saját élete is tönkremegy. Hogyan is tudna hát segítelemzö nőtípusa, egy feminista folyóirat szerkesztője, s történetesen az egyik legkonokabb terrorista nővére. A két nővér alapvetően nem ért egyet a másik magatartásával, tetteivel, ám nem szabadulhatnak egymásról. Juliannét egyszerre terrorizálja a húga és az őt kereső rendőrség, de kényszer- helyzetbe kerül akkor is, amikor Mariannét elfogják és börtönben tartják... A velencei fesztivál díjnyertes nyugatnémet alkotásának hősét a rendező az ismert terroris- tanőröl, Gudrun EnsslinrőlmintázTéli filmszemle fi az élete eddigi értelmét jelentő munka nélkül feleslegesnek, tehetetlennek érzi magát, még túl vitális ahhoz, hogy beletörődjön a semmittevésbe. Most azonban van ideje figyelemmel kísérni embertársait, kezdi észrevenni a családját és barátait. Az életnek számára eddig ismeretlen mozzanatait fedezi fel, s felfigyel környzeté- re is, amelyben eddig nerr, mint ember, hanem mint igazgató élt... Mihail Uljanovot, az alkotás főszereplőjét ősszel a velencei filmfesztiválon a legjobb férfialakítás dijával tüntették ki. v KLÁRI ÉS JACQUES SZERELME A második világháború időszakából meríti témáját Kovács András filmje, az Ideiglenes paradicsom. A kiélezett politikai szituáció azonban csak feszültségteremtő háttérül szolgál, hogy kiemelje az emberi kapcsolatok, vágyak, magatartások és a valóság aszinkronját. Szerelmi történet a film, mely egy német fogságból megszökött francia katona és egy magyar asszony tragédiába torkolló szerelmét meséli el. Jacques (André Dussolier alakítja) katonatársaival együtt Magyarországon csaknem idillikus körülmények közé kerül, távol a fronttól, bombázásoktól, élvezve a lakosság együttérzését. Itt ismerkedik meg Klárival (Frajt Edit játssza), az elvált, zsidó származású asszonnyal. A kölcsönös szerelem alakulását beszéli el Kovács András, s a cím és az 1943-ban játszódó történet is jelzi a szerelmesek kapcsolatának jövőtlenségét és a korabeli Magyarország állapotát. A RÁDIÓRIPORTER Éjszaka az éterben a címe Tornász Zygadlo lengyel rendező filmjének. Hőse rádióriporter, aki egy népszerű éjszakai rádióműsort vezet. Rádiótelefon címmel. ni másokon, ha saját maga is egyéni életének zsákutcájában, kapcsolatainak rendezetlenségében vergődik? NÉVTELEN ZENEKAR Négy vidám fickó, egy amatőrzenekar tagjai akarnak nevet és rangot szerezni maguknak a bolgár film története folyamán. Se felszerelésük, se fellépési engedélyük. De sikerről álmodnak, és hol másutt, ha nem a bolgár tengerpart legelegánsabb szállodáiban szeretnének fellépni. Egy kis szerencséjük azért akad, s ha nem is a legimpozánsabb szállóban, de mégiscsak találnak munkát. Könnyed és vidám hangvételű események s a valóság lehetőségei között botladoznak a fiatal zenészek Ljudmil Kirkov filmjében. KÉT NŐVÉR Margarethe von Trotta Ólom- időjének főszereplője korunk jelfa, aki 1977-ben börtönben halt meg. A BÉCSI HENTESMESTER A Bockerer - Franz Antel osztrák rendező munkája - egy jámbor, derék és kedélyes hentesmester története. A cselekmény 1938-ban kezdődik és a második világháború befejezésekor ér véget. Hőse, Bockerer, megveti és utálja a nácikat, s egy bécsi kiadású Svejk makacs és önfejű következetességével állandóan ki is mutatja a megszállók iránti undorát. A legnagyobb erőszak között is megőrzi emberségét, bölcsességét, pedig a világ mindent megtesz azért, hogy betörje, megtörje. De Bockerer nem hagyja magát. Ez a könyörtelenül hiteles film szatirizáló-népies hangvételével többet árul el a háborús Bécsről, mint a különböző adatokkal, tényekkel telezsúfolt történelmi tablófilmek. • A legszebb évei vesztek el Találgatok. Azon töröm a fejem, vajon hány filmszerep mehetett el Béres Ilona mellett, amióta utoljára állt a felvevőgép előtt, öt? Tíz? Vagy csak egy? Ki tudja? A filmlexikon szerint 1961 és 1970 között tizenegy játékfilmet forgatott. Köztük az Esős vasárnapot, Az aranyembert, A kőszívű ember fiait, az Álmodozások korát, az Aranysárkányt, az Egy szerelem három éjszakáját. Aztán beperelte a filmgyárat - és nyert. Megnyerte az igazát, de „elveszítette“ a filmgyári belépőjét. Vajon ki volt a nagyobb vesztes? Béres Ilona, akit mellőztek, vagy mi, akik évek óta nem láthattuk öt a moziban. Mert nem hívták, s ő nem ajánlotta magát. Kiskapukat sem keresett, pedig megtehette volna. De senkinél sem kopogtatott. Várt. Bölcsen, élet- és játékkedvére jól vigyázva kivárta, hogy megtörjön a jég. Hogy nála kopogtassanak. S az idő végül is öt igazolta. Nyáron, több mint tíz év elteltével újra átlépte a filmgyár küszöbét. „Csak úgy liftezett a gyomrom, amikor bementem - mondta röviddel a szerződéskötés után. - örülök, persze, hogy boldogít, hogy megkerestek, de jobb, ha nem iszunk előre a medve bőrére.“ A film, Gazdag Gyula Elveszett illúziók című alkotása, amelynek forgatókönyve Honoré de Balzac regénye alapján íródott, de cselekménye a hatvanas években játszódik Budapesten, már elkészült. Béres Ilona egy ellenszenves, gonosz nőt kelt életre benne, aki meghatározhatatlan státuszt tölt be a felsőbb körökben.- Kérem, ne vegye bóknak, amit most mondok, de én legalább annyira örülök a filmes visszatérésének, mint ön. ÁTTÖRÉS VAGY NEM? Béres Ilona ismét filmezik- Köszönöm, nagyon kedves magától, de nem hiszem, hogy ennek folytatása is lesz.- Hogyhogy?- Egyszerűen nem hiszem, hogy ez lesz az áttörésem. Ahhoz túl kicsi volt ez a szerep. Amit kértek, megtettem, de nem volt sok dolgom a filmben. Volt egy-két jelenetem és szalonképesen kellett mozognom, ennyi az egész. Nem is tudom, milyen leszek a vásznon; a rendező elégedett volt velem, én mégsem vagyok meghatódva magamtól.- Tehát úgy érzi, vissza is került a filmbe meg nem is?- Igen. Eljátszottam egy karakterszerepet és kész. Mondtam én magának a múltkor is, hogy ha valakinek rám lesz szüksége, az majd megtalál. Látja, beigazolódott a szavam. Nem vagyok én eldugva; boldogan élek, s aki kíváncsi rám, az megkeres. Egyszerű az egész, nem?- A folytatás legalább ilyen egyszerű lehet.- Mitől? Ettől az epizódszereptől? Bár igaza lenne. Én nem vagyok optimista. Nincsenek kapcsolataim, s a férjem sem szakmabeli. Kitől várjam hát a változást?- Talán csoda történik és...- Én már nem hiszek a csodákban. Negyvenévesen várjak egy rendezőre, aki hófehér paripán jön értem? Ha tizenhét éves kislány lennék, talán megfordulna a fejemben, hogy eljön egy szép napon, de most? Mire várjak hát?- A még nagyobb lehetőségre.- Nézze, ha kimaradok a filmből, hát kimaradok. Már nem izgat különösképpen. Az ilyen egy-két napos forgatások még ha jók is, szépek is, nem jelentenek kielégülést. És ahogy elnézem a mai magyar filmeket, nem is tudom, lenne-e bennük nekem való szerep. Maga szerint igen? SZABÓ G. LÁSZLÓ ÚJ SZÚ 14 1983. I. 21.
