Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-24 / 25. szám

Csehszlovákja élvonalbeli labda­rúgása első oben 1970-ben szere­pelt Mexikóban az ott rendezett vi­lágbajnokságon. Részvételét akkor nagy várakozás elűzte meg, ám az eredmények, a helyezés arra mu­tattak rá, hogy a szakvezetés túlbe­csülte a válogatóit erejét Az cso­portjából nem tudta kivívni a leg­jobb négy közé jutás jogát s nem­zetközi szakértők az együttest a „részt vettek még“ elv alapján a sereghajtók közé sorolták. Akkor a csoportmérkőzések során A-vá- logatottunk lopott ki a későbbi vi­lágbajnok, Brazília csapatától, idén petSg a junior labdarúgók ugyan­csak MexMíóban sorra került világ- bajnokságán 20 évesnél fiatalabb labdarúgóink együttese a legjobb nyolc közé jutva az elődöntőbe ke­rülésért mérkőzött e korosztály brazil legjobbjaival és ugyancsak 4:1-es vereséggel volt kénytelen elhagyni a pályát, így nem lehetett a döntő csatározások résztvevője. Szerény véleményünk szerint er­re adva volt a lehetősége. A cső- portmencozeseK oso tataiKozo^an válogatottunk 4d)-ás vereséget mért Ausztria legénységére, s ezt iilli n - J If r t-m K~i ■ mx* a Sikert a későbbi ereomenyek is­meretében megállapítva túl nagyra becsülte szakvezetésünk. A Kínai NK csapata ellen kínos-keserves, 3:2 arányú győzelmet aratott még együttesünk, s ezzel csoportjából az argentin csapattal együtt már biztos továbbjutó volt. Azt szakve­zetői is jól tudták, hogy az esetle­ges csoportelsőség a további for­dulóban kellemesebb ellenfélhez juttatja, konkrétabban Lengyel- országgal állítja szembe, nem pe­dig a félelmetes hkú Brazíliával. Az argentinok elleni csoportdöntőre csapatunk felállítását több helyen megvanoztanaK, s vegeneomeny- ben ezért sem nyújtott olyan telje­sítményt, mint azt várni lehetett volna. A csoportdöntó kétségtele­nül jobb csapata az argentin volt, amely azután a lengyelekkel szem­ben is érvényre juttatta nagyobb határozottságát, gólerejét, így ju- főtt a oonrooe. A részvétel nem minden Az elmúlt hét végén érkezett haza Mexikóból junior válogatottunk, s annak szakvezetőt a mexikói szereplést jónak minősítették, sikerként könyvelték el, hogy az együttes csoportjából tovább tudott jutni. Legyen szabad velük ellen­keznünk és újból rámutatnunk arra, hogy csak egy mérkőzésen volt teljesen hatá­rozott együttesünk, mégpedig az osztrá­kok ellen, akik a mezőny leggyengébb csapatának bizonyultak, pontot nem sze­reztek, még a becsületgólra sem futotta képességükből, a 0:10-es gólarányuk roppant beszédes. Igaz. ezúttal koránt­sem volt olyan sikeres Európa labdarú­gása a VB-n, mint tavaly Spanyolország­ban, de ismét figyelemre méltó, hogy a baráti országok válogatottjai közül a legtöbbre megint a lengyel csapat vitte. Egyébként beigazolódott, hogy a nemrég még a labdarúgásban elmaradottnak tar­tott csapatok mériöides léptekkel törték előre, szinte teljesen elérték a legjobbak színvonalát s legalább olyan meglepő eredményeket értek el, mint ilyen orszá­gok felnőtt futballistái tavaly a MUNDIAL- on. A magunk kárán Tizenhárom éve országos válogatot­tunk abban a szerencsés helyzetben volt, hogy kellő időt kapott Mexikóban a MUN- DIAL kezdete előtt az akklimatizálódás­hoz Ugyanezt most 20 évesnél fiatalabb labdarúgóinknak nem biztosították. Nem hinnénk, hogy az anyagialkon múlott vol­na a dolog, mert a puszta részvétel jelentős részesedést biztosít, s legfeljebb annak összege kisebb lett volna, ha ugyan a rendező ország nem vállalja magára az ilyen többletköltségeket. Ma­gához a felkészüléshez személyes ta­pasztalataival a válogatott társedzóje, Hrdlicka is hozzájárulhatott, aki 1970-ben az A-vákjgatott tagjaként megjárta Mexi­kót, a VB-t. Ilyen időszakban ott számíta­ni kell a nagy hőségre, a különböző tengerszint fölötti magasságokban a lég­szomjra, az erők gyorsabb kimerülésére, s mindene mintha más csapatokat job­ban felkészítettek volna, mint a mienket. Nem szabad szem elöl tévesztenünk, hogy nem egy országban sok ilyen fiatal labdarúgót, tehát 20 évesnél fiatalabba­kat számításba vesznek az A-válogatott felállításánál, s nem várják meg, míg előbb a junior korosztályban lesz Európa-, vagy esetleg világhírűvé. Ezért kellene nálunk is a ligacsapatokban a jelenleginél nagyobb mértékben lehetőséget adni e korosztály tehetséges képviselőinek. A sportorvosok is nagy segítséget nyújt­hatnak. Meg tudják állapítani, hogy kinek a szervezete bírja kellőképpen a nagy hőség és szomjúság megterhelését, vagyis a forróság ellenére kik tudnak eleget tenni a modem labdarúgókkal szemben támasztott igényeknek. Fontos a jó kiindulópont Sokan talán abban is látják a mérsé­keltebb szereplés okát, hogy nálunk még nem fejeződtek be a junior VB-ig a pont­küzdelmek, s a válogatott tagjai nem kaptak elég lehetőséget a felkészülésre. Talán azért ringatta magát előre esélyes szerepben a szakvezetés, mert együtte­sünk a gröningeni tornán nagyon sikere­sen szerepreit. A többi között megelőzte Hollandia legénységét is. Ott azonban csak 20 perces találkozók megterhelését kellett a játékosoknak vállalniuk, igaz, napjában nem egyszer, s végül az ellen­felek a junior VB-n zömmel erősebbek voltak, mint az a hat európtai tizenegy, amely szereplésre volt hivatott Mexikó­ban: Csehszlovákia, Lengyelország, a Szovjetunió, Hollandia, Skócia és Ausztria. Pillantsunk előre Mint ismeretes, a FIFA Mexikót bízta meg azzal, hogy 1986-ban az eredetileg kijelölt házigazda, Kolumbia helyett ren­dezze meg az újabb MUNDIAL-t, a kö­vetkező világbajnokságot. Mexikó az első ország, amely másodszor lehet világbaj­noki házigazda. Ez kétszeres előnnyel jár: együttese selejtező-kötelezettség nélkül lehet a legjobb 24 válogatott között a döntő csoportban. Föltétlenül megtalál­ja anyagi számítását is. hiszen már a ju­nior VB-n is minden eddigi érdeklődést felülmúlt a látogatottság. Mexikóban te­hát néprszerű a futball, feltehetően min­dent megtesznek majd a sportszerű lebo­nyolítás érdekében. Kérdés, A-válogatottunk ki tudja-e vív­ni a világbajnoki szereplés jogát, ami 1970-re elődjeinek és 1983-ra a junior korosztály képviselőinek sikerült. Csak 1984 tavaszán ejtik meg a világbajnoki selejtezők sorsolását, hogy azután az Európa-bajnokság nyolcas döntője után megkezdődjenek a küzdelmek a mexikói szereplés biztosításáért. Annyi már most kétségtelen, hogy is­mét 24 lesz a döntő csapatainak a szá­ma. A mexikói házigazdák azonban nem azt a megoldást ajánlják, mint amilyen tavaly Spanyolországban volt. Ott ugyanis hat alapcsoportból egyenként két-két vá­logatott jutott a középdöntőbe, s ott négy háromtagú csoportban folytatták, majd a csoportelsők jutottak a legjobb négy közé. Mexikóban úgy szeretnék, hogy ismét négy alapcsoport legyen, de egyenként hat résztvevővel, körmékózé- sek formájában, mindenki minden ellen­felével küzdene, s az elődöntőbe csak a csoportok első helyezettjei jutnának. Havelange, a FIFA elnöke is jelen volt Mexikóban a junior VB-n, s állítólag ez a javaslat megtetszett neki is, de a döntés joga nem csupán az övé. Labdarúgásunk szakvezetését egyelő­re közelebbi célok foglalkoztatják. A-vá­logatottunk szinte azonos helyzetből megpróbál csoportelső lenni, hogy jövőre Franciaországban részt vehessen a nyol­cas döntőben. Ezt annál is inkább elvárja tőle a hazai labdarúgó-közvélemény, mert a legutóbbi EB-n, amely már nyolc résztvevővel került sorra, a házigazda Olaszország előtt, de az aranyérmes NSZK és az ezüstérmes Belgium mögött a harmadik helyet szerezte meg, míg 1976-ban, Jugoszláviában az EB négyes döntőjében aranyérmes volt az NSZK, Hollandia és a házigazda csapata előtt. Jövőre a nyári olimpia keretében ismét sorra kerül az olimpiai labdarúgó-torna is, s azon Csehszlovákia együttese a védő jogán, selejtező-kötelezettség nélkül ve­het részt. Egyelőre csak felelős edzője van úgynevezett olimpiai csapatunknak, Hadamczyk, a Bánik Ostrava volt edzője személyében. Azt még aligha várhatjuk, hogy az EB döntőjébe esetleg bejutó válogatott soraiba beválogatják a mexikói junior VB-t megjárt labdarúgóink egyné- hányát, de az olimpiai csapatban már szóhoz juthatnak. Méginkább lehetőség kínálkozik szereplésükre a világbajnoki selejtezőkben. Egészen biztos, hogy 1986-ban sok ország színeiben lehet majd találkozni olyan labdarúgókkal, akik idén megjárták a 20 éveseknél fiatalab­bak világbajnokságát. Akik most ott vol­tak, igyekeznek három év múlva is oda jutni, s akkor kapóra jön minden tapasz­talat, megfigyelés, amelyre most szert tettek. Megjön az étvágy Nyilvánvalóan nagy feladat lesz a FIFA számára igazságosan megállapítani, me­lyik földrészről hány csapat szerepel­het majd az 1986. évi MUNDIAL-on. Azt már most biztosra vehetjük, hogy első­sorban Európa kárára szeretné egyre több más kontinensről való válogatott megszerezni a világbajnoki szereplés jo­gát. Indok van elég. Csak egy pillantást kell vetni a tavalyi MUNDIAL és az idei junior világbajnokság eredményeire. Az is előfordulhat, hogy Európából csak a selejtező-csoportok győztesei juthatnak majd el Mexikóba, míg tavaly a hét cso­portelsőn kívül hat olyan válogatott is ott volt a legjobb 24 mezőnyében, amely a csoportelső mögött a második helyen végzett. Ebből a szempontból igazi kü­lönlegesség volt az úgynevezett cseh­szlovák csoport, amelybe együttesünkön kívül az angol és a francia válogatott is csak VB selejtező-csoport második rang­soroltjaként jutott. Az UEFA csakúgy, mint a FIFA, idő­pont-nehézségekkel is küzd. Ezért is meglepő, hogy a világbajnoki selejtezők­nél nem veszik számításba a közvetlenül előbb lebonyolított Európa-bajnokság nyolcas döntőjének lehetóségkínálatát. Persze ahhoz az is kellene, hogy már ezzel a távlati céllal indítsák útjára a min­denkori kontinensbajnoki selejtezőket. Sokan arra mutatnak rá, hogy túl nagy idő a két világbajnokság között eltelő négy év. Nekik vigasztalásul csak annyit, hogy jövőre, vagyis nem világbajnoki pá­ros évben Európa-bajnok nyolcas döntő lesz, és várhatólag az olimpiai labdarú­gó-tornán is Európa labdarúgása játssza a prímet, majd a következő páros eszten­dőben, vagyis 1986-ban a közép-ameri­kai Mexikóban megint világbajnokság lesz. Eddig a földrészünk határain túl rendezett világbajnokságokon európai csapat még nem szerzett világbajnoki címet. Ugyanez fordított helyzetben vi­szont egyedül Brazíliának sikerült, amely megint elküldte Európába a VB-re készü­lő csapatát, egyrészt erőfelmérés miatt, másrészt azért, hogy megünnepelje az 196:1. évi VB-döntö 25. évfordulóját. Ak­kor Svédországban a brazilok szereztek világbajnoki címet. Moravec (bal­ról) az Inter fia­tal csatára, aki a tavaszi idény folyamán ka­pott helyet a fe­kete-sárga együttes csa­társorában és fokozta annak gólerösségét. Kár, hogy nem figyeltek föl rá korábban, helye lehetett volna a junior VB-n szereplő válo­gatottban (Vojtiáek felvétele ZALA JÓZSEF $ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommurvsta Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő Szarka István és Csetó János, szerkesztőség 815 81 Bratislava. Gorkého 10. telefon 309. 331-252. 332-301. szerkesztőségi trtkárság 550-18 gazdasági ügyek 506-39 Távíró 092308 Adminisztráció Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében 815 80 Bratislava Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava. Jiráskova 5. telefon 337-823. 337-825. Hirdetési iroda a közie­teknek: 815 80 Bratislava. Vatanského nábrezie 15 II emelet, telefon 551-83. 544-51 Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kcs 14.70. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként Kcs 13.-. Terjeszti a Postai HirlapszoJgalat. előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS. Ústredná expedicia a dovoz tlace 813 81 Bratislava Gottwaldovo námestie 6 Jelenet a Csehszlovákia-Brazília mérkőzésről, amely a junior labdarúgó VB-n csapatunk* búcsútalálkozóját jelentette. Kopca buktatta Bebetet, aki fájdalmas arccal terül el a földön. A játékvezető viszont figyeli a jelenetet (ŐSTK felvétele) ■4

Next

/
Thumbnails
Contents