Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-17 / 24. szám

A hét vicce Az ifjú házasok szobát foglalnak egy szállodában.- Egész hétre szeretném kivenni a szobát - mondja az ifjú férj.- Szerencséje van, hölgyem - mondja a szálloda- portás az asszonykának. - Az úr rendszerint csak egy éjszakára szokott megszállni. TÁRGYILAGOS A bíró bizalmasan közli kebel­barátjával:- Él tudod képzelni, mennyire elterjedt nálunk a korrupció? Teg­napelőtt, közvetlenül a tárgyalás kezdete előtt, a vádlott ügyvédje ezer dollárt adott nekem. Mit szólsz hozzá? Azután pedig a ká­rosult ügyvédje ezerkétszáz dol­lárt nyomott a markomba. De én nem vagyok olyan ember, aki haj­landó elfojtani a lelkiismerete sza­vát, és részrehajlóan vezetni a tár­gyalást. Ezért visszaadtam a káro­sult ügyvédjének kétszáz dollárt, hogy teljesen elfogulatlan marad­hassak! Vízparti idill (Vladimir Plavlík rajza) KECSEGTETŐ- Van már terve az első napra, amikor büntetése letöltése után szabadlábra kerül? - kérdezi a börtönigazgató.- Két tervem is van: egy bankfi­ók és egy ékszerüzlet. Autójelzések kislexikona ABC - Tanulóvezető, az autó­iskola első osztályából. BAB - Biogáz meghajtású ko­csi. Az üzemanyagot a vezetőnek kell főze­lék formájában elfo­gyasztania. BAC- Vigyázat! Karambolve­szélyes. Vele az össze­ütközés kerülendő. BAD - Strandkocsi. Egyaránt közlekedik az úton és a vízben. BAJ - Méghozzá nem is kicsi, ha benne ül a rendőr és valami szabálytalansá­got észlel. BAK - Keresi a nőnemű ko­csit. Nem tudják, annak milyen a jelzése? BAL - Szembejövés veszé­lyes, mert az ellenkező oldalon közlekedik. BAR - Ebben a kocsiban az utasoknak üdítőket is felszolgálnak. BBC- Az angol rádió riporter­kocsija. ZAB - Üzemanyag-takarékos kocsi. Két lóerős, ben­zint nem fogyaszt. Üzemanyaga abrak. Az utakat nem olajjal szennyezi. ZVB - Óvatosan előzzük! - A Közbiztonsági Tes­tület kocsija. Tipary László GOND Az autóvezető-tanfolyamon így sopánkodik valaki:- Úristen mennyi mindenféle szabály van! Egy emberélet sem elegendő ahhoz, hogy az ember valamennyit megszegje! UDVARIASSÁG A vonatfülkében minden szür­késkék színű a cigarettafüsttől: három ember szünet nélkül pöfé­kel. Belép még egy utas és udvari­asan megkérdezi:- Nincs kifogásuk az ellen, ura­im, ha én nem gyújtok rá? NEM EGÉSZEN- Mi történt velem? - dünnyögi a műtét után magához térő beteg.- Autószerencsétlenség érte és megoperáltuk.-Tehát most kórházban va­gyok?- Igen, nagyobbrészt! MODERN MAMA Az ifjú férj kéthetes fiát pelen- kázza, s szemrehányóan mondja ifjú feleségének:- Szivecském, egyszer igazán te is tisztába tehetnéd a gyereket!- Te szívtelen - hüppög az asz- szonyka. - Azt akarod, hogy a ci­garettafüst csípje a szemecs- kéjét? ROSSZKOR Egy gazdasági társulás elnöke a tagok rovására igen sokat kere­sett. Emiatt végül is lemondásra kényszerítették. Az elnök, miután lemondott, így szólt:- A szamarak, most csapnak el, amikor már a tagságnak is kezd­tem keresni! AZ ELETBOL HOZTAM... Három gyöngyszem közéle­tünkből: 1. így nem jutunk előre, elv­társak. Vegyék már észre, hogy két vágányon őrölnek... 2. Kérem, ez így nem megy. Itt senki sem fog Kanasztát járni... 3. Ebben a témában leg­alább kétféle megoldás van. Vagy, hogy szebben fejezzem ki magam, kétféle diverzió lé­tezik! * * * Morbid magyarnóta: Üveg­szemet örököltem az édes­apámtól ... Perspektíva: Lesz még sző­lő, lesz még lágy fekély... Nyelvbotlás: Most pedig fel­kérem Kiss kartársat, hogy az apró állatok nevében adja át a díjakat... Még nyílnak a völgyben a kerti vendéglők... Hajnalban: Most pedig fel­kérem a tisztelt vendégsere­get, hogy egészségemre ürít­sék ki a lakásomat! Barátom vallomása: az alko­hol kis adagban orvosság, nagy adagban gyógyszer... Pesszimista sóhaj: én már csak akkor tudom, hogy férfi vagyok, amikor reggelente - borotválkozom... Sz. J. Szöveg nélkül (Lubomír Kotrha karikatúrája)- Megőrült, miért festi a grafikont egé­szen a pla­fonig?-Maga mondta, főnök, hogy nagyszerű munkateljesít­ményt pln­gáljak! (Julo Polák ka­rikatúrája) HALLOTTUK (X técjiötb- a, SZÍNHÁZBAN- Hogyan éreztétek magatokat a színházban?- Kezdetben kitünően szóra­koztunk.- S aztán?- Aztán kidobott bennünket az ügyelő... KÖRET NÉLKÜL- Pincér, kérek egy bécsi sze­letet.- Milyen körettel parancsolja?- Egyszerűen sima bécsi szelet legyen. Ugyanis az asztal lába alá akarom rakni, hogy ne dülöngéljen annyira!- Mi a baj, anyuskám? . - Csöpög a vízcsapom, kérem.- Akkor hívjon mást, én csak olyan melót szeretek, ahol legalább egy ötszázast vághatok zsebre! (Lubomír Nikolíni rajza) Miniatűrök Az elsős László (a Lacika ellen tiltakozik) fülig sárosán és persze feslett cipőtalppal vető­dik haza estefelé. Édesanyja kétségbeesetten csapja össze a kezét:- Hogy nézel ki már megint? Mit csináltál a cipőddel?- Fociztunk. A „béseket“ úgy elpüföltük, hogy meg sem nyikkantak! - válaszolja a fiú nem titkolt büszkeséggel.- Megint az az átkozott foci, mindig az a foci, - kesereg Anyu, - én mondom neked, hogy ha még egyszer szétrú­gott cipőben jössz haza, nem kapsz többet és mezítláb fogsz járni... László jóízűen felkacagott:- Ugyan, Anyu, ne viccelj... A szocializmusban nem jár mezítláb senki... Én sem lehe­tek kivétel! Jencike a hatodik emeletről jó haverom. Igaz, hogy csak ötéves, de a világ dolgairól máris megfellebbezhetetlen nézeteket vall és ezeket min­dennel és mindenkivel szem­ben meg is védi. Szakállas böl­cseket megszégyenítő filozófiával vette tudomásul, hogy az Anyu otthagyta őket és elköltözött ahhoz a szem­üveges mérnök bácsihoz, aki olyankor látogatta meg őket, amikor az Apu pár napra eluta­zott.- Ezentúl a nagyi fog nálunk lakni, ő fogja gondunkat visel­ni, - mondotta és a rágógumi­ját áttolta a szája másik sar­kába. A minap a garázs előtt a ko­csimmal bíbelődtem, amikor Jencike leült a pótkerékre.-Az Apu új ruhát vett ne­kem, meg magának is.- Hát ez pompás, - örven­deztem, - egészen fess kis srác lesz belőled.- Az Apu nem azért vette az új ruhát, hogy fess legyek, - mondta a maga nyugodt, megfontolt módján.- Hát akkor miért? - érdek­lődtem.- Az Apu azért vette az új ruhát nekem meg magának is, mert nősülni fogunk, - vála­szolta Jencike és tekintete el­gondolkozva pásztázta a pót­gumi cirádáit.- Nősültök...?- Igen. Az Apu azt mondta a nagyinak, hogy el kell ren­deznünk az életünket és meg kell nősülnünk.- S aztán kit vesztek el?- Hát ezt én nem tudom... De az Apu azt mondta, hogy olyan stramm anyukám lesz, aki minden este mesélni fog nekem az ágyban. Akkor ő olyan jó'lesz, mint Ildi az oviban, mert ő is mesél nekem, amikor ebéd után lepihenünk. Én majd őt veszem el nemso­kára ... AGÓCS VILMOS

Next

/
Thumbnails
Contents