Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-10 / 23. szám

M. % JSZÚ 17 3. VI. 10. TUDOMÁNY TECHNIKA A BIOTECHNOLÓGIA NEM UTÓPIA A civilizáció, amelyet az ember a természettudo­mányi ismeretek felhasználásával létrehozott, ké­nyelmesebbé, tartalmasabbá, színesebbé tette az életet. Olyannyira, hogy mindezekről már nem is képes lemondani, inkább keresi a civilizációval együttható bizonyos negatív jelenségek megszün­tetésének az útját-módját. Sót, rákényszerül erre, mert a környezetszennyeződés fokozódása veszé­lyezteti az élővilágot, benne az ember létét. A nép- szaporulattal párhuzamosan növekszik az élelmi­szerszükséglet, ugyanakkor az élelmiszeripari ter­melés alapját képező mezőgazdasági termelés fej­lesztésének tartalékai kimerülöben vannak. De ta­lán a legfőbb gond, hogy a kőolajból - amelyből az egész technoszféra táplálkozik - a mégoly takaré­kos fogyasztás mellett is csupán néhány évtizedre való tartalékok vannak. Gyógyír a világ száz bajára Ebből a bűvös körből a biotechnológiai eljárások bevezetése jelent kiutat. Ezek lehetővé teszik az emberiség számára, hogy hozzáférjenek nagy tö­megben előforduló, megújítható energiahordozók­hoz és olcsó nyersanyagokhoz. Ilyen a hagyomá­nyos energiahordozóktól eltérő, levegőből nyerhető szén és a mikroorganizmusok gyors elszaporosá- sából keletkező nyersanyag. nul kisajtolható, ha enzimet, vagyis olyan fehérjét kevernek hozzá, amely az élő sejtekben végbeme­nő anyagcserefolyamatot serkenti. A kipréselt lé azután gyorsabban is erjed. Papint tartalmazó en­zim hozzáadásával megakadályozható, hogy a pa­lackozott sör egy idő után zavaros legyen, s tovább tárolva elveszítse habképző tulajdonságát. Most szerte a világban kutatásokat végeznek olyan enzim előállítására, amely a keményítőből kivonná a cukrot, s olyat, amely a cellulózt motor­hajtó anyaggá bontaná le. Brazíliában cukornádból, az Egyesült Államok­ban gabonából, cukorcirokból enzim segítségével már régebben állítanak elő alkoholt. Nálunk ez - elméletileg - kukoricából jöhetne számításba, azzal a céllal, hogy ennek az értékes tömegtakar­mánynak a számos összetevője külön-külön máris előnyösebben adható el, mint a kukorica, továbbá a belőle nyert alkohol benzinhez keverve üzema­nyagmegtakarítást eredményez. A huszas, harmin­cas években az üzemanyagba kevert motalkó is alkoholból készült. Jelenleg pedig a benzinárak alig alacsonyabbak, mint az alkohol előállítási ára. Az enzimek iránti kereslet nagy, ezért az előállí­tásukkal foglalkozó külföldi cégek nagy összegeket fordítanak a gyártás fejlesztésére, értékes törzsek kiválogatására, jó tulajdonságaik fokozására. Talajjavító vízszívó polimer A sivatag termővé tételét első­sorban nem is az eső hiánya ne­hezíti, hanem az, hogy a homokos talaj képtelen megtartani a vizet. A sivatagi növények gyökerei na­gyon hosszúak, az altalajban nagy felületet hálóznak be, s ezért a nö­vények nem tudnak szorosan egy­más mellé nőni. Ahhoz, hogy a nö­vényzet sűrűbb lehessen, a felta­lajnak meg kellene tartania a vizet. Allan Cooke angol kutató a megoldást a vizet magába szívó szemcsés, vegyileg semleges és nem mérgező poliakrilamidban látja. Ez a saját tömegénél negy­venszer több vizet szív fel, s a vi­zet addig tárolja a talajban, amíg a növénynek szüksége van rá. Ebben az Agrosoke-nak elneve­zett polimerben és homokban, sőt csupán Agrosoke-ban, vízben és tápanyagokban cserépben is sike­rült növényeket fölnevelni. Az egyiptomi iszmáilíjai mező- gazdasági kutatóintézet 1983 eleji beszámolója szerint a sivatagban Agrosoke-kal végzett féléves kí­sérlet sikerrel zárult. Azt találták, hogy a kísérleti parcellák talajának minden köbméteréhez 3 kg Agro- soke-ot keverve a napraforgó víszszükséglete 65 százalékkal a) A szemcsés polimert beleke­verik a homokba vagy a talajba, b) a vizet magukba szívó szem­csék megduzzadnak; c) az el­raktározott vizet hasznosító nö­vények erős gyökereket eresz­tenek csökkent. Ráadásul a növények nagyobbak voltak, és több levelet fejlesztettek, mint az ellenőrző csoport növényei! (New Scientist) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK A biokémiai reaktor (Fermentor) vázlata, amelyben biomasszából fehérje állítható elő. Alkotó részei: A. oltó tank B. kultiváló tank (fermentor) 1. keverő, 2. a keverő és átviteli berendezés motorja, 3. szűrő nélküli levegővezeték, 4. a szűrt levegő központi vezetéke, 5-6. gázelve­zető, 7. melegítésre szánt vízvezeték, 6-9. sav­es marólúgtartály a savhatás szabályozására, 10-11. mádium-vezeték. (Archív felvétel) Hogyan nyerhető levegőből szén? A napsugárzás hatására a növényekben végbe­menő életfolyamatnak - a fotoszintézisnek köszön­hetően - növényzet borítja be a Föld nagy részét. A növények által belélegzett széndioxid egy részét átalakítják ugyan szerves anyaggá, de nagy része veszendőbe megy. Világszerte kísérletek folynak annak a már meglevő eljárásnak tökéletesítésére, amely a jövőben lehetővé teszi, hogy a növények közvetítésével a széndioxidból szén termelődjék. Nitrogén - ingyen Ebben segít a génsebészet, mert génsebészeti eljárásokkal a molekulákban levő gének tulajdonsá­gai fokozhatók. Genetikai kutatásokkal továbbá olyan növények is előállíthatók, amelyek - sok energiával előállított nitrogén-műtrágya helyett - nitrogént biológiailag, vagyis ingyen kötnek le a levegőből. A biotechnológiai eljárások alkalmazásának óriá­si előnye, hogy bárminemű gyártási folyamatban nem képződnek hulladékok, környezetszennyező gázok, nem keletkezik füst, korom, s a vegyiparral ellentétben ezek az eljárások nem mérgezik a bi­oszférát. Sót, a Cole-Parmer amerikai cég baktéri­umtörzseket tartalmazó konzerveket hozott forga­lomba, amelyek képesek gyorsan felbontani a lég­körbe került mérgező anyagokat. Teendőink - itthon Sok a reánk háruló kutatási, fejlesztési feladat. Ezért a csehszlovák kormány 1982. december 9-i ülésén határozatot hozott a meglevő biotechnoló­giai ismeretek gyakorlati alkalmazására, a kutatá­sok folytatására. 1983-ra feladatul adta az ezzel foglalkozó tudományos intézményeknek, hogy ves­sék papírra elgondolásaikat arra vonatkozólag, hogy a biomasszát miként lehetne a leghatéko­nyabban biotechnológiai eljárásokkal feldolgozni. Ezzel egyidőben tegyenek konkrét javaslatot a fel­dolgozáshoz szükséges félüzemi részlegek létesí­tésére. További figyelemre méltó feladatok: olyan vetésforgó kidolgozása a mezőgazdaság számára, amely alkalmazása révén fokozódik a talajban levő mikroorganizmusok tevékenysége; felkészülés a tejcukor nélküli tej előállítására; a humán- és az állatgyógyászat számára kikísérletezett új antibioti­kumok kipróbálása; a cellulózgyárak mellett teremt­sék meg takarmányéLesztó-gyártás feltételeit, kezd­jék meg a bolerázi keményítőgyárban keletkezett hulladékból a takarmányfehérje gyártását; a bio­technológia fejlesztése során törekedjenek nemzet­közi együttműködésre és egyes szocialista orszá­gokkal munkamegosztás keretében oldjanak meg egy-egy részfeladatot, hiszen valamennyien érde­keltek a fontos, új ismeretek mielőbbi gyakorlati alkalmazásában. KOVÁCS ELVIRA FRANCIA CSILLAGÁSZOK IS ÉSZLELTÉK A HALLEY-T 1982. október 16-án a Mont Palomar-i csillagvizsgálóban észlelték a Nap felé közeledő Halley-üstököst. Megfigyelésüket két, illetőleg négy nappal később megerősítették a Kitt Peak-i csillagvizsgáló munkatársai. Egy francia kutatócsoport szintén ráállt arra, hogy mielőbb észlelje a Halley-üstököst. Ők 1982 október 17-én, majd novem­ber 15-én és 16-án Hawaiiban az új, 3,6 m-es francia-kanadai- -hawaii távcsővel - egy elektronikus kamera segítségével - szin­tén rátaláltak az üstökösre. Sikerült pályájának két pontját is nagy pontossággal meghatározniuk. Ha az 1910. évi észlelések pontosak voltak, figyelembe véve az 1982. évi méréseket, az üstökös az eddig számítottnál 12 órával hamarabb ér el pályájának perihéliumához, vagyis a Nap­hoz legközelebb lévő pontjához. Az üstökösmag átmérője 2-5 km; a bizonytalanság leginkább abból adódik, hogy egyelőre nem tudható: mekkora az üstökösmag albedója. Ez 0,03 s 0,50 között lehet. Hasonló eredményekre jutottak az Égyesült Államok csilla­gászai is. Mindezek az észlelések azért fontosak, mert a Halley-üsttö- köshöz indítandó szovjet, japán és nyugat-európai szondák sikere szempontjából nagyon fontos, hogy mielőbb pontosan ismerjék az üstökös pályáját és magjának nagyságát. (La Recherche) A VIBRÁCIÓ ÉS A LÁTÓKÉPESSÉG Osztrák kutatók megállapították, hogy a mechanikai rezgések­től - vibrációktól - nemcsak a gerincoszlop és némely belső szerv károsodik, hanem a látóképesség is. Az állandóan ható mechani­kai rezgések a látóképességet akár a felével is csökkenthetik. Egy Ausztriában végzett vizsgálat szerint a favágók fele, számos építőipari dolgozó és a vas- és acélipar dolgozóinak 10 százaléka egészségrontó rezgéseknek van kitéve. (Österreichische Arztezeitung) KUTATÓLÉGGÖMB 47 KM-ES MAGASSÁGBAN! Belga kutatók tudományos műszerekkel fölszerelt kutatólég- gömgje nemrég 47 km-re emelkedett, s ezzel magassági csúcse­redményt ért el. A mintegy 1 millió m3 térfogatú ballont a francia űrkutatási szervezet franciaországi ürrepülőteréről bocsátották fel. A ballon hasznos terhe 630 kg volt, ebből 330 kg jutott az ózontartalmat, az ionok gyakoriságát és a finom aeroszolokat mérő műszerekre. A ballon három óra alatt jutott fel ebbe a magasságba, ahol a légnyomás már mindössze 140 pascal (1,4 millibar). Négy órai ott-tartózkodás után a hasznos teher ejtőer­nyőn jutott vissza a Földre. (Frankfurter Allgemeine Zeitung) Az élelmiszertermelést forradalmasíthatják a mikroorganizmusok és azok alkotóelemei, például az enzimek. Azért, mert az összes élő szervezet közül a mikroorganizmusoknak a leggyorsabb az anyagcseréjük, s a leggyorsabban szaporodnak. Ugyanakkor képesek mindenféle szerves anyag létrehozására. Némely mikroorganizmus tizenöt­percenként képes megkétszereződni. Fehérjenye­rés céljából elszaporított mikroorganizmusokból ka­pott tömeg fehérjetartalma például magasabb, mint a sertéshús fehérjetartalma. A Csehszlovák Tudományos Akadémia mikrobi­ológiai intézetének dolgozói kiszámították, hogy 10 ezer darab, egyenként 110 kilogrammos súlyú ser­tésből 200 tonna fehérje állítható elő. Ugyanennyi fehérje 800 tonna erjesztett biomasszából (növény­zetből) is nyerhető. Például savanyú hidrolízissel szalmából. Ráadásul mindennemű takarmány mel­lőzésével körülbelül 7 köbméteres bioreaktorban 300 nap alatt. Az enzimek serkentő fehérjék Biotechnológiai eljárással szinte bármilyen élel­miszeripari alapanyag előállítható, számos hagyo­mányos élelmiszertermelési eljárás pedig korszerű­síthető. Például szőlő, gyümölcs leve maradéktala­Egészségügyi munkahelyek, biológiai laboratóriumok és különböző ipari munkahe­lyek részére szánták a Brnói Chirana konszernvállalat in- novált forrólevegős sterilizá­torait. Az új konstrukció és technológia alkalmazásával csökkent a sterilizátorok gyártásának anyagigényes­sége, 14,5 százalékkal keve­sebb rozsdamentes acélra van szükség, s csökkent a berendezés működési zaj­szintje is. A felvételen Jind- rich Klein látható a HS 32 A sterilizátor hőmérsékleti ér­tékeit méri. (Felvétel: ŐTK - Igor Zehl) «r A A

Next

/
Thumbnails
Contents