Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-03 / 22. szám

Bratislavában a Duna partján húzódó művelődési és pihenöpark nevében ugyan nincs benne, de jóformán minden­ki tudja, hogy - megfelelőbb helyszín híján - területén gyakran kiállításokat rendeznek, s nem is tegnaptól, hanem immár másfél évtizede. Május derekán hazánk közelebbi és távolabbi részeiből, az európai országok mindkét táborából, no meg a tengerentúlról érkeztek ide a szakemberek, mert rátapintottak: Jesz mit kínálniuk, ellesniük vagy megvásárol­niuk a Coneco építőanyag-kiállításon és az ezzel egyidöben rendezett Sympo- mech építőipari kisgépbemutatón. És alighanem mindenkinek megérte eljönni, még ha nem is tartozik a legbeavatottabb szakmabeliek közé. Volt néznivaló bő­ven, s az esetenkénti túl műszaki ízű dolgok valamiben mindig felkeltették a „csupán“ kíváncsi és újdonságokra vadászó ember érdeklődését is. Mert­hogy korszakváltás zajlik az építőanyag­gyártásban, és hogy a befejezési munkák felgyorsítására szolgáló kisgépek „forra­dalmának“ előszele is eljutott hozzánk, az vitathatatlan. Kiállítási sétánk lépésről lépésre mintha emellé sorakoztatott vol­na újabb bizonyítékokat. Keresztmetszet a teljes választék­ból. Többen, az érintett tárca hazai veze­tői közül is, örömmel vették tudomásul, hogy a Conecón a legnagyobb külföldi kiállító a Szovjetunió volt, amely az építő­anyagok teljes választékából hozott ke­resztmetszetre való ízelítőt. Nagyjából ismert, hogy a hatalmas országban mennyire fontosnak tartják az építőipar anyagi-termelési bázisát jelentő építő­anyag-gyártást, de erről egy átfogó képet eddig nem nagyon nyílt alkalmunk látni. Aztán most egy pavilon emeletnyi részén 300 kiállított tárgyba sűrítve egymás szomszédságában találkoztunk az anyag-, költség- és munkatakarékos ter­mékekkel, a hőszigetelési törekvések eredményeivel, vagy a pernye és más hulladékok felhasználásával készülő épí­tőanyagokkal. A Szovjetunióban előkelő helyen van a cementgyártás, s ennek megfelelően hasonló helyet kapott ez a szakágazat a kiállításon is. A többkom­ponensű cementfajták tulajdonságait ter­mészetes és mesterséges adalékanya­gokkal javítják, s e termékek választéká­ból, no meg a cementgyári berendezé­sekből és az energiatakarékos technoló­giákból a látogató is láthatott. Említést érdemelnek az azbesztcement-termékek is, hiszen a világ termelésének több mint felét éppen a Szovjetunió adja, és ami örvendetes e hatalmas mennyiség leg­újabb fajtái már minőségi javulást is sej­tetnek. Arról, hogy hogyan lehet olcsó és hatékony hőszigetelőket találni egy nyersanyagokban gazdag országban, csakis a sokféle színskálában bemutatott különböző gránit-, márvány-, üveg- vagy perlitlemezek tanúskodhattak. S ami mé­reteinél fogva nem fért a pavilonba, an­nak a szabad ég alatt találtak helvet. Miből legyen a nyílászáró? Alumíni­umból. Vágná rá hovatartozását elárulva a Ziar nad Hronom-i SZNF Müvekből bárki, ha csak termékeiken és rajta múlna a válaszadás. Erről próbálták meggyőzni a standjukhoz érkezőket is. Nézzük csak, miről is van szó. Az alumíniumnak a be­ruházások visszafogását követően to­vábbra is van létjogosultsága az építő­iparban, állítják. Igaz, jelenleg takarékos- sági okokra visszavezethetően egyfajta elhajlás tapasztalható ettől az anyagtól, mert előállításának energiaigényessége túl magas. Ebből kiindulva kellett tehát megoldást találniuk. Így jutottak el az ALIO szigetelt nyílászárók kifejlesztéséig. Egyúttal sikerült felszámolniuk a fémab­lakok alapvető hiányosságát, a magas hővezetőképességet, és a próbálko­zásból olyan hazai unikum lett, amely a gumitömítés közé zárt levegő hatékony szigetelésén alapszik. Az építőiparban már régebben elkez­dődött az alumínium és a műanyagok alkalmazása közti harc, amely több fron­ton mindmáig tart. Energiaigényesség te­kintetében a műanyagablak áll jobban, viszont, ha figyelembe vesszük, hogy valamikor mindegyik kicserélésre szorul­hat, akkor a régi alumínium nyilászáróból könnyen újból alapanyag nyerhető visz- sza, a műanyagból azonban nem. Az alumínium mellett szól az is, hogy három- négyszerte szilárdabb és a ziari üzem korszerű sajtolóinak kihasználásával elő­állítása úgyszintén olcsóbb, ami az árban is megmutatkozik. Az ALIO nyílászárók gyártásához tőkés alapanyagra nincs szükség, a műanyagból készülteknél ez nem áll fenn. Ha az összevetésben szá­mításba jön a faablak is, akkor mindhá­igy várta a nézelödőket a Bosch cég. A baloldali kockán felülről a legköze­lebb a Sympomech ’83 aranyérmével jutalmazott elektromos fúrókalapács rom fajta közül az alumíniumból előállított elsősorban pontosságával tűnik ki. En­nek következtében energiaáteresztő ké­pessége jóval a csehszlovák szabványon belül van. Panelházakban lakók igazolhatják, hogy az ablakok minősége nálunk nem kielégítő. Mindössze egyetlen üzem van, ahol első minőségi osztályban is állítanak elő ilyen terméket. S az 2iar nad Hro- nomban működik, nem pedig a turanyi Drevina valamelyik gyáregységében, amelyekből a tömeges lakásépítésben alkalmazott faablakok indulnak útjukra. Igaz, ez utóbbiak gyengébb minőségűek, de háromszor olcsóbbak, mint az alumí­nium nyílászárók. És ma a lakásárak korlátozott szintje miatt nem is várható egy esetleges fa-alumínium „váltás“. Zi- arban ezt tudják, így a jövőben is a város- központok és a magasabb átlagszinvo- nalú épületek kivitelezéséhez várhatják leginkább a megrendeléseket. De azért büszkén hozzáteszik: valamennyi kiállí­tott termékük megvásárolható, előállítá­sukat már megkezdték. Mit tud a „Mini“? Akár az újra terjedő azonos nevű divathullám megannyi meg­nyilvánulása juthat az eszünkbe, amikor választ keresünk erre a kérdésre. Hogy mégis rossz helyen „tapogatunk“, arról bárki meggyőződhetett, amikor néhány percre megállt a magyar standok egyiké­nél, és szemügyre vette a hordozható műanyaghab készítő berendezést. Tö­mege üresen mindössze 25 kilogramm, érthető tehát a „Mini“ fantázianév. Az új, kis teljesítményű helyszíni habosító be­rendezés az építőipar hő- és légszigete­lési, továbbá a szerelőipar hézag- és üregkitöltési, valamint habbevonási fel­adatainak megoldására szolgál. Kifejlesz­tője a Műanyagipari Kutató Intézet. Mű­ködése a következő: a habalapanyag komponenseket dugattyús adagolószi­vattyúk a műanyagtartályokból szívják fel. Az adagolószivattyúkat mechanikus „löket holtjáték-állító“ rendszeren ke­resztül pneumatikus vagy kézi hajtásra átszerelt rezgéskeltő készülék működteti. Ugyanezen szivattyúk a konponenseket csővezetékeken keresztül a pisztoly- szerű keverőfejbe szállítják, ahol ezeket sztatikus vagy mechanikus keverő keveri össze. Ezt tudja tehát a „Mini", amellyel Magyarországon nagyméretű tőkés im­port palackhabok kiváltását is elérték, mert alkalmas az ottani kétkomponensű poliuretánhabok feldolgozására. Díjazott mészégető kemencesor. Méretei szinte lehetetlenné teszik, hogy ilyen kiállításon külön bemutassák. így mindössze modellen láthattuk a prerovi gépgyár kristályvázával jutalmazottmész- ’ égető kemencesorát. Nem kell kimon­dottan szakmabelinek lenni ahhoz, hogy tudjuk: a mész az építőiparban pótolha­tatlan. Azonban minőségére szerteágazó követelményeket támasztanak, mindig attól függően, mire használják majd, de ennek eldöntése már szakavatott ismere­teket követel meg. A prerovi gépgyár a mészelőállító beruházási egységek je­lentős termelője hazánkban. Egyszerre többféle technológiai rendszert is fel tud kínálni megrendelőinek, akik saját szük­ségleteiknek megfelelően választhatnak. A díjazott berendezés egy korszerű ke­mencerendszer továbbfejlesztett változa­ta. Az innováció lényege abban van, hogy az eddigi mészköelőmelegitő helyé­re tökéletesebb hőcserélő került, amely a jól bevált höcserélési elv alapján dol­gozhat, de a gáz így jóval magasabb hőmérsékleten hatol a mészkő rétegeibe. Ezért a forgókemence hossza arányosan lerövidíthető, amivel csökken a hőveszte­ség és a berendezés méretei is kisebbek lesznek. Ezek után már hozzáfűzni is sok lenne, miért kapott kristályvázát a prerovi gépsor. Három cég az élvonalból. A rendez­vény Sympomech részén a mérleg nyel­ve egyértelműen a nyugati cégek oldalá­A Rhodipor vakolat egyben hőszigete­lő. Alkalmazását a gyakorlatban is vé­gignézhettük ra billent, amiről a kiállító szervezetek megoszlása is tanúskodik: a 130 közül egy híján száz a nem szocialista orszá­gokból érkezett. így nincsen abban sem­mi meglepő, ha az élvonalbeli építőipari kisgépek nyomába eredve, éppen e cé­geknél kaptunk legtöbbször választ arra, mivel és miként valósítható meg napja­inkban a befejezési munkák gépesítése. Első megállónk a sokak által ismert Bosch cég szabad ég alatti bemutatóján volt. Tucatnyi elektromos fúrókalapácsot láthattunk itt egyszer működés közben, másszor a kőkockák furataiba helyezve. Közülük az egyik, mindössze két kilog­ramm tömegű, de 450 watt teljesítményű; aranyérmet szerzett. Legtöbb helyen fú­róként tüntették fel, annyira hasonlított e szerszámra. Előnye, hogy használata­kor a kezelő erőkifejtése nélkül, saját súlyánál fogva hatol be az anyagba. A nyugatnémet Rems-Werk cég me­netvágóival aratott sikert a látogatók kö­rében. Megbízottuktól megtudtuk, hogy hazánk úgyszólván valamennyi nagyobb építőipari vállalatában már van ezekből a szerszámokból, hiszen eddig mintegy hétszáz darabot szállítottak belőle a csehszlovák megrendelőknek. Leg­újabb slágerük a kézi villamos menetvá­gó aranyérmet kapott. Jellemzői közé sorolják, hogy könnyű, tömege alig 4 ki­logramm, mindenhova oda lehet férni vele, növeli a munkatermelékenységet, s használatakor kezelője úgyszólván erő­kifejtés nélkül dolgozhat. Kiegészítéskép­pen működés közben nézhettük meg a menetvágót. Az előkészítéssel együtt alig egy percig tartott a művelet, s ezalatt kiváló menet került a hazai cső végére. Alig akadt olyan kiállításlátogató, aki nem állt meg a nyugatnémet Rhodius Gebrüder cég bemutatóján. Itt mindenki megnézhette a Putzknecht R S48 vako­lógépet, amely a vakolóanyagot vízzel keveri össze, majd a falra fúvatja. Egyi­dejűleg láthattuk a Rhodipor hőszigetelő vakolatot, ^/linókét Rhodius-terméket az új épületek építéséhez és a korszerűsített objektumok külső vakolatának felújításá­hoz egyaránt alkalmazzák. És a sort tovább folytathatnánk: ahány cég, leg­alább annyi szakosodási irányzat és érde­kesség. Szóval szakembereinknek volt miből válogatni... Aki naponta megfordult a kiállítás terü­letén, abban fokozatosan kialakult egy­fajta vélemény a látottakról. Hadd kerül­jön ide néhány észrevétel. Ahogy előre jelezték: a két kiállítás - a Coneco és a Sympomech - határai szinte elmosód­tak, egyiket sem rendezték egymástól különválasztva. Hogy ez a szakemberek számára előny vagy hátrány volt-e, azt laikus szemmel nehéz megállapítani. Mindenesetre furcsa látványként hatott, amikor a szerszám vagy kisgép működés helyett a vitrinben maradt. Zilinán közvet­lenebb, több gyakorlati bemutatóval gaz­dagított Sympomech-rendezvényeket tartottak, amit a művelődési és pihenő­park nyújtotta lehetőségek csak részben pótolhattak. E megállapítás viszont mind­össze vélemény marad, ami nem mérv­adó, mert legközelebb két év múlva a két kiállítás ismét együtt lesz. A magamfajták meg abban bízhatnak, hogy a szokatlan kettősség fokozatosan majd jó szokássá változik, aminek eléréséhez a mostani tapasztalatok kényesebb részét sem sza­bad elkerülni. J. MÉSZÁROS KÁROLY v/L 3 Gázbeton-elembe illesztett ablak. A háttérben a színes külső falelem, a bra- tislavai Magasépítő Vállalat petrialkai panelgyárának kristilyvázával díjazott terméke (Gyökeres György felvételei) Dtma-iiai BflÉMÍl

Next

/
Thumbnails
Contents