Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-03 / 22. szám
Bratislavában a Duna partján húzódó művelődési és pihenöpark nevében ugyan nincs benne, de jóformán mindenki tudja, hogy - megfelelőbb helyszín híján - területén gyakran kiállításokat rendeznek, s nem is tegnaptól, hanem immár másfél évtizede. Május derekán hazánk közelebbi és távolabbi részeiből, az európai országok mindkét táborából, no meg a tengerentúlról érkeztek ide a szakemberek, mert rátapintottak: Jesz mit kínálniuk, ellesniük vagy megvásárolniuk a Coneco építőanyag-kiállításon és az ezzel egyidöben rendezett Sympo- mech építőipari kisgépbemutatón. És alighanem mindenkinek megérte eljönni, még ha nem is tartozik a legbeavatottabb szakmabeliek közé. Volt néznivaló bőven, s az esetenkénti túl műszaki ízű dolgok valamiben mindig felkeltették a „csupán“ kíváncsi és újdonságokra vadászó ember érdeklődését is. Merthogy korszakváltás zajlik az építőanyaggyártásban, és hogy a befejezési munkák felgyorsítására szolgáló kisgépek „forradalmának“ előszele is eljutott hozzánk, az vitathatatlan. Kiállítási sétánk lépésről lépésre mintha emellé sorakoztatott volna újabb bizonyítékokat. Keresztmetszet a teljes választékból. Többen, az érintett tárca hazai vezetői közül is, örömmel vették tudomásul, hogy a Conecón a legnagyobb külföldi kiállító a Szovjetunió volt, amely az építőanyagok teljes választékából hozott keresztmetszetre való ízelítőt. Nagyjából ismert, hogy a hatalmas országban mennyire fontosnak tartják az építőipar anyagi-termelési bázisát jelentő építőanyag-gyártást, de erről egy átfogó képet eddig nem nagyon nyílt alkalmunk látni. Aztán most egy pavilon emeletnyi részén 300 kiállított tárgyba sűrítve egymás szomszédságában találkoztunk az anyag-, költség- és munkatakarékos termékekkel, a hőszigetelési törekvések eredményeivel, vagy a pernye és más hulladékok felhasználásával készülő építőanyagokkal. A Szovjetunióban előkelő helyen van a cementgyártás, s ennek megfelelően hasonló helyet kapott ez a szakágazat a kiállításon is. A többkomponensű cementfajták tulajdonságait természetes és mesterséges adalékanyagokkal javítják, s e termékek választékából, no meg a cementgyári berendezésekből és az energiatakarékos technológiákból a látogató is láthatott. Említést érdemelnek az azbesztcement-termékek is, hiszen a világ termelésének több mint felét éppen a Szovjetunió adja, és ami örvendetes e hatalmas mennyiség legújabb fajtái már minőségi javulást is sejtetnek. Arról, hogy hogyan lehet olcsó és hatékony hőszigetelőket találni egy nyersanyagokban gazdag országban, csakis a sokféle színskálában bemutatott különböző gránit-, márvány-, üveg- vagy perlitlemezek tanúskodhattak. S ami méreteinél fogva nem fért a pavilonba, annak a szabad ég alatt találtak helvet. Miből legyen a nyílászáró? Alumíniumból. Vágná rá hovatartozását elárulva a Ziar nad Hronom-i SZNF Müvekből bárki, ha csak termékeiken és rajta múlna a válaszadás. Erről próbálták meggyőzni a standjukhoz érkezőket is. Nézzük csak, miről is van szó. Az alumíniumnak a beruházások visszafogását követően továbbra is van létjogosultsága az építőiparban, állítják. Igaz, jelenleg takarékos- sági okokra visszavezethetően egyfajta elhajlás tapasztalható ettől az anyagtól, mert előállításának energiaigényessége túl magas. Ebből kiindulva kellett tehát megoldást találniuk. Így jutottak el az ALIO szigetelt nyílászárók kifejlesztéséig. Egyúttal sikerült felszámolniuk a fémablakok alapvető hiányosságát, a magas hővezetőképességet, és a próbálkozásból olyan hazai unikum lett, amely a gumitömítés közé zárt levegő hatékony szigetelésén alapszik. Az építőiparban már régebben elkezdődött az alumínium és a műanyagok alkalmazása közti harc, amely több fronton mindmáig tart. Energiaigényesség tekintetében a műanyagablak áll jobban, viszont, ha figyelembe vesszük, hogy valamikor mindegyik kicserélésre szorulhat, akkor a régi alumínium nyilászáróból könnyen újból alapanyag nyerhető visz- sza, a műanyagból azonban nem. Az alumínium mellett szól az is, hogy három- négyszerte szilárdabb és a ziari üzem korszerű sajtolóinak kihasználásával előállítása úgyszintén olcsóbb, ami az árban is megmutatkozik. Az ALIO nyílászárók gyártásához tőkés alapanyagra nincs szükség, a műanyagból készülteknél ez nem áll fenn. Ha az összevetésben számításba jön a faablak is, akkor mindháigy várta a nézelödőket a Bosch cég. A baloldali kockán felülről a legközelebb a Sympomech ’83 aranyérmével jutalmazott elektromos fúrókalapács rom fajta közül az alumíniumból előállított elsősorban pontosságával tűnik ki. Ennek következtében energiaáteresztő képessége jóval a csehszlovák szabványon belül van. Panelházakban lakók igazolhatják, hogy az ablakok minősége nálunk nem kielégítő. Mindössze egyetlen üzem van, ahol első minőségi osztályban is állítanak elő ilyen terméket. S az 2iar nad Hro- nomban működik, nem pedig a turanyi Drevina valamelyik gyáregységében, amelyekből a tömeges lakásépítésben alkalmazott faablakok indulnak útjukra. Igaz, ez utóbbiak gyengébb minőségűek, de háromszor olcsóbbak, mint az alumínium nyílászárók. És ma a lakásárak korlátozott szintje miatt nem is várható egy esetleges fa-alumínium „váltás“. Zi- arban ezt tudják, így a jövőben is a város- központok és a magasabb átlagszinvo- nalú épületek kivitelezéséhez várhatják leginkább a megrendeléseket. De azért büszkén hozzáteszik: valamennyi kiállított termékük megvásárolható, előállításukat már megkezdték. Mit tud a „Mini“? Akár az újra terjedő azonos nevű divathullám megannyi megnyilvánulása juthat az eszünkbe, amikor választ keresünk erre a kérdésre. Hogy mégis rossz helyen „tapogatunk“, arról bárki meggyőződhetett, amikor néhány percre megállt a magyar standok egyikénél, és szemügyre vette a hordozható műanyaghab készítő berendezést. Tömege üresen mindössze 25 kilogramm, érthető tehát a „Mini“ fantázianév. Az új, kis teljesítményű helyszíni habosító berendezés az építőipar hő- és légszigetelési, továbbá a szerelőipar hézag- és üregkitöltési, valamint habbevonási feladatainak megoldására szolgál. Kifejlesztője a Műanyagipari Kutató Intézet. Működése a következő: a habalapanyag komponenseket dugattyús adagolószivattyúk a műanyagtartályokból szívják fel. Az adagolószivattyúkat mechanikus „löket holtjáték-állító“ rendszeren keresztül pneumatikus vagy kézi hajtásra átszerelt rezgéskeltő készülék működteti. Ugyanezen szivattyúk a konponenseket csővezetékeken keresztül a pisztoly- szerű keverőfejbe szállítják, ahol ezeket sztatikus vagy mechanikus keverő keveri össze. Ezt tudja tehát a „Mini", amellyel Magyarországon nagyméretű tőkés import palackhabok kiváltását is elérték, mert alkalmas az ottani kétkomponensű poliuretánhabok feldolgozására. Díjazott mészégető kemencesor. Méretei szinte lehetetlenné teszik, hogy ilyen kiállításon külön bemutassák. így mindössze modellen láthattuk a prerovi gépgyár kristályvázával jutalmazottmész- ’ égető kemencesorát. Nem kell kimondottan szakmabelinek lenni ahhoz, hogy tudjuk: a mész az építőiparban pótolhatatlan. Azonban minőségére szerteágazó követelményeket támasztanak, mindig attól függően, mire használják majd, de ennek eldöntése már szakavatott ismereteket követel meg. A prerovi gépgyár a mészelőállító beruházási egységek jelentős termelője hazánkban. Egyszerre többféle technológiai rendszert is fel tud kínálni megrendelőinek, akik saját szükségleteiknek megfelelően választhatnak. A díjazott berendezés egy korszerű kemencerendszer továbbfejlesztett változata. Az innováció lényege abban van, hogy az eddigi mészköelőmelegitő helyére tökéletesebb hőcserélő került, amely a jól bevált höcserélési elv alapján dolgozhat, de a gáz így jóval magasabb hőmérsékleten hatol a mészkő rétegeibe. Ezért a forgókemence hossza arányosan lerövidíthető, amivel csökken a hőveszteség és a berendezés méretei is kisebbek lesznek. Ezek után már hozzáfűzni is sok lenne, miért kapott kristályvázát a prerovi gépsor. Három cég az élvonalból. A rendezvény Sympomech részén a mérleg nyelve egyértelműen a nyugati cégek oldaláA Rhodipor vakolat egyben hőszigetelő. Alkalmazását a gyakorlatban is végignézhettük ra billent, amiről a kiállító szervezetek megoszlása is tanúskodik: a 130 közül egy híján száz a nem szocialista országokból érkezett. így nincsen abban semmi meglepő, ha az élvonalbeli építőipari kisgépek nyomába eredve, éppen e cégeknél kaptunk legtöbbször választ arra, mivel és miként valósítható meg napjainkban a befejezési munkák gépesítése. Első megállónk a sokak által ismert Bosch cég szabad ég alatti bemutatóján volt. Tucatnyi elektromos fúrókalapácsot láthattunk itt egyszer működés közben, másszor a kőkockák furataiba helyezve. Közülük az egyik, mindössze két kilogramm tömegű, de 450 watt teljesítményű; aranyérmet szerzett. Legtöbb helyen fúróként tüntették fel, annyira hasonlított e szerszámra. Előnye, hogy használatakor a kezelő erőkifejtése nélkül, saját súlyánál fogva hatol be az anyagba. A nyugatnémet Rems-Werk cég menetvágóival aratott sikert a látogatók körében. Megbízottuktól megtudtuk, hogy hazánk úgyszólván valamennyi nagyobb építőipari vállalatában már van ezekből a szerszámokból, hiszen eddig mintegy hétszáz darabot szállítottak belőle a csehszlovák megrendelőknek. Legújabb slágerük a kézi villamos menetvágó aranyérmet kapott. Jellemzői közé sorolják, hogy könnyű, tömege alig 4 kilogramm, mindenhova oda lehet férni vele, növeli a munkatermelékenységet, s használatakor kezelője úgyszólván erőkifejtés nélkül dolgozhat. Kiegészítésképpen működés közben nézhettük meg a menetvágót. Az előkészítéssel együtt alig egy percig tartott a művelet, s ezalatt kiváló menet került a hazai cső végére. Alig akadt olyan kiállításlátogató, aki nem állt meg a nyugatnémet Rhodius Gebrüder cég bemutatóján. Itt mindenki megnézhette a Putzknecht R S48 vakológépet, amely a vakolóanyagot vízzel keveri össze, majd a falra fúvatja. Egyidejűleg láthattuk a Rhodipor hőszigetelő vakolatot, ^/linókét Rhodius-terméket az új épületek építéséhez és a korszerűsített objektumok külső vakolatának felújításához egyaránt alkalmazzák. És a sort tovább folytathatnánk: ahány cég, legalább annyi szakosodási irányzat és érdekesség. Szóval szakembereinknek volt miből válogatni... Aki naponta megfordult a kiállítás területén, abban fokozatosan kialakult egyfajta vélemény a látottakról. Hadd kerüljön ide néhány észrevétel. Ahogy előre jelezték: a két kiállítás - a Coneco és a Sympomech - határai szinte elmosódtak, egyiket sem rendezték egymástól különválasztva. Hogy ez a szakemberek számára előny vagy hátrány volt-e, azt laikus szemmel nehéz megállapítani. Mindenesetre furcsa látványként hatott, amikor a szerszám vagy kisgép működés helyett a vitrinben maradt. Zilinán közvetlenebb, több gyakorlati bemutatóval gazdagított Sympomech-rendezvényeket tartottak, amit a művelődési és pihenőpark nyújtotta lehetőségek csak részben pótolhattak. E megállapítás viszont mindössze vélemény marad, ami nem mérvadó, mert legközelebb két év múlva a két kiállítás ismét együtt lesz. A magamfajták meg abban bízhatnak, hogy a szokatlan kettősség fokozatosan majd jó szokássá változik, aminek eléréséhez a mostani tapasztalatok kényesebb részét sem szabad elkerülni. J. MÉSZÁROS KÁROLY v/L 3 Gázbeton-elembe illesztett ablak. A háttérben a színes külső falelem, a bra- tislavai Magasépítő Vállalat petrialkai panelgyárának kristilyvázával díjazott terméke (Gyökeres György felvételei) Dtma-iiai BflÉMÍl
