Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-05-20 / 20. szám

STOP. A U T Ó S 0 MOTOROSOK AZ ELŐZÉSRŐL Robog a pótkocsis teherau­tó az országúton - általában nem úgy megy, „ahogy a csö­vön kifér“, mert üzemanyag­takarékosság is van a világon. De még ha úgy menne, akkor is lassú lenne a tempója a sze­mélyautósoknak. Ők tehát utol­érik, és ha nem tudják meg­előzni, feltorlódnak mögötte. Persze, mind szeretne valamit előre látni. Mindenki saját sze­mével kíván meggyőződni róla, nem jött-e még el az előzés várva várt alkalmas pillanata. Ezért az első egy kicsit kilóg balra a teherautó mögül, tehát majdnem érinti a felezővona­lat. A második még kijjebb hú­zódik, a harmadik még inkább és így tovább... Úgy mennek, mint vonuláskor a vadlibák. A különbség „csak“ annyi, hogy míg a vadlibák alakzatát a célszerűség diktálja, az ilyen autósok magatartása éppen­séggel célszerűtlen. Ugyanis egyik sem tud, egyik sem mer nyugodtan előzni, ha a pillanat bekövetkezik. Az első azért nem, mert tükrében látja a kiló­gó többieket - nem számíta­nak-e azok az ő járművének előzésébe már belekezdett jár­műnek. Nem vágódnak-e ki a leselkedő pozíciójukból, nem azt akarják-e ékalakzatukkal kifejezésre juttatni, hogy ők is igényt tartanak a legelső alka­lomra. Az első helyzetét az is nehezíti, hogy szorosan követi a lassúbb járművet, nincs he­lye egy kis sebességkülönbsé­get adó gyorsításra - lemarad­ni pedig dehogyis merne, hi­szen akkor a „vadlibák“ vala­melyike azonnal a helyére ug­rana és ö estig sem jutna elő­zéshez. A hátsók meg azért nem tudnak előzni, mert nekik az egész zárt köteléket egyből kellene elhagyniuk, ami nem valami egyszerű. Valóságos csapdahelyzet alakul ki tehát, minden résztve­vő a csapdamechanizmus fog­lya. Persze ezt nem tűri sokáig, és ilyenkor jönnek a veszélyes előzési manőverek, villog a fénykürt, szól a duda, megy fel az adrenalinszint. És még jó, ha csak ennyi történik. A dolog elkerülését megne­hezíti, hogy az autósok és au­tóik képességei nem egyfor­mák, és ezért indokolt kétke­déssel, sót gyanakvással nézik egymást. Mikor odaérek példá­ul az oszlop végére a követke­ző kérdés merül fel bennem; nem lehetett előzni vagy lehe­tett volna már ötször is, csak a legelső autós bátortalan- kondja, határozatlankodja min­dig el a dolgot? Mert ha az utóbbi eset áll fenn, akkor raj­tam csak az segít, ha mielőbb végigelőzöm az egész társula­tot, hogy közvetlenül a tulaj­donképpeni akadály mögé ér­jek, és azt, egy jó alkalmat kihasználva, magam mögött hagyjam. Tehát a „vadlibaha- tást" jórészt a kölcsönös bizal­matlanság szüli. A világ metrói A világ első metrója Lon­donban épült 1863-ban. öt év­vel később helyezték üzembe a New York-i metrót. A múlt század végéig ezenkívül még Chicagóban, Glasgow-ban, Budapesten, Bostonban és Bécsben épült metró, a szá­zadfordulón pedig elkészült a párizsi metró is. A világ leg­hosszabb metrója a londoni: 409 kilométer. A New York-i metróvonalak hosszúsága 371 kilométer. A harmadik leghosz- szabb metró a párizsi, a ne­gyedik a moszkvai. A legtöbb utast az utóbbi szállítja: évente 2,3 milliárdot. A legrövidebb metró a koppenhágai: 1,5 kilo­méter. Az egész világ metróvo­nalainak hosszúsága együtt­véve körülbelül 3350 kilométer. Épülőfélben van további összesen 748 kilométer hosz- szúságú vonal, tervezési stádi­umban 1600 kilométer (ebben benne van a varsói metró is). A legmélyebbre - 20-30 mé­terre - a londoni és a moszkvai metrót építették, Párizsban 8-12 méteres, Berlinben 3-5 méteres mélységben halad­nak a földalatti vonalak. A leg­több villamosenergiát a New York-i metró fogyasztja. Az energiafogyasztás költségeit többek között a szerelvényko­csik befogadóképessége is be­folyásolja. Tokióban például 1 kilowattóra költségén az utas 31 kilométert tehet meg. Mi lehet a kiút? Nagyon egy­szerű! Ne állítsunk magunknak csapdát, hanem az első kocsi hagyjon akkora követési távol­ságot a lassúbb jármű mögött, hogy egy jót gyorsíthasson (természetesen visszakap­csolva!), mielőtt melléje ér. Az utána jövők pedig libasorba álljanak be, na vadlibarepülés- be! Alapállásból való gyanak­vás helyett szánjunk rá egy pillanatot, hogy felmérjük a sorban előttünk haladókat. Ha a legelső kihagy egy alkal­mat, ami nekünk jó lett volna - ez nem feltétlenül ok negatív vélemény formálására vezeté­si képességeiről. Lehet, hogy csak tele van a kocsija - akkor beelőzhetünk közéje és a te­herautó közé, amit viszont neki illik most már elősegíteni. Úgyis tudhatja, hogy hamar el­tűnünk előle és akkor majd ö jön. Tartozunk annyival emberi mivoltunknak, hogy ne a vadlu- daktól vegyünk példát... (am) hírek! ■ Az indiai fővárosban aláírt megállapodás értelmében az állami kézben levő Maruti in­dustries és a japán Hamma- matsu csoporthoz tartozó Su­zuki gyár Új-Delhi közelében felállítja az ország első, való­ban modern autógyárát. Terv Egy pohár sör rummal Az alkoholizmus egyre döbbe­netesebb méreteket ölt világszer­te. Az alkalmi ivók számával szemben egyre jobban megsza­porodik az idült alkoholisták szá­ma. Szakemberek, szervezetek, intézmények sokasága fáradozik az alkoholizmus gyógyításán és megelőzésén, de sajnos, nem mondhatjuk azt, hogy teljes si­kerrel. Az ittas ember kötekedő visel­kedésével számos konfliktust okoz. Az alkohol hatása alatt ítélő­képessége és önkontrollja téves, önbizalma, bátorsága megnő, •gyakran vakmerőségig fokozódik. Ezért van mersze a volán mellé ülni. A veszély lehetőségét, sőt magát a veszélyhelyzetet sem ké­pes felfogni, veszélyezteti a saját életét és másokét is. Sokan azt tartják, hogy ők „bír­ják“ az alkoholt, nem árt nekik egy korsó sör féldeci rummal. Azonban- különösen a nyári melegben- már ennyi alkohol is elegendő ahhoz, hogy éberségük csökken­jen, s a veszélyhelyzetet a lassúbb reakció miatt nem képesek idejé­ben felfogni. Ilyenkor pedig a sze­rencsétlenség elkerülhetetlen. Ha a karambol olyan szerencsés kime­netelű, hogy életben marad, s,.csu­pán“ orvosi beavatkozásra van szüksége, még továbbra is fenye­get az alkohol réme. Ugyanis a bajt az alkohol csak súlyosbítja és az orvosi segítség lehetőségét is meg­kérdőjelezi. Az alkohol a sebész és az aneszteziológus munkáját rend­kívül megnehezíti. Az altató hatása a szervezetben levő ismeretlen al­koholmennyiség keveredésével szinte kiszámíthatatlan. A kórház­ba kerülő ittas balesetesek orvosi ellátásakor az altatást végző orvos nem tudhatja, hogy milyen mérvű a beteg alkoholmérgezése. Ilyen­kor igen nagy az orvos felelőssége. Egyes esetekben az altatószerek tizede is elég az operációhoz, má­soknál viszont egészen más adag biztosítja a műtéthez szükséges állapot létrehozását. Az orvosi vizs­gálatnál a hasi, mellkasi sérülések jellegzetes tüneteit is eltünteti az alkohol, és könnyen tévútra vezeti az orvost. És ha a fennálló nehéz­ségek ellenére sikeresen is vég­ződik a műtét, még mindig fennáll a nagy kérdés: felébred-e a be­teg? -P. P.­Itzeohéban és környékén már régóta tudják a benzinkútkezelök, ha Wolfgang Priesemuth kanyaro­dik az Audi 10O-asával a töltőosz­lophoz, nem csinálnak nagy üzle­tet. Priesemuthnak ugyanis több­nyire nem kell benzin, csak veze­téki víz. Ezt betölti egy kukta for­májú edénybe a csomagtérben, beledob néhány maréknyi szürke valamit és máris indulhat tovább. Az 56 éves férfi - egyébként kb. 300 világszabadalom tulajdonosa - az első NSZK-beli, aki karbidau- tóval közlekedik. Audijának 5 hen­gerét acetiléngázzal táplálja, amit maga állít elő a csomagtartóban. Az energiaválság arra késztette ezt az elektronikai mérnököt és szenvedélyes feltalálót, hogy al­ternatív üzemanyagon törje a fe­jét. Eljutott a kalciumkarbidhoz és az acetiléngázhoz, minthogy a karbid előállításának alapanya­gai, a mész és a szén, nagy meny­A gázautó nyiségben fordulnak elő az NSZK­ban. Fölkerestük Wolfgang Priese- muthot, és utaztunk mind a négy kísérleti kocsijával. Autói külsőre semmiben sem különböznek szé­riabeli társaiktól. A motorháztető alatt pedig csak a szakemberek veszik észre, hogy gázüzemre vannak átalakítva. Az itzehoei férfi találmányának lényege a csomag­tartóban rejlik. A „kukta“ egy gáz­reaktor. Karbidot dobunk bele, vi­zet öntünk hozzá, és máris forr és pezseg. A kellemetlen szag elárul­ja, hogy acetilén keletkezik. Ha a reaktor fedelét lezárjuk, rögtön megszűnik a szag. A műszert álon szerint 1984-ben már 20 ezer „Maruti-Suzuki“ márkájú kis­autó és könnyű teherjármű kerül ki az üzemből: 1988-ra a terme­lést 100 ezerre kívánják növelni. ■ Napenergiával meghajtott villanyautón szelte át az ötödik kontinenst két vállalkozó kedvű ausztrál autós. Négyezer kilo­méteres útjukon az általuk ké­szített elektromobilt két 12 vol­tos akkumulátorban tárolt, illet­ve a jármű tetején elhelyezett 600 watt kapacitású napelem­ről érkező energia hajtotta meg' A villanyautó átlagosan 22 kilométer óránkénti sebes­séggel haladt. A legnagyobb sebesség 65 kilométer volt óránként. Az utat tulajdonkép­pen egy hónapra tervezték, de mivel a napelemek több ener­giát nem szolgáltattak, az út még három hétig sem tartott. egy műszer mutatja, hogy nő a gáznyomás. 20 másodperc múl­va a mutató 0,5 bárt mutat. A kocsi menetkész. Most már semmi sem különbözteti meg az olyan autótól, amely közönséges üzemanyaggal működik. Csak a motor teljesítmé­nye nem egészen akkora, mint a benzinmotoré - írja a Quick című folyóirat. Egy karbidtöltés 150 km-re elég. Mintegy 12DM-be kerül. Ugyanekkora útra, ugyanezzel a kocsival a benzin mintegy 20 DM-be kerülne. A gázautónak van még egy elő­nye: nem termel mérgező kipufo­gógázt. A kipufogódobból széndi­oxid és vízgőz jön ki, a karbidda- rabkákból pedig csak oltott mész marad. Attól sem kell félni, hogy baleset alkalmával gázrobbanás következik be: a kis üzemi nyomás biztonságossá teszi a berende­zést. Wolfgang Priesemuth már ne­ves szakértőknek is bemutatta rendszerét. Meglepettnek és elra- gadottnak mutatkoztak. Szeretné a gázberendezését - egy holland céggel együttműköd­ve - a lehető legrövidebb idő alatt szériagyártásra alkalmassá tenni. Berendezése mintegy 15 hónap múlva kerül piacra. Bizonytalan, hogy ettől minden­képpen olcsóbbá válik-e az autó­zás. Az állam bizonyára nem fogja elmulasztani, hogy a karbidot ugyanolyan alaposan megadóz­tassa, mint a benzint. (am) A japán Datsun Nissan új* gyártmánya a lábbal kormá­nyozható autó. Azoknak a moz­gássérülteknek készül, akik karju­kat nem tudják használni, nem képesek vele sem kormányozni, sem kapcsolni. Az autógyár két olyan autótí­pusból alakította ki a rokkantko­csit, amelyekbe a ki- és beszállás egyébként is kényelmes. Az 1800 cm3-es Nissan Auster és az 1600 cm3-es Nissan Stanza FX átalakításával született meg a Nis­san Lively. Az átalakítást gondos ergonómiai kutató munka előzte meg, amelynek az volt a fő célja, hogy a mozgássérültek minden különösebb nehézség nélkül ural­hassák a kocsi különleges kor­mány- és kapcsolószerveit. Ezt a modellt egyébként azután fej­lesztették ki, hogy Japánban lehe­tővé tették a karjukat használni nem tudó mozgássérülteknek: kü­lönleges autóvezetői tanfolyam elvégzésével jogosítványhoz jus­sanak. (Ezt a különleges iskolát is a Datsun autógyár létesítette.) A kocsiajtó alsó részére szerelt készülékkel a jobb lábbal lehet az ajtót becsukni, s a jobb vállal az ajtózárat biztosítani. Az autó indí­tása bal lábbal - nyomógombbal - történik. A kormányzás bal láb­bal, egy lengő pedál működtetésé­vel megy végbe. A pedál vízszin­LÁBBAL KORMÁNYOZHATÓ ROKKANTGÉPKOCSI lókkal, a jobb vállal lehet működ­tetni. A kapcsológombok érdes anyagból készülnek, s így szinte belekapaszkodnak a ruhaszövet­be. A vezetőülés előtt egy na­gyobb tárcsa található, amelyre a jobb lábbal rálépve megszólal­tatható a kürt. A japán rokkantkocsi vezetőülése Különös módon a kormányke­reket meghagyták, noha a karját használni nem tudó vezetőnek nincs szüksége rá, hiszen a mű­szerfal alatt látható lábpedállal kormányoz. Ennek lélektani oka van, minthogy a kormánykerék nélküli autó bizonytalansági érzést vált ki a vezetőből. A kormányke- rék a lábkormánnyal arányosan mozdul el, s ezzel mintegy helyre­állítja a mozgássérült komfortér­zését. tes síkban mozdítható el és nehéz­ség nélkül kormányozza az autót az elmozdításnak megfelelő irány­ba. A kocsi hajtóműve automati­kus, az irányváltót a jobb lábbal lehet kezelni. Különleges készülékkel történik a fékezés: a kézifék a bal láb combjával működtethető. A fék­rendszer zárószerkezete megaka­dályozza, hogy az autó lefékezés után, a fékpedált elengedve, tovább guruljon például lejtős úton. Ez a fékzár tehát úgy műkö­dik, mintha a kézifék be volna húzva. A zár gázadás hatására felenged. Érdekesen oldották meg az irányjelző kapcsolását is. A kapcso­lót a vezető fejtámaszába szerel­ték, fejének hátrabi Mentésével mű­ködteti azt. A fényszórókat, az ab­laktörlőt és a -mosót viszont a jobb ajtó belső oldalára szerelt kapcso­A kocsit hárompont-felfüggesz- tésú biztonsági övvel szerelték fel, amely önműködően zár, mihelyt a vezető helyet foglal az ülésben, és lábnyomásra kapcsolódik szét. A kocsit különleges gumikkal szál­lítják, amelyek gyakorlatilag de- fektmentesek. Ha mégis defektet szenvednének, a kocsival - 60 km/óra sebességgel - még 100 km tehető meg, a leközelebbi szervizállomásig, a gumik károso­dása nélkül. ÚJi 16 1983. V. 2(

Next

/
Thumbnails
Contents