Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-05-20 / 20. szám

szú 9 33. V. 20. Bratislava négy városkerületében 247 játszótér áll a gyerekek rendelkezésére, összértékük 57 927 100 korona, a kar­bantartásra fordított összeg pedig éven­ként több mint másfél millió korona. Május elseje óta egymás után nyitják kapuikat a játszóterek, hogy a hosszú téli pihenő után a gyerekek ismét birtokukba vehessék a hintákat, a homokozókat, a mászókákat. A gyermekjátszóterek fenntartása, üzemeltetése nem kis gond­dal jár. Amióta megszűnt a játszóterek közös főigazgatósága, ezeket a kerületi nemzeti bizottságok igazgatják. Az idén a második és fokozatosan a többi város­kerületben is megalakulnak a kerületi közhasznú szolgáltató központok, ame­lyek többek között a játszóterekért is felelősek lesznek. De nézzük végig mi­lyen állapotban vannak városunk gyer­mekjátszóterei. Az 1. városkerületben 11 játszótér ta­lálható, nyolcon tartanak felügyeletet. Négy játszótéren kis fürdőmedence van, de ezek fürdésre nem alkalmasak, mert a szigetelésük nem megfelelő. A játszó­terek értéke 2 400 000 korona, évenként 200 000 koronát tesznek ki a javítási költségek.- Sajnos, játszótereink állapota nem kielégítő. Egyrészt azért, mert a kisebb javításokra nem találunk kivitelezőt, más­részt amit egyik nap megjavítunk, más­napra ismét megrongálják - mondja be­szélgetésünk kezdetén Frantisek Bella, az 1. városkerületi oktatási intézmények és bölcsődék gazdasági igazgatóságá­nak dolgozója. Tőle tudtuk meg, hogy a városközpontban található játszóterek túlzsúfoltak, hiszen az óvodások jó idő­ben ott töltik napjaikat. Elmondta azt is, hogy néhány játszótérről hiányoznak a szociális létesítmények, ami nehezíti üzemelésüket.- A hiányosságokat igyekszünk meg­szüntetni, de a garázdaság ellen egyedül nem harcolhatunk. Ami a játszótereken mozdítható, az éjszaka eltűnik, ami eltör­hető, tönkretehető, az tönkre is megy. Hiába van a játszótér körülkerítve, reg­úton haladunk. Eddig, ha kifogásaink is voltak a játszóterek elhelyezése ellen, nem tehettünk semmit. Ezért is okoz máig gondot például a homok szállítása a nehe­zen hozzáférhető kis játszóterekre. Ma már véleményezzük a terveket és csak akkor hagyjuk jóvá azokat, ha megfelelnek a mi, illetve általunk a gyerekek elképzelé­seinek. A nemrég jóváhagyott ligetfalusi játszóterek minden igényt kielégítenek majd, igaz, hogy olyan játékelemekkel kellett kibővíteni a meglevőket, amelyeket az egy-ötéves korú gyermekek használ­hatnak. Az új játszótereket fú borítja majd, lesz homokozó, csúszda, mászóka fából, műanyagból, ügyességi játékelemek, kü­lönböző hálók, lesznek sportpályák és pihenőhelyek. - Nem mondom, - folytat­ta az igazgatónő -, hogy most nincsenek ilyen játszótereink. Vannak, csak kevés van belőlük. A legnagyobb fájdalmunk az, hogy ezeket is rövid időn belül meg­rongálják. A karbantartásra 600 ezer ko­ronát áldozunk évenként, de tavaly 150 ezer korona értékben a kisebb javításo­kat mi végeztük el. Idényenként, de néha többször is ki kell cserélni a tönkretett háló-mászókát, pótolni kell az eltulajdo­nított padokat. Sorra kapjuk a panaszo­kat, hogy a játszótérről az éjszakai órák­ban ordítozás hallatszik, de vajon nem kellene-e azoknak is odafigyelniük, akik ablakaikból lelátnak a játszótérre?! Ne csak igényeink legyenek - tegyünk is valamit a rend érdekében. A kis játszóte­reket naponta nem takaríthatjuk, sem fizikailag, sem anyagilag nem bírnánk. Mutassunk példát mi felnőttek, s ha a ki­csik megtanulják tőlünk a rendet, ők is jobban védik majd kedvenc játékhelyüket - mondta végül az igazgatónő. A játszóterekrők alkotott kép jónak alig mondható. Május első napjaiban tiszta, üzemképes hinták, friss homokkal feltöl­tött homokozók, csúszdák várták a kicsi­ket. Hogy majd az egész idényben így lesz-e, ezt a felelős dolgozók nem szava­tolhatják. A rendtxyitásra, a garázdálko­dásra, a rombolásra, az esti, az éjszakai órákban kerül sor, hallottuk. Vajon nem hozna megoldást az, ha a közbiztonsági szervek éjszakai őrjáratukon meglátogat­nák a játszótereket is? Hiszen gyermeke­ink, környezetünk, milliós értékeink vé­delme közügy, mindannyiunk ügye. PÉTERFI SZONYA eredménnyel. A játszóterek összértéke 7 millió 42 ezer 672 korona, két évvel ezelőtt több mint 800 ezer koronát, tavaly 350 ezer koronát fordítottak a játszóterek javítására. Rudolf Rehák a 3. városkerületi okta­tási intézmények és bölcsődék gazdasá­gi igazgatóságának igazgatója beszámolt arról, hogy a játszótereken a főidényben nyugdíjasok felügyelnek, öt alkalmazot- tuk a téli hónapokban végzi a karbantar­tási munkát. Jól működik és közkedvelt az egész évben üzemelő Nová doba-i gelre a homokozóban üres borosüvege­ket és szemetet találunk - hallottuk az elkeseredett szavakat. A 2. városkerületben a 24 játszótér összértéke 23 millió korona, karbantartá­sukra 300-500 ezer koronát fordítanak. Ján Pánik a nemrég létesített kerületi közhasznú szolgáltató központ dolgozója készségesen vezetett végig néhány nyi­tás előtt álló játszótéren.- Sajnos, játszótereink siralmas lát­ványt nyújtanak. Kevés a füves terület, sok a lebetonozott térség, a berendezés régi, elhasználódott. Azzal gazdálko­dunk, amit kaptunk, a meglevő játszóte­reket tesszük üzemképessé. A négy nagy játszótéren alkalmazottaink tartanak fel­ügyeletet a 20 kisebb játszótér a lakóhá­zak között található és azok tisztántartá­sáról a lakóknak, a gyermeküket kísérő szülőknek kellene gondoskodniuk. Mert valljuk be - mutatott a padok körüli és a fűben található cigarettacsikkekre,- ezzel nem mutatunk jó példát. Láttunk kitépett kerítésdarabokat, tönkretett padokat, a játszótéren levő raktárak törött ablakait, letépett, illetve lefűrészelt lakatokat. Igaz, láttunk rend­ben tartott, frissen festett játszótereket is- keveset.-Az új, nemrég épült és a jövőben épülő játszóterek már több, jobb szórako­zási lehetőséget nyújtanak. Több lesz a füves terület, a mászókák sem vasból, hanem fából készülnek. Igaz, hogy egy új játszótér létesítése töb millió koronába kerül. Például tavaly a Dőlné hony lakóte­lepen átadott gyermekjátszótér több mint öt és félmillió korona beruházással épült- mondta Ján Pánik, majd hozzátette.- A tőlünk telhetőt megtesszük, hogy gyermekeink jól érezzék magukat, de a késő esti, éjszakai látogatókat mi nem tudjuk sem elküldeni, sem rendre inteni. Ez a környéken élő lakók összefogásán is múlik... A 3. városkerületben 67 játszótér talál­ható. Tizenkilenc helyen felügyelő ügyel a rendre, a tisztaságra, kisebb-nagyobb Ottfelejtett ketonelemek a homokozóban (Gyökeres György felvételei) játszótér, ahol különböző versenyeket, karneválokat is rendeznek. A játszóterek többsége itt is aszfalttal vagy betonnal borított (az aszfaltozási munkák 30-40 ezer, a betonozási munkák 400-800 ezer koronába kerülnek), csak a lakótömbök közötti kis homokozók vannak füves terü­leten.- Nem a gyerekek teszik tönkre a be­rendezéseket, hanem az esti és az éjjeli látogatók. Sok gondunk van az apróbb hibák kijavíttatásával, nincs vállalkozó, aki például a megrongálódott hintákat javítaná, de alig akad fuvarozási vállalat, amely játszótereinkre a tiszta homokot szállítaná. Játszótereink régiek, de az újakat sem tudjuk megvédeni a garázdál- kodóktól. Ami mozdítható, az ,,eltűnik"- mondja elkeseredetten - de miből, hogyan pótoljuk a hiányokat?! A 4. városkerület 145 játszóterének összértéke 25 484 428 koronát tesz ki. Csupán tíz játszótéren tartanak felügye­letet. A felügyelők itt is nyugdíjasok és mivel nagy az érdeklődés e munka iránt, munkaerő-gondjaik nincsenek.- Azért nem megy minden olyan simán- mondja nevetve Filoména Kozárová, a 4. városkerületi oktatási intézmények és bölcsődék gazdasági igazgatóságának igazgatója, - de azért dolgozunk, hogy megszüntessük az akadályokat. Végre jó e vidék honismereti múzeuma található — lényegesen más kép tárul elénk, mint amilyen IV. Béla, Mátyás király, Cor­vin János, Thurzó György idejében vagy akár évszázadunk első felében volt itt látható. Lenn a völgy alján rendezett medrében szelíden siklik dél­nek a táj vízgyűjtő folyója. A partján terebélyesedő falvak lakosságának aligha kell olyan árvíztől tartania, mint amilyen például még 1913-ban is 180 embert sodort magával. A klasszikus fakitermelést, a tutajozást, lenvászon- és gyolcskészítést korszerű munkák váltották fel és elnémultak a zakatoló hámorok is. Helyettük Nizná nad Ora- vou-ban, Trstenában és Oravská Les- nán tv-készülékeket gyártó üzemek, Dolny Kubínban elektrotechnikai üzem, Námestovoban számítógépeket készítő üzem, Istebnében és Siroka községben kohóipari művek, Mokrad- ban csapágygyár, az árvái „tengeren“ vízi erőmű, valamint számos más kor­szerű fém-, elektrotechnikai-, fa- és textilipari korszerű üzem tarkítja a vi­déket, csalogatja a munkaerőket. Az utóbbi egy-két évtizedben a mezőgaz­dasági termelés formái is sokat változ­tak itt s változtak az eredmények is. A nadrágszíj keskenységű parcellák nagy táblákká egyesültek, elvégezték a talajrendezést, a talajjavítást s így amíg itt a múltban az emberek többnyi­re csak káposztán és burgonyán ten­gődtek - mert más mezőgazdasági nö­vény alig-alig hozott termést -, ma gabonafélékből hektáronként közel há­rom tonnát takarítanak be. Burgonyá­ból nem ritkaság a húsz tonnás hektár­hozam s az állati termékek - köztük elsősorban a tej és a hús - előállításá­ban is jó eredmények születnek. Jellegzetes a mai Árvára, illetve az ottani településekre, hogy a faházak többségének tőszomszédságában kor­szerű téglaházak, a városokban pedig toronyházak emelkednek. Tavaly a Dolny Kubín-i járásban, amely terüle­tileg majdnem azonos Árva tájegység­gel, közel ezer lakás épült. A rohamos fejlődés jelei mindenütt megfigyelhető­ek. Még a környék egyik legfélreesőbb községének számító, a csehszlovák -lengyel államhatár közelében megbú­vó Rabcicében is. Ott például ma 203 ház van rákapcsolva a községi vízveze­tékre. Az utóbbi évtizedben közel ti­zenkétszeresére, azaz 79-re emelke­dett a központi fűtéses lakóházak, és háromról tizenkettőre a főiskolát vég­zett helyi lakosok száma. Az árvái változások a járási székhe­lyen, Dolny Kubínban a legszembetű­nőbbek. Ez a 15 ezer lakosú városka a műemlékeken kívül már alig tud valamit is felmutatni a szegényes múlt­ra emlékeztető korabeli, anyagi jellegű bizonyítékokból. A csendes „óvárost“ barátságosan közrefogó új lakótelepei- a Brezovec, Banisko és Bysterec- semmivel sem szűkösebbek, mint hazánk más városainak hasonló ne­gyedei. Árva nemcsak a temérdek kirándu­lót vonzó víztárolójára, szép hegyeire, a keskeny völgyeire, sebes vizű hegyi patakjaira, jó síterepeire, az értéke­sebbnél értékesebb régi építményekre, skanzenjaira, valamint az új gyáraira és létesítményeire büszke. Nem kevésbé nagy szülöttjeinek, köztük a nyelvújító Anton Bernoláknak, a nyelvész és tör­ténész Andrej Radlinskynak, a festő Peter Bohúnnak, az író Ladislav Náda­sinak, Martin Kukucínnak, és mindenek­előtt a legnagyobb szlovák költőnek, a jelentős műfordítónak, Pavol Or- szágh-Hviezdoslavnak a munkássá­gára és szellemi örökségére is. „ Az utóbbi életútjával és emberi ma­gatartásával a Dolny Kubín-i P. O. Hviezdoslav Irodalmi Múzeumban is­merkedhet meg legrészletesebben az ember. Aki tüzetesen szemügyre veszi az állandó jellegű kiállítás anyagát, köztük a költő kéziratait és nyomtatás­ban megjelent műveit, az nemcsak Hvi- ezdoslavról kap hű életképet, hanem e tájegység akkori politikai és gazdasá­gi életéről, küzdelmes múltjáról, a gaz­dasági felemelkedésért, a nemzeti füg­getlenségért folytatott igazságos harcá- ró1 is GAZDAG JÓZSEF jammm-émmi Emlékmű Vyány Kubínban, Pavol Országh Hviezdoslav szülőháza helyén (A szerző és a ÓSTK felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents