Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-29 / 17. szám
N. Gribacsov Koszka, Valamikor az erdőkben nem esett elegendő eső. Nagy volt a szárazság. A nyúlcsalád veteményeskertjében elkezdett száradni a káposzta. Egy napon így szólt a nyúlmama a fiához:- Koszka, vedd a vödröt és öntözd meg a veteményeságyakat. Különben nemlesz káposztánk sem. Koszka nyuszi nagyon szerette a káposztát, azt akarta, hogy nagyra nőjön, ízletes legyen. Felkapta hát a vödröt, ráakasztotta a bal mancsára, a jobbal meg ide- oda hadonászott. Meglátta a nyulat a borz és megkérdezte:- Mit csinálsz, Koszka?- Dolgozom! Szárad a káposztánk, öntözni fogok. Megyek a tóhoz, vízért. A borz unatkozott. A nagy melegben az állatok mind otthon üldögéltek, az erdőben semmi érdekeset nem lehetett hallani. Elhatározta, hogy megtréfálja a nyulat.- Miért vödörrel mégy? - kérdezte a borz.- Hát, hogy vizet hozzak! Milyen ostoba vagy?! A borz elnevette magát.- Nézd, most amikor a veteményeságyakat kell öntözni, a vizet nem vödörrel, hanem szitával hordják. A vödör nehéz, a szita könnyű. Koszka még soha nem öntözött veteményeságyakat, ezért elhitte a borz szavait. a nyúl- Adok neked egy szitát - mondta a borz. - Te odaadod nekem a vödröt, én pedig adok egy szitát. - Koszka merített a tó vizéből, de a szitán sok volt a lyuk, kifolyt belőle a víz. A borz a parton ülve nézte, hogy mit művel a nyúl; a hasát fogta a nevetéstől. Egész estig hordta Koszka a vizet a szitában. Vacsorakor a nyúlmama megkérdezte:- Koszka, megöntözted a veteményeságyakat?- Meg. Megöntöztem - válaszolta Koszka. Reggel a nyúlmama megnézte a veteményeságyakat. Száraz volt mind. A káposzta meg pusztulófélben.- Miért csaptál be?- Nem csaptalak be, egész nap hordtam a vizet - mondta Koszka.- És, mondd csak, mivel hord- tad a vizet?- Szitával. I'gy tanított a borz.- A borz becsapott téged, megtréfált. A vizet vödörrel hordják, a szitán lisztet szitálnak. Dühbe gurult erre Koszka, felkereste a borzot és azt mondta neki:- Itt a szitád, add vissza a vödrömet! Becsaptál, ezért nem fogok veled barátkozni.- Csak megtréfáltalak - mondta a borz. - Megleckéztettelek. Ha hozzáfogsz a munkához, ne csak másokra hallgass, hanem magad is gondolkodj. Urban Gabriella fordítása TÓTH LÁSZLÓ A föld, a fű, az ég, a Nap Május van, dalolunk, fogjuk egymás kezét, vidám körtáncot járunk. Apa fogja anya kezét, anya fogja húgom kezét, húgom fogja az én kezemet, én meg apa kezét fogom. Apa a föld, mert apának barna szeme van. Anya a fű, mert anya szeme zöld. Hugóm az ég, mert a húgomnak kék szeme van. Én vagyok a Nap, mert az arcom olyan piros, mint a Nap. Május van. KIS ÁLLATLEXIKON írta: Milena Lukesová és Bohumil Ríha; fordította: Kulcsár Ferenc; rajz: Varga Lajos KENGURU Két kenguru öklöz. Rövid mellső lábukról pontos ütések száza röpdös. Páholyukban, mint színházban, a kis kenguruk sivitnak vidáman. Ekkor egy öreg kenguru nem messze onnan hátulsó lábával riadót dobbant:- Jönnek a vadkutyák! Kicsinyeikkel a kengurumamák hosszú ugrásokkal nekiiramodnak. A kenguruknak eltart egy ideig, amig észbe kapnak. KENGURU Ausztráliában él. A hátsó lábán ülő kenguru mintegy embernyi magasságú, és súlya száz kilogramm körül mozog. A nősténynek két centiméter hosszú vak kölyke születik, amely az anyja erszényében szájával a tejbimbóra tapad. Az anyja itt védi és táplálja. A kenguru fűvel és bokorlevéllel táplálkozik. NAGY LÁSZLÓ Májusfák Hajnalban állnak már vitézül, szökik az égről a felhő, haragos fejükön vigyázva szalagot ingat a szellő. Ünnepi ruhádat vedd elő, danolhatsz, fütyülhetsz békén, rögökön kapavas ne csengjen, gyáron se füstöl a kémény. Mióta a mezők nyugodtak, s nem ragyog fü között töltény, azóta viruló ünnep ez, minekünk eleven törvény. Pernyévé égett a papiros, amire tilalmat írtak, májusfát magasat állítunk, szegfűink szabadon nyílnak. Májusfák suhogják magasan az ember szabadult kedvét, tövükben a táncot ne járják sarkantyús csizmájú medvék. GONDOLKODOM, TEHÁT... PALÁSTOLÁS Szó sincs leplezésről - a kiterített kockapalást párját kell megtalálnod. A négy kocka közül melyik hajtogatható a palástból? Közel négy hónapon át olvashattátok sorozatunkat az égbolt csillagairól, csillagképeiről. Célunk az volt, hogy legalább részben megismertessük veletek a csillagképeket. Tér- mészetesen nem állt módunkban valamennyit bemutatni, csak a legismertebbekre, legfontosabbakra szorítkoztunk. Reméljük, hogy egyben sikerült az égbolt titkai iránt is felkelteni érdeklődéseteket. Persze, e titkokat csak akkor tárhatjátok fel igazán, ha majd jól tudtok tájékozódni az égbolton. Meglehet, sorozatunkban furcsán keveredtek számotokra őseink meséi, mítoszai a mai modern kor tudományos ismereteivel. Reméljük azonban, hogy nem volt haszontalan felidézni a sok-sok régi csillagnevet, és a meséket, melyeket elődeink képzelete „szőtt az égbolton“, és amelyek művelődéstörténetünk jelentős és kitörölhetetlen fejezeteit alkotják. Őseinknek nem volt távcsövük, de pótolta azt a képzelőerő. Általa hősöket, tárgyi eszközöket „küldtek“ az égbe, hogy azok tolmácsolják, vágyaikat, álmaikat s ha kell, szánjanak harcba az elnyomással. Korunk tudománya már száműzte az égi hatalmakat az égről, megfosztotta az égitesteket a képzelet által rájuk ruházott emberi tulajdonságoktól, de meg kell hajolnunk a csillaglegendák, csillagmesék szépsége előtt, mert őseink múltbéli életéről, gazdag érzelemvilágáról kapunk valósághű képet. Ha megpróbáltátok, magatok is rájöhettek, hogy még a segítségül közölt térképrészletek alapján sem könnyű az égbolton a tájékozódás. Kellő türelem, kitartó próbálkozás azonban biztosan sikerhez vezet. Néha bizony évekig is eltart, amíg tökéletesen kiismeri magát valaki az égbolton. Ez azért is van így, mert minden évszakban más-más az égbolt, más csillagképek láthatók rajta. Végezetül. Úgy gondoltuk, hogy a legjobb lenne, ha együtt próbálnánk megtenni a kezdeti nehéz lépéseket, személyes találkozás során. Aki kedvej érez iránta, és szeretne nagyobb távcsőbe is belepillantani, hívjuk „csillagnézőbe“ mely 1983. május 6-án (pénteken) lesz a Dunaszerda- helyi (Ounajská Streda) Városi Művelődési Ház előtti téren. Számítva az időjárás szeszélyeire is, rossz idő esetén a következő héten, vagyis május 13-án találkoznánk ugyanBÖDÓK ZSIGMOND VETÉLKEDŐ - ESZPERANTÓ NYELVBŐL Az Esperantisto Slovaka (Szlovák Eszperantista) című folyóirat és a Pécsett megjelenő eszperantó gyermeklap, a Pioniro szerkesztősége vetélkedőt rendezett Kassán (KoSice) ifjú eszperantisták részvételével. A kassai (KoSice) és a pécsi gyerekeken kívül részt vettek rajta Martin-Priekopa, Brno és Kecskemét eszperantista pionírjai, illetve úttörői is. A kérdéseket a természet témaköréből állították össze, de voltak irodalommal kapcsolatosak is: a Slovaka Antologio- ról, Petőfi verseinek eszperantó fordításairól és Zamenhof verseitől is tudniuk kellett a gyerekeknek. A legjobbakat eszperantó könyvekkel ajándékozta meg a kassai eszperantó-szervezet vezetősége. A kulturális műsorban a Hernád pionírcsoport tagjai szlovák, magyar, bolgár és finn költők gyermekverseit adták elő. Benicky Éva NEM NEHÉZ A MATEMATIKA Már annak, aki érti. A párkányi (Stúrovo) alapiskola két tanulójának, Lelócky Krisztinának és Gyetven Miklósnak, akik a Major István Pionírcsapat tagjai is, úgy tűnik, nem okoz gondot. A nemrégiben lezajlott járási matematikaversenyen ugyanis az ötödik osztályos Krisztina az első helyen végzett, a hatodikos Miklós a harmadikon. Ez a szép eredmény természetesen nem magától született, sok tanulásgyakorlás előzte meg. Krakovsky Éva A KEÜCSKEFÜLŰ KIRÁLY Ezzel a cimmel mutattak be újabb mesejátékot a perbetei (Pribeta) alapiskola tanulói, ezúttal a negyedikesek Csúzli színjátszó csoportja. Az előadás nagy sikert aratott, kétszer is telt ház volt a helyi művelődési otthonban. A darab szerzője Mánya Anna, a rendező Csik Zoltán tanító elvtárs; ami különösen figyelemre méltó: a szereplők száma huszonnégy. Szetei Andrea MEGFEJTÉS Az április 15-i számunkban közölt feladatok helyes megfejtése: 1. B irányában, tehát hátra, 2. 19. Nyertesek: Kunya Szabolcs, Gúta (Kolárovo); Nizsnik Ivetta, Szepsi-(Moldava nad Bodvou); Németh Árpád, Párkány (Stúrovo); Ferencz Béla, Szentes (Pleáany); Farkas Róbert, Nasztraj (Gemersky Sad).
