Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-29 / 17. szám

teknek. A pénzügyi segítség nem vonat­kozik a kerttelepek bekerítésére, az utak vagy szociális épületek építésére. A termelési, értékesítési és szolgáltatá­si problémákról, tervekről Kotiers András, a szolgáltató üzemeket irányító osztály vezetője nyilatkozott:- Nem könnyű feladat megteremteni a termelés és a megrendelés közötti összhangot. Szlovákiában 42 előadást tartottunk termelésszerkezeti változáso­kat elősegítő témákról. Többek között felhívtuk a figyelmet, hogy több bogyós gyümölcsöt, epret termeljenek- A felvásárlószervekkel milyen ered­ménnyel sikerült megkötni az eladási szerződéseket?- Meg kell mondanom, hogy nem min­den járásban történt meg a végleges megegyezés. A komáromi járásban jóval több korai karalábét, zöldpaprikát, cse­megeuborkát, salátauborkát kínáltak, mint amennyit a felvásárló vállalatok kér­tek. Az érsekújvári járásban az említett zöldségfélék mellett túlkínálat van zöld­hagymából, karottából, étkezési paradi­csomból és hónapos retekből. Ezzel szemben az alapszervezetek tagjai ke­löméq ferm a gaz helyéti • Szlovákiában a Diószegi (Sládkovióovo) Magtermesztó Állami Gazda­ságban nevelik a legtöbb facse­metét. Gőgh Jó­zsef, a fekete­nyéki (Óierna Voda) faiskola szocialista munkabrigádjá­nak tagja a szé­pen fejlett fa­csemetéket ké­szíti elő szállí­tásra Több támogatást kapnak a kertbarátok A tavaszi időszakban a nemrég léte­sített kerttelepeken is ezrek kezd­ték meg a talajmüvelési munkákat, hogy kedvező feltételeket teremtsenek jó mi­nőségű zöldség és gyümölcs termelésé­re, hozzájáruljanak az ellátás javításá­hoz. A kezdeményezésről, a mozgalom eredményeiről, a fejlesztési programok megvalósítása közben előforduló nehéz­ségekről és a távlati tervekről érdeklőd­tem a Szlovákiai Kertbarátok Szövetsége Központi Bizottságának vezető dolgozói­tól. A szervezeti életről, a nemzeti bizott­ságokkal való együttműködésről, az alapszervezetek segítéséről Vladimír Mosny, a központi bizottság titkára nyilat­kozott.- A múlt évet sikeresnek tartom. Szö­vetségünk jelentősen megerősödött. Te­vékenységünk vonzó erejét bizonyítja, hogy Szlovákiában 24 290-en léptek so­rainkba. A tagság létszáma 160 686-ra emelkedett. Azóta naponta újabb ker­tészkedni akarók kérik felvételüket az alapszervezetekbe. Az idén már közel kétezer alapszervezet szervezi, irányítja a tapasztalt és a kezdő termelők munká­ját. Nagy gondot fordítunk a kerttelepek megfelelő kialakítására. Tavaly 153 olyan kerttelep létesült, amelyekben fokozato­san javulnak a munka- és a termelési körülmények. A legtöbb telepen még szociális épületeket is építenek. A hely­színen árusítják az aprómagvakat, facse­metéket, műtrágyát, mindazt, ami a ter­meléshez szükséges. A nemzeti bizottsá­gokkal együttműködve a drótkerítés mel­lé élősövényt ültetnek, hogy felfogja a port, vagy az autók kipufogógázának mérgező anyagait. Szlovákiában már 830 kerttelepen folyik korszerű körülmények között a termelés.- Az elmúlt években az alapszerveze­tek és a nemzeti bizottságok között nem volt elég szoros az együttműködés. A sok bírálat és intézkedés után mennyire javult a helyzet?- Azt mondhatom, hogy általában ru­galmasabb az együttműködés. A nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályainak dolgozói megértették, hogy társadalmi érdekről van szó. Olyan földparcellák megműveléséről, amelyekben a nagy­üzemek csak veszteséggel termelhetné­nek, nem tudnák kihasználni nagy telje­sítményű gépeiket. Alapszervezeteink tagjai a bozót helyén termelnek zöldsé­get, gyümölcsöt, megközelítőleg 13 500 hektáron. A föld kisajátítása azonban sok esetben nem folyik akadálytalanul. Még az olyan területek szétosztása is nehéz­ségekbe ütközik, amelyeken közel egy évtizede csak a gyom nő. Általában öt­hat évig eltart a huzavona, miután meg­születik a döntés, hogy mi legyen a kér­déses területtel. Sokat várok a most folyó társadalmi ellenőrzéstől, amely pontosan megállapítja, hogy melyik községben vagy városban hány hektár föld művelet­len évek óta. Remélem, a nemzeti bizott­ságok ezeket a területeket a lehető legrö­videbb időn belül alapszervezeteink ren­delkezésére bocsátják.- A földparcellákat milyen feltételek szerint osztják szét?- Azelőtt a nemzeti bizottságok mező­gazdasági osztályainak dolgozói is bele­szóltak abba, hogy ki kapjon kiskertet. Most megváltozott a helyzet. A szétosz­tást teljesen az alapszervezetek vezető­ségeire bízták. Ha az általuk beterjesztett javaslatokat a taggyűlés jóváhagyja, ak­kor a tag megkaphatja a parcellát.- Az alapszervezetek - főleg indulás­kor - nagyon sok nehézséggel küzdenek, mert nincs elég pénzük. Milyen anyagi támogatásban részesítik őket?- A Szlovákiai Kertbarátok Szövetsé­gének Központi Bizottsága az önsegé­lyező és fejlesztési alapból utalhat ki bizonyos összeget a rászoruló alapszer­vezeteknek a talajjavítási munkákra. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériuma szintén talajjavítási munkákra adhat pénzt az alapszerveze­vés fokhagymát, kései sárgarépát és ká­posztát kínálnak. A tárgyalások még foly­nak, valószínű, hogy még „menet köz­ben“ sikerül változtatni a termelési prog­ramon. Minden erőfeszítésünk ellenére a Zelenina a felkínált mennyiségnél 5982 tonna zöldséggel és 8911 tonna gyü­mölccsel kevesebbet rendelt a terme­lőktől.- Hogyan helyezik el a fölösleget?- Azt hiszem, gazdára talál. Egy részét - a szerződésen felülit - a Zelenina 20 százalékkal olcsóbban felvásárolja. A többit a termelők eladják szolgáltató és felvásárló üzemeinknek és más vállala­toknak. A tervek szerint a 13 szolgáltató üzem 539 központjában 21 700 tonna zöldséget és 13 500 tonna gyümölcsöt vásárolnak fel.-Az említett szolgáltató üzemek mi­lyen mértékben segítik elő a termelést?- A termelőket ellátják szakta­náccsal és a ter­mények előállítá­sához szüksé­ges eszközökkel. Rendszeresen juttatnak a ta­goknak műtrá­gyát, vegyszert, aprómagvakat és más kelléke­ket. Talán még megemlíthetem, hogy a tavaszi időszakban a Semexszel együttműködve behozatallal is sikerült jórészt kielégíteni a ter­melők facseme­te-rendeléseit. A tapasztalatok alapján további szolgáltató üze­meket létesítünk és korszerűsítjük a meglévőket, hogy javuljanak a termelési kö­rülmények. BÁLLÁ JÓZSEF • A kertbarátok gyakran állítják ki legszebb és legjobb minőségű zöldség- és gyümölcsféléiket (Stanislav Barőák felvételei) Hétvégeken is folyamatosan A közelmúltban a bratislavai vasúti számítástechnikai és kutatóintézetben jártam. Ebben az intézetben pontosan tudják, hogy a különböző rendszerekbe besorolt vasúti teherkocsik pillanatnyilag hol tartózkodnak. A fiatal mérnök, aki ezt a munkát irányítja, betáplálta a számító­gépbe valamely vagon adatait, s az má­sodperceken belül közölte merre halad, illetve hol vesztegel. Mindezt csak azért mondtam el, mert valóban nagyon fontos, hogy a vasút irányítói pontosan ismerjék a vagonok útját, hiszen ez az egyik feltétele a lehető leggazdaságosabb ki­használásuknak. Gazdaságos kocsipark kihasználásról pedig csak akkor beszél­hetünk, ha a vagonok minél gyorsabban a célba szállítják az árut, ha a célállomá­son a lehető legrövidebb időn belül kiürí­tik a kocsikat, hogy újabb áruval megrak­va indulhassanak az új úticéljuk felé. Tehát a gazdaságos kihasználás legfon­tosabb tényezője a gyors ki- és berako­dás. Ennek a kérdésnek próbáltam utánajárni az érsekújvári (Nővé Zámky) vasútállomás teherforgalmi részlegén. Kuruc Pál, a teherforgalmi részleg fel­ügyelője elmondotta, hogy a nagyobb forgalmú állomások közé tartoznak, hi­szen az átrakó részlegük évente több mint százhetvenezer tonna árut fogad és majdnem félmillió tonna árut kell berakni­uk a vagonokba.- Hogyan készültek fel erre a fel­adatra?- Feladatainkkal elég nehéz körülmé­nyek között kell megbirkóznunk. Mind­össze két darunk és kilenc teherautónk van. Főleg az utóbbiak okozzák a gondok zömét, mert a műszaki állapotuk sem olyan, hogy zökkenőmentes lehessen az áru mozgatása. Az autóparkot fel kellene újítani, sajnos azonban a jelenlegi lehető­ségeink ezt nem engedik meg.- Úgy tudom, hogy a beérkező árunak csak a negyven százalékát rakják ki önök.- Ez így igaz. Kapacitásunk többéi nem tesz lehetővé. Ámint mondottam, kevés a tehergépkocsink, de átrakó mun­kásból sincs annyi, amennyit a feladatok megkövetelnének. Ezért van szükség ar­ra, hogy a címzettek, azaz a vállalatok és az üzemek maguk rakják ki és be az árut.- Az említett negyven százalék milyen árura vonatkozik?- Ezt nem az áru mennyisége határoz­za meg. Mi néhány üzemmel szerződést kötöttünk, hogy a címűnkre érkező árut kirakjuk, illetve berakjuk azt, amit szállíta­ni akarnak. Néha előfordul, hogy keve­sebb a munkánk, ilyenkor segítünk azok­nak is, akik nem kötöttek velünk szerző­dést a vagonok ki- és berakására.- A szerződések előnyösek a fuvaroz­tatóknak?- Mindenképpen, mert nem kell a hét­végeken készenléti szolgálatot tartaniuk. Azonkívül a szerződések tartalmazzák, hogy az üzemek mennyi pönálét fizetnek a szerződésben foglaltak megszegése eseten, ami független attól, hogy mi mennyi idő alatt ürítjük ki a beérkezett vagonokat. Ha lassúak vagyunk, minket terhel a felelősség.- Viszont a népgazdasági érdek min­denképpen a gyors áruátrakás. Melyik forma a gyorsabb: a szerződéses, vagy a magánerős?- Nincsen erre vonatkozó statiszti­kánk. Csupán tapasztalatból mondom, hogy átlagban nincs nagy különbség a két forma hatékonysága között. Vannak esetek, amikor a vállalatok a gyorsabbak, de elég sok az olyan fuvaroztató, akinek szerényebbek a lehetőségei. Nekik min­denképpen megéri, ha szerződést kötnek velünk.-A vasúti vagonok ki- és berakása főleg a hétvégeken okoz több gondot. Hogyan szervezik, hogy ilyenkor se vesz­tegeljenek sokat a vagonok?- A hétvégek és az ünnepek valóban sok gondot okoznak az áruátrakásban. Több napos ünnepek előtt, de néha a hétvégek előtt is összehívjuk az érde­kelt üzemek felelős dolgozóit és megvi­tatjuk velük az árukirakás menetét. így idejében fel tudnak készülni az átrakásra. Ezután elég, ha telefonálunk, máris jön­nek és ürítik a vagonokat. Sajnos a leg­nagyobb igyekezetünk ellenére is be­csúsznak kisebb hibák, mert a vasútállo­másunk átépítése, azaz korszerűsítése miatt sokszor csak nehezen közelíthetők meg a beérkezett vagonok, ami lassítja a kirakodást. Igen nagy erőfeszítésünkbe kerül, de elmondhatjuk, hogy mostaná­ban a hétvégeken sem vesztegelnek a megengedettnél többet a vagonok az érsekújvári vasútállomáson. KAMOCSAI IMRE • Szépen elrendezett kerttelep - egy a sok közül

Next

/
Thumbnails
Contents