Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-22 / 16. szám
feeder Rapids százezer lakosú város U az amerikai Közép-Nyugaton. New Yorkban már régesrégen működött a tőzsde a Wall Streeten, Washingtonban már javában épült a Capitolium, amikor ezen a vidéken, valahol feleúton az Atlanti- és a Csendes-óceán között még csaknem háborítatlanul vadásztak az indiánok, s a fehér ember inkább csak prémvadászként és kereskedőként fordult meg errefelé. Iowa csupán 1846-ban csatlakozott az Unióhoz, azaz vált az Egyesült Államok egyik szövetségi államává. $ A fiatal állam lakossága azonban roppant gyér volt, ezért igyekeztek mielőbb benépesíteni. Minden jövevény annyi földet kaphatott, sajátíthatott ki, amennyit csak meg tudott művelni. Ennek hírére jöttek a földéhes parasztok Európából, főként Skandináviából és Németországból. A kézművességet a cseh iparosok hozták magukkal, ugyancsak a múlt század második felétől kezdve. Az utóbbiak közül sokan a Cedar (magyarul: cédrus) folyó zúgói, angolul: Cedar Rapids közelében telepedtek le. A 100 000 lakosú Cedar Rapids városában a polgárok mintegy ötödé ma is csehnek vallja magát. Az Egyesült Államokban száz és száz ilyen, meg ehhez hasonló város van. Központjában áll néhány 10-14 emeletes irodaház, a színházteremnek is használt kongresszusi csarnokkal egybeépült korszerű szálloda, banképület, aztán köröskörül földszintes és egyemeletes családi házak tengere. Többemeletes lakóház - bérelhető, vagy öröklakásokkal - csak mutatóban van néhány. A lakosság túlnyomó többsége fehér, bár a környéken - nem éppen a leggazdagabb körülmények között - élnek amerikai öslakók, azazdndiánok is. Magában Cedar Rapids-ben a közbiztonság viszonylag jó. Ha valakinek kedve szottyan arra, hogy este sétáljon a város utcáin, viszonylag nyugodtan teheti, nem úgy, mint mondjuk Detroitban vagy Miamiban. Cedar Rapids és környéke lakosságának műveltségi szintje viszonylag magas. Az ötven amerikai szövetségi állam közül lowában a legmagasabb az egyetemet végzettek aránya. Népszerű itt a kultúra is. Cedar Rapids-ben éppen nemrégiben épült új könyvtár. Igaz, állandó színháza, hivatásos zenekara nincs a 100 000 lakosú városnak. ijszú 15 lowa elsősorban mezőgazdaságáról nevezetes. Noha a mindössze 3 millió lakosú szövetségi állam területe az egész országénak alig hatvanharmad része, az első helyen áll az Egyesült Államokban a kukorica és a zab, a másodikon a szójabab termesztésében, az első a sertés- és második a szarvasmarhatenyésztésben. Mindamellett lowa nemcsak éléskamrája az Egyesült Államoknak. Csupán a 100 000 lakosú Cedar Rapids-ben több olyan ipari üzem van, amely a maga nemében a világelsők közé tartozik. Természetesen számos mezőgazdasági terméket feldolgozó gyár működik itt. Azután egy építőipari gépeket előállító hatalmas üzem, amelyet a városban talán a leginkább sújt a válság, hiszen immár másfél esztendeje rettentő pangás mutatkozik az amerikai építőiparban (beleértve az útépítéseket is), ennek megfelelően kevés ilyen gépet vásárolnak. A raktárak zsúfoltak, a munkásokat elbocsátották. Cedar Rapids-ben működik a Rockwell-International nevű világhírű amerikai óriáscég két nagy üzeme is. Az egyik távközlési berendezéseket, a másik fedélzeti elektronikát, műszereket készít repülőgépek és űrhajók számára. Alkalmam volt látogatást tenni a repülési műszereket gyártó üzemben. Jobb időkben tizenegyezer ember dolgozott itt, ezért - figyelembe véve a rendkívül magas szintű termelékenységet - ez óriási gyárnak számít. Kívülről azonban ez inkább csak a parkoló nagyságán mérhető le. Az egyemeletes, ablaknélküli modern (csak egy-egy üvegfolyosóval összekötött) épülettömbök a város határában állnak. Sem gyárudvar, sem raktárépületek tömege nincsen, még kerítés sem. A belépést azonban így is szigorúan ellenőrzik, és az üzem területén tartózkodó személyeknek - dolgozóknak, látogatóknak - ruhájukon állandóan feltűnő helyen kell viselniük a belépőt. Mivel a gyár katonai rendeléseket is teljesít (no meg erősen tartanak a konkurrencia ipari kémjeitől), a rendészet nagyon szigorú. Bizonyos üzemrészekben csak a politikai rendőrség feladatát betöltő Szövetségi Nyomozóiroda jóváhagyásával vehetnek fel dolgozókat. >83. IV. 22. Áthaladunk a számító és rajzoló komputereket használó tervezörészlegen és egy többszáz méter hosszú csarnokba jutunk. A „karzaton“ rajtunk kívül még két férfi figyeli a „mélyben“ végbemenő termelési folyamatot. Üzemszervezók. A hosszú sorokban egymás mellé állított asztalokon szalagszerű munka folyik: áramköröket, majd műszereket állítanak össze állványról lehajtható jókora nagyítóüvegek alatt. Néhány munkafolyamatot zárt termekben végeznek, ahol különleges a légkondicionálás, szabályozott a levegő páratartalma és a dolgozók kötelezően fehér köpenyt viselnek. Néhány pénzbedobós étel- és üdítő italautomata is van a csarnokban, de ritkán vásárolnak belőlük. Magában a nyolcórás munkaidőben csak kétszer tíz percre távozhat valaki a helyéről. A félórás ebédszünet pedig (amely nincsen benne a nyolc órában) elegendő ahhoz, hogy a dolgozók átmenjenek az önkiszolgáló étterembe. néhány óránként - előrejelzést. Sokan csak emiatt hallgatják a helyi rádiót... lowára, általában az amerikai Közép- Nyugatra a családi farm a jellemző. Ha Floridában, Kaliforniában a déligyü- mölcs-ültetvények, a zöldségtermesztő nagybirtokok rendszerint hatalmas monopóliumok birtokában vannak, itt, ahol a zsíros fekete földben főként gabonát termesztenek és sertés-, meg szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak, a farmok átlagos nagysága a 120 hektár körül van és rendszerint egy-egy családé. Vannak persze nagyobb és kisebb farmok is, számos helyen pedig nem maga a tulajdonos műveli a földet, hanem kiadja bérbe, de nem ez utóbbi a tipikus. Programom összeállítói becsületesen megmondták: az a farm, ahová látogatást szerveztek nekem, nem teljesen tipikus. Az átlagosnál nagyobb is, gazdagabb is, de azért nem holmi ritka kivétel. Alburnett város határában találom, s a tulajdonosa a Boofh-család UTAZAS ATLAG-AMERIKABA David Booth-ék családi háza (A szerző felvétele) Hangszóró, hangos zene a csarnokban nincsen, de sok munkás fején látok fülhallgatót. A kis Walkman magnóját bárki behozhatja, hiszen azt csak ó hallja, tehát mást nem zavarhat vele. Minden munkás az asztala fölé hajol, senkit sem látok beszélgetni, átszólni, a szomszéd asztalhoz, vagy kivált, járkálni. Ha a mérnöki és a tervezőirodákban főként férfiak ültek, itt, a termelésben alig látni mást, mint nőt. Méghozzá - mint fokozatosan rájövök - kizárólag középkorú és idősebb asszonyokat. A legfiata- labbja is legalább 32-34 éves. Vajon miért? Kísérőm elmagyarázza, hogy a recesszió közepette még ez a gyár sem dolgozik teljes kapacitással (még „szerencse", hogy katonai rendelések is vannak) és tizenegyezer dolgozójuk közül háromezret ideiglenes hatállyal elbocsátottak. (Ez az „ideiglenes“ állapot sokuk számára már esztendeje tart.) Márpedig az elbocsátás a kollektív szerződés értelmében, az ún. szenioritás elve alapján történik. Tehát elsőnek a legutóbb alkalmazott munkásokat küldik haza és így tovább, vagyis minél fiatalabb valaki, annál nagyobb az esélye arra, hogy az utcára tegyék. Ebben a gyárban egyébként viszonylag alacsonyak a munkabérek, viszont ennek ellensúlyozására a szakszervezet által kiharcolt megállapodás értelmében a munkások egészségügyi biztosítását a munkaadó fizeti. Az Egyesült Államok egyik legjobb helyi rádiójának számít a Cedar Rapids-i WMT. Annak pedig legnépszerűbb munkatársai a meteorológusok (a rádió saját alkalmazottai), akik negyedóránként adnak részletes körzeti ídöjárásjelentést és Maga Alburnett a mi fogalmaink szerint nem város. Igaz, nem is falu. Talán másfélezer lakosa lehet. Legnagyobb részük nem a mezőgazdaságban dolgozik, de abból él. Üzemanyag-, iparcikk-, műtrágya-, vagy gépkereskedö, gépszerelő, állatorvos, mezőgazdasági bank-alkalmazott, vagy más olyan egészségügyi, oktatási, szolgáltatási intézménynek a dolgozója, amely a környékbeli farmerek igényeit elégíti ki. És ez általában jellemző lowára. Itt mindenki az időjárást hallgatja a rádióban, a terményárakat keresi elsőnek az újságban, mert végső soron a mezőgazdaságból él. Az amerikai Közép-Nyugaton, általában az amerikai mezőgazdaságban a tanyarendszer tipikus. Amint a Booth-féle gazdaság irányában haladok, egy-másfél kilométerenként látom is ezeket a kis településeket: egy-egy lakóház, mellette jókora, kúpban végződő siló, néhány istálló vagy gépszín céljait szolgáló épület. Ilyen egy tanya, közvetlenül az autóút mellett, vagy bizonyos mélységben attól, de akkor is kövesút vezet oda, és mindig ott fut a villany-, meg a telefondrót. A Booth-család tanyája kihaltnak tűnik. Csak néhány perc múlva kerül elő egy negyven év körüli férfi. — Azonnal hívom Dávidét - mondja - kint van a földeken. Addig foglaljanak helyet az irodámban. Azzal CB-rádiót vesz elő és beleszól. Leülök az irodában, és még körülnézni sincs időm, amikor megszólal a falon a hangszóró:- David Booth beszél. Üdvözlöm. Szóltak, hogy megjött. Töltsön magának kávét, mire megissza, ott leszek. öt perc sem telik el, és a tanyára pótkocsis traktor fordul be. Harmincöt év körüli szőke férfi száll le róla. Farmernadrágot, anorákot, ellenzés sportsapkát és afféle utászcsizmát visel. f Ó David Booth, a gazda. Helyesebben: az egyik gazda.- Farmunk családi részvénytársaság- magyarázza. - A részvényesek: apám, jómagam, a feleségem, a nővérem és annak a férje. Ezenkívül egy állandó alkalmazottat is tartunk, Larry-t, azt a férfit, akivel már megismerkedett. Ő is családtagféle nálunk... A farm nagysága 1200 acre. Ja, pardon, maguk ezt Európában nem ismerik. David zsebszámológépet húz elő és már mondja is az eredményt:- Az annyi, mint 480 hektár. A terület 60 százalékán kukoricát, a 40 százalékán szójababot termesztünk. Azonkívül van 1800 sertésünk. Ez jóval nagyobb, mint az átlagos Családi farm. Ezért pénzügyileg állunk a lábunkon, ritkán szorulunk kölcsönre. Tudja, a farm nagyon beruházás-igényes dolog. Maga a föld % sokba kerül, azután a gépek, azok javítása, a műtrágya, a szállítás, az adó. A legtöbb farmer még jóval a betakarítás előtt kénytelen bankkölcsönt felvenni, amit csak télen tud visszafizetni. De mostanában egyre ritkábban sikerül ez. A gabona ára rettentően leesett, a farmerek igyekeznek kivárni, amíg sikerül valamivel drágábban eladníok, tehát még tovább nincs pénzük. A kölcsönök kamatlába pedig még mindig magas. Amióta élek, nem láttam annyi farmert csődbe menni, annyi kisbirtokost elárvereztetni, mint az elmúlt két évben.- Én pedig az 1929-es válság óta nem láttam ennyi csődöt - szól bele David apja, Floyd Booth, aki ezekre a szavakra lép be az irodába. - Tudja, én republikánus vagyok, de meg kell mondanom, hogy azzal a gabonaembargóval az elnökünk nem a Szovjetuniónak ártott, csak nekünk, amerikai farmereknek... A Booth-farmnak egyébként két darab százhatvan lóerős John Deer-traktora van különféle munkagépekkel, továbbá egy hatsoros kukoricakombájnja és egy tizenkét soros vetögépe. A család tagjai maguk dolgoznak a gazdaságban. Az év nagy részében heti hat napon át 12-14 órát. (Télen David „szabadságot" vesz ki: elutazik két-három hétre a családjával síelni, esetleg Európába. Édesapja tavaly kéthetes Karib-tengeri hajóúton vett részt.) A sertéseket az alkalmazott látja el: víkendre pedig, amikor szabadnapos, felvesznek egy egyetemistát. Ezenkívül szezonban alkalmaznak néha még egy vagy két főt néhány hétre. Az öreg Booth, aki hatvannégy éves, afféle ezüstkalászos mintagazda, rengeteg tanfolyammal a háta mögött. David- *nek egyetemi diplomája van, méghozzá kettő is: agronómus és mezőgazdasági gépészmérnök. És azt mondja: elkerülhetetlen, hogy előbb vagy utóbb a köz- gazdasági diplomát is megszerezze hozzá, különben nem fogják győzni a versenyt. A családi gazdaság egyes adatait már most is számítóközponttal dolgoztatják fel, és mihelyt lesz az ö szükségleteiknek megfelelő software (mert David szerint még nincsen), vesznek egy kisebb komputert. David felesége, Gina, aki most a könyvelést végzi, nem az eredeti szakmájában dolgozik: ő német nyelv- és irodalomszakot végzett az egyetemen. Egyébként azért nem találtuk az irodában, mert Mike-ért, négy és fél éves kisfiúkért ugrott el kocsival a városi óvodába. Hétéves kislányuk, Peny, már iskolába jár. Ót- akárcsak a többi tanulót - autóbusz > veszi fel és viszi a városba reggelenként és hozza haza délutánonként. A háziasszony megmutatja otthonukat. A földszinten van a tágas konyha, amelyben étkeznek (villanytűzhely, grillsütő, mosogatógép, mélyhűtös nagy fridzsider, kis képernyős tévé), itt található a „tiszta- szoba" (mondjuk inkább: szalon), valamint egy kis mosdó. Az emeleten a gyerekek és a szülök hálószobája és kényelmes fürdőszoba. Végül az alagsorban a nappali: ott a nagy családi televízió, a könyvespolcok és töméntelen sok játék. Az öreg Booth és David nővére a férjével egy kilométerre lakik innen, a birtok túlsó sarkán, és másutt van az alkalmazott „szolgálati“ lakása is. Az Egyesült Államok közép-nyugati vidékén - Minnesota, lllionois, lowa, Kan- ^ sas államokon - át húzódik ez a tanya- rendszer, a farmövezet. Az ország más részein jóval ritkábbak a farmok. A magas termelékenységnek köszönhetően az Egyesült Államok lakosságának nem egészen 4 százaléka dolgozik csak a mezőgazdaságban. KULCSÁR ISTVÁN
