Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-22 / 16. szám
I szú 9 3. IV. 22. Még nem is olyan régen nem sokat tudott a világ az ókori Egyiptomról. Érthetetlennek tűnt, hogy az emberi társadalom már évezredek előtt a civilizáció oly magas fokán állt. Az ésszerű magyarázatot és a tapasztalatokat többnyire a természetfeletti erőkbe és a legendákba vetett hit pótolta. Ma csak legyintünk, vagy megmosolyogjuk az ilyen nézeteket, bár tény, hogy a régi Egyiptom történetének, nevezetesen az ókori birodalom felbomlásának nem egy fejezete a szakemberek előtt is ismeretlen még. Ezt a hiányt igyekszenek pótolni - más országbeli tudósokhoz hasonlóan - a Csehszlovák Egyiptológiai Intézet dolgozói.- A kutatás a sivatag több méteres homokja alatt, a régészeti ásatások a nehéz terepen, majd a leletek szakszerű feldolgozása és értékelése a 45-50 fokos hőségben erős akaratot, kitartást és rendszeres tudományos tevékenységet igényel - ismerteti tapasztalatait dr. La- dislav Bares, az Egyiptomban dolgozó csehszlovák expedíció egyik tagja. - Az emlékek feltárásával, megmentésével és a további kutatásokkal igyekszünk magyarázatot találni a mintegy háromezernégyszáz évvel időszámításunk előtti, első központosított állam életére, válságaira, majd bukására. A csehszlovák expedíció az egyiptomi kormány engedélyével először 1960-ban vállalkozott a Kairótól mintegy 23 kilométerre délre fekvő Abu Sir környéki kutatásokra. Tudományos dolgozóink a néhány négyzetkilométernyi területen több temetkezési helyet, piramisokat, templomokat, kolostorokat tártak fel. Igaz ugyan, hogy a leletek főleg a túlvilági élettel kapcsolatos elképzeléseket tükrözték, ám az akkori társadalom struktúrájára, a gazdasági és politikai életre is következtetni engedtek. így például egyiptológusaink 1974-ben figyelemre méltó eredményeket értek el. Többek között feltárták Ptamsepszesz ókori uralkodó tíz méternyire a föld alatt elrejtett palotáját és masztabáját (csonka gúla alakú sírépítmény). A palota negyvennél több helyiségében talált számos lelet között nagy feltűnést keltettek az ókori építészek művészetére, munkamódszereire és az építkezések alakjára jellemző mészblokkok, csakúgy, mint a rajtuk feltüntetett jelzések és feliratok.- Az 1959. év határkövet jelent az egyiptológia fejlődésében - mondja vendéglátóm. - Addig ugyanis a kutatások többé-kevésbé csak az elméleti ismeretekre épültek. Frantisek Lexa akadémikus, a tudományág hazai atyja is csupán a véletlennek köszönhette, hogy eljutott kutatásai színhelyére. Csehszlovákia a régészeti kutatásokban való részvételét tulajdonképpen a UNESCO 1960—1965-ben elindított akciójának köszönheti, amelynek célja az asszuáni erőmű építésével veszélyeztetett történelmi emlékek megmentése volt. Folyik a munka Ptamsepszesz sírépítményében Egyiptomi munkások segítenek a csehszlovák kutatóknak az ásatásokban. Képünk előterében az i. e. I. évezredéből származó két koporsó A viharos közel-keleti események ellenére szakembereink azóta is kitartóan folytatják a kutatásokat, világviszonylatban jelentős helyet biztosítva hazánknak ebben a tudományágban. Kétségtelen, hogy az Abu Sir környékén folytatott ásatások során feltárt emlékek az eddigieknél is értékesebbek. így például minden várakozást felülmúlt az V. dinasztia addig ismeretlen tagjának, Chentkavesz királynőnek a maradványait őrző, 15 méter magas piramis, a hozzá tartozó templommal és a szertartásteremhez vezető tágas folyosóval, amelyre a tudósok 1980-ban bukkantak. A piramis-komplexum, valamint a vele összefüggő további piramisok tartalmából is nyilvánvaló, hogy Chentkavesz királynő két fia trónkövetelőként szállt harcba egymással, bizonyítva, hogy a vetélkedés a hatalomért egyáltalán nem újkeletű. A további ásatások eredményeként a szakemberek több kriptát tártak fel. Egyikük Chekeretnebti hercegnőé, akit udvarhölgyével együtt temettek el. Ám rejtély maradt, miért éppen Abu Sírban temették el a 30-35 évesnél aligha idősebb királylányt, akinek az apja - Iszeszi fáraó - az egyik szakkarai piramis kriptájában nyugszik. Ilyen és hasonló, válaszra váró kérdések foglalkoztatják a tudományos dolgozókat. Bár feltevésekben nincs hiány, a végleges döntést még nem mondták ki. Munkájukat megnehezíti, hogy a sírt - röviddel a királylány halála után - kirabolták, a szarkofágot megrongálták, az emberi csontokat pedig több helyütt szétszórva találták a lelőhely közelében. Kétségtelenül merész vállalkozás volt a kripta kirablása, mivel a tetteseket a megrepedt mennyezet beomlása fenyegette. Ezért a szarkofág aljába vésett keskeny résen emelték ki a bebalzsamozott királylányt. I- A veszély miatt csupán a holttestet fedő arany tárgyakat lopták el - utal dr. Bares a kriptában hátrahagyott pompás miniatűr alabástrom étkészletre, rézedényekre, munkaeszközökre, amelyeket piperecikkeket tartalmazó tégelyek, az áldozati olajnak szánt alabástrom tartályok és sok más felmérhetetlen értékű tárgy egészített ki. Se szeri, se száma a feltárt különböző oszlopoknak, szobroknak, edényeknek, sértetlen alabástrom vázáknak és lapoknak, áldozati tálaknak. Vendéglátóm véleménye szerint azonban a sok helyütt fennmaradt, a korabeli művészek technikáját szemléltető festmények a legértékesebbek. Ritkák, mivel az V. dinasztia korában majdnem mindenütt a dombormű díszeket alkalmazták.- Noha a kutatások eredményeinek feldolgozása hosszú időt vesz igénybe - mondja -, már ma nyilvánvaló, hogy a leletek szükségessé teszik az ókori Egyiptomról alkotott nézetek módosítását. Igen figyelemre méltó észrevételek vonatkoznak például az erődítménnyel övezett épületkomplexumokra. Az V. dinasztia idejében ugyanis minden kriptának megvolt a saját szertartásterme. Idővel azonban egy helyen, közösen végezték a szertartásokat. Ebből a tényből a gazdasági és szociális viszonyok romlására és arra következtetnek a szakemberek, hogy a befolyásos, gazdag urak, sőt az uralkodók is takarékoskodásra kényszerültek. És mert nyugtalan idők jártak akkoriban, az erődítmények Sem bizonyultak feleslegeseknek. Az egyiptológusok nagyra értékelik az Abu Sir környékén talált papirusztöredékeket. Ezek a legrégibb írásbeli dokumentumok, csakúgy mint a templomokban talált, alumínium pecsétekkel ellátott, az áldozati adományokat őrző edények lényegesen megkönnyítették tudósaink munkáját. Vezérfonalként szolgáltak ugyanis, akárcsak annak idején Homérosz tájékoztatásai a Tróját felfedező Schliemann régésznek.- Kutatásaink sikeréhez azonban a brnói geofizikusok is hozzájárulnak - utal vendéglátóm a korszerű készülékekre, amelyeknek segítségével egyszerűbb megtalálni a föld mélyében rejtőző épületeket. A keresésnek ez a módja, amely feleslegessé teszi a találomra végzett fúrásokat és ásatásokat, óriási időmegtakarítást jelent. így találták meg pl. Neferirkaré fáraó maradványait, akinek a létezéséről csak az Abu Sir-i papiruszokból szereztek tudomást. Igaz ugyan, hogy a csehszlovák kutatók nem az elsők között vették igénybe ezt a korszerű geofizikai módszert. Amerikai kutatótársaik megelőzték őket, ám gizai kutatásaik során nem jártak hasonló szerencsével. Szakembereink az Abu Sírban rendelkezésükre bocsátott néhány négyzetkilométernyi homokmezönek egyelőre csak a töredékét tárták fel. Sok munka vár még tehát az Egyiptomba készülő 15. és a további expedíciókra is. Tagjaik azonban nagy érdeklődéssel és örömmel dolgoznak, mert - dr. Ladislav Bares szavai szerint - az ókori Egyiptom felbecsülhetetlen értékeinek, az emberiség kulturális örökségének megmentését nemcsak kötelességüknek, hanem szívügyüknek is tekintik. Mivel foglalkoznak az egyiptológusok idehaza és melyek legközelebbi terveik? - Mostanában elsősorban feldolgozzuk a tavaly szerzett anyagokat és előkészítjük a további kutatásokat - hangzik a váPtamsepszesz és felesége a sírépítményt díszítő reliefen (Milan Zemina felvételei) lasz. - Az egyiptomi munkások segítségével folytatni akarjuk az emlékek feltárását. Mikor indulunk? Az expedíció vezetőjét, dr. Miroslav Verned nemrégen autóbaleset érte. Mihelyt felépül, megkezdett munkánk ismét a helyszínre szólít valamennyiünket. xxx Van-e akit ne érdekelné, milyen sorsra jutnak az utókor számára megmentett értékek? Természetesen a múzeumokban a helyük. Az egyiptomi kormánnyal kötött megállapodásunk értelmében a feltárt szobrok, vázák, amforák és más emlékek egy része hazánkat illeti meg. Sok közülük máris megtekinthető a prágai Nemzeti Múzeumban, pontosabban a Náprstek Múzeumban. A tavaly érkezett ládák tartalmának megismerésére azonban még várnunk kell. A becses műkincsek feldolgozásával ugyanis még nem készültek el a szakemberek, ám rövidesen ezeket is megismerhetik a múzeumlátogatók. KARDOS MÁRTA
