Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-15 / 15. szám

Olvastuk, hogy... □ Nyikita Mihalkov új film­je, a Beszélgetés tanúk nélkül - kamarajáték; két szereplője van, Irina Kupcsenko és Mihail Uljanov. ♦ □ Alekszej Batalov, a vi­lághírű szovjet filmszínész és rendező könyvet ír — más mű­vészekről. + □ Klara Lucsko, a Vízke­reszt szovjet filmváltozatának emlékezetes Violája játssza a Találj szerencsepatkót című szovjet film egyik főszerepét. ♦ □ Andrej Tarkovszkij szovjet-olasz koprodukcióban forgatta Honvágy című filmjét; a külső felvételek Róma köze­lében készültek. V örösbort tölt s nagy szemű olajbogyóval kínál, s mint egy kedves, bizalomteljes gyerek percek alatt hangulatot teremt. A szoba, ahol beszélgetünk, feke­te stílbútorral van berendezve; a mennyezetről súlyos, antik csil­lár lóg alá, a falon modern női portré. Egyéni ízlését ez a fest­mény fejezi ki a legjobban. A nő, hosszúkás, csontos arcával és nyugodt, szelíd tekintetével ne­kem Greco vásznairól ismerős, de a kép színvilága és szerkezete már a mához kötődik. Hajkorona helyett tengeri kagyló ékesíti a fe­jet, az érzéki, hosszú ujjak pedig egy árbocos hajóra fonódnak. A háttér: végeláthatatlan tenger, amelynek hideg kékje megkapó kontrasztja a portré meleg színe­inek.- Nincs az a pénz, amiért le tudnék mondani erről a képről - állítja. - Nagyon a szívemhez nőtt. Legalább annyira, mint Jirí Krejcík filmje ... Látogatóban Bozidara Turzonovovánál- Az isteni Emmára gondol, ugye?- Igen. Ez volt a negyedik sze­repem, amelyet Krejöíktól kaptam, de ennél szebbet sem előtte, sem azóta nem játszottam. A felvételek idején, emlékszem, csoportosan jártak át hozzánk a szomszédos műtermekből; aki csak tehette, odajött, hogy lássa, hogyan szüle­tik a csoda. Ez a nagyszabású életrajzfilm ugyanis olyan egyéni­ségről szólt, aki az egész világot meghódította. Emmy Destinn ne­ve hallatán még ma is összeszorul a cseh operabarátok szíve. Ez a nagyszerű cseh énekesnő ugyanis igazi világsztár volt; a New York-i Metropolitan vezető szopránja. Londonban ö volt az első Pillangókisasszony, Berlin­ben az első Salome, Bayreuthban az első Senta. Amikor megtudtam, hogy én játszom a szerepet, az volt az első gondolatom, hogy jobb lesz, ha gyorsan megköszönöm és visszaadom. Hárdm éve lehet, hogy megkerestek ezzel az aján­lattal, de még ma is pontosan emlékszem arra a napra, amikor igent mondtam. Tudtam ugyanis, hogy pályafutásom legpompásabb szerepe mellett megyek el, ha nem élek a lehetőséggel.- Mi volt az oka ennek a töpren­gésnek, ha tudta, hogy nem min­dennapi egyéniséget formálhat meg. — Az, hogy ... Nézze, én még eddig sosem beszéltem erről, de most elmondom, ha akarja. Azért, mert eredetileg operaénekesnő­nek készültem, s attól tartottam, hogy amíg a nagy szólamokra fo­gok koncentrálni, maga a szerep kicsúszik a kezemből. Ezek után „Majd elrepültem CSODA SZÜLETETT gondolhatja, mit jelentett számom­ra a rendező bizalma. Majd elre­pültem a boldogságtól ... És mind­ennek tetejében Emmy Destinn személyisége is elbűvölt. Tudtam, hogy filozofikus, intellektuális alkat volt, hogy festett, hímzett, zongo­rázott és verseket írt. Hogy nem tudták róla, angol-e vagy -olasz, mert mindkét nyelvet tökéletesen beszélte. A legekből épült ez a nő. Művészként, magánemberként egyaránt a maximumot adta ma­gából. A leveleiben olvastam, az volt a legnagyobb bánata, hogy nem íróként lett híres, hanem ope­raénekesként. Szóval minél köze­lebb kerültem az egyéniségéhez, annál kisebbnek éreztem magam. Később már az sem ment a fejem­be, hogy a forgatáson a szemé­lyes dolgai vettek körül. Hogy az ő ágyában feküdtem ...- A film külföldi sikere, gondo­lom, minden kételyét eloszlatta Emmy Destinn életre keltésével kapcsolatban.- Tavaly kinn voltam a New York-i és a londoni bemutatón ... Akkora ünneplésben, amekkora ott fogadott, még sosem volt ré­szem. Boldog voltam, kimondha­tatlanul boldog. És tizenkét évvel a Szigorúan ellenőrzött vonatok után ez volt az első cseh film, amelyet megvett az Egyesült Ál­lamok.- Biztos tud róla: annak idején Törócsik Mari is elragadtatással beszélt az alakításáról. S ha már itt tartunk, érdekel, általában hogy fog hozzá a figura életre keltésé­hez, mi az, amire a leginkább ügyel a játék során?- Nézze, nálam minden szerep­formálás úgy kezdődik, hogy olyan pontokat keresek a figurában, amelyek bennem is megvannak. Ha egy kicsit is hasonlítunk egy­másra, már könnyebb a dolgom. Ez persze nem jelenti azt, hogy olyan feladatokra vágyom, ame­lyek egy az egyben az én tükörké­peim. Az unalmas lenne számom­ra, és veszélyes is. Hogy mi a leg­nehezebb ezen a pályán? Megő­rizni az énünket. Az igazi arcun­kat. A természetességünket.- Azt hallottam, mostanában megint Prágában forgat.- Václav Matéjka A test angyala és ördöge című filmjében kaptam egy parádés szerepet. A történet a húszas évek végén egy eldugott kastélyban játszódik, ahol elegáns Madámként szebbnél szebb lá­nyok bájait árulom. A többi legyen az én titkom, jó? SZABÓ G. LÁSZLÓ □ Rezo Csheidze szov­jet—grúz rendező filmet forga­tott a Bernarda Álba háza című Lorca-drámából. ♦ □ Alekszej Tolsztojt, a száz éve született kiváló írót már hatvan évvel ezelőtt fölfe­dezte magának a szovjet film: 1923-ban jelent meg az Aelita című regény, ebből hamarosan film készült és nagy sikerrel játszották. Szergej Geraszimov az I. Péter nyomán készítette el a Péter ifjúsága című filmet. Egy tizenegy éves gyerek útra kel édes­anyjával, hogy meglátogassa nagyapját, aki az örültek házának lakója. Pedig a nagypapa egyáltalán nem bolond, csupán álmodozó. Úton az intézet felé a mama elmeséli gyer­mekének a nagypapa drámáját, amely meg­elevenedik. Franz-Xaver Stannebein nevelő szülőknél nevelkedett árva, húszéves korára jelentős feltaláló. Légcsavarról hajtott léghajó terveit veti papírra, melyet az egész emberiség érdekében kíván felhasználni. De kispolgári környezete bolondnak nézi. Egy prostituált az egyetlen ember, aki megérti öt; segítsé­gével Spanyolországba megy, hogy on vált­sa valóra álmait. De itt is csalódások érik. Letelepszik, megnősül, kispolgári életet él. Feltalál egy kézi gránátvetőt és belesodródik Az elkallódott tehetség az 1936-os spanyol polgárháborúba. A köz- társaságiak ellen harcol, s ez lehetővé teszi, hogy 1938-ban hazatérjen a fasiszta Német­országba. Itt újból előáll léghajója tervével, de ismét kinevetik, s amikor megpróbál har­colni a léghajó megépítéséért, örültek házá­ba zárják ... A különös történet Fritz Rudolf Fries regé­nye alapján Léghajó címmel elevenedik meg a filmvásznon. A DEFA babelsbergi stúdiójá­ban Rainer Simon rendező irányításával ké­szülnek á felvételek. Stannebein szerepét Jörg Gudzuhn alakítja, partnerei: Elisa Mon- tés, Gudrun Ritter, Katrin Knappe, Victor Carvajal, Hermann Beyer, Johanna Sohall és sokan mások. Az elkallódott ember törté­nete ősszel kerül az NDK mozijainak műso­rára. (fenyves) ÉVENTE EGY KÖZÖS FILM Négyszemközt Janusz Majewski lengyel filmrendezővel • önnek a Sóvá vált rózsa a második filmje, amelyet a bar- randovi filmstúdióban rendezett, csehszlovák-lengyel koprodukci­óban. Melyik volt az első?- A Pacific hotel két világa, és azt ezerkilencszázhetvenötben forgattuk. Egy pincér története, aki könyvet írt az életéről, s ez a könyv bestseller lett. Amit megírt, valóban átélte, mosogatófiúként kezdte, megismerte a pincérkedés valamennyi fokozatát. Amit meg­írt, nemcsak egy bizonyos szállo­dára jellemző, hanem általában érvényes, éppen ezért sikeres a könyv, s a belőle készült film. A történet a harmincas években játszódik, ötven évvel később, New Yorkban részt vettem a vetí­tést követő beszélgetésen. Felállt egy fiatalember és kijelentette, hogy a film róla szól, mert ő is étteremben dolgozik. Egy fiatal lány meg azt állította, hogy róla szól, mert - bár ó nem pincérnő, de az ö munkahelyén is ugyanilye­nek a viszonyok. Ezek a vélemé­nyek csak megerősítettek abbeli hitemben, hogy léteznek úgyneve­zett örök témák, s mindig lesznek fiatal emberek, akik éppen ismer­kednek az élettel. A körülmények természetesen változnak, de a fia­talok találkozása a jóval és a rosz- szal mindig hasonlóképpen folyik majd le. Ezért van értékük az ilyen könyveknek és az ilyen filmeknek, mert nem évülnek el, mindig idő­szerűek. 0 Milyen témákkal foglalkozik szívesebben: maiakkal, vagy job­ban vonzza a múlt?- Tíz filmet készítettem, nem számítva a tévéfilmeket, melyek között van tizenkét részes törté­nelmi tévésorozat is. A filmjeim többségének története nem ma játszódik. De igyekeztem úgy megrendezni őket, hogy a mai nézőhöz, a mi korunkhoz is szólja­nak. Olyasmiről legyen szó ben­nük, ami mindig időszerű: barát­ságról, szerelemről, halálról, a jó­ról és a rosszról, tehát mindarról, ami az embert érinti. • A Sóvá vált rózsa cselekmé­nye a második világháború alatt játszódik, egy cseh zsidólány és egy lengyel fiú szerelmi története. A befejezés nyitott...- Nem tudni, hogy a történet happy enddel végzödik-e vagy sem. A fiú rátalált ugyan a szerel­nultam. Hatvanegyben végeztem a rendezői szakon, tehát több mint húsz éve. Kezdetben rövidfilme­ket készítettem, majd hatvanhét­ben rendeztem az első játékfilmet. Jelenleg magam is oktatok azon a főiskolán, ahol rendezői diplo­mát szereztem. • A filmjeit látva sejteni, hogy eredeti szakmája építész: alkotá­saiban igen fontos szerep jut az architektúrának. — Ez igaz, minden filmemben nagyon ügyelek a részletekre, igyekszem, hogy minden nagyon pontosan kidolgozott, tökéletes le­gyen. Nemcsak az emberek- a szereplők - fontosak a szá­momra, hanem a tárgyak is, a hát­tér. Mert nemcsak az ember be­szél, hanem a fa is, a ház is- minden beszél, csak hallani kell. 0 Milyenek a kapcsolatok a len­gyel és a csehszlovák filmgyártás között?- Gyakori a színészcsere, de a tulajdonképpeni koprodukciós alkotás kevés. Vagy huszonöt éve készítettek egy közös csehszlo­vák-lengyel filmet, a következőt pedig csak hetvenötben. Azon munkálkodunk, hogy az együttmű­ködést bővítsük. Elhatároztuk, hogy évente legalább egy közös filmet forgatunk. A következőt cseh rendező - Jirí Svoboda - ké­szíti nálunk. Ez a megoldás mind­két fél számára előnyös, mert túl azon, hogy a közös munka erősíti a művészeti kapcsolatokat, anyagi haszonnal is jár, hiszen a kiadá­sok a felére csökkennek. K. CS. mére, de a lány - immár más feleségeként és anyaként - bár jelezte a fiúnak, hogy ó a gyerek apja, talán mégis visszamegy a jó­módú férjéhez. Ámbár az sincs kizárva, hogy a gyereke apját vá­lasztja. Mindenki a kedve szerint fejezheti be a történetet. 0 A film befejező képsora a happy end ellen szól. Az apát és a fiát mutatja. Az anya hiányzik a családi fotóról.- Igen, az anya szándékosan nem fut utánuk. Találkoznak, de nem hiszem, hogy együtt ma­radnak. 0 Mielőtt filmrendező lett, épí­tészként dolgozott...- ... de a filmnél dolgoztam építészként, és egyidejűleg Lódz- ban a Filmművészeti Főiskolán ta­Janusz Majewski (jobboldalt) és Josef Pávek, a film operatőre (Ivan Minár felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents