Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-08 / 14. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA A C-VITAMIN ÉS A ZÖLDSÉGFÉLÉK Az emberiség történetében régóta ismert az a tény, hogy hiányos, egyoldalú táplálkozás esetén a szervezet működésében rendellenesség következik be. Az ilyen megbetegedés komplikált lefolyású is lehet, és a szervezet számára szükséges anyagok teljes hiányában halálhoz is vezethet. Egyik ilyen félelmetes megbetegedés volt a Skorbut. Napjainkban, főleg európai viszonylatban már ritka jelenség. A C-vitamin részleges vagy teljes hiánya idézi elő. Habár már korábban is megfigyelték tüneteit, nagy mértékben a XV.-XVII. században kezdett fenyegetni, összefüggésben volt ez a hajózás intenzív fejlődésével, a hosszú tengeri utakkal, amelynek egyenes következménye volt a száraz ételek huzamosabb ideig tartó fogyasztása, a friss hús, a zöldség és gyümölcsök hiánya. A skorbut gyakori kísérője volt a hosszan tartó expedícióknak és hadjáratoknak is. A betegség első részletes leírása a XVIII. századból, IX. Lajos keresztes hadjáratának idejéből származik. A későbbiekben többször is megemlítenek hasonló megbetegedéseket a történetírók. Figyelemre méltó egy Bacheracht nevű tengerészorvos tanulmánya 1786-ból a skorbut elleni védekezés módjáról. Az étrendbe ajánlotta beiktatni a káposztát, a répát és a burgonyát, melyek hatásos védelmet nyújtottak a skorbut ellen. Ez az első írásos adat a burgonya skorbut elleni hatásáról. Felfigyeltek A zöldségfélék fogyasztásának egy főre eső hónapok szerinti megoszlása ÚJ SZÚ A zöldségfélékből származó napi egy főre eső C-vitamin mennyiség megoszlása hónapok szerint arra, hogy a citromlé, a zöldségfélék és gyümölcsök- bizonyos mértékben a friss hús is (főleg bárányhús)- nagyszerűen alkalmazhatók e veszélyes megbetegedés ellen. Ennek alapján 1795-ben például az angol tengeri flottában kötelezővé tették a citromlé fogyasztását. Később kiderült, hogy az említett élelmiszerek tartalmaznak egy bizonyos skorbut elleni anyagot. Erre az anyagra Funk lengyel biokémikus használta először a vitamin megnevezést. A vitaminok, köztük, a skorbut elleni vitamin körüli kutatások századunk elején intenzív fejlődésnek indultak. A skorbut elleni vitamint C-vitaminnak nevezték. C-vitamint elsőként a magyar Nobel-díjas Szent Györgyi Albertnek sikerült izolálnia többek között narancsléből, káposztából és paprikából. Ezek után fény derült kémiai képletére és mint skorbutellenes anyag az aszkorbinsav nevet kapta. A szakirodalomban ma is ez a használatos neve C- vitamin helyett. A C-vitamin valójában három összetevőből áll: aszkorbinsavból, dehidroaszkorbinsav- ból és az aszkorbigén nevű kötött formációból. Mindhárom rendelkezik skorbut elleni hatással. A természetben az élő szervezetek normális működéséhez szükség van C-vitaminra. Az élő szervezetek többsége azonban képes ezt saját számára elegendő mennyiségben szintetizálni. Az emberi szervezet erre nem képes. A kellő C-vitamin mennyiséget ezért kénytelen táplálék útján felvenni. Ha a szervezet nem kapja meg a kívánt mennyiséget, különböző rendellenességek állnak be. Az ember fáradékony lesz, gyöngeség fogja el, étvágytalan, a szervezetnek csökken az ellenállóképessége. Súlyosabb esetekben megjelennek a skorbut jellegzetes tünetei. A skorbut ellen már 10 mg napi C-vitamin adag is megvéd, amelyhez normális körülmények közt átéli, kora tavaszi időszakban is hozzájut szervezetünk. A szervezet azonban lényegesen nagyobb mennyiséget igényel, mint az említett adat. Hazánkban a mai ajánlott napi C-vitamin adag 70 mg körüli. Mennyisége ugyanis különböző a korra, nemre és a végzett munkára való tekintettel. Például: férfiak ülőmunka 50 nehéz fizikai munka 75 idősek 50 ülőmunka nehéz fizikai munka terhes nők szoptató anyák nők 50 60 80 100 kétéves 3-6 éves 11-14 éves korig korig fiúk lányok gyerekek 35 50 65 70 Meg kell említeni, hogy a C-vitamin tárolására szervezetünk nem képes. Tehát a nyári, őszi hónapokban történő C-vitamin túlfogyasztás nem oldja meg a téli és tavaszi hiányt szervezetünkben. A C-vitamin fő forrásai a zöldségfélék. Átlag C- vitamin tartalmuk magasabb, mint átlagban a nálunk terjesztett gyümölcsféléké. A C-vitamin hiányának kritikus időszakát a kora tavaszi, tavaszi hónapok jelentik. Ebben az időszakban jut szervezetünk a legkevesebb természetes eredetű C-vita- minhoz. Látható ez a mellékelt ábrákon is, amelyek a zöldségfélék fogyasztásának, és az ebből eredő C-vitamin mennyiségnek az időszakos megoszlását mutatják szlovákiai viszonylatban. Látható, hogy a kritikus időszak valójában májusig tart. Valamelyest segít a helyezeten a gyümölcsfélék, és ezen belül a déligyümölcs fogyasztása, melynek köztudottan magas a C-vitamin tartalma. Ma már a gyógyszertárakban szintetikus C-vitaminhoz is hozzájuthatunk (Celaskon). Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a szintetikus C-vitamin szervezetünk által való felhasználhatósága sokkal kedvezőbb természetes közegben, tehát akkor, ha zöldségvagy gyümölcsfélékkel együtt fogyasztjuk. Ebben egyrészt bizonyos polifenol vegyületeknek, melyeket P-vitamin néven is jelölnek, másrészt a zöldség- és gyümölcsfélékben előforduló rostos anyagoknak van nagy szerepe. A kedvezőtlen C-vitamin mérleget nagyban javíthatjuk a kora tavasszal termeszthető zöldségfélék fogyasztásával. Némelyek termesztése könnyűszerszerrel végezhető virágcserepekben vagy kisebb ládákban a lakásban, az ablak közelében is. Ilyen pl. a salottahagyma, a zsázsa, a metélöhagyma és a petrezselyemlevél. A kertekben könnyen termeszthető legolcsób C-vitamin forrásunk a zöldhagyma, szabadban vagy fóliás hajtatással. A feltüntetett táblázat áttekintést nyújt néhány tavasszal hasznosítható zöldségfélék átlagos C- vitamin tartalmáról. Befejezésül megjegyzendő, hogy a zöldségfélék C-vitamin mennyisége főzéssel, sütéssel jelentősen csökken. Hasonlóan a tárolás folyamán is, habár jóval kisebb mértékben. Friss zöldségfélék C-vitamin tartalom (mg 100 g) Zöldhagyma 25 Téli sarjadékhagyma 25 Metélőhagyma 70 Salottahagyma 25 Zsázsa 50 Fejes saláta 7 Petrzselyem (levél) 190 Retek 25 Karalábé 40 Zeller (levél) 53 Jól tárolható zöldségfélék Fejes káposzta 30 Karalábé (Gigant) 50-90 Petrzselyem (gyökér) 30 Fokhagyma 8 Vöröshagyma 6 Savanyított káposzta 20 Zeller 8 Fekete retek 20 Torma 80 HEGEDŰS ANDRÁS, az Ógyallai (Hurbanovo) zöldségtermesztési és nemesítési kutatóintézet tudományos dolgozója 1983. IV. 8. Közös munkával a múlt év derekán fejezték be az Ústí nad Orlicí-i Pamutipari Kutatóintézet és a Brnói Általános Gépipari Müvek Kutatási és Fejlesztési Intézetének munkatársai a Kontis C4-es szövőgép kifejlesztését. A gép sikeresen_ kiállta a próbaüzemelést, teljesítményével jelentősen fölülmúlva a világviszonylatban ismert hasonló szövőgépeket. A felvételen Zuzana Musilová szövőnő kezeli a gépet az Ustí nad Orlíci-i Kutatóintézetben. (Felvétel: ÓTK - Petr Matiőka) FÜSTGÁZOK OLCSÓ TISZTÍTÁSA Különböző ipari ágazatokban évtizedek óta ismert a porlasztá- sos szárítás. Ezt a módszert az olasz Niro Atomizer cég most alkalmassá tette füstgázok energiatakarékos tisztítására is. Ilyen mérgező és korróziós hatású füstgázok keletkeznek erőművekben, ipari kazánokban vagy éppen háztartási, iparihulladék- és szemétégető berendezésekben. Az új módszer bizonyos vegyipari és kohászati területeken is sikerrel használható. A füstgázok energiatakarékos tisztításakor a gázokat olyan toronyba vezetik, amelybe felülről abszorbenseket, alkalikus oldatokat vagy szuszpenziókat porlasztanak be. így a forró füstgázok és a beporlasztott abszorbens között kedvező belső érintkezés jön létre, ami jó feltételeket teremt a szennyező anyagok megkötésére. Miután a beporlasztott cseppecskék megkötik a szennyező anyagokat, száraz, de folyóképes termék keletkezik. Kísérleti eredmények szerint legalább 95 százalék a folyamat abszrobciós hatásfoka, ami azt jelenti, hogy a füstgázok szennyezőanyag-tartalmának legalább ennyi százalékát sikerül megkötni. Sok esetben pedig lehetőség van a szenyezóanyagot már felvett abszorbensnek a folyamatban való részleges visszatáplálására is. A porlasztásos füstgáztisztítás néhány további előnye: olcsó, mindenütt beszerezhető abszorbensek használhatók fel, például mész: rugalmas üzemvitel nagy átlagos abszorbciós hatásfokkal; korróziós hatások, anyaglerakódások nem lépnek fel a berendezésben; más, hagyományos füstgáztisztítási módszerekhez képest kisebb a nyomásveszteség és kisebbek az üzemeltetési költségek. Ezenkívül a füstgázok hőenergiáját fel lehet használni arra, hogy a beporlasztott abszorbenseket száraz, de folyóképes termékké alakítsa át, amely azután a repülő hamuval együtt - környezetet nem szennyező módon - az arra kijelölt helyeken tárolható. A kedvező kísérleti eredmények alapján már épül egy barnaszén-tüzelésű erőműhöz a füstgázok kénmentesítésére szolgáló, porlasztásos füstgáztisztító berendezés. (T) Érdekességek, újdonságok Számítóközpont folyamatos áramellátása A svédországi Ericson cég megbízást adott az ugyancsak svéd ASEA gyárnak 400 kVA teljesítményű, megszakítás nélküli áramszolgáltató rendszer szállítására. Ennek a rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a fő- áramellátó hálózat kiesése esetén 10 percen át a szükséges áramot szolgáltassa a Ericson stockholmi számítóközpontja számára. A számítóközpont egyike Európa legnagyobb ilyen létesítményeinek és mintegy 3000 terminál csatlakozik hozzá. így érthető, hogy az áramellátásban semmi zavart nem lehet megtűrni. Az ellátó rendszer fő egységei az egyenirányító, az akkumulátortelep és az inverter. Normális üzem esetén a számítóközpontot a hálózatról látják el, de egyidejűleg az akkumulátortelep töltéséről is gondoskodnak. A hálózat kiesése esetén az áramszolgáltatást azonnal a telepek veszik át. A tervezett rendszer később 1000 kVA-ra bővíthető. Kétáramú keverő Porjellegű anyagok keverésében többnyire pneumatikus keverő berendezéseket alkalmaznak. Ezek üzemeltetéséhez természetesen sűrített levegő szükséges, amelyet táphálózat vagy közvetlenül kompresszor ad. Meglehetősen energiaigényes a porszeny- nyezés, amelyet csak meglehetősen drága műszaki megoldásokkal lehet csökkenteni. A svájci Gericke cég szakemberei az energiaigény és a porszennyezés mérséklését összekapcsolták. Kísérleteik során azt találták, hogy céljaiknak leginkább a mechanikai kétáramú keverő rendszer felel meg. Ennek alapján kezdte meg a cég az ilyen jellegű, max. 100 köbméter térfogatú keverék gyártását. Ezek finom és durva porok, granulátumok és hasonló jellegű anyagok keverésére és homogenizálására szolgálnak. A kétáramú elv azt jelenti, hogy a föntről lefelé haladó anyagáramot a berendezés kétfelé osztja, majd ezek különböző frakciókban ismét a mechanikai hajtású központi keverőcsigához jutnak vissza. A mérések és a gyakorlati tapasztalatok alapján a mechanikai kétáramú keverő energiafelhasználása 35-40 százalékkal kisebb az azonos térfogatú pneumatikus keveröénél, s szinte semmi porral nem szennyezi a környezetet. (T) A jéghegyek „leltára“ Az eddigi legnagyobb jéghegyet észlelték szovjet kutatók az antarktiszi partok közelében. Hosz- szúsága elérte a 160 kilométert, szélessége a 72 kilométert, vastagsága a 400 métert, öt ilyen méretű jéghegy kitölthetné az egész Keleti-tengert vagy a Baj- kál-tavat. Műholdak segítségével szovjet kutatók összeállították a jéghegyek „leltárát“ is. Becslésük szerint a sodródó jégszigetek térfogata évente 35 ezer köbkilométer vizet tesz ki. (d)
