Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-08 / 14. szám
IJSZÚ 3 983. IV. 8. A kommunizmus elsajátítása egyet jelent azzal, hogy szüntelenül tanulmányozzuk a marxizmus-leninizmus elméletét, annak a történelmi célnak a világos és konkrét megértésére törekszünk, amelynek eléréséért a kommunista párt és a munkásosztály harcol, és mély meggyőzédésünkké válik, hogy helyes a tudományos kommunizmus tanítása. Ezen az alapon kell fejlesztenünk szocialista osztályöntudatunkat, cselekednünk a munkásosztály és kommunista pártja forradalmi hagyományai szellemében, meg nem alkuvónak lennünk a szocializmus és a béke ellenségeivel, a burzsoá ideológiával szemben, és a szocialista öntudat alapján idejében felismernünk osztályellenségeink szándékait, bármennyire is körmönfontan leplezik azokat. Mindez annál fontosabb, mivel lakosságunk zöme - a negyven éven aluliak századok óta álszent módon hirdet, de ténylegesen sohasem valósított meg. Ellenkezőleg, durván sárba tiporja őket, amint arról az egész világnak diktálni szándékozó Amerikai Egyesült Államok imperializmusának véres nyomai tanúskodnak. A kommunizmus hívének lenni egyet jelent nemcsak azzal, hogy meggyőződésünk szerint a szocializmus világviszonylatban történelmileg törvényszerűen győzni fog, hanem azzal is, hogy az ember végleges felszabadításáért harcoló milliók soraiba tartozunk és világosan látjuk az e győzelemért folytatott harc kilátásait. Mit jelent az eszmei-politikai nevelés? Miben látjuk ennek a fogalomnak a tartalmát? Ezt a kérdést konkrétan nem tisztáztuk. Ez nemcsak a fogalom összeirao désnek a kérdéseit, megértve az eszmeipolitikai nevelés lényegét, helyét a kommunista nevelés rendszerében, szerepét a szocialista társadalom életében. Az eszmei-politikai nevelés fogalma alatt nem érthetjük csak az eszmei nevelést vagy csupán az eszmei és a politikai nevelés egyszerű összesítését, mivel az életben, a reális valóságban nem létezik eszmeiség politikum, etika, esztétika stb. nélkül. Az ideológia a szellemi élet formálásával kapcsolatos mindennemű nevelő munka szerves része, magva. Az eszmei-politikai nevelés esetében az ideológia melyik vetülete kötődik a politikai neveléshez? Fontos ezt tisztázni, mivel az ideológia a nevelés egyéb válfajaiban is jelen van. Ideológiai vonatkozása van a munkára való, az erkölcsi, az esztétikai, a jogi, az ateista stb. nevelésnek. Mi a helyzet az ideológia világnézeti vonatkozása és a politikai eszmék kötődésénél? Az átfogó kommunista nevelésben miért alakult ki az az önálló eszmeipolitikai irányzat, amelyben szervesen összefonódik a marxista-leninista ideológia világnézeti és politikai komponense? Ez a marxista-leninista ideológia és politika jellegével, a szocialista társadalomban az emberek eszmei-politikai nevelésének céljaival magyarázható. Ide tartozik a tudományos világnézet elsajátítása, a kommunista párt és a szocialista állam II KOMflUHIIMUIT nemzedékei - a forradalom győzelme után, a szocializmus feltételei között nőtt fel. A szocialista vívmányok számukra természetesek, nem ismerik a munkanélküliség nyomasztó terhét, a reménytelenség érzését. Annál inkább szükséges, hogy főleg a fiatalok „jól ismerjék az általunk megtett utat, tudják, milyen sok harcot, áldozatos munkát testesít meg szocialista jelenünk... A szocializmus győzelméért vívott küzdelem tapasztalatainak és tanulságainak tartós az érvényük és a fiatal nemzedék számára fontos vezérfonalat jelentenek“ - mondotta Husák elvtárs az ifjúsághoz intézett beszédei egyikében. A kommunizmust elsajátítani Lenin szerint egyet jelent azzal, hogy cselekvőén részt veszünk a közéletben, a társadalmi ügyek irányításában és igazgatásában, mindig és mindenütt védjük a szocialista állam érdekeit, példát mutatunk a kommunista erkölcsben. Ennek előfeltétele szüntelenül emelni kulturális színvonalunkat, bővíteni látókörünket, az emberiség nemzeti és világkultúrája tárházából új ismeretekkel gyarapítani tudásunkat. Csak az válhat kommunistává, aki ismereteit gazdagítja az emberiség minden értékével. Mivel nyerte meg Marx tanítása milliók és tízmilliók szívét? Ez annak köszönhető, hogy Marx elsajátította mindazt, amire kora tudománya fényt derített. Lenin rámutatott arra, hogy Marx kritikus szemszögből átdolgozta mindazt, amit az emberi társadalom megteremtett. Marx átdolgozta, bírálatnak vetette alá, a munkásmozgalomban kipróbálta mindazt, amit az emberi elme megteremtett. S levonta a következtetéseket, amire képtelenek voltak a burzsoá keretek közé szoruló vagy a polgári előítéletekkel terhelt emberek. A kommunizmus elsajátítása azt jelenti, hogy szocialista hazafiaknak kell lennünk, erőnk teljéből támogatnunk kell a szocialista haza felvirágoztatását, szilárdítanunk a társadalom szociális, erkölcsi és eszmei egységét, hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek barátságát és meg nem alkuvónak kell lennünk a náció-* nalizmus megnyilvánulásaival szemben. Büszkének kell lennünk nemzeteink történelmi múltjára, arra, amit dolgozóink vittek végbe a szocializmus építése időszakában. A kommunizmus elsajátítása egyet jelent azzal, hogy szüntelenül fejlesztjük magunkban a proletár internacionalizmust, a szocialista közösség népei iránti barátságunkat, szilárdítjuk harci szövetségünket a béke és a népek szabadsága minden hívével, osztályszolidaritásunkat az egész világ dolgozóival. A kommunista nevelés lenini elveinek célja és értelme annak ellenére, hogy a szocialista állam polgárai eszmeileg edzett, öntudatos, müveit emberek legyenek, akik a tudomány és a humanizmus elvei alapján átalakítják a világot és így megvalósítják a humanizmus és testvériség ősrégi eszményeit. Azokat az eszményeket, amelyeket a burzsoázia évtettségével, tartalma struktúrájával magyarázható, amiről maga a kifejezés is tanúskodik, hanem azzal is, hogy az eszmei-politikai nevelés kérdéseinek elméleti feldolgozása elmaradt a gyakorlat mögött, noha e tekintetben is szükséges a nagyobb előrelépés. Csakhogy a gyakorlat előrelépése megkívánja az eszmei-politikai nevelés fogalmainak a tisztázását, elmélete módszertani alapjainak fejlesztését. Fejleszteni kell törvényeinek és alapelveinek rendszerét, az idevágó, tudományos érveken nyugvó javaslatokkal növelni kell ennek a nevelő munkának a hatásfokát. Évtizedek óta foglalkozunk az eszmei-politikai munkával, nem egy jó jelszót tűztünk ki így például A köztársaságnak több munkát - ez a mi agitációnk (1946), Uszítás helyett építeni (1947), de az esetek zömében cselekvésünk nem igazodott a tudományos módszerekhez (erre nem volt sem erő, sem idő), hanem kizárólag tapasztalatainkhoz, mégpedig az élet követelményeinek, az osztályharc fejlesztése és irányítása szükségleteinek közvetlen nyomása alatt. Ez volt és ma is ez az elsődleges, csakhogy a gyakorlati tapasztalatokat a tudomány segítségével el kell mélyíteni, hogy a gyakorlat és az elmélet kapcsolata ezen a téren is biztosítsa a magas fokú hatékonyságot. Itt különösképpen érvényes Lenin figyelmeztetése, hogy az elmélet kérdéseit nem szabad levennünk a napirendről, hanem - ellenkezőleg - elméletileg magas szinten kell megvilágosítani a munkáspárt feladatait. Elsősorban elemezni kell ennek a kötőpolitikájának mély megértése, az adott fejlődési szakaszban az ilyen politika gyakorlása szükségének és annak megértése, hogy a dolgozókat érdekeltté kell tenni e politika sikeres megvalósításában, politikai aktivitásuk és politikai kulturáltságuk szintje emelésében. A tudományos világnézet formálásának folyamata A szocialista társadalom tagjainak eszmei-politikai nevelése a tudományos világnézet formálásának, a kommunista párt és a szocialista állam politikája tisztázásának és befogadásának, a kommunista eszmények, és az e politika követelményeinek megfelelő gyakorlati cselekvést meghatározó politikai meggyőződés formálásának folyamata. Az eszmei-politikai nevelésnek ezért elsőrendű a jelentősége. Természetesen fontos a szocialista személyiség nevelésének minden válfaja - a munkára való, az erkölcsi, az esztétikai nevelés -, de ezek a személységnek csak egy-egy vonását formálják. Tőlük eltérően az eszmei-politikai nevelés az ember tevőleges életszemléletét alakítja, ami közvetlenül vagy közvetve megnyilvánul mindennemű tevékenységében. Ugyanakkor látnunk kell a kommunista nevelés alapvető válfajainak kölcsönös kapcsolatát és gazdagodását. A marxista esztétika a szépet harmonikusan egyesíti az ember alkotó tevékenységével. A munkára való nevelés viszont az esztétikai nevelés híján egyoldalú lenne, nem ösztönözne arra, hogy meglássuk az emberi alkotó munkának és eredményeinek szépségét. Ez annyit jelent, hogy csak a kommunista nevelés valamennyi válfajának és irányának egysége szavatolja a személyiség harmonikus fejlődését. Ettől eltekintve, az eszmei-politikai nevelésnek köztük rangos helye van. Elsősorban azért, mert az ember szellemi életének eszmei-politikai komponense lehetővé teszi az összes társadalmi érték és cselekyés értelmének a megértését. Ezt megvilágítja az állami érdekek megértése, az egyéni és a társadalmi érdekek szembesítése. Ennek köszönhetően a szocialista társadalom tagja a személyi érdekek békeperspektívájú szemlélete helyett megérti, hogy alapve- tőek és meghatározóak a társadalmi érdekek. Az egyének és a kollektívák tevékenysége az öntudatosságra épül. Lenin A nagy kezdeményezés című művében megállapította, hogy ,,a társadalmi munka kommunista szervezete, amely felé az első lépés a szocializmus, maguknak a dolgozóknak szabad és tudatos fegyelmére támaszkodik, akik lerázták mind a földbirtokosok, mind a kapitalisták igáját, és mindinkább erre fog támaszkodni". Ez a tudatosság jelentős mértékben az eszmei-politikai neveléstől függ. Az ember tudatának eszmei-politikai vetülete az osztálygerince e tudat minden más komponensének, társadalmi iránytű, amely utat mutat munkájában és harcában. Ezért Lenin, aki sokoldalúan megvilágította a nevelés valamennyi válfajának szerepét és jelentőségét, és rámutatott kapcsolatukra, egyidejűleg hangsúlyozta az eszmei-politikai nevelés vezető szerepét. Ennek magyarázata, hogy e nevelés közvetítésével kifejezésre jut az egész nevelési folyamat osztályjellege. A kommunista nevelésnek és valamennyi válfajának törvénye a szellemi és az anyagi hatásgyakorlás egysége. Ennek híján a nevelés nem lenne hatékony. Ezért az eszmei-politikai nevelés sem lehet elvont, a gyakorlattal való kapcsolat híján. Eszmei-politikai nevelésünknek nemcsak az a feladata, hogy az emberekkel megértesse a CSKP politikájának alapelvét, hanem annak elérése is, hogy ezekhez igazodjanak, harcoljanak megvalósításukért. A feladatnak ez a másik része bonyolultabb és szükségesebb az elsőnél. „Sajnos, mindmáig találkozunk olyan emberekkel, akik ismerik politikánkat és elveinket - mondotta L. I. Brezs- nyev elvtárs az SZKP XXV. kongresszusán de a gyakorlatban nem 'mindig igazodnak hozzájuk, nem harcolnak megvalósításukért, elnézik a szocialista együttélés szabályainak megszegését. A szavak és a tettek összhangjának hiánya, bármilyen is a formája, árt a gazdasági építésnek és főleg az erkölcsi nevelésnek.“. A CSKP politikájának következetes megvalósítása, a szocialista együttélés normáinak és elveinek megtartása nemcsak mély meggyőződést követel, hanem sok esetben merészséget és cselekvő kiállást is a szocialista elvek megszegésével szemben. A politikai öntudatosságnak és az eszmei nevelésnek mércéje nem csak a szó, hanem főleg a tett. Ezért az emberek és kollektíváik eszmei-politikai nevelésében szüntelenül szem előtt kell tartani az ideológiai és a szervező munka egységét^ azt a kötelességet, hogy a dolgozókra szóval és ezzel egyidejűleg a fejlett szocialista társadalom épitése folyamatába történő bevonásukkal hassunk FRANTIŐEK HAVLÍÖEK Megkezdődött a tranzit gázvezeték negyedik ágának épitése Csehszlovákia áramlik majd a földgáz a Szovjetunióból Nyugat-Európa államaiba. A bratislavai 1400 milliméter átmérőjű csöveket kapcsolják össze. területén. Ezen a vezetéken Hydrostav hegesztői az első (CSTK-felvételei)
