Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-01 / 13. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA Az energetika, az ipari termelés és a közlekedés területén kifejlesztett bonyolult műszaki rendszerek biztonságos üzemeltetése elképzelhetetlen az ezeket alkotó berendezések, gépek, fő- és részegységek működési adatainak pontos gyűjtése és közvetlen feldolgozása nélkül. Ilyen műszaki rendszert képez például az atomerőmű, a nagyolvasztó, a hengermű, vagy például a szuperszonikus repülőgép hajtómotorja. Az említett feladat elvégzésére szolgál a Camac mérőrendszer, amelyet az atomtechnikai program keretében a Tesla Vráble konszernvállalat állít elő. Amikor Jaroslav Zhorel mérnököt, a fejlesztési osztály fömunka- társát arra kértem, hogy ismertesse a Camac felépítését és működési elvét, habozás nélkül elmondott néhány speciális szakkifejemérőrendszert. Csupán néhány tucat építőelemet, modult készítenek ehhez a rendszerhez. A gyártás műszaki igényessége azonban az egyes modulok összetételéből és árából egyaránt kitűnik. Egy ilyen modul nem nagyobb egy könyvnél. Szétszerelt állapotban jól megfigyelhetők benne a nyomtatott áramkörös lapok, amelyekre különböző mikroelektronikai alkatrészeket, integrált áramköröket, mikroprocesszorokat helyeztek el. összeszerelve azonban egy síma falú dobozt képez, melynek egyik oldalán néhány kapcsolóelem található. Nos, ez az alig félkilónyi termék körülbelül annyit ér, mint egy személy- gépkocsi árának a fele. Olyan gyártási folyamatról van tehát szó, amely minimális anyagráfordítást és maximálisan szakképzett munkaráfordítást igényel. csekély mértékű, ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen magas szak- képzettségű szellemi munka exportjáról van szó. Elég körültekinteni az üzemegységekben, hogy a látogató megértse, milyen munkáról van szó A dolgozók előtt nagyméretű műszaki rajzok, vázlatok feksze- * nek, ezek szerint képezik ki az ötletesen megtervezett rendszereket az egyes mikroelektronikai elemekből. Itt mindegyik dolgozónak ismernie kell az egyes elemek és azok kombinációjának funkcióit, értenie és tudnia kell a bekötések számos módszerét. Egy sor további munkahely a legkülönbözőbb vizsgáló berendezésekkel és mérőműszerekkel van ellátva, amelyek az egyes áramkörök működésének ellenőrzésére és értékelésére szolgálnak. A legalább szakközépiskolai végzettség is természetes követelmény. A gyártásnak azonban egy további pozitív vonása is van, mégpedig az, hogy a felhasznált mikroelektronikai alkatrészek 99 százaléka hazai gyártásból származik. A maradék 1 százaléknyi mennyiséget pedig a KGST-or- szágokból hozzuk be. SZELLEMI MUNKA EXPORTRA zést tartalmazó mondatot, amelyektől bizony nem lettem okosabb. Nem lenne azonban igazi szakember saját szakmájában, ha nem tudná a laikus számára is elmondani a lényeget, ami körülbelül így hangzott:- A Camac tulajdonképpen egy olyan modulrendszer, amely nagyobb mennyiségű adat összegyűjtésére és feldolgozására szolgál. Ez egy nemzetközi rendszer, amely a legnagyobb mértékben terjedt el az egész világon. Eredetileg atomerőművek számára fejlesztették ki, de jelenleg már a legkülönbözőbb szakágazatokban is alkalmazzák a műszaki paraméterek mérésére, a bonyolult technológiai folyamatok kiértékelésére, továbbá egyes technológiai berendezések és gépipari termékek minőségének vizsgálatára. Egyszóval a Camac rendszer számítógéphez csatlakoztatva működik, s olyan adatokat gyűjt össze és dolgoz fel a nagy technológiai komplexumok működéséről, amelyek nélkülözhetetlenek a folyamatok automatizált szabályozásához, valamint a műszaki-gazdasági paraméterek meghatározásához. A vráblei üzemben azonban nem gyártják az egész Camac • Milan Kluka a Camac mérőrendszer egyik építőelemét teszteli (A szerző felvétele) A Camac rendszerhez gyártott modulok 80 százalékát a Szovjetunióba exportáljuk, ahol a szovjet gyártók saját építőelemeik hozzáadásával komplex mérőrendszereket képeznek belőlük. A Tesla Vráble konszernvállalatban az idén 38 millió koronás értékben gyártanak modulokat, s ebből 30 millió korona az exportáru értéke. Mivel az anyagfelhasználás itt A Tesla Vráble konszernvállalat dolgozói büszkék lehetnek rá, hogy képesek voltak megbirkózni a Camac rendszerhez tartozó csúcsszínvonalú szerkezeti alapegységek gyártásával. Ez bizony nem csekély dolog volt, hiszen világviszonylatban is csupán néhány cég foglalkozik e legelterjedtebb mérőrendszer gyártásával. MARIÁN FUSEK Felületkezelés napenergiával Az energiatakarékosságra való törekvés világszerte megindította a napenergia felhasználására irányuló kutatásokat. Többek között kutatni kezdték a napenergiával hevített kemencékben fellép» mintegy 3000 °C hőmérséklet fémfelületek hőkezelésre való hasznosítását is. A Dél-Kínai Technológiai Kutató Intézet szakemberei a Varsóban tartott Hökezelési Konferencián napenergiával végzett ilyen irányú kísérletekről számoltak be. A kísérleteket SCIT-II típusjelű napenergia-kemencével végezték, amelynek gyújtőtükör-átméröje 1500 mm, fókusztávolsága 663 mm, a Nap képiének átmérője a fókusz síkjában 6,2 mm. A kemencével elméletileg 3495 °C hőmérsékletet lehet a fókusz síkjában elérni, azonban az eddig elért legmagasabb hőmérséklet 3000 °C volt. A kemence gyújtőtükre folyamatosan követi a Nap pályáját, a követés pontossága ± 0,25 mm/h. A kemencével különböző ötvözésű acél és öntöttvas mintadarabokat hökezeltek 2,7-5,0 J/cm2 energiasürüségü, merőlegesen beeső napsugárzás mellett. A sugárzó energia hatására a mintadarabok felülete helyileg gyorsan az ausztenit átalakulási hőmérséklet fölé melegedett fel. A hevítés sebessége a kemence beállításával pár tized másod- perc és több másod pierc határok között változtatható, a mintadarabot körülvevő atmoszféra tetszőlegesen választható meg, mert a sugárzás az átlátszó burkolaton áthatol. A pontonként végzett felületi edzéssel 3-7 mm átmérőjű, közel azonos keménységű foltokat lehet előállítani, amelyek szemcseszerkezete a kerületük felé finomodik. A beedzödött foltok átmérője, valamint a beedzödés mélysége a besugárzás időtartamától függ. A hőkezelés alatt folyamatosan mérték a besugárzás intenzitását, mert ennek értéke a hőkezelés eredményét jelentősen befolyásolja. Különösen kis méretű tárgyaknál fontos ennek figyelembe vétele, nehogy túlhevités következzen be. Amennyiben nagyobb felületeket szükséges hőkezelni, a pontonkénti hőkezelést megfelelő sűrűségben meg kell ismételni, vagy folyamatosan besugározni az egész felületrészt. A folyamatos besugárzás tulajdonképpen apró pontokkal való véglgpásztázásból áll, az ilyen módszerrel elért hatás hasonló a lézersugarakkal való felületi hőkezeléshez. A napenergiával való felületnemesítési technológia még kísérleti fázisban van, de az eddigi eredmények gyakorlati megvalósításának lehetőségét bebizonyították. (T) Érdekességek, újdonságok KARBONSZÁLAS ASZTALLAP A röntgensugarak könnyebben hatolnak keresztül a karbonszátas tetejű műtőasztalokon. Az Angliában kifejlesztett műtőasztal-fedőlap 75 mm vastag szendvicsszer- kezetü, amelynek habból készült magját olyan karbonszálas bevonat burkolja, amelynek kilencszer nagyobb a röntgensugáráteresztö képessége, mint a hasonló vastagságú alumíniumé. A nagy áteresztőképesség, illetve a kis sugárelnyelés tisztább röntgenképet eredményez, csökkenti a beteg és a sebész sugárzási igény- bevételét. A karbonszálas szendvics merevsége megkönnyíti a röntgensugár fókuszálását és lehetővé teszi, hogy az orvos teljesen kihasználja a képerösítéseket. mert megfelelő helyzetbe tudja állítani a beteg fejét és felső testét az asztallap részeinek beillesztésével. A terhelési vizsgálatok szerint a fedőlap 136 kg terhelés esetében 25 mm-nél kisebb mértékben hajlik meg, és 227 kg tömeggel terhelhető maradandó alakváltozás nélkül. A fedőlap a meglevő asztaloknak megfelelő kivitelben is gyátható. A lap öt részből készült elemei csuklósán vannak össze- kapxsolva, szélei merevítettek a könnyű kezelhetőség céljából. A helyzetbe állítás pneumatikusan, hidraulikusan vagy kézzel történhet. FÉLMILLIÓ ÉV NYOMAI Üzbegisztánban, a kulbulaki területen 500 ezer éves emberi település nyomaira bukkantak szovjet régészek 17 méteres mélységben. Az állatcsontok és a kőszerszámok: nyílhegyek, kések állapotából ítélve Közép-Ázsia eddigi legősibb településének maradványait tárták fel. 17 méteres mélységig az őskor különböző időszakaiból szármázó 30 kultúrréteget találtak, összehasonlítva a különböző rétegekből előkerült tárgyakat, nyomon követhették az itt élők életmódjának változásait, ügyességük fejlődését. Nagy érdeklődéssel várják az itt és Közép- Ázsia más vidékein talált leletek összehasonlító tudományos elemzését. (d) JAPÁN ÉS AZ ÖTÖDIK SZÁMÍTÓGÉP-GENERÁCIÓ A második világháború alatt Pennsylvania Egyetemen J. P. Eckert és J. W. Mauchly fejlesztette ki az Eniac nevet viselő elektronikus számítógépet, amely szobanagyságú méretben készült el és több ezer elektroncső működött feldolgozó egységében. Az elektroncsöves számítógépek családját nevezték el az első generációs gépeknek. A tranzisztorok térhódítása idején a komputergyártásban forradalmi változás történt. A nagyméretű és elektronikai szempontból lusta elektroncsöveket a tranzisztorok váltották fel, jelentősen lecsökkentve ezzel a gépek méreteit. Megjelent tehát a második generáció. A harmadik számítógép-generáció az integrált áramkörök alkalmazásával született meg, további méretcsökkentést és számolási gyorsaság növelést eredményezve. A jelenleg gyártott és „három és feledik“ generációnak nevezhető gépeknél nagy bonyolultságú integrált áramköröket (LSI) alkalmaznak, míg a negyedik generációs gépeknél a Joseph-son- átmenet és gallium arzenid összetételének felhasználására került sor. A számítógépek generációk szerinti osztályozása e négy és „fél“ esetben aszerint történt, hogy a gépek feldolgozó egységeinél milyen alkotóelemet használtak fel. A tervezett ötödik generációt elődeitől nemcsak elemi részeinek változása, de alapszerkezetének gyökeres átalakítása, új terminál rendszer alkalmazása is megkülönbözteti. A jelenlegi gépek billentyűzetének szerepét a mikrofon veszi át, így a kifejlesztésre kerülő terminálokat olyan személyek is használhatják majd, akiknek a programozási nyelvek ismeretére nem lesz szükségük. A gépek számolási gyorsasága a jelenleginél ezerszer, tároló kapacitása tízezerszer lesz nagyobb. A megszületendő ötödik generációs számítógépeknek az emberi beszédet több nyelven kell megérteniük és a nyomtatott szöveget olvasniuk. A gépekkel szemben támasztott követelmények közé tartozik a színek felismerése, az írott szövegek egyik nyelvről a másikra történő fordítása, a japán és kínai írásjegyek olvasása. A velük közölt ismereteket, eseményeket elemezve a „gondolatkapcsolási folyamat“-hoz hasonlóan rendszerezniük és a várható eseményekre következtetniük kell. Végül - de nem utolsósorban - képeseknek kell lenniük arra is, hogy kielemezzék és kijelezzék saját meghibásodásaiknak okát és helyét. E követelményrendszert teljesítő gépek kifejlesztéséhez a szükséges kutatások 1981 -ben indultak meg Japánban, egy tízéves számítógépi-fejlesztési program keretében. Már 1981 augusztusában a Nippon-Electric forgalomba hozott SR-200 típusjelzéssel egy készüléket, amely egyelőre még csak a japán nyelven, szótagolva adott utasításokat ismeri fel és azokat a számítógépibe táplálja. 1982 októberében egy nagy számítógépigyár, a Fujicu nyilvánosságra hozta, hogy az emberi beszéd értelmezésére és az elmondott szöveg idegen nyelven történő leírására is alkalmas kompiuter létrehozásán fáradozik. Sikerült kialakítaniuk egy számítógépies rendszert, amely a cég nemzetközi jelentéseit japánról angolra fordítja. Szótára egyelőre mindössze hétezer szóra és kifejezésre korlátozódik. További cél a memória jelentős bővítése és a beszédfelismerő szerkezetnek a szövegkiíró rendszerrel történő összekapxsolása. Az ötödik számítógép-generáció kifejlesztésével foglalkozó tudósok jelenleg a gépi fordítás problémájának megoldásán dolgoznak, s az elkövetkezendő időszak kutatóira vár a feladat, hogy megalkossák az emberi agy gondolatkapcsolódási folyamatai elektronikai modelljét. További feladat a számítógépiek különböző televíziós láncokkal, távközlési vonalakkal és műholdas továbbítási rendszerekkel való összeházasítása, valamint a számítógépiekhez kapcsolódó személyes jogok védelmének kidolgozása. A számítógépiek ötödik nemzedékének tárgyában 1982. október 19-e és 22-e között Tokióban összehívott nemzetközi konferencián tizenöt országból háromszáz szakember gyűlt egybe, és megvitatta a számítógépi-fejlesztés jelenlegi helyzetét és a jövőbeni problémákat. A japán kormány ekkor úgy határozott, hogy az új számítógép-generáció kifejlesztésének munkálataiba az európai országokat és az Egyesült Államokat is bevonja. Nagy-Britannia volt az első ország, amely reagált a japián felhívásra és az együttműködési térvek kialakítása már folyamatban van. A kormány e bonyolult számítógép közös kifejlesztését az alábbi szempxjntok miatt javasolta:- A közös fejlesztési munka lehetővé teszi, hogy a különböző országokban ez ideig kidolgozott alapvető technológiákat együttesen alkalmazzák.- A közös fejlesztés gátat vet az egyébként elkerülhetetlen versengésnek.- A számítógépi-generáció ötödik tagjának kidolgozása a közös fejlesztési munka révén egyes országokra vetítve kisebb költségkihatással lesz. Japánban a komplikált technológiát igénylő termékek, így az igen nagy bonyolultságú integrált áramkörök (VLSI) és számítógépiek kifejlesztését többnyire ipiari csomó pontok végzik, amelyek a Nemzetközi Kereskedelmi és Ipiarügyi Minisztérium anyagi támogatását élvezik; míg az Egyesült Államokban a honvédelmi minisztérium bíz meg gyárosokat új technológiák fejlesztésével. Európában egyre több, félvezetőket és számítógépieket gyártó céget vesznek állami tulajdonba, hogy megkönnyítsék a magán- és az állami szektor közös technológiai fejlesztési munkáját. A japián Nemzetközi Kereskedelmi és Iparügyi Minisztérium azt reméli, hogy a japán-amerikai-európai fejlesztési munka megvalósul, és a részt vevő országok megosztják egymással technológiájukat, míg a terv ipari együttműködéssé lép elő. Ha a tízéves terv eléri célját, akkor az elkövetkezendő évtizedben feltehetően egy országos oktatási és kutatási rendszer keretében mind Japánban, mind a programban részt vevő többi országban bevezetik az ötödik számítógépi-generációhoz tartozó komputerek általános használatát. (MN)
