Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-01 / 13. szám
JSZÚ 9 Talán nem akad felnőtt, de sajnos lassan gyerek sem, legfeljebb tíz éven alul, akinek ne volnának emlékei vagy tapasztalatai a dohányzásról. Az első, titokban elszívott cigaretta általában egész életre szóló emlék lett vagy a verés - a delikvenst ugyanis irgalmatlanul elfenekel- ték -, vagy a rosszullét miatt. Az első cigarettát követte a többi, vagy nem. A statisztikák szerint - hacsak a környezet nem lépett fel erélyesen - többnyire követte. Eleinte azért, mert baráti társaságban és idegenek körében a felnőttséget szimbolizálta, később azért, mert megszokássá, szenvedéllyé, sőt, létszükségletté vált. SZENVEDÉLY? A történelem azt állítja, hogy Kolumbusz nemcsak Amerikát fedezte fel, hanem a pipázó indiánokat is. Következésképp ö is vétkesnek mondható a dohányzás elterjedésében, akárcsak Jean Nicot francia diplomata, aki 1560-ban Portugáliából nemcsak bevitte Franciaországba a dohánymagvakat, hanem a nevét is odaajándékozta ennek az átkozott növénynek. A dohányzás eleinte csak az Amerikát járt matrózok körében dívott, majd spanyolországi és angliai térhódítása után egész Európában elterjedt. Ám alig honosodott meg, máris harc indult ellene. Angliában Stuart Mária fia, I. Jakab angol király (1625-ben halt meg) lépett fel ellene, azt bizonygatva írásában, hogy a dohányzás a pokol találmánya. De megemlíthetjük Vili. Orbán pápát is, aki egyházi átok alá helyezte ,,ezt az erkölcstelen spanyol szokást“. Közelebbi példát is találunk: a XVII. század vége felé három erdélyi országgyűlés hozott szigorú rendelkezéseket a dohányzás betiltására. Apafi Mihály fejedelem, aki erős dohányos volt, később ádáz ellensége lett e szenvedélynek. Olyannyira, hogy egész Erdély területéről ki akarta tiltani a dohányzást. Akit pipázáson értek, büntetéssel sújtották, a paraszt 6, a nemes 50 forint bírságot fizetett. A történelmi hűség kedvéért eláruljuk, hogy Apafi ellenpropagandájának érthető a magyarázata: rájött, hogy árt neki a dohányzás. Akárhogy volt is, mindenesetre elég csak körülnézni, s nyilvánvaló, hogy a harc nem mondható túlontúl eredményesnek. Pedig 1964-ben nyilvánosságra hozták, milyen sok betegség okozója a dohányzás. Említsük meg csak a két leggyakoribbat, a tüdőrákot és a szívinfarktust. A dohányzás hívei kapásból sorolják az ismerősöket, akik sokat szívtak, mégis alapiskola korszerű tornatermével - szövi tovább a szót a hnb titkára.- Nem lesz egy kicsit sok az építkezésből? - vetem közbe.- Mi tagadás, próbára tesz bennünket, de fel kell nőnünk a megnövekedett feladatokhoz, követelményekhez - mondja határozottan Haris József. - Bízunk a lakosság és a szövetkezet segítségében. Három évvel ezelőtt a nemzeti bizottságok versenyében járási elsőségre tettünk szert, amelyért a SZSZK kormányától elismerő oklevelet és pénzjutalmat kaptunk. Ez is arról tanúskodik, hogy ha jól megszervezzük a társadalmi munkát, az eredmény sem marad el. A település lakosai a háztáji kertjeikből, fóliasátraikból évente mintegy 25 millió korona értéAz új bölcsődében jól érzik magukat a gyerekek magas kort értek meg, és orvosokkal példálóznak, akik vizet prédikálnak és cigarettát szívnak. Valóban, mi az igazság velük kapcsolatban? Kedvezőbb, mint sokan hiszik, ugyanis nálunk az utóbbi évtizedben a dohányzó orvosok száma tíz százalékkal csökkent. A tüdőszakorvosok pedig általában nem dohányoznak, (ők ismerik legjobban a szomorú, gyakran reménytelen eseteket). Nemcsak hazánkban, hanem világszerte az egészségügyben dolgozók jelentős hányada lemond a nikotin élvezetéről. Ijesztő valóság azonban, hogy egyre több a női dohányos. (Talán ez is az egyenjogúság egyik vívmánya?) A statisztikák szerint az orvosnők 30, az iparban dolgozó nők ugyancsak 30, az ügykezelésben dolgozó nőknek pedig a 40 százaléka dohányzik. kű zöldséget adnak a piacra. De elfoglaltságuk mellett találnak időt arra is, hogy hozzájáruljanak a település fejlesztéséhez. Nem feledkeznek meg az idős emberekről sem. Annál is inkább, mivel a községben több mint nyolcszáz nyugdíjast tartanak nyilván. Az egyik volt dohányszárítót hamarosan nyugdíjasklubnak alakítják át. Mégpedig úgy, hogy egésznapos ellátást biztosítson a magukra maradt idős embereknek. A múlt évben megoldódott az óvodások beiskolázásának kérdése is. Ma már ott tartanak, hogy minden jogosult gyermeket el tudnak helyezni. A település lakosai mintegy hatvan százalékának megoldott a gázellátása. Gondot okoz azonban az ivóvízelláKözelebb került az ügyintézés a lakosokhoz - újságolja Ba Józsefné I KÍMÉLETET! A dohányzás ártalmait az erős dohányosok sem vonják kétségbe. Sokan mégis lebecsülik a veszélyt. Otthon és munkahelyen gyakran előfordul, hogy „ugyan, mit árt az a kis füst“ jelszóval és kézlegyintéssel kényszerítik a nem dohányzó családtagot vagy munkatársat a nikotin kötelező „élvezetére“. Nem dohányzókat mondtam? Nem is ez a helyes kifejezés. Hiszen éppen az említett példák bizonyítják, hogy, sajnos, a lakosságot - az emberiséget - már nem lehet dohányzókra és nem dohányzókra osztani, hanem aktív és passzív dohányzókra. Szomorú, de igaz, hogy a gyemnek már magzatként dohányos az édesanyja „jóvoltából“, - és nemcsak a koraszülés veszélyezteti, hanem fejlődési rendellenességek is. Pedig a csecsemőknek a dohányfüst harmincszor ártalmasabb, mint a felnőttnek. tás. Az utóbbi években három artézi kutat is fúrtak, de egy sem ad kirogástalan vizet.- Olyan döntés született, hogy településünket rákapcsolják a Gúta-érsekújvári távvezetékre - újságolja a titkár. - Ennek hasznát azonban csak a következő ötéves tervidőszakban élvezhetjük. Naszvadon tehát zöld utat kapott a településfejlesztés. Nagyobb lett a hnb jogköre és nagyobb a felelőssége is. A követelményeknek csak akkor tehetnek eleget, ha a jövőben az eddigieknél is jobban támaszkodnak a képviselőkre, a lakosokra, és ha a járási szervek még nagyobb segítséget nyújtanak a település elöljáróinak, a helyi nemzeti bizottságnak. NÉMETH JÁNOS Fel kell nőni a megnövekedett feladatokhoz - vallja Haris József A szerző felvételei A dohányban levő nikotin erős méreg. A füstbe 30-60 százaléka kerül és attól függően, hogy lassan szívják-e vagy gyorsan, 20-90 (!) százaléka a tüdőbe. A vizelettel egy kis része kiválasztódik, a többi a szervezetben lebomlik. Nemcsak a szájon keresztül belélegezve mérgező hatású, hanem a bőrön keresztül felszívódva is: a nikotinon kívül a dohányban található rákkeltő benzipren is veszélyt jelent. Nem szabad tehát kézlegyintéssel elintézni a tartózkodók jogos óhaját, hogy füstmentes környezetben dolgozhassanak és élhessenek. Elkeseredett harcuknak köszönhetően örvendetesen szaporodnak az olyan nyilvános helyek - éttermek, egészségügyi intézmények, gyermekintézmények stb. -, ahonnan kitiltották a dohányzást. Egyébként a Munkatörvénykönyv is kimondja: a dolgozónak joga van olyan környezetben dolgoznia, ahol nincsenek az egészségre ártalmas anyagok. Márpedig a dohányfüst ártalmas az egészségre. Az üzemi szakszervezeti bizottság feladata (volna), hogy a dolgozók e jogának érvényt szerezzenek. A KIS EREDMÉNY IS EREDMÉNY A harc azért mégsem hiábavaló. Hiszen pusztán a tény, hogy egyre többen tudatosítják a dohányzás káros voltát - eredmény. És az is örvendetes, hogy egyre nő azok száma, akik elhatározzák: leszoknak a cigarettáról. Sikerül is. Egyesek többször is abbahagyják a dohányzást, nem szívnak egy napig, két napig... a leggyakrabban olyankor következik be az absztinencia, amikor erős szívdobogás és mellkasi fájdalmak jelentkeznek, vagy amikor a hozzátartozó, illetve az ismerős váratlan halála döbbenti rá a dohányost az élet múlandóságára, s arra, hogy jó lesz vigyázni. Nem szívnak egy napig, egy hétig (itt jegyezzük meg, hogy például a náthalázas nem kívánja a cigarettát, tehát a náthajárványok ideje eszményi lehetőség a leszokáshoz), az erős akaratúak akár több évig sem. A közérzetük egyre jobb, úgy érzik, valósággal újjászülettek, megszűntek a gyomorpanaszaik, elmúlt a hajnali torokköszörülés, a szédülés és a fejfájás, bőrük kisimult ... aztán egy szép napon baráti társaságban elfogadják a felkínált cigarettát. Az első szippantás érdekes módon nem is ízlik, sőt, olyan rosszullétet vált ki, mint a titokban szívott legelső... a legszívesebben eldobnák, csak hősködésből szívják végig. A második már jobban ízlik, a harmadikat már kívánják. Kezdődik minden elölről. Visszaeső bűnösök. Eltelik egy kis idő, jelentkeznek az ismert panaszok és ismét elhatározás születik: abbahagyom... EGY ERŐS DOHÁNYOS VALLATÁSA • Hány éves?- Ötvenegy. • Hány éve dohányzik?- Huszonhat. Tizenöt évig pipáztam, aztán áttértem a cigarettára, mert pipázni utcán nem lehet, én meg mindenhol szívok. Ellenben gyerekkoromban, sem ifjúkoromban nem szívtam. • Mennyit szív naponta?- A munkámtól függően 35-40-et, néha többet is. • A szülei dohányoztak?-Az anyám nem, de az apám erős dohányos volt, és legalább tízszer megpróbált leszokni róla. • A felesége dohányzik?- Esküdt ellensége a cigarettának. • A gyerekei dohányoznak?- Sajnos, a fiam sokat és ez aggaszt. • Megpróbálta már abbahagyni a dohányzást?- Többször is - egyszer sikerült. Műtét után a kórházban egy hétig nem szívtam, aztán kíváncsi voltam, ízlik-e még. Rágyújtottam és undorítónak találtam, csak félig szívtam el. Később a másik felét is. • Mikor határozta el, hogy abbahagyja a dohányzást?- Nem a mikoron, meg az elhatározáson múlik. Elhatározni nem művészet. De véghez vinni!- Vannak panaszai?-A köhögés... a torkom állandóan gyulladt. • Miért akar leszokni a dohányzásról?- Több oka is van. Árt az egészségemnek, azon kívül két és fél Trabantot ,,elfüstöltem“, s végül unom hallgatni a feleségem folytonos lamentálását. Agyongyötör a cigaretta miatt, szinte már nem is ízlik... (Befejezés a következő vasárnapi számunkban) I. IV. 1. KOPASZ CSILLA (Gyökeres György illusztratív felvétele) mBÍs pMßs ww m jS&f M 491^ ÉtS StM ®üff \3Bto ísM J^mwäl l^J fflmf ■ 1 , ■ V i í^'y^ fifSßdcflQKjjTflNM h£WAj » j^^Taajjnray^p^ fcaTO, x£2?V omSK{ JfaäS Utazás a dohányzás körül
