Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-01 / 13. szám
KŐIM, CSEHSZLOVÁK HAZAR ÉS MIERNACIONAUSTA írta: Viliam Plevza, az SZLKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézetének igazgatója Néhány nappal a CSKP IX. kongresz- szusa előtt, amely jóváhagyta Csehszlovákiában a szocialista építés fő irányvonalát, Jozef Lenárt, abban az időben az SZLKP KB politikai dolgozója, a Nővé slovo hasábjain 1949. május 20-án megállapította, hogy a CSKP programjának alapvető célja volt a múltban és továbbra is az a dolgozó ember sokoldalú fejlődése előfeltételeinek biztosítása. A Győzelmes Február után a csehszlovákiai kommunisták első legmagasabb szintű tanácskozásán értékelve a köztársaság és a népe tiszteletére vállalt kötelezettségeket, hangsúlyozta, hogy az alkotó munka folyamatában új emberek fejlődnek, akiknek új a munka és a nemzeti vagyon iránti viszonyuk. „Olyan kommunisták és nem kommunisták, élmunkások, a munkaverseny résztvevői és újítók - írta —, akik az összes dolgozó érdekében és a saját érdekükben is gyakorlattá váltják a párt irányvonalát.“ Jozef Lenárt már szülőfalujában, Po- rubkán, ahol közismerten erős volt a kommunista pártszervezet, és saját munkáscsaládjában is találkozott olyan kommunistákkal, akiknek szívügye volt a munkás-, a parasztember és a dolgozó értelmiségi számára megteremteni az anyagi és szellemi jólétet. Politikai szemléletére és eszmei állásfoglalására ható kommunistákat ismert meg a sviti és a gottwaldovi Bat'a-üzemben is, ahol a középiskola befejezése után vegyészmunkásként dolgozott. A mély illegalitásban működő kommunista párt tagjai hatottak a második világháború idején a fasiszta elnyomás ellen folytatott aktív tevékenységre is. Jozef Lenárt 1943-ban lépett a kommunista párt soraiba, s ezzel kezdődött el harca a dolgozó ember, nemzeteink és nemzetiségeink új, jobb életéért. Harcolt az illegalitásban, és fegyverrel a kezében részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelésben is. Azonnal a felszabadulás után, huszonkét évesen, a sviti pártszervezet titkára, majd Poprádon az SZLKP területi bizottságának titkára lett. kJ szú 3 1983 IV. 1. Miután a szovjet hadsereg hazánkat felszabadította, a kommunisták fő feladata az volt, hogy a népet mozgósítsák a Kassai Kormányprogramban rögzített célok, majd az 1946. évi választások után a gottwaldi kormány Építő Programjában megfogalmazott célok elérésére. Az ádáz osztályharcban, amely a társadalmi és a politikai fejlődést jellemezte, arra törekedett, hogy a dolgozók tömegeit megnyerje a kommunista eszméknek. A nemzetközi imperialista erők támogatta hazai burzsoáziával vívott harcban hozzájárult a népi hatalomnak, az új népi demokratikus államiságnak megszilárdításához. Jozef Lenártot 1947-ben az SZLKP Központi Bizottsága apparátusába szólították. Cselekvőén részt vett a nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalomba való átnövése Vili. pártkongresszuson jóváhagyott kommunista koncepciójának megvalósításában, a burzsoázia elleni politikai harcban. A burzsoázia akkoriban részesedett a politikai hatalomban, de a forradalmi fejlődés logikájával ellentétben fokozatosan feladta, majd elárulta azokat az alapvető célokat, amelyekkel kénytelen volt egyetérteni a cseh és a szlovák antifasiszta harc tetözése idején és közvetlenül a felszabadulás után. A Győzelmes Februárt követően Jozef Lenárt tevőlegesen részt vett a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság szövetkezetesítése, az iskolaügy, a tudomány fejlesztése és Szlovákia sokoldalú kulturális felvirágoztatása programjának kimunkálásában és megvalósításában. Erejét, képességeit, tehetségét és tudását ennek a programnak szolgálatába állította, mint a párt tisztségviselője, 1950-tól a partizánskéi Augusztus 29. Müvek igazgatója és később - az 1951-1953-as években - mint könnyűipari miniszterhelyettes. Egyike volt azoknak a tisztségviselőknek, akik politikai és szakmai felkészültségüknek köszönhetően az új társadalom építőinek első soraiba kerülhettek. Jól tudta, hogy a munkás munkaerejének milyen csapdát állít a kizsákmányoló rendszer, amely olyan tüzetesen megfontolt, körmönfont formát öltött például a Bata-üzemekben. Ugyanakkor azonban - eltérően azoktól, akik romantikus módon értelmezték a fiatal szocialista gazdaság és az egész társadalom fejlődési lehetőségeit - rámutatott annak szükségére, hogy el kell sajátítani a munka szervezésének és irányításának korszerű módszereit, amelyek lehetővé teszik az erőforrások kiaknázását a társadalmi munkatermelékenység növelésére. Joggal emelik ki és csodálják Jozef Lenárt politikai gondolkodásmódjának egyik legkifejezőbb vonását, azt, hogy érzéke van a termeléssel és a társadalmi élet egyéb területeivel kapcsolatos új, korszerű vonások megértéséhez és alkalmazásához. Támogatta és támogatja mindazt, ami hozzájárult és hozzájárul a társadalmi fejlődés meggyorsításához, az előrehaladást gátló fogyatékosságok és következetlenségek kiküszöböléséhez. Már tapasztalt és bevált pártfunkcionárius volt, amikor a CSKP KB döntése alapján 1953-ban tanulni küldték a Szovjetunióba. Moszkvában az SZKP KB Pártiskoláján elmélyítette elméleti tudását és a Szovjetunió Kommunista Pártja lenini politikája megvalósításával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatait. Moszkvában sikeresen befejezte tanulmányait és 1956-tól Bratislavában a kerületi pártbizottság vezető titkárának tisztjét látta el. A bratislavai kerületi pártbizottságon kifejtett tevékenysége idején, majd a további években (1958-1962), amikor az SZLKP KB titkáraként Szlovákiában felelt a párt ideológiai munkájáért, a helyzet a politikai dolgozóktól kommunista elvszerűséget követelt, valamint a marxiz- mus-leninizmus alkotó alkalmazását viszonyainkra. \ Különleges figyelmet szentelt a szocialista ipar és építőipar feljesztése prog- lémái megoldásának, elsősorban a korábban elmaradott járások nagyvonalú fejlesztésének. Nagy figyelmet fordított a kerület déli járásaiban élő magyar nemzetiségű lakosság sokoldalú fejlődésének kérdéseire. S a teljesség kedvéért hadd jegyezzük fel gondoskodását Brati- slavának, Szlovákia dinamikusan fejlődő ipari, kereskedelmi, kulturális és közigazgatási centrumának fejlődéséről. Foglalkozott az ifjúsággal és az értelmiséggel is. Abban az időszakban, amikor Jozef Lenárt az ideológiai munkáért felelt, hangsúlyozta annak szükségszerűségét, hogy szilárdítani kell a szocialista hazafi- ságot és a dolgozók internacionalizmusát. Csehszlovákia népe a szocializmus alapjainak lefektetése után már az ötvenes és a hatvanas évek fordulóján a társadalmi fejlődés új szakaszának küszöbéhez ért. Ez megkívánta a szocialista társadalom további sokoldalú fejlődése olyan programjának kidolgozását, amely - Jozef Lenárt szavaival élve - kiindul az adott fejlődési szakasz forradalmi, valós értékeléséből, az elért eredményekből és a további fejlődés lehetőségeiből. A helyzet megkövetelte az olyan út keresését és kijelölését, amely elvezethetett a közvetlen és távlati célokhoz, vagyis, amely lehetővé tehette a fejlett szocialista társadalom minél hatékonyabb építését. Csehszlovákiában azonban a szocialista építés nagy sikerei mellett alapvető ellentmondásba került a társadalmi fejlődés elért szintje ennek a szintnek értelmezésével, valamint a további fejlődés céljai az adott lehetőségektől. „Az óhajt valóságnak tüntették fel s ebből következett a fejlődés siettetésének szubjektív törekvése“ - állapította meg 1971-ben a CSKP XIV. kongresszusa. Ezen túlmenően, a párt vezetőségének a komoly társadalompolitikai problémák iránti elvszerűtlen hozzáállását tetézték a nemzetiségi kérdés megoldásában is a gyakori adminisztratív beavatkozások és az érzéketlenség. A CSKP XIII. kongresszus után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai című dokumentum megállapította, hogy: „A szocialista nemzetek közeledésének hosszú távú perspektívája Novotny értelmezésében bürokratikus centralizmussá torzult.“ Ebben a bonyolult helyzetben töltötte be Jozef Lenárt 1962 októberétől 1963 szeptemberéig a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének tisztjét. Megválasztották a CSKP Központi Bizottsága tagjának, majd 1962 decemberében tagja lett a CSKP KB Elnökségének. Az 1962- 1963-as években tagja volt az SZLKP KB Elnökségének is. A felelős párt- és állami tisztségekben, amelyeket olyan időkben töltött be, amikor meg kellett birkózni a korábbi időszak fogyatékosságaival és hibáival és meg kellett oldani az új társadalmi feladatokat, kommunista felelősségtudattal szállt síkra a lenini alapelvekért. Osztályszempontból közelítette meg a problémákat, a politikában céltudatosságot és realizmust, a szocialista építés elméletében és gyakorlatában alkotó hozzáállást tanúsított. Nagymértékben hozzájárult Csehszlovákia modern történetében a Szlovák Nemzeti Felkelés helye és jelentősége tudományosan pontos és politikailag helyes felméréséhez. Az 1963-as esztendőben jelentős mértékben részt vett azoknak a hibáknak és torzulásoknak helyrehozásában, amelyek összefüggtek az SZLKP tisztégviselöivel szemben ki- ötlött váddal, az ún. burzsoánacionaliz- mus vádjával. Annak következtében, hogy hazánkban nem rendelkeztünk a szocializmus építésének lenini forradalmi hosszú távú programjával, a társadalmi élet területeinek többségén elért részeredmények ellenére gyarapodtak a válságjelek, s ezeken mind jobban élösködtek a CSKP jobboldali opportunista erői és a társadalom szocialistaellenes elemei. Ebben a légkörben lett Jozef Lenárt 1963-ban a CSSZSZK miniszterelnöke. Tudta, hogy a szocializmus csak valós program alapján építhető, amely következetesen szavatolná a CSKP vezető szerepét és élvezné a dolgozó tömegek cselekvő támogatását. Arra törekedett, hogy a társadalmi életből, főleg a gazdaság szférájából segítse kiküszöbölni a rögtönzést, amelynek következménye lett a 3. ötéves terv nem teljesítése. Igyekezett hozzájárulni a népgazdaság fejlődése megrekedésének megszüntetéséhez, a népgazdaság intenzifikálásához és dinamikus fejlődéséhez. Síkra szállt az irányítás tudományos alapokon történő szervezéséért, a beruházások és a termelés ésszerűsítéséért és hatékonyságáért, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak fel- használásáért. Arra törekedett, hogy a csehszlovák gazdaság eredményesebben illeszkedjen bele a nemzetközi szocialista munkamegosztásba, elsősorban elmélyüljön gazdasági és tudományosműszaki együttműködésünk a Szovjetunióval. Harcolt a nemzeti „restség“ ellen és támogatta mindazt, ami új és haladó volt idehaza, valamint a szocialista országok népeinek közösségében. Ez az igyekezete kidomborodott abban is, hogy cselekvőén részt vett az irányítás tökéletesített rendszere elveinek kidolgozásában és gyakorlati érvényesítésében. Jozef Lenárt a mind nyugtalanítóbb fejlemények ellenére helyesen jelölte meg a kiutat a szocializmus javára végzett becsületes munkában, a társadalom- politikai problémák megoldásának konstruktív megközelítésében. Harcolt a programszerűségért, a koncepciozitásért, a tervszerű irányításért, a kommunista következetességért, elvszerűségért, az alkotó szellemért, a dolgozók kezdeményezésének ösztönzéséért és felkarolásáért. Külpolitikai viszonylatban szorgalmazta kapcsolataink szilárdítását a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával. A CSKP KB 1969 áprilisi ülésén választották meg a CSKP KB titkárává. Ebben az időszakban, amikor rohamosan elmélyült a társadalompolitikai válság és egyesek szorgalmazták a visszatérést a Februári Győzelem előtti viszonyokhoz, világosan és egyértelműen kimondta: „Ma is érvényes az annak idején ' Gottwald által hangoztatott jelszó - egy lépést sem vissza! Csak akkor nézhetünk hátrafelé, ha erősödésünk kedvéért meríteni akarunk történelmünkből, az általunk elhanyagolt egészséges hagyományokra akarunk építeni, hogy azokat az új feltételek között újszerűén hasznosíthassuk. De nem térhetünk vissza valamiféle bur- zsoá politikai rendszerbe. Az ilyen hangulattal szemben kommunistákként szilárd politikai gátat kell emelnünk.“ Csehszlovákia szövetségeseinek internacionalista segítsége, amint azt megállapítja A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai c. dokumentum, a CSKP lenini erőinek és soraiban Jozef Lenártnak is lehetővé tette, hogy „teljesen kibontakoztassák a politikai harcot az ellenforradalmi, a szocialistaellenes és a jobboldali opportunista erőkkel szemben, és a CSSZSZK-ban politikai eszközökkel leküzdjék a szocializmus ügyét fenyegető ellenforradalmi veszélyt“. Az SZLKP KB 1670 februári ülésén Jozef Lenártot megválasztották az SZLKP KB első titkárává. Azóta emellett további felelős posztokat is betöltött a Szlovák Szocialista Köztársaság vezető politikai személyiségeként. Nagyok az érdemei a CSSZSZK-ban a fejlett szocialista társadalom építése XIV. pártkongresszus elfogadott, a CSKP XV. és XVI. kongresszusán, illetve az SZLKP legutóbbi két kongresszusán konkretizált programjának kidolgozásában. Jozef Lenárt a fejlett szocialista társadalom építése programja teljesítésének első pillanatától hangsúlyozza, kedvező eredmények csak akkor érhetőek el, ha: 1. hatékonyabban hasznosítjuk a tudományos és a műszaki vívmányokat, a tudomány és a technika eredményeit gyorsabban alkalmazzuk a gyakorlatban, növeljük tudományos-kutatási bázisunk hatékonyságát azzal, hogy a kiemelt feladatok teljesítésére összpontosítjuk figyelmét és jobban kiaknázzuk a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés lehetőségeit; 2. intenzívebben és hatékonyabban kihasználjuk a termelő létesítményeket, a dolgozók képességeit és magas fokú szaktudását, jobban gazdálkodunk az energiával, a nyers- és alapanyagokkal, teljes mértékben kihasználjuk a munkaidőt és a munkaerőt; 3. szüntelenül emeljük minden szinten a népgazdaság irányításának színvonalát; 4. a jelenlegi fejlődési szakaszban megfelelő változtatásokat eszközlünk a termelési szerkezetben, törekszünk : a termelés nagyobb fokú összpontosítá- ■ sára és szakosítására; 5. elmélyítjük és j tökéletesítjük a nemzetközi szocialista gazdaságossági integráció folyamatát és l főleg együttműködésünket a Szovjetunióval. Jozef Lenárt elvtárs egyike azoknak ' a vezető politikusoknak, akik kezdettől j fogva védték és szilárdították a kommu- ! nista mozgalom alapvető értékeit, hogy 1 elérjük a szocializmus és a kommuniz- • mus nagy céljait. • Jozef Lenárt elvtárs az Agrokomplex kiállításon (CSTK-felvétele)
