Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-25 / 12. szám
V 1983. III. 25 TUDOMÁNY * \; TECHNIKA T örténelmünk során talán egyetlen égitest, vagy égi jelenség sem váltott ki annyi babonás hiedelmet, rettegést, mint az üstökösök. Megjelenésük nagy riadalmat keltett világszerte, pusztító betegségek, háborúk hírnökeit látták bennük. Egyetlen üstökös sem volt a múltban, amelyhez ne társítottak volna valamilyen földi katasztrófát. Ha jól meggondoljuk, nem is volt olyan időszak az emberiség történelmében, amikor egy üstökös megjelenésekor ne lett volna Földünkön háború, dögvész, vagy természeti csapás. Sőt, ahhoz a sok háborúhoz, veszedelemhez még kevés is volt az üstökösök száma, melyeket elődeink láthattak. az üstökös periodikusan vissza fog térni a Naphoz. Ha viszont parabola vagy hiperbola, akkor egyszeri láthatósága után soha nem látjuk viszont, mert elhagyja a Naprendszert. A visszatérő üstökösök közül néhány több százezer év alatt kerüli meg a Napot, de némelyikük száz, vagy még ennél is rövidebb idő múltán kerül újra Napközeibe. Az üstökösök láthatósága nagyon rövid időre korlátozódik. Miközben közeledik a Naphoz, a Mars bolygó pályájánál a felszínén levő fagyott gázok felengednek, s elhagyják a mindössze néhány km átmérőjű, vagyis csekély gravitációs erővel rendelkező magot. Kialakul egy gázburok a mag Napközeiben. Legfényesebb, leglátványosabb üstököseink egyike. Keringésideje 76 év, vagyis 1986- ban lesz újra látható. A történelem folyamán számos háborút „kellett“ megjósolnia. Az első világháború kitörését is az ő számlájára írták. 1456-ban minden addigi üstökösnél ragyogóbban és hatalmasabban jelent meg. Csóvája mintegy 60° hosszúságú volt (a Telihold átmérője fél fok), vagyis 120 Holdtányért boríthatott volna el. Megjelenése a keresztény világban nagy riadalmat keltett, mivel ekkor vívta hősies csatáját Hunyadi János Nándorfehérvárnál. Attól rettegtek Európa-szerte, hogy a győzelem a félhold oldalára áll. A törÉvente 10—12 üstökös közelíti meg a Napot, de szabad szemmel csak 1-2 üstökös látható évtizedenként. Ma már tudjuk, hogy ezek az égitestek Naprendszerünkhöz tartoznak, csak nagyságukban, összetételükben és pályájuk alakjában különböznek a bolygóktól. Az elméletek szerint Naprendszerünket egy üstökösből JÖN AZ ÜSTÖKÖS Az üstökös már január első felében szabadszemmel is látható lesz az esti égbolton (2. ábra), majd egyre közelítve a horizonthoz február 9-én éri el a perihéliumát (Naphoz legközelebbi pont), és utána már a hajnali égbolton (3. ábra) fog előtűnni, remélhetőleg szép csóvával, és egész márciusban észlelhető lesz. Áprilisban ismét átkerül az esti égboltra (2. ábra) és egyre halványodva távolodik a Földtől. álló felhő veszi körül több tízezernyi csillagászati egység távolságban. (1 CSE = Nap-Föld távolság). Ebben a felhőben akár több milliárd üstökösmag is lehet, melyek mozgására hatással van Napunk és a bolygók gravitációs ereje. Ezt a hatást zavaró hatásnak, idegen szóval perturbációnak nevezzük, amely során előfordulhat, hogy egy-egy üstökösmag belö- kődik a Naprendszerbe. Sebességüktől, közelítési szögüktől, valamint a nagybolygók (Jupiter, Szaturnusz) melletti elhaladási távolságuktól függően azután pályájuk ellipszis, parabola, vagy hiperbola alakú lesz. Ha ellipszis lesz, akkor körül, melyet kómának nevezünk. Az üstökösöket ilyenkor fedezik fel, mert ekkor válnak láthatóvá a távcsövek számára. Az üstökös további közeledése során a Nap által kibocsátott részecskesugárzás mintegy lefújja ezt a gázburkot a magról, s létrejön az üstökös leglátványosabb része: a csóva. Ragyogó fényét a gázmolekulákon és. a porszemcséken visszaverődő napsugárzás kapja. A legrégebben megfigyelt üstökösök kQzé tartozik a Halley üstökös. Lehet, hogy a legidősebb olvasók közül néhányan még emlékeznek rá, 1910-ben volt utoljára Ezekben a napokban helyezik üzembe az RK 5000-es óriás kotrógépet, amelyet a Vítkovicei Klement Gottwald Vas- és Gépgyárban gyártottak. A hatalmas gép tömege 4600 tonna, magassága 35,6 méter, hossza 180 méter, s az 1800 mm széles szállítószalaggal, valamint a ZP 6600-as terítögéppel együtt a TC 2-es technológiai komplexum részét képezi, melynek 4500 rrP föld az óránkénti teljesítménye. (A ŐSTK felvétele) ténelemből tudjuk, hogy ez nem így történt. A Halley üstökös csillagászattörténelmi szempontból is jelentős égitest. Edmund Halley, angol csillagász az 1682-ben megjelent üstökös pályaelemeinek vizsgálatakor felfedezte, hogy az 1531- ben, és 1607-ben megfigyelt üstökösök pályái feltűnően hasonlítanak egymáshoz. Számításai arra az eredményre vezettek, hogy ugyanazon üstökösről van szó mindhárom esetben. Régi krónikákban felkutatva felfedezte a még korábbi láthatóságait is. Kiszámította, hogy 1758-ban fog újra megjelenni. A tudományos közvélemény nagy érdeklődéssel várta az 1758-i esztendőt. Halley - habár kivételesen hosszú életet ért meg (86 éves korában halt meg) - nem érhette meg számításainak fényes igazolását, amikor 4. ábra Az üstökös útja a csillagos ég háttere előtt. Az ábrán látható hurkokat nem az üstökös írja le valójában, hanem a Földünk Nap körüli keringése során változik a megfigyelő helyzete az üstököshöz viszonyítva. If ^ iJ* fi-j 4 INFRAVÖRÖS OSZTÁLYOZÓ A Ljubereci Burgonyagazdálkodási Intézet gépesítési laboratóriumában műszert terveztek a burgonya vetés előtti osztályozására. A kifejlesztett műszerben a szem és a kéz funkcióját az infravörös sugár vette át, amely minden burgonyát „letapogat“. A beteg és az egészséges gumók különböző mértékben nyelik el az infravörös sugarat. Ennek alapján jeladás érkezik az elektronikus-optikai blokkba, amely parancsot ad az osztályozást végző elektromágneses mechanizmusnak. FÉMFELÜLETEK ELEKTROMOS ÖTVÖZÉSE A Moldáviai Tudományos Akadémia alkalmazott fizikai intézetében kifejlesztett Elitron-20 és Elit- ron-10 berendezések feladata a vágószerszámok és technológiai segédszerszámok éleinek, tartósságának fokozása. Alkalmasak a szerszámok kopásállóságának fokozására, gépalkatrészek eredeti méreteinek helyreállítására, i i I r» r«T«T valamint villamossági berendezések érintkezőire való nemesfémbevonat felvitelére. A berendezés segítségével a vágószerszámok élettartama többszörösére fokozható. LÉGPÁRNÁS TEREPJÁRÓ Semmiféle akadály előtt nem torpan meg a Mari Politechnika Intézetben kifejlesztett Szavr-2 önjáró légpárnás jármű. A terepen tartott próbák azt bizonyították, hogy az új kétéltű terepjárónak nagy a manőverező képessége és a megbízhatósága. A teljesítménye kétszer akkora, mint amilyen az elődjéé volt. Óránként 70 kilométeres sebességgel haladva két tonna rakományt és két utast tud szállítani. Ez a terepjáró nemcsak hó- és vízi akadályokat tud leküzdeni, hanem jégrepedéseket és jégtorlaszokat is. Ez pótolhatatlanná teszi a távoli északon. A Szavr-2-nek az a feladata, hogy a kifogott halmennyiséget a feldolgozó bázisra szállítsa tavasszal és ősszel, amikor semmiféle más szállítóeszköz nem ké1066 1301 1456 1531 1607 1682 1759 1835 1. ábra A Halley üstökös korabeli ábrázolásai régi krónikákban, és 1910-ben készült fényképfelvétele is 1758-ban visszatért üstököse. Az utókor róla nevezte el ezt az üstököst. Csillagászok számára ritkán nyílik alkalom fényes üstökösök megfigyelésére. Érthető ezért, hogy nagy érdeklődéssel várják a Halley üstökös 1986-ban való visszatérését. A pontos pálya ismeretében már jó előre tudták, hogy hol kell keresni. Keresése a világ legnagyobb távcsöveivel már a múlt évben megkezdődött. 1982 október 16-án a Mount Palomar-i 5 méteres távcsővel sikerült megtalálni, mint nagyon halvány objektumot. Ekkor még 1,635 milliárd kilométer távolságra volt a Naptól. Szabad szemmel csak 1986 tavaszán lesz megfigyelhető. Jön tehát az üstökös. Megfigyelésére az egész világ készülődik, nemcsak földi eszközökkel, hanem űrszondák segítségével is. A Halley üstökös mostani visszatérése kevésbé lesz látványos korábbi láthatóságaihoz viszonyítva. Valamivel halványabb lesz, és csak rövid ideig lesz látható az északi féltekéről. Reméljük azonban, hogy megfigyelésével nemcsak az üstökösök fizikájának jobb megismeréséhez, hanem a világegyetem megfigyeléséhez is közelebb kerülünk egy lépéssel. BÖDÖK zsigmond pes közlekedni az északi viszonyok között. Jól használható sekély vizű folyókon, ahol csavarlapátos hajók nem tudnak haladni, továbbá geológiai expedíciók járműveként. KORRÓZIÓ ELLENI POLIMEREK A szakemberek szerint a vízellátó rendszerekben használatos föld alatti acélcsövek kb. 30 évig nem szorulnak javításra és cserére, ha polimer hártyával vonják be azokat. A vízvezeték korrózióvédelmének ezt a módját a Rigai Műegyetem és a Szojuzvodpoli- mer tudományos-termelési egyesülés tudósai fejlesztették ki. Egy olyan berendezést készítettek, amely kívül és belül egyidejűleg vonja be polietilénnel a csövet. A hozzáadott aktív anyagok szilárd kötést biztosítanak a fémhez. Ebből a célból nincs szükség kötőrétegre. A csőhöz nyomott védő- hártya néhány percig tartó hevítés közben ráolvad a cső felületére. Ez a technológia, amely kétszeresére növeji a vízvezetékek tartósságát, nemcsak a vízellátás szempontjából fontos. Ugyanezen elv alapján minden föld alatti vezetékrendszer megóvható a nedvesség roncsoló hatásától. (T)
