Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-18 / 11. szám
Az arányosság az euklideszi geometria egyik alapfokú tétele. Hogy most színházzal kapcsolatban került elő, annak egyetlen oka van. Az elmúlt hetekben több dél-szlovákiai népművelővel, közönségszervezővel beszélgettem a Magyar Területi Színház előadásai iránt megnyilvánuló érdeklődésről. Az egyik helyen például elgondolkodtató volt arról hallani, hogy (minő öröm!) a legutóbb elegendő számban ültek a nézőtéren. A nyolc- százlakosú faluból: nyolcvanan. Másutt annak örvendezett a népművelő, hogy csak nyolcszáz koronát fizetett rá a művelődési ház, mert ezúttal „sokan“ eljöttek. A legmeglepőbbet ott hallom, ahol az első sorokban ülők közül a szünetben valaki Arányok és árukapcsolás megkérdezte a művelődési ház vezetőjét:- Mennyit fizetnek rá arra, hogy csak negyvenen lézengünk a színházban?- Nincs ráfizetés, mert a jövő héten sorra kerülő pop-koncertre színházjeggyel együtt árusítottuk a belépőt. Arról nem tehetek, hogy még így se jöttek el. Arányokat emlegettem, hiszen a nyolcszáz lakosú faluban mégiscsak többen voltak színházban, mint mondjuk a másik faluban, ahol ezeröt- százan laknak, s az előzőnél alig nagyobb létszámban je- I lentek meg Ne feledkezzünk meg az árukapcsolásról sem. Bár a kérdés bonyolultabb, mintsem hinnénk. „Veszed ezt, kapod azt!“ - állítja fel a kultúra üzleti tételét a ravasz népművelő. Mindenki jól jár. A színházi előadás helyrebillenti a pop- hangversenyekről terhelt eszmei nevelés egyensúlyvesztését, a színházi előadás tiszteletdíja sem terheli az amúgy is szűkös költségvetést. A szín- házkedvelö és a popzenerajongó is jól jár. Egyszer vesz, kettőt kap, azaz tízkoronás felárral (színházjeggyel) biztosította magának az ülőhelyet és a jó kilátást a pophangversenyre. Most a jó öreg Euklidesszel kérdezve: hogyan aránylik a színházi előadás a pophangversenyhez? A választ is megkaptam az egyik faluban: „Amíg a pophangversenyre a tizedik faluba autóval is érdemes elmenni, mert tudom mit kapok, addig a színházi előadásért a falun sem érdemes végig menni, mert tudom mit kapok." Hát!? (d-n) ’ • A bábszínház másodízben szerepel Csehszlovákiában. A mostani turné negyedik, utolsó állomása Prága. Magyarországon nincsenek olyan bábhagyományok, mint Csehszlovákiában, ezért az első kérdés így hangzik: milyen mértékben segítette vagy befolyásolta a Speibl és Hurvínek Bábszínház a magyar bábosokat?- Történelmi tény, hogy a Speibl és Hurvínek Bábszínház kétszeres vendégjátéka, 1954- ben s 1958-ban termékenyítőén hatott az Állami Bábszínházra, és volt olyan felnőttprodukció, amelyet 3—4 év után levettünk volna a műsorról. • A színház repertoárjában a zenés darabok dominálnak. Csajkovszkij Dlótörője, Kodály Háry Jánosa és a közelmúltban bemutatott Balladák és gyermektáncok, Sztravinszkij Petruskája és a Tűzmadár, Bartók-müvek, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin szerepelnek műsoron. A felsoroltak nem mindegyike tartalmaz humoros elemeket, éppen azért nem áll fenn a veEbben a műfajban több a lehetőség Négyszemközt dr. Szilágyi Dezsővel, a budapesti Állami Bábszínház igazgatójával mint idősebb mesterektől, akik a szakmát nagyon jól ismerték, sokat tanultunk művészeitől. Nemcsak szakmai tanulásról volt szó, tehát hogy hogyan mozog egy bábu - mi egyébként másféle típussal játszunk -, hanem a modern bábszínházi elvekről: a bábszínház csinálja azt, ami a saját törvénye, ezáltal tud autonóm művészeti ággá válni: hogy a hagyományokhoz vissza kell nyúlni, s azokat kell új formával a közönség elé vinni, hiszen csak így tud egy művészeti ág megújulni, majd később továbbfejlődni. Mivel nálunk a bábhagyomány nem túl gazdag, ezért a magyar folklórhoz nyúltunk vissza - amit azelőtt Csehszlovákiában szintén tapasztaltunk. Egyrészt ezek az elvi hatások, másrészt a társulat vezetőivel, tagjaival való együttlétek, tapasztalatcserék, kritikák is segítettek, mert megerősítettek egy megújulási folyamatot a színházban. • Évente 3-5 bemutatót tartanak, felnőtteknek kétévenként egyet. Nem kevés ez?- Odahaza a gyermek a központ, külföldön a felnőtt. Érdekes, hogy külföldre a színházat kilencven százalékban felnőttelőadásokra hívják. A kétévenkénti egy felnőttbemutató nem kevés, ugyanis színházunk repertoárjel- legű színház, azt, amit 1965-ben bemutatott, a mai napig tudja játszani. Az elmúlt tizenöt évben alig szélye annak, hogy esetleg egy Bartók-mű groteszkbe fullad?- A veszély fennáll, ezért köny- nyebb megcsinálni bábszínpadon azokat a zenei müveket, amelyekben van egyfajta groteszk. Sztravinszkij Tűzmadarát nagyon komolyan kell venni. Sem a zenéjében, sem a témájában nincs komikus elem. Elkerülni, hogy a báb groteszksége érvényesüljön, az volt a nehéz feladat, de sikerült. Itt elsősorban a képzőművészet és a rendezői koncepció a lényeg. A fából faragott királyfit vagy tizennégy országban játszottuk, ifjúsági előadásban is, de egyszer sem fordult elő, hogy nevetségbe fulladt volna, vagy akár csak elnevette volna magát valaki. Létezik olyan bábmozgatás, amely kemény, erőteljes, de nem komikus. A kesztyűs báb például erre képtelen lenne, a marionett is nehezen, mert egyszerűen olyan a konstrukciója az oldalra billenő fejével, groteszk testtartásával. De van egy olyan bábtípus, amelyben a lírai elem a jelleg. Ez a pálcás bábu, illetve ennek továbbfejlesztett változata, amit mi használunk, amelyből már a pálca is hiányzik, de megmaradt a szerkezeti arány, közvetlen kézzel manipulálnak benne a színészek, belenyúlnak a figurába. Sokszor két ember kell egy báb mozgatásához. • A bábszínpadok előszeretettel nyúlnak szokatlan technikai Háry János és örzse (Archív felvétel) megoldásokhoz. Milyen mértékben megengedeti a ,, technikai csodák“ alkalmazása?- Egészen addig, amíg nem nő a darab fölé, ha a technika nem öncélú, hanem belső értéke és értelme van. De nem szabad, hogy elvonja a néző figyelmét! Ezt az egyensúlyt a legnehezebb megtalálni. De nemcsak a bábszínháznál, minden színpadi művészetnél ez a lényeg. • Az elismerést nehéz kivívni. Van-e tekintélye Magyarországon a bábszínháznak?- Azt kell mondanom, hogy nincs, de hozzá kell tennem, hogy mégis jóval nagyobb, mint valaha is létezett. Egy hozzáértő réteg tudja és hangoztatja is, hogy ez jó színház. Rengeteg nézőnk van, elsősorban fiatalok. A felnőtt kör zönség szűk réteg, huszonéves fiatal értelmiségiek, akik a filmben, színházban egyaránt az érdekeset, nem szokványosat keresik. Mintegy tizenötezer a rendszeresen visszajáró néző, ez önmagában nem sok, de valamikor csak ezer, kétezer volt. A mai modern bábjátéknak, ha nem elsősorban szórakoztatni akar, hanem egy kissé gondolati-filozófiai, magasabb művészeti eszméket képviselni, még hosszú ideig nem lesz meg a széles közönsége. Egyszerűen azért nem, mert ennek a befogadásához magasabb rendű műveltség kell. • Milyen szerepet tölt be a bábszínház a gyermekek kulturális nevelésében?- Hallatlanul komoly hatása és következménye van, ezt pszichológusok és pszichiáterek segítségével lemértük. Miért találta ki az okos emberiség a bábjátékot? Miért bábjellegü még ma is számtalan népnek a rituális szokásköre? A gyermekkorban kapott bábszínházi élmény mélyen elraktározódik, tíz, húsz évig él, ítéletében és cselekvésében befolyásolja a gyermeket. Ám a pozitív hatás attól is függ, van-e folytatás később. Meggyőződésem, hogy ebben a műfajban sokkal több a lehetőség, mint amit kihasználunk. KOPASZ CSILLA MEGYERI ,,Vándorszínész korában Megyeri. Van-e, ki a nevet nem ismeri?“ (Petőfi Sándor: A tintás üveg) Megyeri Károlyról annak idején Petőfivel együtt, Vörösmarty és Bajza is megemlékezett. 1798-ban született a mai Palárikovőn. Apja gazdatiszt volt és fiát is az uradalomnál szerette volna elhelyezni. A fiúban azonban korán felébredt a színészösztön. Egy alkalommal vándorszínészek jöttek Érsekújvárba, és a fiú szülei tudta nélkül hozzájuk szegődött. 1817-ben kezdte pályáját Kilényi Dávid társulatánál, majd kisebb-nagyobb vándortársulatokkal bejárta az országot. 1828-ban Kassán „vezértaggá“ küzdötte fel magát. Thália szekerén évekig járta az országot és csakhamar ismert színész lett. 1833-ban a társulat egyik felével a budai Várszínházba került, ott mint főrendező működött. 1837-ben Pesten megnyílt a Nemzeti Színház, sőt meghívták a színtársulatba. A színészet örök dicsőségére itt működött 1842-ben bekövetkezett haláláig. Tragikus szerepeket, így Lear királyt és Shylockot (Shakespeare) is játszott. Legnagyobb sikereit a bécsi bohózatok komikus szerepeiben aratta, melyekből hazai figurákat formált. Nagy tetszést aratva alakította a Kisfaludy-vígjátékok komikus szerepeit is. A Peleskei nótárius legelső színpadi változatában ő volt Zajtai alakítója. Nevét nemcsak színészi teljesítménye tette felejthetetlenné hanem színműírói tevékenysége is. Színészi pályájának huszonötödik évében a színész megrendezte jutalomjátékát. (A Peleskei nótáriusban harmincszor lépett fel.) Akkor már beteg volt, de még nem sejtette, hogy ez lesz az utolsó szereplése. öt hét múlva a színtársulatot pótolhatatlan veszteség érte, 1842. december 12-én meghalt Megyeri Károly. Síremlékére Vörösmarty Mihály írt búcsú verset. Izsó Miklós szobrot készített róla, amit a színház előcsarnokában helyeztek Sl SZÁRAZ PÁL A cseh színház éve A cseh színház évének legjelentősebb eseménye a prágai Nemzeti Színház nagyszabású rekonstrukciójának befejezése lesz. Prága másik patinás színháza, a nagy hagyományú Tyl Színház az idén ünnepli fennállásának 200. évfordulóját. Ez a színház tanúja volt a cseh hivatalos színművészet keletkezésének a cseh nemzeti újjászületés idején. A cseh színház éve eseménysorozatának egyik fontos eseménye a prágai Quadriennálé, a színházi építészet, jelmez- és díszlettervezés ötödik alkalommal megrendezendő nemzetközi seregszemléje, amely a Kongresszusi Palotában kap otthont júniusban. Ostraván országos színházi seregszemle keretében mutatják be a legsikeresebb hazai színdarabokat. -BÚj bolgár drámák Termékeny évadot kezdtek tavaly ősszel a bolgár színházak. Feltehetőleg annak nyomán, hogy a sajtóban rendszeresen írnak a mai darabok krónikus hiányáról, az idén néhány eredeti és érdekes darab született nálunk is jel ismert, illetve kevésbé ismert írók tollából. Az első helyre mindenképpen Jordan Radicskov Kosarakja kívánkozik, amelyet a Szatíra Színházban annak művészeti vezetője, Mladen Kiszelov rendezett. Két új darabot írt a Szófia Színház igazgatója Koljo Georgijev. Kékesfehér zúzmara a címe annak a darabnak, amelyet ez a színház 1981 óta játszik. Egy évvel később íródott a másik darab, az A Richter-skála negyedik és ötödik foka között, s most a Könny és Nevetés Színházában próbálják Ezúttal a gyermekek számára írt darabot Szta- niszlav Sztratiev, akinek Velúrzakó című szatíráját nálunk a Magyar Területi Színház is játszotta. Az új zenés játékot a Ludmila Zsivkova Ifjúsági Színház mutatja be. Rendkívüli érdeklődésnek örvend Valeri Petrov új drámája, amelyet a Szófiában oly népszerű 199 Színházban játszanak tavaly óta. A nagyobb részt • verses formában írt mű címe is elárulja (Szerelmem, a színház), témáját színházi környezetből választotta. Két színésznő szatirikus önvallomása az életükről. Rendkívüli népszerűségnek örvend Szófiában is Sztratiev másik szatírája, Az autóbusz, melyet több hazai színházunk is sikerrel játszik. A több évadon keresztül futó darab mellett, a Szatíra Színház a szerző újabb darabjának a bemutatására is készül, amelynek címe és témája egyelőre alkotói titok. A bolgár sajtó ezeken a tényeken kívül konstatálja. hogy nemcsak a szófiai színházakban mutatnak be mai drámákat, de a vidéki színházak közönsége is örvendhet ősbemutatóknak Például a legismertebb bolgár drámaíró Nikola Ruszev új darabját a burgaszi Adrena Budevszka Színház játszotta először. d. ÚJ SZÚ 14 1983. III. 18.
