Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-18 / 11. szám
V alahányszor arra járok, megállók a kirakat előtt. Ha időm engedi, a boltba is bekukkantok. Mindig akad itt látnivaló, különösen az ötletes játékok csábítják a gyerekeket. Most is, mielőtt betérnék, egy kislány kérő hangjára leszek figyelmes: - Vedd meg nekem anyukám a matrjoskákat, ígérem, többé nem foglak bosszantani - fogadkozik. A boltban azonban a zsiráfok, mókusok és oroszlánok láttán megfeledkezik eredeti kívánságáról. Nem tudja, melyiket szeresse, majd hosz- szabb latolgatás után mégis inkább a kulccsal felhúzható két éneklő madár mellett dönt, bár elmondja, hogy a bukfencező kis majom is jól jönne. Az üzlet a prágai Zelezná utcában található, a szovjet árut kínáló Csajkáról van szó. Tizenkét esztendeje vonzza az arra járókat. Valóban nehéz ellenállni az ötletes játékszereknek, az ízléses használati és dísztárgyaknak, a színes kerámiáknak, a ki- sebb-nagyobb vázáknak, tálaknak, a különböző nagyságú, a szovjet háztartásokban nélkülözhetetlen, de az utóbbi években nálunk is meghonosodott szamovároknak, amelyekben igen ízletes tea főzhető. Körülnézek és megállapítom, hogy az örmény szőnyegekben is gazdag a választék. Az egyik üveg- szekrényben az újdonságok is megtekinthetők. Nálunk az idén először hozzák forgalomba például a lakkozott zenélő fadobozokat, a faragott diótöröket, vagy akár a kis rokkát s a többi dísztárgyat, amelyek közül minden bizonnyal élénk érdeklődésnek örvend majd a nálunk ritkán kapható, hiányolt múkarácsonyfa is. Az optikai és fotoosztály szintén számos meglepetést tartogat: ismét kapható az automata ZENIT EM fényképezőgép, a Sokol típusú tranzisztoros rádió, sót kicsinyített típusa is, amely a közép- és hosszúhullámú adást is fogja. A kis technikusok a villanyelemre működő építőkőé Melyik a legszebb? (ŐTK felvétele) kákból a cseh nyelvű utasítás szerint szélmalmot vagy csengőt, az ügyesebbek pedig ébresztőórát is összeállíthatnak.- Csak a múlt évben több mint kétszázezer vevőnk volt - utál Véra Ziková, az üzlet vezetője az évek óta mutatkozó nagy forgalomra.- A helyszűke miatt kénytelenek voltunk hat hétre bezárni a boltot - folytatja. Ennyi időt igényeltek az átalakítási munkák, amelyeknek köszönhetően a kiállított áru és a pultok számára majdnem 60 négyzetméternyi térséget nyertek. Erre nemcsak azért volt szükség, hogy az egyes szovjet köztársaságok népművészeti termékeivel és iparcikkeivel bővítve, kínálatukat áttekinthetőbbé tegyék, hanem hogy a bevásárlás is kényelmesebb legyen. A hat hét aránylag rövid idő az ilyen módosításokra. A bolthelyiség befogadóképességének növelését ugyanis a belső berendezés korszerűsítése követte. Kétségtelenül öröm az ilyen barátságos helyen a bevásárlás. Bár a pultok körül még mindig nagy a tolongás, de legalább többen férnek el a helyiségben, és a vevőknek nem kell az utcán várakozniuk. Mi iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés? - Erre nehéz lenne válaszolni. Vevőinket minden érdekli- mondja mosolyogva Véra asszony.- Aki valamilyen különleges ajándék- tárgyat keres, az többnyire nem távozik tőlünk üres kézzel. Persze a forgalom karácsony előtt a legnagyobb, mert ha a prágai játékkereskedések és a többi bolt áruja már elkelt, nálunk még mindig nagy a választék. A Csajka néhány nap előtti megnyitására felfigyeltek az arra járók. Gazdag kínálatának csak kevesen állnak ellen. Aki nem vásárol, az is legalább bekukkant a boltba. KARDOS MÁRTA A DEMOKRÁCIA ISKOLÁI A bűnözés elleni harc és a társadalmi szervezetek A társadalmi szervezetek létezésének és működésének egyebek között az az értelme, hogy az általuk tömörített doigozók megtanuljanak élni hatalmukkal, jogaikkal, újabb és újabb feladatokat vegyenek át az államhatalmi és államigazgatási szervektől. Fontos feladatokhoz, szerephez jutottak már a munkajogi és szövetkezeti viták eldöntésében, a betegségi, illetve a társadalombiztosítás végrehajtásában és az állam, a társadalom alapvető érdekeinek védelmet nyújtó büntetőeljárásban is. A törvény által megnevezett társadalmi szervezetek alapszervezetei kezességvállalásukkal helyettesíthetik a gyanúsított vizsgálati fogságát, közbenjárhatnak annak érdekében, hogy a vádlott ne kapjon szabadságvesztéssel járó büntetést, indítványozhatják az elitéit szabadlábra helyezését, ha kezességet vállalnak megjavulásáért. Ezenkívül társadalmi védőt vagy társadalmi vádlót küldhetnek ki a vádlott tárgyalására, aki tolmácsolja a dolgozók véleményét a tárgyalt bűncselekményről, a vádlott személyéről és megja- vulása lehetőségeiről. Mindezek a jogok nem öncélúak. Ha csak a vádlott megjavulásának lehetőségeit tekintjük, nem lehet kétséges, hogy ezeket sok esetben jobban biztosíthatja a munkahelyi kollektíva, mint a javító-nevelő intézetek „belső kollektívája“. Már önmagában véve annak a körülménynek is nagy nevelő hatása van, hogy a gyanúsított, a vádlott vagy az elitéit látja, hogy munkatársai, környezete nem fordul el tőle megvetéssel, hanem hajlandó segítséget nyújtani neki abban, hogy ismét a társadalom hasznos tagjává váljon. EGY FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Egy felmérés szerint 1980-ban 509 esetben, 1981-ben 631 esetben és 1982-ben 650 esetben ajánlották fel a társadalmi szervezetek kezességvállalásukat. Ezekből a felajánlásokból évente három-négyszázat fogadnak el a büntetötanácsok. Az évente lefolytatott büntetőeljárások számával hasonlítva össze ezeket az adatokat rendkívül alacsonynak tűnnek még akkor is, ha a súlyosabb bűncselekményeknél egyáltalán nem is jön számításba a kezesség. A társadalmi szervezetek passzivitását különbözőképpen magyarázzák. Egyesek szerint a társadalmi szervezetek tisztségviselőinek formális hozzáállása és hézagos jogi ismereteik a magyarázat, vagyis az, hogy nem ismerik az általuk irányított alapszervezet jogait. Mások szerint az a társadalmi szervezetek passzivitásának oka, hogy a büntetötanácsok csak akkor fogadják el kezesség- vállalásukat, ha a vádlottat egyébként is csak feltételes szabadságvesztésre ítélnék, vagy az elítéltet amúgy is szabadlábra helyeznék. A magyarázatok tehát eltérőek, tény viszont az, hogy a társadalmi szervezetek tisztségviselői nem nagyon tudják, mikor és hogyan élhet az alapszervezet a jogával. A kezességvállalást leggyakrabban közlekedési bűn- cselekményeknél ajánlják fel. Nem tudom, ki hogyan vélekedik ezekről, de szerintem túlnyomó részük véletíen, egy pillanatnyi figyelmetlenségen múlik és ráadásul az elkövetőik nem az ún. bűnözői típusból kerülnek ki. Az ilyen bűnelkövetőnek általában már az is elég nagy büntetés, hogy a bűnüldöző szervek foglalkoznak vele, s hogy a büntetötanács elítéli. Éppen ezért általában nincs szükség a megjavítására, s így a megjavulásáért felajánlott kezességvállalás is formális csupán. Persze gyakran nemcsak maga a felajánlás formális, hanem a kezesség- vállalás gondolata is. SZÉLSŐSÉGEK ,,A lényeg az, hogy kimentsük öt a börtönből, s hogy valamilyen tevékenységet mutassunk ki“ - gondolják egyes tisztségviselők. Tehát nem a megjavulásért vállalnak kezességet, hanem a szabadlábon maradásért vagy a szabadlábra helyezésért, s ugyanakkor nem tesznek semmit a vádlott vagy az elítélt megjavításáért. Másik szélsőség az, amikor adminisztratív eszközökkel, utasításokkal akarják „megjavítani“ az elítéltet, mint például az egyik középiskola SZISZ alapszervezete a tagját. A fiú „meglovasította“ apja személygépkocsiját, annak ellenére, hogy hajtási igazolványa sem volt és közúti balesetet okozott. A SZISZ kezességet vállalt megjavulásáért, s ezt úgy akarta elérni, hogy kötelezte őt tanulmányi átlaga javítására, kirándulás-szervezésre, könyvtáralapításra és a nyári társadalmi munka megszervezésére. A jószándék - eleget tenni a jogrendnek - nyilván megvolt. De úgy tűnik, hogy ez nem elég, ugyanúgy mint a hajtási igazolvánnyal nem rendelkező balesetokozó megjavítására a felsorolt feladatok. És nemcsak, hogy nem elég, hanem más kell: a joggal élni tudás és a környezet nevelő hatásának érvényesítése. A joggal élni tudás? Sokan úgy hiszik, hogy ez azonos a jogszabályok csúrés-csavarásával, holott erről szó sincs. A jog mindig csak egy bizonyos magatartás lehetőségét foglalja magába, szemben a kötelességgel, amely utasít egy meghatározott magatartásra. Az utasítások túlzott alkalmazása elfojtja a társadalmi fejlődés egyik legnagyobb hajtóerejét - a kezdeményezést. Nem szabad tehát megelégednünk azzal, hogy jogaink vannak, de élnünk is kell ezekkel, élni a jogrend nyújtotta lehetőségekkel, mert ellenkező esetben a törvény holt betű marad csupán. A JOG NEM TUDÁSA NEM MENTESÍT Sokan úgy hiszik, hogy a kezességvállalással az elkövetőnek nyújtanak szolgálatot. Kétségtelen, hogy neki sem mindegy, szabadsága korlátozásával jár-e megjavulása, vagy sem: hogy javító-nevelő intézetben kell-e letöltenie büntetését vagy munkatársai között a próbaidejét. Nem mindegy viszont a társadalom szempontjából sem, hogy alkalmaznia kell-e a büntetést a bűnelkövető megjavítása érdekében, vagy megjavulását elérheti mérsékeltebb eszközökkel is. A büntetőjogi büntetés felfogásunk szerint nem a bosszú eszköze, s ezért csak akkor kerül alkalmazásra, ha az elkövetőre már nem lehet más módon hatni. Gustáv Husák elvtárs a XVI. pártkongresszuson hangsúlyozta, hogy „a jog és a törvények tiszteletére való nevelés, az állampolgárok szocialista jogtudatának megszilárdítása a társadalmi szervezetek... egyik elsőrendű kötelessége". Ugyanakkor nem téveszthető szem elöl, hogy a törvényhozó azért ruházta fel a társadalmi szervezeteket bizonyos jogokkal a büntetőjog területén, hogy mozgósítani tudják tagjaikat a bűnözés elleni harcra, s hogy a büntetőeljárásban való részvételükkel alakítsák tagjaik jogtudatát, szilárdítsák mindenkiben a bűncselekmény elkövetésétől való tartózkodást. Az, hogy a társadalmi szervezetek nem használják ki teljes mértékben jogaikat, tevékenységük elégtelenségét bizonyítja. Nem kötelességük élni jogaikkal, de a szocialista demokrácia további fejlődése szempontjából mégsem csupán az a fontos, hogy a dolgozók szervezeteit minél szélesebb jogokkal ruházzuk fel, hanem az is, hogy jogaikkal éljenek, élni tudjanak. S hogy jogaikat érvényesíteni tudják, nem kell jogilag képzetteknek lenniük - az ügyészség és a bíróság bármikor megadja a szükséges felvilágosítást. A jog nem tudása itt sem mentesít a passzivitás vádia alól. 1 FEKETE MARIAN KixsMm ELÉGEDETT mm
