Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-11 / 10. szám

#U J szó VASÁRNAPI KIADÁS Index 48 097 Kiad|a Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetó János, szerkesztőség 815 81 Bratislava. Gorkého 10. telefon: 309. 331-252. 332-301, szerkesztőségi titkárság: 550-18. gazdasági ügyek 506-39 Táviró: 092308 Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava. Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében. 815 80 Bratislava. Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava. Jiráskova 5. telefon 337-823. 337-825. Hirdetési iroda a közüle- teknek. 815 80 Bratislava, Vajanského nábreiie 15. II. emelet, telefon 551-83. 544-51 Előfizetési dij havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14.70 A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként Kős 13.-. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat. előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések. PNS, Ústredná expedicia a dovoz tlaőe. 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6 K étévenként rendezi az utóbbi időben a hazai asztaliteniszsport nagy sereg­szemléjét, Csehszlovákia nem­zetközi asztalitenisz-bajnoksá­gát a szövetség. Kétévenként és mindig a világbajnokság évé­ben, így az öreg kontinens ver­senyzői számára ez tulajdon­képpen az egyik utolsó felmérés - ha úgy tetszik: főpróba - a sportág világfesztiválja előtt. Az ezúttal 36. alkalommal kiírt hagyományos verseny színhe­lye. Prievidza volt, az a sport- csarnok, amely három évvel ezelőtt a birkózó Európa-baj- nokságnak is otthont adott. A város ezúttal is kitűnő házi­gazdának bizonyult. A verseny színvonala azonban arról tanús­kodott, hogy serény munkát kell még elvégezniük az európai asztaliteniszezőknek, ha nem akarnak alárendelt szerepet ját­szani Tokióban. Vagy talán ér­vényes lenne a színházi babo­na, amely szerint: „gyenge fő­próba - jó előadás?!“ Ki tudja? Az európaiknak hagyományo­san jól megy az ázsiai VB-ken... Az iménti állításunk ellenére túl­zás lenne azt gondolni, hogy a 36. nemzetközi bajnokságnak nem voltak érdekes izgalmas színfoltjai. Azokból nyújtunk át egy csokorra valót... MINŐSÍTÉS. Amikor az előzetes ne­vezések alapján a rendezők elkészítették az egyes számok sorsolását, méltán gon­dolhatták, hogy az utóbbi évek hasonló versenyeinek legrangosabbját készítik elő, hiszen Klampár kivételével a teljes európai él- és középmezőnybe tartózó versenyzők a „kalapban" voltak. Ennél nagyobb mezőny csak a tavalyi budapes­ti EB-n volt. Aztán az utolsó pillanatban mégis szegényebb lett a mezőny, de a hiányzókat újabb országok versenyzői pótolták - ha nem is tudták feledtetni. A Koreai NDK utolsó pillanatban érkezett versenyzői csak a második vonalat képvi­selték, akárcsak a japánok - azzal a nyil­vánvaló szándékkal, hogy minél több hasznos információt szolgáltassanak az otthon készülő legjobbaknak az európai­akkal vívandó párviadahoz. Ha az itt látottakra bizton építhetnének, nyugod­tan alhatnának a távol-keletiek... Megtekintette a versenyt Dr. Lakatos György, az Európai Asztalitenisz Unió elnöke is, akinek kikértük a véleményét:- Jó verseny, kitűnő rendezés... Pedig nem volt könnyű dolguk a rendezőknek, hiszen tulajdonképpen kis EB-t láthattunk Prievidzán. Illusztrációként egy adat: A budapesti Európa-bajnokságon 26 or­szág vett részt, itt 23 volt jelen. Gratu­lálok! „DEFICIT“. Ha már említettük a neve­zést és az indulók névsora közti különb­séget, nem árt szót ejteni a hiányzókról, hiszen ha azok az európai középme­zőnyből kerültek volna ki, senki sem tartotta volna őket számon. Kezdjük a női mezőnnyel: Vriesekoop az „ügyeletes" Európa-bajnok, a tavalyi EB hőse volt, és hogy a holland női csapat nem jött el, annak éppen az ö gyengébb szereplése volt az oka az Európa-12-n. Popova két évvel Vriesekoop előtt nyert EB-t, ráadá­sul Bernben olyat produkált, amit a leq­• Ulf Bengtsson i Mrs. Parkőr ményhirdetése - négy svéd a dobogón- óva int a vérmes reményektől. Nem­csak az ázsiaiak lesznek nagy ellen­felek. .. „MÁSIK“... Ellesett párbeszéd a prie- vidzai sportcsarnok bejáratánál:- Mondd, a Bengsston itt van?! - Me­lyik?! - Hogyhogy melyik?! Hát a Stellán!- Nincs. - Kár! - De itt van a másik...- A másik?! - Igen. A másik, az Ulf...- Csak?! Nem nagy ügy! (Ez utóbbi vélemény ajkbiggyesztéssel kísérve.)- Valóban, aki nem túl jártas a sportág­ban, nem sokat hallhatott róla. Aztán elkezdődött a férfi egyes, és a legjobb négy közé már csak a svédek kerültek. Az egyik ágon az elődöntő párosítása: V. Bengtsson - Waldner. Waldner, a tavalyi EB ezüstérmese simán kikap, majd a döntő után egy 186 centi magas, vörösesszóke legény áll fel a dobogó tetejére. Ulf Bengtsson. A „másik". De nem a második. „Csak" az első!...- A LEGKISEBB ABDAVAL nagyobbak is csak egy pályafutás végén érnek el, ha elérik, - háromszor lett bajnok: Antonyannal - ö sem jött el- párosban és csapatban is. A férfiaknál sem volt a mezőnyben az Európa-baj­nok. Appelgren is távolmaradt, akárcsak a sokkal híresebb honfitársa, Stellán Bengsston. Nagoja 12 évvel ezelőtti vi­lágbajnoka kihagyta Prievidzát. Kár. Nem jött el Douglas; az újvidéki főiskolás Kali- nics sem segítette Surbeket - igaz, Ko­váccsá/ is nyerni tudott -: Grubba a néző­téren ült, fülhallgatóból zenét hallgatott: honfitársa Kucharski még a nézőtéren sem volt ott. Klampár... Nos, az eltiltott Klampár, a pingpongzseni, a sportág leg­ellentmondásosabb egyénisége. Viszont a magyar csapat legfeljebb az európai középmezőny élén tud nélküle elhelyez­kedni... FÖLÉNY. A 36. nemzetközi asztalite­nisz-bajnokság legmeggyőzőbb győzel­mét a csehszlovák férficsapat szerezte. Különösen Orlowski mutatott jó formát, bár az elején csak a párosban szerepelt. Ki tudja mennyire lehetett volna meggyő­ző a csapatsiker, ha a férficsapatversenyt nem Corbillon-kiirásban bonyolítják le- igaz az időbeosztás mást nem tesz lehetővé. Hogy a háromtagú férficsapa­tok versenyében Tokió mit hoz, az első­sorban azon múlik, hogy Orlowski mellé miként tud felnőni a többi társ: Pansky, Dvoráöek és esetleg valamelyik Broda- fivér! Mindenesetre a férfi egyes ered­• Nemes Olga SZÉRIA. Azt tartják, a nagy szériáknak van egy közös tulajdonságuk, mégpedig, hogy egyszer mindegyik megszakad. Er­re várt már jó ideje Hrachová is a Bulato- vával folyó hosszú „különversenyben", amelynek mérlege számára fölöttébb kedvezőtlen. Hrachová közismerten nem szeret védekező játékosok ellen játszani, »Milan Orlowski és Bulatova éppen ennek a stílusnak az egyik kiemelkedő egyénisége. Most az elődöntőben találkoztak, és Hrachová szerzett előnyt, majd Bulatova vezetett 2:1-re - a játszmákat tekintve. Innen fordított Hrachová, majd a végső győzel­met is megszerezte a döntőben Szabd Gabriella ellen. Igaz, hajszálon múlt, hogy Hrachová megkapja puszta lehető­ségét, hogy Bulatova elleni mérlegén korrigálni tudjon: A negyeddöntőben a szovjet Zaharjan már 2:0-ra és 19:15- re vezetett ellene! Mellesleg Zaharjan is védekező stílusban játszik... PARKER. Előrebocsátom, hogy nem töltőtollmárka. Asztalitenisz-márka. Csak éppen eddig másképp hívták. Kezdet­ben, úgy, hogy Shirley (vajon ki emlék­szik még rá!), aztán Hammersley lett (így már egészen más!), újabban meg Parker (ezt még meg kell tanulni). Csak egyvala­mi nem változott: a keresztneve. Mostani teljes neve Jill Parker. A női asztalitenisz egyik kiemelkedő alakja. Úgy hírlik a VB után befejezi. De csak versenyzőként. Edző lesz. Persze, ez már egészen más dolog. Sokan gondolnak majd rá nosztal­giával. Hiányozni fog Jill Shirley- Hammersley - Parker. Pontosabban: Mrs. Parker... SURBEK. Ha valaki 1968-ban a lyoni EB férfi egyesének döntője után azt mondja, hogy az Európa-bajnok Dragutin Surbek tiszteletére még 1982-ben is el- játszák a jugoszláv himnuszt, akkor... Szóval, nem sokan akadtak volna, akik ezt lefogadják. Nos, Budapesten tavaly Kaliniccsal megnyerték a férfipárost. Most Kalinics nem volt ott Prievidzán, így Kováccsal játszott. Most is nyert. Pedig már nem lehet valamirevaló versenyt rendezni, amelynek - ha indul nem ö lenne a korelnöke. - Meddig még?!- kérdeztük. - Akkor vonulok vissza, ha majd az unokám megver... - Addig azon­ban eltelik még néhány év, hiszen a két §urbek-csemete még ugyancsak serdü- letien... TISZTELETLENSÉG. Nem minden­napi bravúrt hajtott végre Nemes Olga a fiatal 14 éves romániai asztaliteniszező február elején Clevelandban, amikor megnyerte - első rajtja alkalmával - az Európa 12 női ranglistaversenyt. Ráadá­sul ott mindenki jelen volt az európai élmezőnyből. Többen megkérdeztük, ho­gyan sikerülhetett. A válasz mindenkit meglepett: - Én sohasem nézem kivel játszom, hiszen mindketten ugyanazon az asztalon játszunk, ugyanazzal a lab­dával... Kicsi korom óta tudom, hogy nem nyerhetek, ha túlságosan tisztelem az ellenfelet. Megpróbáltam nem tisztel­ni...“ Úgy látszik, sikerrel. Sűrűn kattog­tak a fényképezőgépek, amikor ö játszott, mégha ezúttal nem is nyert. Én is őrzök róla már jó néhány filmet. Az egyik csa- patmérkózés végén odajött hozzám, és megkérdezte: ,,Kaphatok majd képet én is? Hálából küldök majd képeslapot min­denhonnan, amerre járok, de akkor kér­ném a címét!“ Odaadtam! Akkor jutott az eszembe, hogy nem emlékszem mikor kérték utol­jára a címem... • Marie Hrachová Kép és szöveg: MÉSZÁROS JÁNOS V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents