Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-11 / 10. szám
ínvonalasan, szervezetten folyt a művelődési házban azárszám- adó közgyűlés. Alaposan felkészült felszólalók rajzolták meg a múlt évi gazdálkodás felfelé ívelő görbéjét. A tagság szemmel láthatóan elégedett volt, mert amint az adatok is bizonyították, a számvetés mérlege jobbra billent. Erősödött, gyarapodott a szövetkezet. Az eredmények alapján a dunaszerdahelyi (Dunajs- ká Streda) járásban a szoros termelési versenyben az elsők közé sorolták. A növénytermesztési és állattenyésztési dolgozók egyaránt túlteljesítették tervüket. A zsúfolásig megtelt teremben Csóka István, a Pozsonyeperjesi (Jahodná) Efsz elnöke beszámolójában az 1982-es évet nem tartotta túl nehéznek. Előfordul-, tak problémák, adódtak nehézségek, gondokat okozott az időjárás is - mert éreztette hatását az aszály - mégis nagy termésre kényszerítették a határt. Még a járási és kerületi szervek is felfigyeltek eredményeikre. A gabonafélék hektárhozamával járási méretben az első, kerületi méretben pedig a negyedik helyre kerültek. A növénytermesztési ágazat dolgozói szemesekből 6,2 tonnát takarítottak be hektáronként. A cukorrépa hektárhozama 43,5, a silókukoricáé 49,4 tonna volt. Bő termést értek el zöldségfélékből. Az állattenyésztési dolgozók is jó munkát végeztek. Erről részletesen beszélt az elnök. Munkakollektívák szerint említette meg az eredményeket. A gondozók pél- duál kocánként 19 malacot választottak el. Általában növekedett az állatok termelékenysége. A szövetkezetben már egy hektárra 979 liter tejtermelés jut. Az elnöki beszámoló jó alap volt a vitára, mert az eredmények elismerése mellett konkrétan rámutatott a mulasztásokra. Felhívta a figyelmet a még gazdaságosabb termelésre, és a termékek rugalmasabb, jobb áron való értékelésére. Megemlítette, ha a cukorrépa több cukrot tartalmaz, akkor a szövetkezet jóval több pénzt kapott volna érte a feldolgozó üzemtől. Hasonló példákat hozott fel az állattenyésztésből is. Véleménye szerint a tejet is jobb áron értékesíthették volna. Bár gazdagon zárták az évet, mégis arról beszélt, hogy a jövőben még ésszerűbben kell irányítani a pénzügyi gazdálkodást. Akkor is fogukhoz verni a garast,- Az állattenyésztésben tíz százalékkal növeljük a termelést - jelentette be Gyurcsek István mérnök, fózootech- nlkus ha van miből fizetni. A fejlesztési programok megvalósítására is jól kell felhasználni a pénzt. Hangsúlyozta, hogy a termelést csak úgy növelhetik tovább, ha minden tag gazda lesz a munkahelyén. Vezető, beosztott egyanárt figyeli a termelés alakulását és idejében javaslatokat tesz a munkamódszerek tökéletesítésére. A boldogulás útja a még nagyobb összefogás és a nyílt bírálat. A jövőben sem szabad elnézni egymás hibáit, ha a közös érdekről van szó. Hasonló szellemben beszéltek a többi- Jól alakult a pénzügyi gazdálkodás mérlege - tájékoztatta a tagságot Czajlik György mérnök, üzemgazdász felszólalók is, akik az eredmények alapján úgy ítélték meg a helyzetet, hogy az 1983-as évi termelési terv teljesíthető. Nagy Ferenc agrármérnök, a szövetkezet fóagronómusa a növénytermesztésben többek között indokoltnak tartotta, hogy szemesekből legalább hat tonnát termeljenek hektáronként. Évek óta megközelítőleg ilyen hozamot érnek el és jó tapasztalatokat gyűjtenek a megfelelő termelési módszerek kialakítására. Az öntözött területeken még nagyobb hozamokra is számít. Elemzése szerint a takarmányféGAZDAG ZÁRSZÁMADÁS A KIS-DUNA MENTÉN Csóka István az efsz elnöke átadta a jutalmakat a legjobb dolgozóknak A tagság figyelmesen hallgatja a vezetők beszámolóját (Gyökeres György felvételei) lék hozama is tovább növekedhet. Nem lesz túl nagy gond elegendő szemes és tömegtakarmányt termelni az állatállomány számára. Gyurcsek István mérnök, a szövetkezet fözootechnikusa nagyon igényes tervet terjesztett a tagság elé. Az állattenyésztésben 10 százalékos termelésnövekedéssel számolnak. Nem kis feladat, de a feltételeket létrehozzák a termelés növelésére. A szarvasmarhatenyésztésben a tervek szerint a tehenek évi átlagos tejhozama legalább 100 literrel lesz több, mint a múlt évben. Egy-két év alatt elérik a tehenenkénti évi átlagos 4000 literes tejhozamot. Az állatállomány jó termelékenységű és a gondozók is képesek nagyobb teljesítményre. A múlt évi eredmények és az idei tervek ismertetése után szólaltak fel az egyes szakaszokon dolgozó tagok. Egyrészt jóváhagyólag nyilatkoztak az elnöki beszámolóról, a pénzügyi mérleg alakulásáról, másrészt a vezetőkhöz hasonló érdemben szóltak hozzá a termelési értekezleten elfogadott tervjavaslatokhoz, és a zárszámadó közgyűlés felvetett problémákhoz is. Előtérbe került a takarmány gazdaságosabb etetése. Erre vonatkozólag már megtették a kötelezettségvállalást. Néhányan viszont megjegyezték, úgy kell takarékoskodni, hogy ne menjen a termelés rovására. Ha a hízó sertések nem kapják meg az 1 kilogramm súly- gyarapodáshoz szükséges abraktakarmányt, akkor nem érhetik el a tervezett súlygyarapodást, ezáltal lelassul és megdrágul a termelés. A tejtermeléssel kapcsolatban is hasonló megjegyzések hangzottak el. A nyári időszakban a szükségesnél jóval kevesebb abraktakarmányt adhattak az állatoknak, ezért átmenetileg a tervezettnél kevesebb tejet adtak el. Olyan helyzet alakult ki, hogy amíg egyrészt elegendő szemes és tömegtakarmányt termelnek, másrészt a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság szabályozza számunkra az abraktakarmány-fogyasztást. Évek óta nem szorulnak az állami takarmányalapra, mégpedig másoktól függ, hogy a meglevőt hogyan használják fel. Pergett, parázslott a vita, azon a zárszámadó közgyűlésen, amelyen a vezetők nagy eredményekről tájékoztatták a tagságot. Olyan szövetkezet tanácskozásán, amelyen Czajlik György mérnök, üzemgazdász szerint az 1 hektárra jutó termelés értéke 29 602 korona. Egy dolgozó 197 ezer 208 korona értékű terméket és terményt állít elő. Olyan gazdaságban, amelyben a főbb termelési ágazatokban nagy hatékonysággal folyt a termelés. Lényegesen csökkentek a költségek. A pénzügyi gazdálkodás kedvező alakulása megmutatkozott a tagok jövedelmében is. A zárszámadó közgyűlésen 100 korona munakdíjhoz az év közben kifizetett 20 koronához még 30 koronát fizettek. Az elégedett tagság azért vitázott bíráló szellemben, hogy a jól gazdálkodó szövetkezet a jövőben még jobb erredményeket érhessen el, és továbbra is az élenjáró szövetkezetek közé tartozhasson. BÁLLÁ JÓZSEF Amikor tavaly a legmagasabb szintű fórumokon esett szó az építőiparról, tárgyilagos betekintést kaptunk e nép- gazdasági ágazat helyzetébe. Várható volt, hogy ezután az intézkedések egész sora lát napvilágot, merítve a továbblépés lehetőségeinek eszköztárából. Közben ismertté vált, hogy a döntő szerep ebben a vonatkozásban - összhangban a korszakváltás irányával - a műszaki fejlesztésre hárul. Ezért született meg az építőipar egységes műszaki politikája, amely amolyan nyitott program; alapvető célkitűzései viszont adottak: az építőipar teljesítményének növelése, mégpedig a további iparosítás, a gépesítés és az építés ipari szervezésének útján. Ehhez kell majd igazítani a reszort anyagi bázisát. A műszaki politika megvalósításának további kulcsfeladata lett az építőanyag-gyártás egységnyi tüzelőanyag- és energiafogyasztásának csökkentése, valamint a külső falszerkezetek hőtechnikai tulajdonságainak javítása. FELTÉTELEK A múlthoz viszonyítva alaposan megváltoztak, s megálljt parancsolnak a mennyiségi fejlődésnek. Vegyük csak sorjában: a munkaerölétszám stagnál, a beruházási és devizaigényesség a minimumra csökken, a szállítási teljesítmények korlátozottak, szintén csökken az acél és a színesfémek felhasználása, s ide tartozik még a tüzelőanyag és energiamennyiség szükségszerű csökkentése is. Ezek mind olyan tényezők, melyek csakis az intenzív fejlesztés lehetőségeit vetítik előre. És ehhez csatlakoznak a társadalom mai követelményei: a minőség, az építkezések folyamatos befejezése, a környezetvédelem. Gazdasági szempontból a komplex intézkedések érvényesítése játszik közre e szerkezetátépítési folyamatban, de az erőforrások minél magasabb fokú értékesítése úgyszintén fontos alapelvvé lépett elő. KORSZAKVÁLTÁS Ilyen feltételek között az építőipar is korszakváltásra kényszerül. A szemléletben és a gyakorlati kérdések megoldásában egyaránt. Az új körülményekhez igazodva műszaki vonalon számos változás várható, elsősorban a feltételek megteremtésében. Tudvalevő, hogy napjainkig az építőipari termelés növekményét egyfelől a magasan termelékeny, másfelől az anyag és energiaigényes, s eléggé költséges technológiák és szerkezetek alkalmazásának növelése jelentette. Ilyen úton járva a műszaki fejlesztés több vitathatatlanul értékes eredményt mondhat magáénak. De vannak adósságai is. Gyakori bírálat tárgya a befejezési fázis technológiáiban mutatkozó lemaradás. Ennek felszámolása nem túr további halogatást. Az építőanyag-gyártásban eddig a választékhiány felszámolására törekedtek. Némely szakágazatban valóban jó eredményeket értek el, de ma mégis a megmaradt fogyatékosságokra kell jobban odafigyelni, hogy fokozatosan egyre kevesebb legyen belőlük, s a fejlődés mentesüljön a fölösleges akadályoktól. HOGYAN? Kiindulva a megváltozott gazdasági feltételekből, az SZSZK és a CSSZK Építésipari Minisztériuma átértékelte műszaki politikáját. Az új változat alapvető vonása az intenzív fejlesztés lett. Kiemelt szerepet kap benne a 02-es állami célprogram teljesítése, néhány feladat megoldása más népgazdasági ágazatok helyett, s részben az eddigi import hazai pótlása. Fordulat várható az építési technikákban és technológiákban, méghozzá a kevésbé igényes fajták irányába. Hosszú távú folyamatról lévén szó, így eredményei mindössze 5-6 év múlva kezdenek majd jelentkezni, de addig is lesz tennivaló bőven, hogy valaÚJSI 6 1983. III. ■ EGYSÉGES MŰSZAKI POLITIKA AZ ÉPÍTŐIPARBAN
