Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-11 / 10. szám

T ornaiján, (Safárikovo) a rozsnyói (Roznava) országút melletti Ko- vohron autószerviz előtt megroggyant Ladák, Skodák, Moszkvicsok várakoz­nak, s a javításra berendelt járművek sokasága miatt nem akad parkolóhely még a közeli mellékutcában sem. Az autójavító szűk udvarára menetrendsze­rűen gördülnek ki a megjavított gépkocsik a jól fűtött műhelycsarnokokból, akárcsak néhány évvel ezelőtt. Amikor frissen szerzett benyomásai­mat elmondom Shwartz Árpádnak az üzem vezetőjének, meglehetősen gond­terhelten húzza össze szemöldökét;- Pedig nagyot fordult az autósvilág kereke az elmúlt két-három esztendő­ben. Amióta megdrágult az üzemanyag, kevesebb új gépkocsit vesznek az embe­rek, s nálunk is csökkent a garanciális ellenőrzések, javítások száma. A koráb­binál sokkal takarékosabbak lettek az autósok, s ha kevesebbet utaznak, nyil­ván kevesebb a mi munkánk is, arról nem is beszélve, hogy az apró javításokat sokan maguk végzik el. Ilyen előjelek után, meglehetősen rosszul kezdődött számunkra a tavalyi esztendő, s már az első negyedévben hozzávetőleg egyhó­napos lemaradásunk volt a terv teljesíté­sében. Súlyosbították helyzetünket a meg-megújuló alkatrészellátási zava­rok, s bizony, nem kis erőfeszítésünkbe került, hogy végül is jól zártuk az esz­tendőt.- Tudomásul kellett vennünk - egészí­tette ki az elhangzottakat Fükő Géza mester, az üzemi pártszervezet elnöke - hogy végérvényesen elmúltak azok az idők, mikor egy-egy tőlünk elpártolt meg­rendelő helyett húsz is jelentkezett. Sze­rencsére, mi azokban az időkben sem utasítottunk el senkit, s ez ma tovább erősíti a bizalmat irántunk. Felkeresnek bennünket a járás, sőt a kerület határain túlról is. Ez is a bizalom jelét jelzi. S ezzel mi a jövőben sem akarunk visszaélni. Harminckét szerelőmunkást és három ta­nulót foglalkoztató üzemrészlegünk fenn­állása, 1964 óta minden évben eleget tudott tenni az elvárásoknak, s ezt fel­sőbb szerveink is megfelelően értékelik. Persze tudjuk, hogy a régi dicsőségből nem lehet megélni. Ezért pártszerveze­tünk ösztönzésére közösségünk tagjai mindent elkövetnek, hogy a szigorú gaz­dálkodás közepette is nyereségesen gazdálkodjunk.- A jövőben még kiélezettebb konku­renciára lehet számítani - veszi át a szót az üzemvezető - s éppen ezért kell törekednünk a javítási határidő csökkenté­sére, a szolgáltatások bővítésére, s a munka minőségének további javítá­sára. Szűkös lehetőségeinken belül tet­tünk is már egyet s mást céljaink megva­lósításáért. Műhelyeinket univerzálissá tettük, szerelőink sokoldalúan képzettek. Schwartz Árpád, az üzem vezetője A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy már a jelen pillanatban el tudjuk látni az apró, sőt a generáljavításokat is a Skoda, Zsi­guli, Fiat, Moszkvics és a román gyártmá­nyú személy-, illetve terepjáró gépkocsi­kon. Rendelkezünk a legkorszerűbb hen­gerfúrógéppel, s a lakkozást is égető eljárással végezzük Afit kemencében. Az említetteken kívül az elmúlt időszakban csaknem másfél millió koronát fordítot­tunk rekonstrukciós munkálatokra, a munkakörülmények javítására. Az emlí­tett sokoldalúság ugyan egyfajta hátrányt is jelent számunkra (például az alkatrész- ellátásnál vagy a szakemberképzés­nél), ám gazdasági szempontból ez az egyetlen járható út a közeli és a távoli jövőben egyaránt. Egy vagy két gépko­csitípusra való szakosítás esetén ugyanis a környékről nem lenne elég megrende­lésünk, márpedig a növekvő utazási költ­ségek mellett arra nem igen számítha­tunk, hogy az ország távolabbi részéről majd elárasztanak bennünket munkával.- A jövőnk sorsa tehát a saját kezünk­ben, pontosabban az elvégzett munka minőségében van - összegezte az el­hangzottakat a pártelnök. - Ilyen szem­pontból kollektívánk minden tagja felelős­ségteljesen végzi munkáját, s szaktudá­suk is megfelelő. Ez utóbbiért persze köszönettel tartozunk a vállalat vezetősé­gének, hiszen példásan törődnek a dol­gozók szakmai továbbképzésével. Dolgo­zóink többször voltak már külföldi autó­gyárakban, s a hazaiban is tapasztalat- szerzésre, s ezt most a mindennapi mun­kában jól kamatoztatják. Csupán az üzembővítés késik Tornai­ján, s a jelek szerint erre csak a követke­ző ötéves tervidőszakban nyílik lehető­ség. Járási szinten azonban egyre többet hallani arról, hogy a Kovohron átveszi a komunális üzem keretében jelentős veszteséggel dolgozó szerviz üzemelte­tését. Ez esetben nyilván komoly szerep hárul majd a tornaijai javítókra. A mát érintő fő gond azonban az alkatrészellá­tás biztosítása. Az idei esztendőre szóló megrendeléseknek csupán alig egyötö­dét igazolták vissza a szállítók. A ,,kun- chaftokat“ azonban semmi esetre sem utasítják el; vállalják az alkatrészjavítást is, s ha megszerzik az új alkatrészt érte­sítik az előjegyzésbe vett megrendelőket. Miközben a szolgáltatások új formáirél beszélgetünk, többször is megszólal a te­lefon. Az egyik Moszkvics-tulajdonos el­ső lámpa után érdeklődik. * Raktárunkban van néhány darab - hangzik a megnyugtató válasz - el lehet hozni a járművet. Közben szemé­lyesen is felkeresik az üzemvezetőt. Csak a kézifékem nem működik, ha meg­nézné valaki ...- Ha négy kezünk lenne sem tétlen­kednénk - mondja félig tréfásan a jól kivilágított, meleg műhelycsarnokban Vá- radi János, aki egyike a legrégebbi mo­torosoknak az üzemben. Nekem már csupán egy esztendő van hátra a nyugdí­jamig, aztán jöjjenek a fiatalok.- Váradi bácsi valóban megérdemli a pihenést - jegyzi meg félhangosan egyik ifjú munkatársa. 1938 óta dolgozik ebben a műhelyben, az első s az egyet­len munkahelyén. Sok pályakezdőt meg­tanított a szakma fogásaira, igazán meg­érdemelné, hogy írjanak róla az újság­ban. Különben nagyon figyelmes újságol­vasó, megjelenése óta előfizetője az Új Szó-nak, s házi archívumából egyetlen szám sem hiányzik. Dél felé jár az idő, mire végigjárjuk a javítóműhelyeket, s odakinn nyoma sincs már a reggeli ködnek. Búcsúzom, de még sokáig nem szabadulok a gondo­lattól; lám itt is egy kis üzem, ahol megér­tették az idők szavát. HACSI ATTILA Fükő Géza mester, a pártszervezet elnöke (A szerző felvételei) A pártmunka hatékonyságának növelésében - fő­leg a nagyobb üzemekben, ahol nagy létszámú­ak az alapszervezetek - igen fontos szerepet töltenek be a pártcsoportok. Már sokszor bebizonyosodott, hogy azok a pártcsoportok dolgoznak igazán hatéko­nyan, amelyek egyes munkaszakaszokon, műhelyek­ben, azonos műszakban szervezik tevékenységüket. Az ilyen pártcsoportok nagymértékben hozzájárulnak a párt gazdaságpolitikájának sikeres megvalósításá­hoz. Ezen a véleményen volt a partizánskéi cipőgyár komáromi üzeme pártalapszervezetének vezetősége is, amikor úgy határozott, hogy a nagy létszámú pártalapszervezetben munkaszakaszok szerint 12 pártcsoportot létesít.- A pártcsoportok tevékenysége csak akkor igazán eredményes, ha kialakult a szoros és igényes együtt­működés a pártcsoportok és az alapszervezeti pártbi­zottság között - mondta a cipgyárban tett látogatásom alkalmával Robert Longauer, a pártalapszervezet elnö­ke, majd folytatta: - Mindez komoly szervezést igényel, meg kell teremteni a jó együttműködés feltételeit. Mi e kölcsönös kapcsolat feltételeit úgy hoztuk létre, hogy alapszervezetünk pártbizottsága a pártelnököt bízta meg: havonta rendszeresen közös ülésen találkozzék a pártcsoportok vezetőivel. E találkozások alkalmával elbeszélgetünk a feladatokról s azok teljesítéséről. A pártbizottság ezen kívül minden párt csoportba egy- egy aktivistát jelölt ki, s azzal bízta meg, hogy rendsze­resen vegyen részt az éppen kijelölt pártcsoport havi ülésén, és az ott felmerülő problémákat, észrevétele­szervezet kapcsolata a pártonkívüli dolgozókkal. Párt­csoportonként nyilvános pártgyűléseket szerveztek. Ennek a formának sok előnye van. Az elmúlt negyed­évben például összesen 350 párton kívüli dolgozó vett részt a pártcsoportok nyilvános gyűlésein. Amikor a pártalapszervezet szervezte, csupán feleannyian vettek részt. További előnye, hogy a pártcsoportokban jobban ismerik egymást az emberek, szorosabb a kap­csolat a pártonkívüliekkel. Jelentősen növekedett a vi­tában felszólalók száma. Az 1982-es év második felének kezdetétől negyedé­venként rendeztek a pártcsoportok nyilvános gyűlést, és ezeken a pártonkívüliek is értékes javaslatokkal segítették megoldani a közös gondokat. A pártcsopor­tok helyes munkamódszere is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt év harmadik negyedének végére a cipőgyár­nak sikerült kijutnia a hullámvölgyből, és az 1982-es év feladatait sikeresen teljesítették. Sőt, mi több, a gyár dolgozói egyre több kiváló minőségű árut készítenek. A párt gazdaságpolitikájának megvalósításában igen fontos, hogy az egyes pártcsoportok tagjai jó példával járjanak elöl. Csak így nyerhetik el teljesen a pártonkívüliek bizalmát. A cipőgyári kommunisták megértették e követelmény fontosságát. Előfordul pél­dául, hogy valamelyik műhely dolgozói lemaradásukkal veszélyeztették az üzem tervteljesítését. A felsőrész- készítő műhelyben dolgozó három pártcsoport kommu­nistái azonnal szervezkedtek és a le-lemaradozó mű­hely kisegítésére siettek, miután ők maguk már teljesí­tették feladataikat. Ilyen esetben nem számított a mun­kaidő letelte, vagy a szabad szombat. A cipőgyári pártcsoportok gondoskodnak az után­pótlásról is. Jó kollektívákban edződnek a fiatal dolgo­zók, akiknek a munkáját figyelemmel kísérik és irányít­ják, nevelik őket. A pártcsoportok valóban segítik üzemüket pártunk politikájának megvalósításában. KOLOZSI ERNŐ I«ÜÜ Korszerű gépek a régi műhelycsarnokban. A képen jobbra Schwartz Árpád, az üzem vezetője és Csömök Ferenc sze­relő Váradi János, a legidősebb mester Tevékeny pártcsoportok a cipőgyárban két, kérelmeket, javaslatokat tolmácsolja a pártbizott­ság ülésén. A pártelnöktől a továbbiakban azt is megtudtam, hogy a pártcsoportok útján szorosabbá vált a pártalap-

Next

/
Thumbnails
Contents