Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-04 / 9. szám

mr TUDOMÁNY TECHNIKA Van-e vízhiány a Földön vagy nincs? Manapság körülbelül kétmilliárd ember szenved állandó ivóvízhi­ánytól a Földön. Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1981 -1990-es éveket „Az ivóvíz évtizedének“ nyilvánította. forgási folyamata idézi elő, az , ,óceán-légkör-Föld-óceán“ rend­szer keretében. Idővel és bizo­ÚJSXÚ 1983. III. 4. Az édesvízfogyasztás szünte­len növekedése tette szükségessé a kérdés napirendre tűzését: mennyi édesvíz van a Földön. Szükségessé vált, hogy új, kor­szerű értékelést végezzenek a vi­lág vízmérlegéről. Egy szovjet tu­dóscsoport elvégezte ezt a mun­kát. Az alapvető jelentőségű kuta­tás összefoglalja a világ vízkészle­tei felhasználásának méreteire és a vízhasználat 2000-ig való növe­kedési távlataira vonatkozó adato­kat. ,,A világ vízmérlege és a Föld vízkészletei“ című monográfiát, amely párját ritkítja a hidrológiai szakirodalomban, az UNESCO határozata alapján oroszról lefor­dították angolra és spanyolra. SOK ÉS KEVÉS Földünk kétharmadát tengerek és óceánok borítják. De a száraz­földön sem ritkaság a víz - tavak tükrei ragyognak, folyók kanyar­gós pántlikái húzódnak a konti­nenseken keresztül, hegyi glees- cserek sapkái, Grönland és az Antarktisz óriási hó- és jégpajzsai csillognak. Amikor pedig az északi féltekén beköszönt a tél, akkor az egész szárazföld felszínének több mint egyharmadát hó és jég bo­rítja. A tudósok úgy vélik, hogy a víz bolygónk életének hajnalán, an­nak belsejében született. Most is valahol a mélyben játszódik le születésének titka. A tűzhányók a megolvadt lávával együtt évente 40 millió tonna vizet is kilövellnek Úgyhogy a Föld felszínén levő víz mennyisége fokozatosan növek­szik. A készletek 97,5 százaléka azonban, sajnos, sós víz. Az édesvíz aránya csak 2,5 százalék, a leginkább hozzáférhetőé pedig még kevesebb - 0,3 százalék. Azonfelül az ember számára leg­értékesebb nedvességet a ter­mészet rendkívül egyenlőtlenül osztja el. Az évente az óceánba lefolyó édesvízmennyiség Ázsiá­ban és Dél-Amerikában a legna­gyobb: az összmennyiség 31, il­letve 25 százaléka. Észak-Ameri- kában 17, Afrikában 10. Európá­ban 7, az Antarktiszon 5, Ausztrá­liában 4 százalék. A folyók bővizü- ségének évi alakulása is egyenlőt­len. A májustól októberig terjedő időszakban a földgömb folyói az évente lefolyó vízmennyiségnek 63, a többi időben pedig csak 37 százalékát juttatják az óceánokba. A monográfia szerzői kiszámí­tották, hogy az emberiség szük­ségleteinek kielégítésére jelenleg évente körülbelül 2600 köbkilomé­ter vizet használnak fel, vagyis a Földön évenként megújuló édesvízkészleteknek mintegy a 6 százalékát. 2000-re a szovjet szakemberek feltételezése szerint a vízszükséglet eléri a 6000 köbki­lométert, vagyis a megújuló édes- vízkészleteknek mintegy a 13 szá­zalékát. E következtetés szerint boly­gónkon teljesen elegendő víz van. De mivel magyarázható az, hogy a világ sok tucat országának víz­gazdasági mérlege rendkívül feszí­tett? Ennek oka az, hogy a víz­nek a Földön való egyenlőtlen elosztását még a lakosság igen egyenlőtlen letelepülési viszonyai is tetézik. Hiány ott következik be, ahol túlnépesedés van, és az ipar is túlságosan fejlett. Azonfelül a modern ipar számára nem csu­pán édesvíz, hanem rendkívül tiszta édesvíz szükséges, mivel a termékek minősége nagyon ér­zékenyen reagál a különféle ide­gen anyagokra. Sok országban tehát nem pusztán víz-, hanem tisztavízhiány van. A LEGNAGYOBB VESZÉLY Más természeti erőforrásoktól eltérően a víz szüntelenül meg­újul. Ezt a nedvesség állandó kör­nyos feltételek között a víz minő­sége és újbóli felhasználásra való alkalmassága egyaránt helyreáll. Igen valószínű, hogy a vízkész­letek éppen ezért látszottak sokáig korlátlanoknak. Ezek a nézetek azonban a legutóbbi 30—40 év alatt jelentősen megváltoztak, amikor is a víz a gazdasági fejlő­dés távlatait meghatározó ténye­zővé vált. Hiszen a víz a gazda­ságban ugyanolyan nyersanyag, mint - mondjuk - a szén, az érc, a kőolaj. Felhasználni - annyi mint beszennyezni. A sajtó adatai sze­rint Anglia, Ausztria, Belgium, az Egyesült Államok, Hollandia, az NSZK, Olaszország, Spanyolor­szág, Svédország és sok más, iparilag fejlett ország valamennyi nagy folyója teljesen vagy jelentős mértékben szennyezett. Csökkent a Szovjetunió európai részében levő folyók, például a Dnyeper, a Volga tisztasága. Egy köbméter tisztítatlan ipari víz 50-60 köbmé­ter folyami vizet tesz felhasználás­ra alkalmatlanná. Világszerte pe­dig mind a mai napig évente több mint 500 köbkilométer szennyvíz kerül a folyókba. Ez nagyon sok. Ml A MEGOLDÁS? Nyikolaj Szmirnov professzor­nak, a Leningrádi Hidrometeoroló- giai Főiskola rektorának az a meg­győződése, hogy az ideális meg­oldás: az ipari víz zárt körforgásá­nak létrehozása és a szennyvizek megtisztítása. E tisztítórendszerek azonban bonyolultak és költsége­sek - hiszen ezekben fizikai, ké­miai és biológiai szűrőket kell hasz­nálni. Nem minden üzem képes gyorsan megvalósítani ilyesféle át­szervezést. Az eszményi állapot­hoz vezető úton mégis vannak bizo­nyos sikerek. Leningrádban és a le­ningrádi területen (valamint a Szov­jetunió számos más ipari központjá­ban) egész sor, igen nagy üzem és gyár vezette már be a majdnem hulladékmentes tisztítási rend­szert, úgyszintén a víz forgó és ismételt felhasználásának mód­szerét. Ezeknek fokozatos felvál­tása azokkal a teljesen hulladék- mentes rendszerekkel, amelyek­nek kidolgozásával főiskolánk fog­lalkozik, mondja Szmirnov pro­fesszor, a legközelebbi évtizedek feladata. A fő édesvízfogyasztó mégsem az ipar, hanem a mezőgazdaság. A világszerte felhasznált víznek majdnem négyötödét a szántóföl­dek, a kertek és a konyhakertek öntözésére fordítják. Egy hektár gyapotföld öntözésére például 5000-6000, ugyanakkora rizsföl­dére pedig mintegy 20 000 köb­méter vizet használnak egy-egy idényben. Ezért is jönnek létre egyre hatalmasabb tervek, ame­lyek egészen a víznek az egyik kontinensről a másikra való átirá­nyításáig terjednek. Az ezek kidol­gozásában részt vevő tudósok ra­gasztkodnak ahhoz, hogy az ilyen terveket alaposan át kell gondolni. Mihail Murasko professzor, a Szovjetunió Komplex Vízkész­let-felhasználási Tudományos Ku­tatóintézetének igazgatója erre fi­gyelmeztet: ,,A népek történeté­ben nemegyszer előfordult, hogy amikor az ember dús termést akart elérni, kárt okozott önmagá­nak és a természetnek. Ennek az eredeti rendjébe - még a legjobb szándékkal is - csak óvatosan, előre tekintve lehet beavatkozni. Hogy mi lesz azokkal a körzetek­kel, ahová a víz jut, ez világos számunkra. De mi történjék azok­kal, ahonnan ezt elveszik?“ A víz átirányítására vonatkozó óriási tervek azonnali megvalósí­tásának van egy alternatívája: mégpedig a víz, e megújuló, de nem korlátlan mennyiségű nyers­anyag takarékos kezelése. Jevge- nyij Szergejev akadémikus, az is­mert szovjet hidrológus rámutat arra, hogy a föld alatti vizeket is ésszerűbben kell felhasználni, mi­vel egyes helyeken ez az egyedüli vizforrás. A föld alatti vizek lassan pótlódnak, de ha - mondja Szer­gejev - nem engedik meg túlzott mértékű felhasználásukat, akkor örök ideig szolgálni fognak. A Szovjetunió területén ezeknek a különösen tiszta vizeknek a készletei összesen 330 köbkilo­méterre tehetőek, más - különö­sen a fejlődő - országokban pedig kétségtelenül még fel nem tárt készletek is vannak. ,,A belátható jövőben nehezen képzelhető el olyan helyzet, ami­kor a vizek kimerüléséről kellene beszélni“. Ez Grigorij Voropajev- nak, a Szovjet Tudományos Aka­démia levelező tagjának, a Víz­gazdasági problémák Intézete igazgatójának a mértékadó véle­ménye. „Magától értetődik - hangsúlyozza -, hogy a siker az erőnek és az anyagi eszközöknek nemcsak nemzeti méretű koordi­nálásától függ. Sok folyó, tó, ten­ger a legkülönbözőbb országok partjait mossa. A megoldás: az államközi együttműködés bőví­tése.“ „Vízhiány“ tehát nem fenyegeti a világot. De csak akkor nem, ha minden vízmedencével - még a legkisebbel is - takarékosan, előrelátóan bánnak. A Föld összes vízkészlete 1386 millió km3 Az édesvizek készlete 35 millió km3 A szárazföldekről a világóceánba folyó vizek (évente megújuló készletek) A csapadék évi összege, amely szám szerint egyenlő a párolgás összmennyiségével Ebből a szárazföldre hull Az óceánokra hull „A világ vízmérlege és a Föld vízkészletei“ című monográfiából (A Znagyije-Szila folyóiratból ford.: G. Gy.) 47 ezer km3 577 ezer km3 119 ezer km3 458 ezer km3 V WUKV.Wf A Brnói Építőanyagipari Kutatóintézetben egyedi automatikus analizátort fejlesztettek ki, mellyel a nagy cementőrlők hatéko­nyabb működését segítik elő. Az analizátor képes a legyártott cement makroszkopikus részecskéinek vizsgálatára, és így a minta minőségének megállapítása 15-ször kevesebb időt vesz igénybe, mint az eddig alkalmazott módszer. Ezzel elejét vehetik a cement fölösleges áteresztésének az őrlőberendezésen, és az ennek köszönhetően egy óránként 120 tonnás teljesítménnyel dolgozó malomban évenként 1,5 kWh villamos energiát takaríthatnak meg. A felvételen Milan Zavadil mérnök, a műszer kifejlesztője teszteli az analizátort. (Felvétel: - CTK - Igor Zehl) Érdekességek, újdonságok a derítőiszap olajbányája Tübingeni (NSZK) kutatók vizs­gálatai szerint a derítőiszap kere­ken ötszázaléknyi szerves anya­got: biomasszát tartalmaz. Ebből a biomasszából a természetben évmilliókig tartó folyamattal kő­olaj keletkezik, baktériumok közre­működésével. A kutatók átalakító kemencét építettek, amelyben a levegőtől elzárt biomasszából 320 fokos hőmérsékleten gáz ala­kú szénhidrogének fejlődtek és ezek azután olajjá kondenzálód- tak. A derítőiszapban levő katali­zátorok (oxidok, szilikátok és fosz­forok) indították el az átalakulást. Előfeltétel, hogy a derítőiszapot előzetesen kiszárítsák. A folyamat végén teljesen száraz szénpor, to­vábbá szervetlen maradványok maradnak vissza. E keverék fűtő- értéke a barnaszéné és a kőszéné napisten Áldozata A tudományos elemzés szerint körülbelül 500 éve merült örök álomba az az inka ifjú, akinek megfagyott és csaknem tökélete­sen konzerválódott testét nemré­giben találták meg Chilében, az Andok egyik égbenyúló hegycsú­csán. Valószínű, hogy az inkák Napistenüknek áldozták fel a gyermeket. A kutatók most a fél évezredes tetem további konzer­válásán fáradoznak. Csaknem tö­kéletes állapotban való fennmara­dása a nagy hidegnek, az oxigén­hiánynak és a száraz levegőnek tulajdonítható. (d) között van, elegendő a derítőiszap kiszárításához és a reakcióhoz szükséges hőmérséklet létrehozá­sához. Az eljárás energiamérlege pozitív: 0,5 megajoule energia-be­fektetéssel 500 grammnyi derítő- iszapból 18,8 megajoule fűtőértékű olajat és szenet lehet létrehozni. Ha az energiaszükséglet a hő­veszteség miatt valójában ennek háromszorosa is lehet, egy tonna száraz derítőiszapból még akkor is 250 liter kőolajnak megfelelő energiértéket lehet létrehozni. A tübingeni laboratóriumi beren­dezés naponta másfél liternyi nyersolajat állít elő öt kilogramm- nyi derítőiszapból. Az eljárást már a szeméttelepeken is kipróbálták: a hányóra vetett szemét 20 súly­százalékát sikerült olajjá átalakí­tani. LÉZERREL MÉRTÉK AUSZTRÁLIA FÖLDRAJZI HELYZETÉT A Canberra mellett dolgozó egyik kutatóállomásról hétéves méréssorozat eredményeképp si­került Ausztráliának a többi szá­razföldtől való viszonylagos föld­rajzi távolságát 1 m-es pontosság­gal meghatározni. Ehhez egy óri­ástávcsőre szerelt rubinlézert al­kalmaztak, amellyel rendszeresen mérték a Holdtól való távolságot. A mérésekbe egy Texasban mű­ködő hasonló berendezés is bele­kapcsolódott. Ez az első olyan nagy pontosságú, rádióinterfero- méteres eljárástól különböző mé­rőrendszer, amely alkalmasnak bi­Alkohol és aminosav - génátültetéssel Alkoholt és aminosavat ha­gyományosan keményítőtar- talmú terményekből - gaboná­ból, burgonyából, maniókából stb. - készítenek úgy, hogy a keményítőt előbb fermentá­lással cukorrá alakítják. A fer­mentálás költségeit megtaka­ríthatják, ha a keményítőből közvetlenül sikerül aminosavat vagy alkoholt készíteni. Ez si­került a sydneyi egyetem egyik kutatócsoportjának. Mint bejelentették: azt a gént, amely a keményítőt szőlőcukorrá lebontó glükoa- miláz enzimet termeli, gomba- kultúrából vonták ki, s kapcsol­ták hozzá laboratóriumban te­nyésztett Echeveria coli bakté­rium plazmidjához, majd az új DNS-szakaszt visszaültették ' a baktériumba. Az átültetett gént magában foglaló Echeve­ria coli baktérium ettől kezdve - keményítővel táplálva - ami­nosavat termelt. Az így kapott aminosavat csepptnfúzióban, gyógytápszerekben és állati tápokban használhatják fel. Az ausztráliai kutatók azon is dolgoznak, hogy a gént ha­sonló módon beleültetve a Zymomonas mobilis baktéri­um örökítő anyagába, cukorból gyorsabban és olcsóbban ter­melhessenek alkoholt, mint élesztőből. (Australian Information Service) zonyult Ausztrália viszonylagos földrajzi helyzetének megállapítá­Eddig Ausztria és az Egyesült Államok egy-egy rádiótávcsövével interferometrikus úton a két szá­razföld közti távolságot mintegy 0,5 m-es pontossággal mérték meg. (Az Európa és Amerika kö­zötti távolságot már 5 cm-es pon­tossággal ismerjük). (Frankfurter Allgemeine Zeitung) PÉSZMÉKER-ELLENŐRZÉS TELEFONON A szívritmus-szabályozók (pészmékerek) viselőinek fölöt­tébb terhes, hogy a készülék ele­meinek feszültségét kórházban kell rendszeresen ellenőriztetniük. New York-i orvosok és műszaki szakemberek kidolgoztak egy mó­dot, amellyel ezek az elemek tele­fonon is ellenőrizhetővé, megvizs- gálhatóvá váltak. Egy jelátalakító hanggá alakítja át a ritmusszabá­lyozó villamos energiáját, s e han­got a telefonon felhívott kórházban levő mérőkészülék kiértékeli. Eb­ből a mindössze két percig tartó műveletből kiderül, hogy az elem kellően „töltve“ van-e, vagy sem. (Basler Zeitung) «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents