Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 1. szám

V 35 Bi'! MBB ti 1 ÍK­Zs. Nagy Lajos Cirmos cica lakodalma (Elmeséli ó maga) Amikor Kisgazdám bejelentette, hogy megházasodik, olyan bor­zasztó öröm fogott el, hogy három bukfencet vetettem egymás után, azután szépen nyávogva ötször körülszaladtam a házat. Mindenki ámuldozva nézett rám, sőt a nagy- taréjú kakas a szemétdombon óri­ási hangon kijelentette, hogy meg­bolondultam. Ő persze nem tud­hatta, hogy én már rendesen meg­értem gazdáim nyelvét. Lelkesen készültünk hát a lako­dalomra. Én a szakácsnőknek segítettem a konyhában, rengeteg olyan húst kellett megennem, amit az embe­rek nem szeretnek, mert nem jó se levesnek, se sültnek, se pörkölt­nek. Hogy mást ne mondjak, a gú­nyolódó kakas taréját is én ettem meg. Kisgazdám néha benézett a konyhába s olyankor mindig megsimogatott.- Nézzék csak, asszonyok - ki­áltotta -, ennek a cirmosnak már nappal is világít a szeme. Az örömtől világított, azt talán mondanom sem kell. Hát még amikor megtudtam, hogy a szomszédék fehérszőrű Cilusa is eljön a lagziba! Boldog­ságomban annyit doromboltam, hogy elmehettem volna a lagzis zenekarba nagybőgőnek. Gyönyörű lagzi volt, komolyan mondom. Kisgazdám olyan szép menyasszonyt választott magá­nak, hogy csak a szomszédék fe­hér és selyemszőrű Cilusa vehette fel vele a versenyt. De ő sem szépségversenyzett. Égész éjjel a zenekar mögött ültünk a sarokban és hallgattuk (Gyökeres György felvétele) I 1 ■ Néhány ősi mesének közismert szólás a termése. Ezek kimondva nem jelennek meg magában a szövegben. Ha azonban elolvassuk és végiggondoljuk a történeteket, megfogalmazódik bennünk a szólásmondás, amelybe fontos dolgok sűrűsödnek a meséből. Milyen magot, milyen szólásmondást termettek ezek a klasszi­kus mesék? írjátok meg! A ZÜLLÖTT IFJÚ ÉS A FECSKE Égy züllött ifjú elpazarolta atyai javait, s csak egyetlen köpenye maradt. Amikor megpillantott egy idő előtt érkezett fecskét, azt hitte, hogy itt a tavasz, és már semmi szüksége a köpenyre; fogta hát, és eladta azt is. Később azonban mikor ismét téliesre fordult az idő, és nagy lett a hideg, megpillantotta a fecskét, megfagyva, holtan, és így szólt hozzá: „No, te aztán elintéztél engemet és magadat is.“ A CSÓKA ÉS A MADARAK Zeusz, királyt akart állítani a madarak élére, és kitűzte a napot, amelyen mind jelenjenek meg előtte, hogy ő a legszebbet tegye meg királyukká. A csóka pedig, látva, hogy ö maga milyen csúnya, elment oda, és a többi madár kihullott tolláit összeszedte, felrakta, és magára erősítette. így esett, hogy szebb lett minden­kinél. Elérkezett a kitűzött nap, és az összes madár Zeusz elé járult. Zeusz szépsége miatt a csókát akarta királyukká tenni, de a madarak feldühödtek, és mindegyik letépte a saját tollát róla: így a csóka ismét csak csóka lett. a gyönyörűséges zenét. Néha be­segítettünk a muzsikusoknak, kü­lönösen reggel felé, amikor a prí­más már alaposan berúgott. Másnap reggeltől estig alud­tam. Este végigjártam a szobákat. Az egyik szobában van egy nagy állótükör. Megnéztem benne magam. Itt megjegyzem, hogy régen igencsak haragudtam erre a tükör­re, mert azt hittem róla, hogy ab­lak, amin egy feketeszórú macska bámul be rám. Vagy százszor megkerültem a tükröt, hogy elkap­jam azt a leselkedő idegent, míg végül rájöttem, hogy hiszen az én magam vagyok és hogy amibe nézek az nem ablak, hanem tükör. No de ez már régen volt. Most, hogy megnéztem magam a tükör­ben, úgy láttam, hogy tisztára olyan vagyok, mint a Kisgazdám volt tegnap, vőlegény korában. A bundám szép selymes és tökéletesen fekete, csak a nyaka­mon van egy kecses fehér csokor- nyakkendő.- Hiszen én egy rendes vőle­gény vagyok! - mondottam ma­gamban. És pontosan éjfélkor megkér­tem a szomszédék Ciluskájának a kezét. Éjfél után egy órakor megtartot­tuk a lakodalmat a háztetőn. Gyö­nyörű nyivákolással összehívtuk az egész macskarokonságot. Nászajándékként minden roko­nom egy-egy szép kövér egeret hozott a szájában. Voltunk vagy harmincán. Arra már nem maradt időnk, hogy ze­nekart fogadjunk, de nem is volt rá szükség: mi magunk voltunk a ze­nészek is, olyan hangversenyt rendeztünk a háztetőn, a ké­mény mellett, hogy még Kis­gazdám is bol­dog rikkantással vágta közénk az egyik papucsát. Természetesen senkit sem talált el vele, de nem is akart, azt hi­szem. A papu­csot reggel szé­pen halkan letet­tem az ajtaja elé. Azóta boldo­gan élek a fehér- szőrű Cilussal, akárcsak Kis­gazdám az ő szép felesé­gével. AVAGY TUDOD-E...? ... Hogy ha a derékszög kilencven fokos, akkor a derékszíj hány fokos? ... Hogy mi a különbség a Kelvin fok, a Celsius fok és a lépcsőfok között? ... Hogy a régi orosz mesterek ikonokat, rokono­kat vagy plafonokat fes­tettek? ... Hogy T árkányban egészen biztosan vannak párkányok, de vajon sárká­nyok vannak-e? ...Hogy a bakancsban lehet kullancs, de vajon a kullancsban lehet-e ba­kancs? ... Hogy egy méter az hány manométer? * * * ... Hogy mit vetnek el legkorábban: a búzát, a ku­koricát vagy a sulykot? ... Hogyan határozzuk meg valamely anyag fa­gyáspontját, forráspontját és álláspontját? Gágyor József A két Kórász Enni, enni, enni, enni, Enni, enni adjatok! Én vagyok az Éhenkórász, Ha nem adtok, meghalok. Gyere, bátyám, Hidaskürtre, Csak egy kicsitjDírd ki még, Friss kenyeret, ha kell, százat Süt neked a kürti pék. Inni, inni, inni, inni, Inni, inni adjatok! Én vagyok a Szomjankórász, Ha nem adtok, meghalok. Gyere, öcsém, Galántától Két ugrás Felsőszeli, S ott az ember a Fényesben A legjobb bort nyelheti. Éhenkórász, Szomjankórász, Egyetek és igyatok, De csak annyit, hogy az ajtón Kiférjen á hasatok. Melyik két tárgy felesleges a konyhában? CSlUflGOf Bevezető egy sorozat elé Derült éjszakán, városi fé­nyektől távol, mintegy 2000-2500 csillagot látunk szabad szemmel az égbolton. Még a tekintet is elfárad ennyi csillag láttán, nemhogy meg­különböztetni tudná az egyes „égi képeket“. Pedig nem ör- döngős feladat, csak türelem kell hozzá, hogy a fényesebb csillagokat, az általuk alkotott csillagzatokat, csillagképeket felismerjük és segítségükkel megtanuljunk tájékozódni az égbolton. Aki ismer néhány csillagké­pet, bizonyára furcsállja, hogy a kozmikus kor küszöbén el­avultnak tetsző, szokatlan, sőt néha teljesen érthetetlen ne­vük van. Ennek oka pedig nem más, mint az, hogy ezeknek az elnevezéseknek a zöme az el­múlt évezredben született, és a mai kor mintegy hagyomány­ként őrzi őket. Ma már alig gondolunk arra, hogy a múlt­ban teljesen gyakorlati célok ösztönözték őseinket, hogy a csillagokból csillagképeket alkossanak. Bármily hihetetle­nül is hangzik, valamikor a nyílt tengeren hajózó vagy a végte­len kiterjedésű pusztákban vándorló elődeink egyetlen se­gítsége a tájékozódásban, va­lamint az idő meghatározásá­ban a csillagos ég volt. És hogy a csillagok között is köny- nyebben eligazodjanak, kép­zeletbeli vonalakkal kötötték össze a fényesebbeket, azután alakjuk, fényességük vagy bi­zonyos időszakban való látha­A december 24-én közölt rejtvény helyes megfejté­se: „Csapot, papot, mindent felejtett Csokonai Vitéz Mihály. Svejk. Jaroslav HaSek. Madagaszkár.“ - 61 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalomban ré­szesülnek: Papp Katalin, 6. oszt. Vágsellye (Sala), Forgács András, 4. oszt. Léva (Levice), Liszi Ferenc 4. oszt. Vízkelet (Cierny Brod), Haják Hilda, 8. oszt. Nagysalló (Tekovské Luzany), Családi Hajnalka, 3. oszt. Nagymegyer (Öalovo). külön nevet is adtak, ezek szintén használatosak. Napjainkban, a modern szá­mítógépek, űrhajók és különfé­le bonyolult műszercsodák ko­rában is nagy segítségünkre vannák a csillagok. Általuk le­het legpontosabban meghatá­rozni Földünk bármely pontjá­nak a helyzetét, tájékozódásul szolgálnak az automatikus űr­szondáknak, de még az éjsza­kai hajósnak és pilótának is. Sőt, arról sem szabad megfe­ledkeznünk, hogy a pontos időt úgyszintén a csillagok állásá­ból olvassuk le. Hogy mikép­pen? Erre is választ adunk, de előbb meg kell ismernünk a csillagképeket, azok fénye­sebb és jellegzetes csillagai^ Ezért a következőkben hét­ről hétre egy-egy csillagképet mutatunk be nektek. Megis­tóságuk alapján nevezték el a kialakított alakzatokat. Egyes népeknél különféle állatok, eszközök, fegyverek, máshol istenek, hősök, mitológiai ala­kok „kerültek“ az égboltra. Ezekből a csillagkép meghatá­rozásokból visszatükröződik egy-egy nép mentalitása, kul­túrája. Tehát a ma embere számára a csillagképek közötti barangolás egyben betekintés más népek kultárájába. A csillagászok is megma­radtak a régi neveknél. A hiva­talosan használt elnevezése­ket és csillagkép-határokat ter­mészetesen nemzetközi egyezmény alapján választot­ták ki, elkerülendő a zűrzavart. Az összes csillagkép számát 88-ban rögzítették. Ezek közül tőlünk mintegy 47 látható telje­sen vagy részben, a többi csak a déli féltekéről. Az ókorban az egyes fényesebb csillagoknak merkedhettek neveikkel, a ve­lük kapcsolatos régi hiedel­mekkel, de főbb jellemzőikkel is, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy va­laki jól kiismerje magát az ég­bolton. Segítségül mindig köz­lünk rajzot is a szóban forgó csillagképről, hogy könnyeb­ben megtaláljátok majd az ég­bolt csillagai között. BODŐK ZSIGMOND ■H BB ÚJ SZÚ 18 1983.1.7. Feleslegesek

Next

/
Thumbnails
Contents